Egyenlőség, 1898. január-június (17. évfolyam, 1-24. szám)

1898-06-12 / 22. szám

1898. junius 12. EGYEN­LŐSÉG­ ­ületileg üdvözölték az érdemes orvost, ki pályáján már­­ 32 éve működik nagy emberszeretettel. A tisztelgők szó­­noka Frank dr. a miskolczi üzletvezetőség főorvosa volt. — Esküvők: Vázsonyi Vilmos dr., fővárosi ügy­­véd, városi biz. tag s a magyar publiczisztika egyik legképzettebb tagja, f. hó 5-ikén feleségül vette szálkai Schivarcz Jakab nagybirtokos nagyműveltségű és bájos leányát, Margit kisasszonyt. A polgári kötést kivételesen nem a szolgabíró, hanem főispáni engedély alapján Ilosvay főszolgabíró, a család régi, meghitt barátja végezte, míg a vallásos esketésnél Feldmann József dr. czeglédi főrabbi működött közre, a­ki a fiatal párhoz pompás beszédet intézett, kiemelvén benne azokat a szolgálatokat, melyeket Vázsonyi mint public­ista felekezetünknek tett, főképpen a rec­epczió törvénynyé válása érdekében az »Egyenlőség« hasábjain. A nagy lakomán, melyet egy hatalmas kerti sátorban tartottak, számos fővárosi író, ügyvéd és public­ista, valamint a budapesti demokrata körnek, melynek Vázsonyi dr. elnöke, Sümegi Vilmos által vezetett 20 tagú küldöttsége vett részt a többi fényes nászközönség mellett. A fiatal párt a demokrata­ kör pompás diszkötésbe kötött üdvözlő iratban köszöntötte, mely 1500 aláírást, visel. ־ Ebéd alatt ötszáznál több üdvözlő sürgöny érkezett a fiatal párhoz, a­mely még aznap hosszabb külföldi útra indult. Deutsch Ernő dr., ismert fővárosi gyermekorvos és több felekezeti jótékony intézményünk orvosa, Deutsch Jakabnak, a pesti izr. útiárvaház nagyérdemű elnökének, fővárosi nagykereskedőnek fia, feleségül vette a héten Perlmutter Gizella kisasszonyt. A dohányutc­ai templom ez alkalomból fényes nászközönséggel telt­ meg, melynek soraiban ott volt: Mezei Mór dr., Neumann Ármin dr., Neményi Ambrus, Neuberger kúriai biró, a pesti hitközség, árvaházak és siketnémák intézete elöljáróságai stb. Az esketést Kohn Sámuel dr. végezte, míg az énekrészekről Lazarus főkántor gondoskodott. Sonnenthal Zsigmond dr., Sonnenthal Adolfnak, a bécsi Burgtheater nagy színművészének fia, f. hó 7-ikén a bécsi Seitenstättengassei zsinagógában feleségül vette Herz Gyulának, az osztrák földhitelintézet igazgatójának leá­­nyát, Margit kisasszonyt. Az esküvőn Bereczny br­, Taussig igazgató, Prethschild br., Niebauer br., Oppenheimer br., Plappert br. is ott voltak a nászközönségben. — Hymen. Grauer Vilmos dr. gyáros, ki fiatal kora mellett már is előkelő szerepet játszik a felekezeti közéletben és a humanizmus terén, f. hó 14-ikén fele­­ségül veszi Herzmann Bertalannak, a pesti hitközség választmányi tagjának és kurátorának műveit és szép leányát, Irén kisasszonyt. Kiehler Sándor dr­. keszthelyi főrabbi, a jeles fiatal történetíró, f. hó 14-ikén mennyezet alá vezeti Goldziher Ignácz úrnak, a pesti hitközség titkárának és egyetemi tanárnak gyámleányát, a szép és műveit Glück Aranka kisasszonyt. Klein Emánuel, Klein F. bornagykereskedő fia, jegyet váltott Katz Mózes nyitrai főrabbi szép leányával, Ida kisaszszonynyal. — Halálozások. Alsó-domborai Hirschler Henrik, a besztercze-naszódi faipari­ részvénytársaság igazgatója f. hó 5-ikén 49 éves korában jobb létre szenderült. Magyar­­ország ipari munkásai között előkelő szerep volt az övé s ezért a Magyar fakereskedők és faiparosok országos egyesülete is választmányi tagjává választotta. Előkelő nagy család gyászolja. Folyó hó­t ikén temették Buda­­pesten. Morgenstern Sándor dr. budapesti ügyvéd e héten meghalt. Geniális ember volt, a­ki az aktákon kívül irodalmi művekben is jól bánt tollával, azonfelül pedig ifjúkorában mint zeneművész is ritka nagy sikerrel mű­­ködött és számos kitüntetést kapott koronás főktől. Vagy két évvel ezelőtt Esmarch tanárnak rokonát vette fele­­ségül s mint annak idején megírtuk, ezen a réven a német császárral keveredett távoli rokonságba. Morgen­­stern dr. 50 éves volt, F. hó 9-ikén temették. — Temetés. Salgó Dani túrkevei földbirtokost és hitközségi elnököt, kinek elhunytáról előző számunkban adtunk hirt, ritka nagy részvéttel temették Túrkevén. A város, melynek Salgó Dani egyik legnagyobb jóltevője volt, fekete lobogóktól tarkállott. A református templo­­mon, a községházán, a gazdasági egyesület épületén is gyászlobogó lengett. A­míg a temetési szertartás tartott, az összes templomokban szóltak a harangok. Gyász­­beszédet a háznál Vajda Béla dr. abonyi főrabbi mondott. A halottas kocsi mögött pedig a református énekkar ment s az énekelte a búcsúztató dalokat — Előléptetés. A Magyar­ Jelzálog-Hitelbank mi­­napi igazgatósági ülésén Kun Ákost igazgatói, Dezsimji Arthur és Obersohn Benő prokuristákat pedig igazgató­­helyettesi czim­mel ruházta föl. — Katona-históriák. Az az osztatlan tetszés, melyben Hazai Hugónak a kaszárnya életéből merített és lapunkban közölt történetei részesültek, arra bátorí­­totta szerzőt, hogy elbeszéléseit könyvalakban bocsássa a nyilvánosság elé. Olvasóink jól ismerik ezeket a tör­­téneteket, melyek közül múlt számunkban is egy, szokott ügyességgel megirottat hozunk és melyek egy egész uj alakot, teremtettek az irodalomban: a zsidó katona alakját. Ki ne ismerné a szegény zsidó katonát, a kire nézve nem elég baj, hogy katona, még azonfölül zsidó is ! Olvasóink java része még máig is élénken emlékszik vissza a regrutaélet bajaira, a korai fölkelésre, melylyel a gelenkszibung jár, meg az arme forbercz szószen ; katonaviselt­ ember sohasem fogja elfeledni a strófegze­­czérozást, a marsiren-marsot és a többi czifra nevű veszedelmeket. Ezekről fog Hazai könyve beszélni, de bemutatja a többi kaszárnyabeli ismerősöket is. A szeren­­csétlen infanteriszt Kohnt, a­ki sohasem tud jól egze­­czérozni és kinek marsadjusztirung mit feldgerét neve­­zetű öltözetben kell este 10 órakor jelentkezni a káplár úr Ladiszlausz Ballangó ágyánál. Bemutatja a könyv az őrmester úr Rózumczvárgot, a mánikulást, a ki 3 eszten­­deig nem tudott jól lakni a reggeli levessel, a­minek »zupa« a neve, hát ott maradt zupásnak. Ott lesz a bócherból lett katona, infanteriszt Móricz, rec­e Menachem Mendl Eckermann, a­kit Ökörmány névre »kerösztelte meg a dritte czug. A szegény Betlehem zsidó szomorú története mellett, a ki távol Herczegovinában halt meg és a regimenezpáter temette el s hej­­kadis ima nem hangzott utána A kaszárnya dévajságai sem fognak hiányozni. Ott lesznek az abb­ét utáni hunczurságok, a firer Kelemen esete, a kinek az ágyára valami betyár egy kis gyerek fejkötőt csempészett, s azt­ irta melléje jó nagy betűkkel, hogy erinerung an majne dinezjár, vala­­mint a kutyamosó, affezérszdiner Emerik Szabó, a­ki szerelmes a kapitány úr szolgálójába és biztatva énekli neki, hogy azt mondja: Azért adtam szivemet Eksztra bluzos vitéznek, Mert az eksztra bluzos baka Gondját tudja viselni a szivemnek. A könyv június végén jelenik meg igen tetszetős kiállításban. Ára­­ írt. Szerző kéri a megrendeléseket június közepéig czimére (VI., Teréz-körút 58) beküldeni. Tíz megrendelés után tiszteletpéldánynyal szolgál. Mele­­gen ajánljuk a művet olvasóink szives pártfogásába. . 11

Next