Egyenlőség, 1916. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1916-07-01 / 27. szám
2 ________________________________________ _ ■________BOVIcNLOSKO ___________ 1516 Julius 1. nebb egy zsidó bérlőnek kitenni a szűrét, mint rossz termés esetén egy pár száz parasztét. ,״ és ha igaz az, hogy gabonát kevesebbet tud holdanként termelni a paraszt, mint az uradalom (6 : 10), miért ■nem tanították meg a népboldogító agrárminiszterek (״ a nép atyja״ Darányi) vagy a népboldogító főurak és képviselők a magyar parasztot az intenzív gazionatermelésre (műtrágyázásra, mélyszántásra), bolgár kertészkedésre? Hiszen ha a jó lótenyésztés országos, mert fontos katonai érdek, az ám a gabonatöbbtermelés is, meg amint Tisza miniszterelnök finomabban mondta, az embertermelés is! Hát nem lehet-e az országban szerte nemcsak fedeztetési állomást — ennek már negyedszázada látszik a haszna — hanem egy pár száz vagy egy-két ezer földmives-iskolát felállítani, hogy a gabonatermelést és állathizlalást is úgy megtanulja a paraszt, ahogy a kormány és főúri támogatás nélkül megtanulta egy néhány város környékén a gyümölcstermelést (Kecskemét), a zöldségtermelést (Újvidék, Szeged, Nagykőrös) vagy a baromfitenyésztést? Bizony ezt lehetne és lehetett volna, ha a főagrárok úgy tudnának dolgozni, mint deklamálni. Hála istennek, hogy most már fölfedezték, hogy a legszükségesebbet, a katonát, főleg a paraszt termeli. Hogy milyen nagy az igyekezet a nemzeti ügyet mellékvágányra terelni, azt tanúsítja a néppárti lapban a néppárti képviselő. Parcellázák ne csak a főúri hitbizományokat, hanem az okányi Schwarczok, a Weisz Manfrédek, Hatvany és Kohner bárók és Ullmannok birtokait! Jó! De mit gondol képviselő úr, mennyi mindez a kétmillió kétszázezer hold főúri hitbizományhoz ? és a többi szabad nagybirtokhoz? Alig két-három százalék. Mert a zsidókezelte birtok legnagyobb része haszonbérlet és csak igen kis része tulajdon, íme, a jól hangzó mellékvágány. A közvélemény éhes, dobjuk neki oda a zsidó nagybirtokot, amitől azonban még sem a közvélemény, sem a földéhes parasztság ugyan nem megy a falnak. És csodálatos! Sem a néppárti, sem a műveit konzervatív politikus nem említi meg, hogy a magyar parasztság óriási propagatív képességeit (vagyoni és embertermelésben) már negyedszázadai ezelőtt Beksics Gusztáv fedezte fel. Ő kívánta több röpiratában, hogy a sikföldi nagybirtokokat vegye meg az állam a paraszt-ságnak és a főurak tegyék át hitbizományaikat a perifériákra, az erdőbirtokokra és hogy az ő eszméit honorálták a kormányok, midőn 20 év óta sikföldre nem terjesztenek fel a királyhoz új hitbizományt (nem tartják be ugyan szigorúan, de nagyban és egészben megáll). És parcellázási nyereségekben ■י— amelyek bizony erkölcstelenek — mért vesznek részt a legelső történetinevek viselői is ? vagy itt is áll a non élet ? Nem, bizony, sokkal életbevágóbb a dolog az egész nemzetre, mintsem ezt rosszhiszemű felekezetieskedéssel mellékvágányra lehetne terelni. Ha közvetítők nélkül kapja meg új kisbirtokát a paraszt,, e helyről bizony sem a kimaradt ügynököt, sema kimaradt bankhasznot senki sem fogja védeni. Inkább összetörném a tollamat! • 1. Most jelent meg a kormány rendelete a lejáró haszonbéreteknek 1 évre való automatikus meghosszabbításáról. Előzménye volt, hogy ti földesurak féltek, hogy a most felszabaduló haszonbérlők csábítva a termésnek és az állatállományoknak óriási eladási áraitól otthagyják őket és ők a beruházást most (nagy részük békében se) meg nem válthatják és most nem kezdhetnek maguk gazdálkodni. Tudomásunk szerint igen kis számú volt az a nyugtalan és könnyelmű bérlő, aki mindenét a mostani négyszeres meg ötszörös áron pénzzé szerette volna tenni, a legtöbb szívesen marad a bérletben és gazdaságban. Végeredményben egy évre földhöz kötötték az annyira szidott haszonbérlőket, megkötötték az ötezer zsidó bérlőt az őket annyira zsidó és ״ jövevény“־ nek csúfoló földesurak javára. Hát csak mégis jó a zsidó a birtokban! Fabó Bertalan dr. Glosszák a hétről. • •• Baj van! Megkezdődött a komoly hadjárat ellenünk. Eddig csak papiros csaták dühöngtek, most azonban nem megy többé babra a dolog. AzAlkotiiányban örömtől lihegő vezércikket olvasok, abból az a alkalomból, hogy a Földgáz-Részvénytársaság kifüggesztette a Kereskedelmi Akadémián ezt a hirdetést: ״ A most alakuló Földgáz-részvénytársaság (IV., Koronaherczeg utca 16.) németül tudó, keresztény vallású absturienseket alkalmaz, havi 100 korona kezdő fizetéssel/* Hű, micsoda zivatar! Végre vallásszabadság! — üvölti az Alkot- Hiány. — Végre keresztény Magyarország! — rivallja az Alkotmány*— Nem mindegy, keresztény-e, vagy zsidó a földgáz. A zsidók bőrt csináltak a papirosból, posztót a rongyból, konjunktúrát a babból, a zsidó nem kell tehát ide! — sziszegi az Alkotmány. — Nem igaz, hogy a keresztény nem üzletembernek való! — sóhajtja az Alkotmány. — Az erdélyi országrészek keresztény néptömegei keresztényeket kívánnak a földgáz élén! — morogja az Alkotmány. — Éljen a német tőke! Negyven esztendős elfogultságuk kínai falán it rést ez a buzdítás! — dübörgi az Alkotmány. És ezzel összerogy és a vezércikk befejeződik. Én ellenben nem rogyok össze a hirdetés előtt. Azt rögtön megállapítom, hogy ilyen hatalmas akciót a zsidók ellen még alig kezdett az Alkotmány. Eszembe jutottak az orosz lovastömegek, melyeket Bruszilov tábornok küldött előre, hogy a pergőtűz után nyomban kitisztítsák az árkainkat. A gyakornoki hirdetmény volt a pergőtűz a zsidó árkok ellen, s most jön a kozákság, az Alkotmány vezércikke. Az attaknak, akár csak az orosz harctéren, tényleg nem várt gyors eredménye volt. ti