Egyenlőség, 1920 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1920-02-14 / 7. szám
Egyes számára három korona, , XXXIX. évfolyam. Budapest, 1920. február 14. EGYENLŐSÉG 51״‘TÚ‘1?a1>es"!: I fl MftQYftR ZSiDÓSftQJPOLITIKfll HETILAPJA. jvn.4.־ ׳*. V., Személynök-utca 25. szám. MEGJELENIK HETENKÉNT EGYSZER. Előfizetési feltételek: Egész évre ........ 100 korona Telefonszámok: Szerkesztőség, kiadóhivatal és könyvkiadóvállalat ... Nyoaade—...................... £5—281 &-7S Szerkeszti Szerkesztette 1886—1915 SZABOLCSI MIKLA. D& SZABOLCSI LAJOS. NetTévr. 11 25 107a Első és második cikkünket a cenzura törölte. Keresztények és zsidók szemtől-szembe. A német ifjúsági egyesületek szövetsége legutóbb ankétet rendezett Berlinben a zsidókérdésről, azzal a célzattal, hogy a helyzet tisztázódását elősegítse és a liberális gondolkozás a kereszténységgel szövetkezve egy zsidó-keresztény antiszemita-ellenes front alakulását kezdeményezze. Az ankéten, amelyen számos jelentékeny zsidó és keresztény tudós és politikus vett részt, igen érdekes és figyelemreméltó nyilatkozatok hangzottak el. A bevezető előadást dr. Johannes Müllert (keresztény), az ismert nevű író és etnikus tartotta, aki többek között a következőket mondotta : A zsidókérdés ma az érdeklődés középpontjában áll. Az antiszemita hullám félelmetes arányokat öltött. Ez antiszemitizmus a német nép életének beteges tünete, amely gyöngeségérzetből fakad és magasabb szempontból tekintve, a legnagyobb mértékben erkölcstelennek mondható. Ha az antiszemitizmus okait vizsgáljuk, a következő megállapításokhoz jutunk: a német nép széles rétegei kizsákmányoltnak érzik magukat, ügyes agitáció elhitette a névvel, hogy kizsákmányolói: a zsidók. Ezzel szemben megállapítható, hogy a háborúban a keresztények־ éppen úgy kihasználták a helyzetet, mint ahogyan kihasználta némely zsidó. Észak- Bajorországban, amely teljesen zsidómentes, sem etnikai, sem nemzeti szempontok nem tartották vissza a keresztény kereskedőket, tőkéseket attól, hogy kizsákriányolják a közönséget. Az ő elvük is az volt, hogy üzleti üzlet és egy jó üzletet nem szalasztott ésnem szalaszt el egyetlen német sem. Ezután dr. Hermann Strack titkos tanácsos (keresztény), evangélikus teológiai professzor ragadta meg a szót. Rámutatott arra, hogy azok akörök, amelyek a zsidóknak a közéletben való túltejtgését, túlsúlyát panaszolják, renyheségükkel, ruhaságukkal rendszerint maguk az okai annak, szerephez jutottak. Minthogy más nemüktól , zsidók foglaltak el állásokat és tisztségeket. Ők nem szorítottak ki senkit s csak azt a helyet foglalták el, amely üresen állt. Ő is kifogásolja a zsidók, érzékenykedését. Bizonyos, hogy a háborus gazdagok nem mind zsidók, viszont a zsidók között is akadt, aki vétett a tisztesség ellen. Ezt kell, hogy a zsidók is elismerjék. Baeck dr., rabbi, hangsúlyozta, hogy az antiszemitizmus nem a zsidók, hanem a keresztények ügye. A zsidók évezredes vándorlásaik alatt szerzett higgadtsággal szemlélik az eseményeket, ők túlélték Asszíriát és Babylont, Hellászt és Rómát, túl fogják élni az antiszemitizmust is. Az antiszemitizmus forrása a tudatlanság. Ha az egy zsidót ért igazságtalanság ellen az egész zsidóság egységesen száll síkra, ez nem azért történik, hogy az ártatlanul megvádolt zsidó számára elégtétel vézessék, hanem azért, mert ilyenkor a zsidóság igazságérzetén esik sérelem. Dr. Ludwig Stein (zsidó) a nagy etnikai tudós azt fejtegeti, hogy az antiszemitizmus ellen a keresztényeknek s a zsidóknak egységes frontot kell alkotni. Dr. Cora Berliner tiltakozik az ellen, hogy a zsidókat kikülönítsék a németségből, amellyel a zsidóság: egy test, egy lélek. Az, hogy ki milyen néphez tartozik, meggyőződés és akarat kérdése. Dr. Ismar Freund megelégedéssel állapította meg, hogy a vita során mind a két fél részéről a köve a r'norrZt'TaovA valA lioUsrn ft As eo* in V/Ol V/ U UlVt.V'1 ivai \_ז . ״׳ IAJLV/ vy*. V iS tott kifejezésre és az ankétot bezárta. Statisztika. írja: Komáromi Sándor. A bűnözés Valamely nép, faj, társadalmi osztály,foglalkozási ág stb. erkölcsi értéke abból ítélhető meg legpozitívebb formában, hogy a fennálló törvények ellen mennyiben és mit vétett A bűnözők statisztikája az erkölcsi fölfogás és tartalom fokmérője. Minél nagyobb arányt szolgáltat valamely zárt alakulat vagy csoport a bűnözők statisztikájához, annál több a hibája, és minél kisebb rész esik reája, annál tisztultabb formában van meg benne mindaz, ami az embert emberré és isten képmására teremtett lénnyé teszi. A bűnözési statisztika érdükre a magyarországi zsidóhitűeket éppenséggel nem mutatja olyan istentől elrugaszlkodott alsóbbrendű lényeknek, aminőknek őket úton-útfélen egy uralomra jutott politikai irányzat, félreismerhetlenül önző célokból és éppenséggel nem a sokat hangoztatott nemzeti eszme szolgálatában feltüntetni szeretné. Tudjuk, hogy magyar anyanyelvűség dolgában a zsidó hitűeket csak két felekezet : a református és unitárius előzi meg, a többi Terjesszük az EGYENLŐSÉGET, zsidóság lapját.