Egyenlőség, 1922. július-december (41. évfolyam, 26-52. szám)
1922-07-01 / 26. szám
1922.julus 1______________ EGIfENLCSfiG ____________________________3^ Rathenau 7 a Hatalmas német nemzet legméltóbb megszemélyesítője volt. Walther Rathenaut a Hatalmas német nemzet legméltóbb megszemélyesítőjének nem tisztázó miniszter, nem a csúcson álló vezér előtt hajbókoló finánckapacitás nem udvarias tábornok, nem holmi lelkesültségében túlzó, vele a hitben egy testvér zsidó nevezte el, hanem a hatalmas német nemzetnek legnagyobb élő költője , Gerhardt Hauptmann. Ő írta Bathenauról, öt esztendővel ezelőtt e súlyos szavakat, amelyek, minthogy az emberiség egyik legnagyobb lángelméjének tollából vetődtek papírra, kitüntetésnek különbek, mint a vörös sas-rend első osztálya, a becsületrend nagy keresztje, a térdszalag-rend vagy akár az aranygyapjú. Öt esztendő előtt Walter Rathenau ötven éves volt , a német belső, gazdasági arcés korláttalan hatalmú parancsnoka. A Diktator der Rohstoff Verordnung Deutschlands. De nem csak ez volt ő, nem csak ennyi, több ennél, sokkal több. A század legnagyobb gondolkodóinak egyike. Geniális feltaláló. Napóleoni szervezőképesség. Tudós, aki túlszárnyalta mestereit: Helmholtzot és Diltheyt Vérbeli, született, Isten kivételes kegyelméből való kutató elme, amely előtt felpattantak a titkokat avatatlanok szeme elől őrző pecsétek és lakatok, amely láván mélységekbe merült, és olyan magasan szárnyalt, íive ilyenekre ember csak igen kevés jutott el * kívüle. Humanista, polyhistor volt Walter Radenau. Érdeklődésének köre mindent felölelt, ami iránt érdeklődni érdemes, a vallástól a természettudományig, a kémiától a gyarmatpolitikáig, a kettős könyvviteltől a filozófiáig, a költészettől a szociológiáig, mindent Csak a renaissance nagy férfiai között találunk hozzá hasonlítható Szellemóriásokat, akik mellett korunk egyoldalú, specialista tudósai törpéknek kell,hogy érezzék magukat. Ezt a tüneményes lángészt a zsidóság ajándékozta az emberiségnek. Ajándék volt, fejedelmi ajándék, amelyet a zsidóság adott a császári Németországnak, annak a Németországnak, amely az antiszemitizmus szót kitalálta, amelyben a zsidó nem lehetett katonatiszt s az igazságszolgáltatásban legfeljebb jegyzőségig vihette. Biróvá nem léphetett elő, ítélni nem ítélhetett soha. Ezt a Németországot, amelyet a junkerek pöffeszkedése, határtalan önzése és ostobasága, a császári diplomaták rövidlátása és korlátoltsága s a reakció szelleme, amely nem felejt és évezredek óta mit sem tanul, romlásba döntött, tönkretett, összetört, ezt a letiport Németországot fel akarta támasztani, talpra akarta állítani Rathenau és talpra is állította volna, ha van rá ideje. Az a pálya, amelyet megfntott, minden hozzáfűzött keménységet igazol . Gazdag zsidó család sarja volt, azé a zsidó nagybolgár rétegé, amely gazdagságát elsősorban arra fordítja, hogy fiait a legjobb mesterekhez adja iskolába, magasrendű emberré nevelje. Édesatyja, Emil, a kontinens legnagyobb ipari vállalatának, az Allgemeine Elektrizitäts-Gesellschaftnak volt a megalapítója. Waltter Rathenau húsz éves korában feltalálta a módját annak, hogy hogyan lehet elektrolízis útján dilőrt nyerni s alkáliákat s találmányának kihasználására villamos telepeket létesített francia, lengyel és német területen,több szabadalmat jegyeztetett be nátrium és magnézium előállítására is. Huszonöt éves korában már ismert nsvu essay-iró. Gyárvárost alapitó Bitterfaldet skét esztendő alatt mintaváros lesz ebből a telepből. Har• Miine esztendős korában már Manchesterben, Amster- Iscnban, Buenos Ayres és Bakuban! Is középponti fűllanytelepeket létesít és mire negyven éves, egy Hersíni nagybank igazgatója és körülbelül száz ipari vállalat ve* *etője. Ekkor beutazza az afrikai német gyarmatokat a Írja ,,Reflexiók“ című híres könyvét. Negyvennyolc éves korában súlyos csapás éri. Meghal az édesapja, ő lép a helyébe s az A. E. G. igazgatója lesz. A háborít alatt megszervezi Németországnak nyersolajjal való ellátását, a versailesi béke után mint külügyminiszter dolgozik a birodalom feltámasztásán. Legutóbb nagy sikere volt a génuai konferencián. Nagyságát nem csak alkotásai, csodálatos mély*ségű könyvei és óriási gyakorlati eredményei mérik, de ellenségeinek gyűlölete is. Alig néhány hete, hogy a német antiszemitizmus egyik vezéralakja , Spahn professzor heves cikkekben kelt ki Heine ellen, aki — szerinte — elfeledtette Eichendorffot, Börne ellen, aki miatt ma már alig-alig beszélnek Görresről s Frathenau ellen, aki azon az utón van, hogy kiszorítsa a német nép em* lékezetéböl . . . Bismarckot. Értékével és erejével te* hát ellenségei is tisztában voltak. A német gondolat, és a német tett, Weimar és Potsdam csodálatos és szokatlan egységben találkoztak Rathenauban, írja róla Gerhardt Hauptmann. Weimar és Potsdam 1 . . Mi hozzátehetjük halkan, és a színajz szellem. Rathenau zsidó volt. A német zsidóknak abba a modern rétegébe tartozott, amely tud héberül, tanulta a tahnudot, hisz a bibla szellemében. Lelkes és meggyőződéséé, akár egy orthodox, vagy egy basszideus. Rathenau írásai között talmudi mesék feldolgozásával is találkozunk és számos Zsidó vonatkozású művet irt. Ezek közül néhányat alább magyar fordításban bemutatunk a magyar közönségnek. Walter Rathenau, mint történetíró és bölcselő, hitt rendületlen hittel a zsidóság rendeltetésében. Külső megjelenési formáiban, modorában a rendkívüli férfiú egy porosz katonatiszt érdes és kemény hangján, mozdulataival ágált. A szive érzelmes zsidó szív volt, s az agya talán akkor is hazája megmentésének gondolatával foglalkozott, amikor az álruhás nemzeti hősök és egész férfiak bombája és revolvergolyói szétroncsolták. , Walter Rathenau eltűnt a politika színteréről. Le Het, pillanatnyilag homály borul eszméire is. De a nap, az átvonuló felhők mögött is, kimerithetetten s örök forrása marad a melegnek s a fénynek. Rathenau zsidó írásaiból Dédapám... (Ezeket a sorokat Rathenau a nagy német festőművésznek, Max Liebermann-nak hetvenedik születése napja alkalmából irta.) Max Liebermann nagyapja, akinek ismeretlen mester kesétől eredő, életnagyságú arcképe a dolgozószoba falát díszíti. Max Liebermann nagyapja, nékem dédapám, Ili! Frigyes Vilmos uralkodása alatt egyike volt ő az első porosi nagyiparosoknak. Amint arcvonásai és különös nett (Liebermann) mutatja: szelíd ember volt ő, derűs és kedves (liebermann). Felesége hét fiút szült neki s három leányt A fiuk óriási és szenvedélyes férfiakká nőttek és csak késői öreg korukban haltak meg. Leányai közül még ma is él egy, a legkisebb, mint felnőtt dédunokák ősanyja. A tíz gyermek , édesanyját nevelni sohasem látta. Vasakarata, samány asszony volt és lelke testamentumában tovább ál! Felolvadt gyermekei és ura iránt való szeretetében, Gyem•«