Egyenlőség, 1924 (43. évfolyam, 1-51. szám)
1924-01-05 / 1. szám
־• * , SZERKESZTETTE 1388-1915 B riB'aLCSI' MIKSA ־« Budapest, 1924 január 5M 0& leBFOna 1 fflACí¥Aa ZSISCSA« !?OlITIHM 'HETIIiAPJA * 9EEG JEHCiEWIK NJETEWKAlfT JE©־ ^^”'1111'1*"יי im ׳ ■iiuwim■—11 וווו יו»— «*uiuctnmui iiáLiiMMiAwwiww«■^"■»*1■"■— —»■»■ 1 ■׳ י■«■״■«■^■ —״׳■ז י■■ m. ■■! wr .......... -■ -■־—.. ״------------י»-——״—-—■— W 3^SHS88HMIWBBBBMÍIÍM8ra1fe!BagHigBBK3WBSBMMas»eg8SjBBBawaMffiáMWi5y^!q^ •׳■■־■ SZEPJfES^n SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL! BUDAPEST, V. LIPOT-KÖRUt 26. SZÁM TELEFONSZAMOK: 144-30, NYOMDA 92—TO FÉLÉTRE 2000 O . — BORONA IV« SKA'BOÉC.S'ff A C»jász Városa. Ajk 13gyeng.ítség kiküldött Mósztójának Jelentése. ־ Csongrád. december SE ' ■Széles, lapos, ־ igazi alföldi falu-város Csottgrád, széles utcákkal, hatalmas ־ terekkel. A pesti 'utcanevekhez szokott szemet ,kissé idegenszerüen érinti a Sip-utca és Dob-utca felírás. Vasárnapi nyugalom ömlikel a városkán, jóarcu szálas alföldi gazdák tempósan sétálnak. A bombamerényletegyetlen emléke mintha csak a Magyar ,Király-szállónak betört ablakai volnának ésaz a nagy, mély, rettenetes csend, amely azóta Csongrádon úrrá lett. A csongrádi zsidók a legrokonszenvesebb ,:emberfajta. Tögig-gyökerig magyarok, jóízű ,tájszólással beszélnek. Amellett mélységesen ״ vallásos zsidók. Környezetük, a józan és egészséges falusi magyar nép, soha sem kivánta meg tőlük, hogy a vallásukat restet-ték 03' a szertartásaikat titokban tartsák. .Talán éppen ezért, mintegy viszonzásul, lettek olyan egészen és őszintén jó alföldimagyarokká a csongrádi zsidók. A nép mindig nagyon szerette Csongrádon a zsidókat. A zsidó kereskedők és ügyvédek valósággal a nép vezetőivé, emelkedtek, mert megtanították.. ezt a földmivelő népet apénzzel való gazdálkodásra. Bankokat, taka- rékpénztárakat, iparvállalatokat létesítettek .?nekik, ezeket vezették és az alföldi gazdák*nak sohasem volt okuk, hogy megbánják ezt a zsidósággal.' való együttműködésüket. : Zsidók és antiszemiták " Vida Sándor dr. ügyvédtől, a hitközség elnökétől: hallottam, hogy még a legexponáltabb fajvédők sem lettek hűtlenek a zsidó ügyvédjükhöz. Vidít dr.-nak egyik kliense Piroska György,akinek még olyan ügye is van, amelyben az ügyvéd még a־ pert sem indította meg, egy másik ügyében a bál előtt néhány nappal adott be fellebbezést Vida dr.Van Csongrádon egy Csongrádi KeresztényGőzmalom. Ezt a malmot Csatáry Zsigmond azért alapította, hogy a Grünwald-féle malomnak konkurrenciát teremtsen. Ez agázmalom valósította meg először a fajvéde־ líera mai programját, mert kimondták, hogy •részvényeket • zsidókra átírni nem szabad.A malom ügyésze első perctől fogva dr. Bak Merman. Az ő Tanácsai és irányítása mellett fentittít fel a malom.'Körülbelül három évvel ezelőtT.. 'csoingrádi ״ ügg-• véd a. éejs égje.'■ álfái. beágafinyt ''':mié'zelt. a’ malom vezet^fféhees és : kérte,[ f ogy’g.:már ־ jom alkalm^ot: ki Ennek a Vedd vány najc hatása alatt szűnt' meg Bak de. a csongrádi keresztény malom ügyészé lenni. Az alföldi magyar nép gondolkodására azonban szintén jellemző, hogyutóda nem a beadványt szerkesztő antiszemita ügyvéd lett, hanem más valaki. — Mi a legnagyobb nyugalomban, éltünk itt, — mondta ízeken Kalmár Zoltán dr. a hitközség volt elnöke. — Nem is képzeltük, hogy itt ilyesmi lehetséges lesz. Talán ez is a magyarázata annak, hogy a csongrádi zsidók nemsokat adtak azokra a mendemondákra, amiket a borbélyműhelyekben és egyebütt beszéltek. Ugyanaz a borbély, , akinél a bál előtt az ismert megjegyzések elhangzottak, egyszermár régebben figyelmeztette a zsidókat, hogy egy 18—19 éves suhanc azzal dicsekedett, hogy néhány vezető zsidót el fognak tenni láb alól. A zsidók utánajártak, hogy ki lehet az a suhanc és az egyik ügyvéd, trsolyogva mesélte, hogy egyik legjobb kliensének az unokája volt. — A klienseimen nem éreztem volna meg soha, hogy a politika megváltozott. — mondta Bük Herman ügyvéd. — Azok mind egy szálig megmaradtak nálam, csak abarátaim fordultak el tőlem. Testi-lelki jóbarátok, akiknek éveken át ingyen vittem az ügyeit és akikről tudom, hogy zsidó orvosok ingyen gyógykezelték őket. ־ Ez a hangulatváltozás, ez bántotta az utolsó években legjobban a csongrádi zsidókat. A bál előtt folytonosan szított társadalmi gyűlölködés már a tragikus végű bál rendezése előtt is érezhető volt. Nem igaz az újságoknak az a híradása, hogy a város vezető körei meg lettek volna híva a zsidó bálra. A zsidók készséggel meghívták volna őket, de tudták,hogy úgy sem jönnének el. Egy társaságbeli úriasszonynak ugyanis, aki azelőtt színésznő volt, szerepelnie kellett volna a hangversenyen és az üriasszony ezt a szereplést lemondatta. A csongrádi zsidók, a továbbimondásokat is elkerülendő, már nem is hívtak •meg senkit a bálra." Különösen az utóbbi hónapokban változott meg ez a taksadalmii hangulat a zsidók ellen. ־ ;WpiH Miksa, aki־ a' Hitelbank ׳״ csongrádikirendeltségénekvezetője, . . V szerencsétlen #Ó£éf?ért:.׳ í.:Wblf׳.;Sfindorhak;,׳ édesapja,‘ á, leginrígyebb ; szeretetnek és becsülésnek örven*dett c.vág09 dakói ‘ítörsölt; 1 Senki sem״• tett semmit Csongrádon,• mielőtt Wolf Miksa Tanácsát meghallgatta volna. Mikor Wolf ez év márciusában férjhez adta leányát a szintén megsebesült Fehér Istvánhoz — az egész város társadalma fogatokon jelent meg az esküvőn. Mikor ugyanennek a Wolf Miksának szerencsétlen fiát, Wolf Sándort pénteken eltemették, a temetőbe elfelejtett kimenni ugyanaz a lakodalmas társaság. Csak parasztemberek mentek el óriási tömegben és akik a temetésen, részt !־ élték, mesélik, hogy nagy, szálas, marcona parasztemberek zokogva sírtak a 19 éves véliami zsidó fia nyitott, sírja mellett..» ’ — A néppel egyáltalában nem szabad semmiféle kapcsolatba hozni a szerdai szerencsétlenséget, —• mondta nekem a város egyik vezető embere. —■ Perrendszerűen nem tudnék bizony!'•* tani, hogy kik voltak a tettesek, — mondotta egy másik —־ de mi érezzük és benső megérzéssel tudjuk, hogy azok a tettesek, akiket a rendőrség elsőnek gyanúba fogott. Hogyan kezdődött ? A kis városkában egyébként nem most kezdődtek a bombamerénylet előzményei és éppen mostanában várták a legkevésbbé, hogy ilyen kirobbanás történjen. Már az első nemzetgyűlési választások idején, mikor Schandl Károllyal szemben Huszár Károly lépett fel, akkor kezdték el a Schandl-párt hívei a társadalmi megbontást. A köztiszí■ségeket viselő zsidók ellen, hamis ürügyeken és hamis vallomásokkal megindultak a fegyelmi eljárások. Reisz Mihály tömörkényi jegyzőt hivatalából elmozdították. Vidai Sándor dr.-t kényszerítettek, hogy lemondjon a városi ügyészségről. Farkas Mór városi mérnököt felfüggesztették állásától, később visszahelyezték, majd újra felfüggesztették. Ez az elmozdítás már a törvényhatósági bizottság ülésén is visszatetszést váltott ki. ■ Dr. Domokos István, az ottani járásbíróság vezetője élesen kikelt ellene és amikor felszólalása eredménytelen volt, bizottsági tagsági állásáról lemondott. Társadalmi téren folytatódott az antiszemitizmus. Az Általános Jótékony Nőegylet üléseire azóta zsidókat nem hívnak meg és csak a tagsági nyugtákat küldik meg a zsidóknak. Az• tán, küvét készítek, r az•■, ablakkeverések.Évek' óta ,׳ ugyanaz 'a néhány ember áll a rendbimtók rílén.Évekkel' ezelőtt, mikor'Bük Herman , ügyvéd , ablakait s beverték׳, * az •egyik•■