Egyenlőség, 1924 (43. évfolyam, 1-51. szám)
1924-01-05 / 1. szám
% oldal .*־ ־...■’*■. í ׳*.ti, botról, jeválta , fémfogantyúja és beesett szobába. A fémbe, bele voltak vésve Piroska György ■nevének kezdőbetűi. A rendőrség e bizonyíték alapján meg is indította az eljárást. Piroska György beismerte, hogy a fogantyú az ő botjáról való, de azt állította hogy a botot tőle ellopták. Még köszönetét is mondotta a rendőrségnek, hogy visszakapta az értékes fémfogantyút. Méha tévedéseket is követtek el a garázda antiszemiták, így egyszer Ausländer Jeni házának éppen azokat az ablakait vertél be, amely szobában egy százados volt be■ szállásolva. Október közepén Lendvai, Olah, ésZsirkay־ lent jártak Csongrádon, Buch Hermann ablakai éppen a Piactérre nyílnak, jól látta az egész gyűlés lefolyását. Ő is, mások is azt mondják, hogy ezen a gyűlésen kivételesen igen nagy közönség vettrészt, 17 képviselők erősen zsidóztak, de különösebb izgatásokat nem követtek el. Még ezután a gyűlés után sem viselkedetta zsidókkal szemben ellenségesebben a nép Néhány nap múlva a zsidó templom vas■ rácsára egy döglött macskát találtak ag■ gataa, mellette egy cédula függött ezzel a felírással: ״ így jártok, zsidók /" A* izgató■ sok nem nyíltan folytak. A merénylet gyanúsaltátijai titokban gyülekeztek és többszber voltak a házaiknál vacsorák... A csongrádi főszolgabíró annak idején megtagadta az emgedélyt Zsirkayék népgyülésétől, úgy hogy ők a vármegyei alispán engedélyével tartották meg mégis népgyűlésüket. A gyász városa ... A csongrádi zsidók a teljes kétségbeesés lethargiájába merültem ülnek egy hét óta, s nem beszélnek, lehorgasztják fejüket, könnyűl a szemükben és mosolyogni bizonyára hosszú időre elfelejtettek. .. rettenetes éjszaka után kora reggel először a csongrádi templomban találkoztak össze. Ott tudták meg, hogy tulajdonképen mi történt. ־ A rettenetes éjszakán még arról sem volt tiszta képük, hogy kik azok a véres testek, melyek a terem közepén fekszenek. Akik hazasiettek, kezdetben maguk sem tudtak ■számot adni arról, hogy mi történt. A könnyű sebesültek nem is tudták, hogy megvannak sebesülve. Csak reggel nyertek tiszta képet a történtekről és a kétségbeesésen kívül talán a legnagyobb érzés, mely a lelküket eltöltötte: a vallásos hála érzése. Azt mondják : a szerencsétlenség sokkal súlyosabb mértéket ölthetett volna. Reggelenkéntés délutánonként összegyülekeznek a zsidó templomban és imát mondanak a szerencsétlen sebesültekért. A városka egész életét, munkáját megbénította a tragédia. Most már két halottjuk van a zsidóknak. Özvegy Reisz Jakabné, ki a Wolf Sándor temetésén halt meg tragikusan és a leányarcú 10 éves Wolf Sándor. A zsidó férfiak naponta háromszor elmennek a halottas házakhoz, hogy az imához szükséges mintan. ő együtt legyen. Sándorka meghalt. Meglátogattam a legmélyebben sújtott családokat és a súlyos sebesülteket. A legőszintébb részvét Wolf Miksa családját környékezi. Apa, anya és három fiú teljesen összeroskadva a gyász súlyától, ülnek savót.A lányuk, a 22 esztendős Fehér Istvánné még a gyászban sem vehet részt, mert maga is, három helyen sebesülten fekszik. A szerencsétlen Wolf Sándor, aki Gyöngyösön Volt hivatalnok, nem is .a ..bál miatt jött haza. Romániába akarták áthelyezni és eljött, hogy a szülői beleegyezést elkérje. í* *״«tt a legsúlyosabb sebesültje a robbanásnaki..Ábáli cipője, (gszlányokká szakadt, aszmokingját, ugye ktellett lefejteni róla. Kerek 24 óráig szérnvellett a szerencsétlen fim , ott feküdt a hotel cselédszobájában. ‘ Egészen le kellett vetkőztetni, hogy be, tudják kötözni súlyos sebeit. Csak egy vágya volt, hogy vigyék haza a szülői tálcájára. De még meg sem lehetett mozdítani, mert különben nyomban elvérzett volna. Mikor végre megváltotta a halál, az édesatyja néhány órára hazavitette és onnan ki a temetőbe. Pénteken a kora délutáni órákban temették el a szerencsétlen fiút,׳ . Igazi harctéri temetés volt, gyászbeszédet sem mondtak felette, csak a hitközségi alkalmazott mondott el néhány héber szót a sírja felett. Az édesapja az öccsének ,a következő sürgönyben akarta tudtára adni a tragédiát: ״ Sándorka meghalt. Megnyugszunk Isten akaratában.'* A csongrádi posta elolvasta a sirgönyt, de olyannak találta, hogy nem lehet, továbbítani. Ilyen a csongrádi táviratcenzúra. "־'־ Hogyan halt meg Reiszné ? Wo// Sándor temetésén, miközben a 40 porsót elföldelték, történt alogikus másik haláleset is. Geller János kiskunfélegyházai gyógyszerész, aki szemtanúja volt a temetésnek, előadja, hogy a tömegből egyszerre csak az a kiáltás hangzott Fehér István felé: ״ Jaj, Pistikém, segíts, meghalt !“ Első pillanatban senki sem tudta, mi történt. Aztán megtudták, hogy özvegy Reisz Jakabné szívszéltüdést kapott az izgalmaktól. A csongrádi temető a városon kívül messzebb terül el. Wolf Sándor koporsóját a vállukon vitték a zsidók egészen a temetőig, és így semmiféle szekér vagy halottas kocsi nem állt rendelkezésre, amelyen a szerencsétlen Reisz Jakabné holttestét beszállíthatták volna a városba. Mint valamikor Vecsera Mária bárónét, úgy az ő holttestét is be kellett ültetni a Fehérék fogatába és igy, ülő helyzetben vitték be a szerencsétlen asszony holttestét a városba. Mikor vasárnap délután Wolfékat meglátogattuk, egymásnak adták a kilincset a vendégek. ״ Legyen erős Wolf úr!“ — búcsúztunk el a szerencsétlen apától. ״ Nem használ az semmit״ — mondotta megtörve Wolf Miksa és az alacsony zsámolyról sóhajtva, halk hangon adták vissza a szót a többiek: ״ Már nem használ semmit...״ Grószéknál. Wolféktól Grosz Arnold ügyvéd és bankigazgató lakására mentem. Grosz dr. és Sári leánya fogadtak. A megtört apa alig szólt egy szót. Rettenetesen megviselte őket az a néhány nap, melyben bizonytalanságban voltak a súlyosan megsebesült Grosz Magda felépüléséről. Grosz Sári maga is megsebesült, de nem feküdt le, mert az egész család aggódása a súlyosan beteg nagyobbik leányka felé fordult. Mikor Grosz Sáritól megkérdeztem, hogy érzi magát a nővére, megkönnyebbülten válaszolta: ״ Hála Istennek, ma már olvasott is." Meghatottan hallgattam a halál küszöbéről való visszaérkezésnek ,ezt a specifikusan zsidó fokmérését. Megkérdeztem Grosz Sárikát, vajon így képzelte-e el az első bálját ? A 17 éves leányka szemei könnybe lábadtak . "Szegény Sándorkának is ez volt az első bálja" — mondotta. De ez volt az első bálja a három 17 éves kisleánykának is: Bük Margitkának, Barna Pirinek és Kovács Olgának. Mindhárman a mezőtúri gimnázium Villik osztályába járnakés néhány nap előtt jöttek[, hasa karácsonyi vakációra. Hogyan örülhet* lek az első bál rózsaszínű illúzióinak,« has bős báli ruhának, az andalító muzsikának. . GroszMagda, Krisár gyógyszerésszel,Ő állt fel francia négyesre, úgyititálta őket a bomba... Krisár gyógyszerész iránti általános rokonszenv nyilvánul meg mindenfelé, délegyházán volt gyógyszertárban, alkalmazásban. Mindenkinek büszkén mutogatta a báli meghívóját. Vasárnap Csong*rádról együtt utaztam vissza a főnökével, aki azt mondja, ,hogy Krcsár gyógyszerész is szerencsésen meg fog menekülni... Groszéknál szolgált a szerencsétlen Nagy*jános Juliánná is. Ő iránta is nagy a részvéti az egész־ városban. Nagyjános Juliánná év* tizedek óta szolgál Csongrádon, csaknem, minden zsidó családot végigszolgált már, mindenhol szerették; hűségesnek és megbízhatónak ismerték. Grosz Arnold dr.-nak a családját fűzik mi legrégibb szálak Csongrádhoz. Grosz dr., aki ügyvéd, két takarékpénztárnak a direktora.׳ A felesége Boér Jakab tekintélyes csongrádi nagykereskedőnek leánya, Boér Jakab fivére, dr.. Boér Antal 50 esztendeig városi orvos és vármegyei *főorvos volt Csongrádon. Boér főorvosnak a fia, dr. Boér járás* bíró mg. is a csongrádi járásbíróságon működik. ........ •v Megsebesült az egész család. Bük Herman dr. lakásán csak magával az ügyvéddel beszélhettem, mert a család öszszes többi tagjai ágyban feküdtek. Mind ahárom gyermeke megsebesült, a feleségét pedig az izgalmak döntötték ágyba. A 17 éves Bük Margitka egyike a legsúlyosabb sebesülteknek. Mikor az édesapját megkérdeztem, hogy van a leánya, rezignáltan felelte: ״ Még nem tudhatunk semmit...״ Bük dr. az irodájában ült, hogy a felhalmozódott restanciáját vasárnap délután elvégezze. Bük dr. nagyon rokonszenves. Okosan, higgadtan és férfiasan beszél az esezményekről, amelyek pedig elsősorban őt sújtották. A “beszélgetésünk végén megkér־׳ dezte tőlem, várjon az ״ Egyenlőség“ tud-e valami biztató perspektívát adni a lelkek nagy vihara után. Azt feleltem neki, hogy, még minden őrület után kijózanodás következett, minden gonosztett után megbánás. Amit nem mondhattam meg neki és csak magamban gondolhattam, az a kérdés , valjon vigasz lehet-e ez azok számára, akik közben elmennek, mitsem sejtő gyanútlan־!sággal, egy jótékonycélú táncmulatságra és az ablakon, a francia négyes melódiájára, egyszerre hirtelenül berepül egy sistergő bomba... Egy sebesült Üzenete A következő látogatásom Fehér István•׳ nénak szólt. A bájos, babaarcú asszonyka az elhunyt Wolf Sándornak a testvére, öt hónappal ezelőtt ment férjhez. A térdébe kapott bombaszilánkot és csak azt sajnálja, hogy nem tud fölkelni,, nem vigasztalhatja a szüleit. Egy pesti professzor megvizsgálta és megnyugtatta, hogy nem lesz komolyabb baja. • 7־- Jobb volna, ha Pestre menne — mon■־, holtam neki — a nagy izgalom után egy kissé magához térne. — Azt felelte : — r remélem, ezután az eset után minden zsidónak el fog menni a hangulata öt szórakozástól. Azt hiszem, a zsidók egy, hamar sehol sem fognak bálokat tartani Ezennel átadom ennek..... a fiatal, . ,m@flf4 sebesült asszonykának a szenvedések tfszt- ben megérett, komoly és okos üzenetét az, egész magyar zsidó társadalomnak. Mindenki, aki bálba, akar az idén menni, 20114 dőljön ami, hogy gyásza van, meghalt egy, kedves hozzátartozója, mint Fehér István4 .1924 bum 9