Egyenlőség, 1924 (43. évfolyam, 1-51. szám)

1924-01-05 / 1. szám

nénak az Ő kedves, gondtalan 19 éves­­öccse, aki úgy táncolt át, frakkó­san a" bál­­ből a másvilágra,mint Molnár Ferenc ״ Fehér felhőjében“ a tejes-rózsás arcú fiatal zászlósok és hadnagyok. Wolf Sán­­ktor a magyar zsidóság szenvedéseinek volt a fiatal zászlósa, gyermeki­­ia ártatlan­­hősi halott jár . A ma és a tegnap .׳• Nem lehet, a mát a tegnaptól elválasztani. A csongrádi bomba csak a mának a harc­­téri jelentése. De hozzátartozik a csongrádi ,véres bálhoz minden, amit a magyar zsidó­­ság tegnap,­tegnapelőtt , az utolsó években ■Stszenvedelt. A Fehéréknél is összekevere­­dik a tegnap a mával, az egyik keserűség,­­1 •határolt- elmosódottságával átolvad a má­­­sikba. Fehér Istvánné után ráterelődik a ?דzó Fehér Istvánra is. Vele ott találkoztam apósa, Wolf Miksa házában, ő is megsebe­­sült a bálon, de azért belőle még nagyobb ׳ áldozatot akarnak csinálni az antiszemitiz- 5uu3 boszorkánykonyhájában. Fehér István JJMO-ben vonult be katonának és­ 1913-ban quint őrmester szerelt le. 1914-ben újra­­katonaruhát öltött és a háború első napjá­­tól kezdve kint a fronton becsülettel védte a hazáját. Megszerezte az összes legénységi vitézségi érmeket. Megkapta a nagy ezüst ■vitézség­ érmet, a bronz vitézségi­ érmét, a­­Károly csapatkeresztet, a kis vitézségi ér­­met pedig háromszor adományozta a király Fehér Istvánnak. 1917 decemberében a Aronte-Tombán francia fogságba esett és a fogságból 1920. év májusában tért csak v­issza. Fehér István hivatásos gazda, f­iatal­ Inas, robusztus férfi,״ aki nagy szorgalom­­mal és példás tudással miveli a földjeit. A földeket az édesatyja, Fehér Ignác szerezte harminc év előtt és azóta apránkint. •Egyet­­len holdat sem szereztek a háborúban. Az öreg Fehér is, a fia is Csongrád város leg­­becsültebb polgárai közé tartozott. A több­­szörösen dekorált, hadifogságból visszatért Fehér Istvántól most el akarják venni a földreform során a birtokát. Nem magáno­­sok, hanem maga Csongrád városa lép fel igénnyel a Fehér-féle földekre ... A többi sebesült De nagy rokonszenv és élénk érdeklődés kiséri a többi sebesülteket is. Barna Henrik­­né férje huszonöt év óta gyógyszertár-tulaj­­d­onos Csongrádon. Az édesapja, Rosenberg Ede, a csongrádi Viktória gőzmalom vezér­­igazgatója, félszázad ósa egyik első vezető embere a városnak. Megmutatták nekem a betegek állapotáról szóló jelentést. A je­­lentés szombat estéről szólt. Eszerint Jó­­biás Mihálynak a kezét roncsolta a szilánk,­­félő, hogy amputálni kell. Bük Margitnak a bal mellét roncsolta a bomba és a lépét sebesítette meg. Főleg ez utóbbi baj miatt aggályos az állapota. Grosz Magdának a gé­­ccéjébe fúródott a szilánk. Kezdetben attól­­féltek, hogy elveszti, a beszélőképességét. "Krisár gyógyszerésznek a jobb arca sérült meg, a jobb lábon csontrepedést, a bal lá­­bon törést állapítottak meg az orvosok és belső sérüléseket Szombat este még 60 fo­­­kos seblázban feküdt. Barna Ilenriknének a­ has-és gyomorfalát szakította át a bomba.­­Vasárnap, mikor Csongrádon jártam, már megnyugtatóbb volt a betegek állapota. Kezdetben kevés volt a gyógyszer 63 Gellér­t János gyógyszerész Félegyházáról szállított­­át nagymennyiségű tetanus oltóanyagot. Gellérné még vasárnap is vitt át jódot. A csongrádi gyászház­­ 1־ A csongrádi zsidó társadalom egyetlen nagy gyászházh­oz hasonlít. De talán nem­ is , a békeidők elpuhult gyászoló hangulata uralkodik a lelkeken." Egyetlen zokszót, egyetlen panaszos vagy jajveszékelő hangot sem hallottatra. Fegyelmezetten, nyugodtan, néma szenvedéssel, vallásos beletörődéssel , beszélnek az eseményekről. ־ Valahogy az a linnffiilal' 1 112 mart­a IÁN­mhrof a" YíjaitA....1 terek közelében lakó polgári lakosságot a­­háborúban, mikor, lefekvés előtt megnézték, hogy a homokzsákok jól­­el vannak-e he­­lyezve az ablakok között és amikor lámpa­­gyújtás előtt óvatosan befüggönyözték az ablakokat. Vasárnap, mikor Csongrádon voltam, egy­ zsidó esküvő és egy temetés volt. Délelőtt 11 órakor eltemették a tragi­­kusan meghalt Reisz Jakabnét. Egyik ese­­mény sem váltott ki nagyobb emóciót a lel­­kekből. Nem is beszéltek róla. Mintha már nem is ismernék az ürömöt és a gyászt. Egész, természetességgel, minden lelki rez­­dülés nélkül adják meg az életnek és halál­­nak a maga jogait. Egészen csodálatos, példátlan , intelligenciára és lelkierőre vall az eseményeknek és egy rettenetes­ tragédiá­­nak ez a filozófikus szemlélete. A tragédia véletlenei. A beszélgetések is olyanok, mint a gyász­­házak hangulatához illik. Boncolgatják, ma-­ gyarázgatják, felidézik a­­tragédia minden apró részletét. Minden apró momentum oda­­kerül a mérlegelés ítélőszéke elé. A negye­­dik napon is még mindig megpróbálják re­­konstruálni a pánikot, melyet a bálterem nyugodt és derűs hangulatába belezuhant bomba idézett fel. Sorra kerülnek a szeren­­csés megmenekülések emlékei. Két gimna­­zista fiú, Vida Gyuri és Gellér Gyula ott áll­­tak Nagyjános Julianna tőszomszédságában. Gellér Gyula úgy menekült meg, hogy hirte­­len szökelléssel átugrotta a sistergő bombát. Vida Gyuri gyors elhatározással a kályha mögé ugrott. Egy férfi a pódium alá bújt és magával akarta rántani a feleségét, azonban tévedésből egy idegen férfi karját fogta meg. Egyesek úgy menekültek meg, hogy a lég­­nyomás kisodorta őket a nyitott ajtón ke­­resztül. Barna Henrikné és a leánya úgy sebesültek meg, hogy hangos szóval egy­­más­t Lei­esték. Csodákat mesélnek az asszo­­nyok­ hősiességéről. Vida Sándor dr.-né még keserű tréfával jegyezte meg otthon : ״ Soha­­sem voltam gyáva asszony, de úgy látszik, most inamba szállt a bátorságom, m­ert fáj a lábam.“ Csak később vette észre, hogy nem, a bátorságot fájlalta a lábában, ■hanem bombaszilánk fúródott bele. A félegyháziak csaknem valamennyien át akartak menni a csongrádi bálra. Apró véletlenek, a sors ki­­szíimithatatlan szeszélyei tartották őket vissza. Egyik leánykának nem lett időre kész a ruhája, a másik napokig könnyezett és a bálázása szülői akaratán tört meg. A fiatalemberek attól tették függővé a meg­­jelenésüket, hogy Gellér gyógyszerész is át­­megy velük. A gyógyszerészt,, szerencsére, hivatása megakadályozta a bálázásban. Kri­­sár gyógyszerész állítólag azért sérült meg olyan súlyosan, mert a sistergő bombát vissza akarta hajítani. Egy zsidó tartalékos tiszt, Tóbiás Árpád lefekvést vezényelt har­­sány hangon, amint azt a harctéren ■tanulta. Sajnos, eddig senki sem gondolt rá, hogy a tizenhét éves lányokat és a tizenkilenc éves fifikat is harctéri kiképzésben kellene része­­síteni és igy a kommandónak nem volt meg az a szuggesztiv hatása, mint a beidegzett katonáknál szokott lenni. Arról is sokat beszélnek Kisku­nfélegyhá­­zán, hogy a letartóztatott bombavető hősök­­nél, egyik rokona napokkal előzőleg ott járt a­­kiskunfél­egy­házai malomban és a zsidó hivatalnok kisasszonyokat szeretetreméltó hangon erősen invitálta a csongrádi nőegylet mulatságára. Azt mondottá­k csak׳ menjenek el, meglátják, milyen más mulatság lesz és' milyen jól'fogjál­gukat érezni. Az illető urat ugyan senk gyanúsítja semmiféle rossz szándékkal, is hozzátartozik a csongrádi esethez, bombában jobban­ ki és amely fecskendezett fehér és rózsaszínű bál hókra, kivágott báli cipőkre, pókháló végű finom báli harisnyákra. Habom és b Annaki a zsidó templomnak , amelyben a csongrádi zsidók napok óta nalban és alkonyidőben szorongó s imádkoznak megsebesült hozzátartó felépüléséért, márvány tábla van ült melyen tizennyolc zsidó hősi halottá neve fénylik, ők a Nagy Bálnak a hősi tatai, a népek és nemzetek nagy tán lettek bombáknak és kézi­­­gránátoknő áldozatai. A csongrádi báli bomba u­szik ki akarta­ korrigálni azt a írásra, amelynek folytán csak tizennyolc zsid került a templom falára. Az egyik ha­lottnak az édesanyját, Báró Gézánét is baszilánk érte, a­­szerdai báli ütközet­ben. A szerencsétlen Wolf Sándor fa bátyját, Wolf László műegyetemi kad helyettesíti, aki az olasz front ütköző szerencsésen, épségben került haza. L Béla is megsebesült, pedig az édesapj Dékány Béla főorvos elkerülte a fron a veszedelmeket. A sebesültek között­­ több olyan akadt, akikkel szemben a rus bombák elnézőbbek voltak. Lakos Reichlinger Jenő, Tóbiás Mihály, mennyien frontkatonák voltak a világ­­ban, de csak a csongrádi bálban sele meg. Kovács Lajos hosszú fogságot s­zett Albániá­ban, most a tizenhét éves nazista leánya, Kovács Olga kapott le szilánkot. A hősök és vértanuk régi teorja mintha nem volna elég. S mindig újakat kíván a véres Meloch,­­ lölködés, a bombába kirobbanó cinke­gy ellenség. • Medi Meddig fog tartani ? Mikor lesz vég a csongrádi bombának a véres kérdi lüktet, ez zakatol a lelkekben, ez az i­dés, amely válaszért cseng és választ fel, hangosan és Sürgetőn. Egy társas ahol komoly és­ elkeseredett férfiak együtt, szó esett arról az interpell, amelyre Fábián Béla nemzetgyűlési­selő a nemzetgyűlés szerdai ülésére . Azt mondotta­ az egyik : — Küldöttségileg fel akartunk Pestre és meg akartuk kérni Fábián viselő urat, ne engedje a mi üggünl engedjen napirendre térni a cső­bomba fölött. Mondja meg nyíltan és tén a nemzet színe előtt, hogy ha a grádi bomba robbanására nem jön kemény és határozott felelet, a döntö­getően szükséges válasz, akkor nem , kimehetni az utcára, akkor elhatalni felettünk a bombák és a gyilkok sz Mindnyájunknak vége van,­ ha a­­ tényezők most nem találják meg a utat és az igazi eszközöket. Átadom a­­csongrádiak üzenetét az akiket illet.,, Dr. Ballag! 1 - BELÉPŐJI a Csongrádi Izraelita által 1923. december 26*ufc3״ It .cyv . nagytermében rendezendő Műsoros tano­kra 6000 kh­tif.w n t_­ rJ# 1 - -_ s.

Next