Egyetemes Filológiai Közlöny – XI. évfolyam – 1887.

V. Fordítások - In laudem vini. Cler. dal. Exner Győző - Sunt multae causae bibendi. Exner Győző

476 EXNER GYŐZŐ: Carmina clericorum az aesthetikusoknak komolyabb tanulmányozására érdemesek, mint a­mennyire eddig azokat számba vették, s kiváltképen hasznos lehet velük foglalkozni annak, a­ki a lyrai műfajok meglehető­sen habozó elméletét vizsgálja, mint egyik kiindulópontja, kulcsa mai lyránknak. Naiv gyöngédség, bensőség tarkán vegyül e költeményekben józan okoskodással, fiatal hóbortoskodással, ledér szeretkezéssel, s ez oda­vetett részletek mégis mélyen engednek minket bepillantani a középkor kóbor papköltőinek kedélyvilágába. 1. In laudem vini. Szín-arany nedv, édes-mézes, Zamatoddal oly fölséges, Mámor annak, a ki élvez, — Üdvözöllek téged ! Boldog, a ki elültetett, A ki nevet adott neked , Ha téged megízleltelek, Nincs, a mitől féljek. Ha beülünk a korcsmába, Nem gondolunk a halálra, Inkább játszunk frissen, kedvre, Szakadatlan­ tüzeskedve. Mit csinálunk a pinczében, A hol a bort mérik pénzen,. Ezt kérdjétek, ez a fontos : Halljátok meg, elmondom most. S befejezésül : A torok, ha locsolgatod, A gyomor, ha a te lakod, S a ki veled jóllakhatott, — Százszorosan boldogok ! Oh mily tetsző színre-szemre, Oh mily illat s tűz egyszerre, Oh pompás íz nyeldekelve, — Nyelvünk szívesen rabod ! Az ott játszik, iszik itt ez, A harmadik kényekint tesz , Ki elmerül a játékba, Megkoppasztják bizony néha, Míg az egyik meggazdagszik, Más az ingét veszti addig, — A kaszástól nem fél egy se', Hanem iszik versenyezve: A dicső bor, éljen biz' a', Éljen az is, a ki issza. De pusztuljon a víz­ isza, A pokolba véle ! 2. Sunt multae causae bibendi. . . . meséd szép czéljait Nem értőknek szóltál, S náluk torkot gyulasztál Inkább mintsem oltál. Én, Mápes, e korcsmadalt ilyenképpen értem . . .

Next