Egyetemes Filológiai Közlöny – XI. évfolyam – 1887.
I. Értekezések - Steuer János, Hold a. m. Morgen. Turul v. karvaly?
412 VEGYESEK. 19 den sie im Traum nahrnahm : Wie schwer sie Rache nahm, vagy a rím kedvéért használt helytelen kifejezéseket, pl. u. o. : 19 die ihn gemordet blind: ....Kind, vagy az eposz stíljes hangja elleni vétségeket, pl. u. o. : 29 manch junger Fant — vagy világos tévedéseket, pl. Halmnál 1077 deze Loche , ,zur Tiefe'; Henkénél és Kampnál helyesen ,bei Lochheim' vagy ,zu Lochheim' stb. De a fordítások jellemzésére, azt hiszszük, a felhozottak is elégségesek. A Nibelung-ének oly fordítása, mely a Schlegel-féle Shakespeare vagy aTordanféle Homérosz magaslatán állana, még mindig a jövő feladata. — Hold a. m. Morgen. Schräder 0. legújabb könyvében (*Linguistisch-historische Forschungen zur Handelsgeschichte nndWaarenkunde*, ismertetését 1. Phil. Közl. 1887. Bf. 1.) érdekesen magyarázza meg a térmértékek elnevezéseinek keletkezését. A térmértékek a földmivelés fogalmából indulnak ki. Mégpedig erre nézve három kategóriát különböztethetünk meg : 1. midőn a térmérték a barázda-vonás szerint van elnevezve, ilyen az ital. versus vor. vers ta « verszt» ; 2. midőn a mérték azon idő szerint van elnevezve, amely egy darab föld fölszántására szükséges, v. ö. afn. morgan , «was an einem Morgen gepflügt werden kann» ; 3. midőn a mérték azon gabona-mennyiség szerint van elnevezve, mely egy darab föld bevetésére szükséges, pl αέρ.ανο. — egy iugerum. — A második kategóriának megfelelő alakulást mutat a magy. hold («egy hold föld») — das Joch, der Morgen (von Aeckem). A hold alapszava ugyanaz, amelyet a holnap és hóival «morgen, cras, mane» alakokban találunk; mellékalakja holda, melyet Budenz szerint egy ered.teljesebb holdat «früher morgen» alakra vihetünk vissza; a képzésre nézve v.o. viadal (MUgSz. 165. 1.). — Még egy másik alakja holtai «cras mane», mely már inkább homályos összetétel, mint képzés, s szépen megfelel egy vag. holtaji «des morgens» alaknak. A magy. hold tehát mind eredetére, mind jelentésére nézve hű mása a néni. Morgen-nek, s e szerint egy hold föld , amit egy «holdal], egy reggel fölszánthatni. STEUER J. — Turul vagy karvaly . A törökségben megvan a turul szó: csag. turgul sólyomnak egy neme, turgunk varjú; tat. turgul, turgul kis fekete sas ; — vog. turi fehér sas. S így csakugyan megvolna a lehetőség, hogy e szó a törökségből került a magyar nyelvbe. Csak az a baj a dologban, hogy e különös szót csupán régi latin emlékeinkben találjuk egyszer-kétszer, azután a legújabbkori irodalmi (főleg költői) nyelvben. Régibb magyar íróinknál s a népnyelvben egyszer sem találkozunk vele, s helyébe mindig a szláv eredetű karvaly lép. Régi emlékekben, krónikákban és oklevelekben előfordul egy bizonyos Turul nemzetségnév. Ámde tulajdonnevekre nem igen építhetünk, s különben is e nevet épen oly jól lehetne Töröl-nek mint Turul-nak olvasni, anélkül, hogy a szóban levő madár nevéhez valami köze volna. Már inkább számbavehető, amit Kézai ír, megemlékezvén Attila czímeréről, mely koronás madarat ábrázol: «avis, quae hungarice turul dicitur». De erre nézve nagyon valószínű, amit Szabó Károly sejt, hogy t. i. turul helyett curul-t kell olvasnunk, s amaz a másoló hibájából