Egyetemes Filológiai Közlöny – XIII. évfolyam – 1889.
II. Hazai irodalom - Badics F., Petőfi válogatott költeményei. Háhn Adolf
130 HAHN ADOLF: PETŐFI A KÖZÉPISKOLÁBAN. A Gymnasiumi tanítás terve az V. osztály számára költői olvasmányul balladákat, románczokat és lyrai költeményeket kíván. A kívánságnak igyekszik eleget tenni a Greguss-Beöthy-féle balladás könyv, s ezt tartá szem előtt Radics úr is, amidőn Petőfi költeményeiből válogatott kiadást rendezett, főkép gymnasiumok használatára, hol eddig foglalkoztak ugyan egyes elszórt lyrai darabok tárgyalásával, de aligha mélyrehatólag, oly módon, hogy a legkiválóbb magyar lyrikusok fejlődését, egész költői egyéniségét felölelték volna, mi az egyedül helyes módszer az oktatás ezen fokán. Mi, részünkről, nem értjük és nem tartjuk elég motiváltnak azt a felfogást, mely egy magyar lyrai anthologiától annyira idegenkedik, már csak azért sem, mert Petőfi csupán a dalra, elegiára s a hangulatos táj- és genreképre nyújt classikus példákat, míg a magasb szárnyalású lyrai fajokban Berzsenyinél, Vörösmartynál és Aranynál inferiorisabb. De nem lévén hivatva itt e kiadást didaktikai szempontból rostálni, e fajta kifogásainkkal az olvasót búsítani nem akarjuk. Azon sem akadunk fel, hogy, Radics úr a II. részt, melyben János vitéz és Bolond Istók foglaltatik, kiválóan a VII. és VIII. osztálynak szánta. Bolond Istók még hagyján ; de János vitézt adni oly ifjak kezébe, kik sokkal mélyebb dolgokat olvastak volt, és Toldi után visszamenni János vitézre : ehhez oly elszántság kell, aminővel kevés tanár rendelkezik. Nem hissszük, hogy ebben is Kármán Mór tanácsát követte volna a magyarázó, mint abban az ingeniosus csoportosításban, melyet, nagyobb szabatossággal és inkább aesthetikai szempontból megjelölve, Gyulainál is megtalálunk, s mely a nagy költő gondolat- és érzelemvilágát, egyéni jellemét és költészetének sajátságait oly világosan feltünteti. Az első részben foglalt hatvanöt kisebb költemény a Családi kör, az Alföld és népe s a Haza fő czímek alá sorakozik, más szóval, e három fő csoport a költőt egymás után családjához, nejéhez s barátaihoz, szülőföldjéhez s népéhez, a magyar társadalmi s politikai élethez való viszonyában mutatja be, lyrájának sajátos, java termékei által, melyek az alkotás időrendje szerint lévén felsorolva, egyúttal a költő fejlődését is illustrálják. Nem mintha már az első csoportban, — melynek «Barátság, szerelem, családi élet» volna tán szabatosabb felírása, — nem vennénk észre nagyon is fölötlő hiányokat. Gyulai Pál után helyesen mondja Radics Ferencz, Petőfi Sándor válogatott költeménye, I—II. Budapest, Athenseum, 1888.