Egyetemes Filológiai Közlöny – LVII. évfolyam – 1933.
Apró közlemények - Beküldött könyvek. – Új könyvek - 1
kelt valósággá, egyfajta kiélést a magyar tárgyú regényekben talál, ahol a francia nemzet a fantázia birodalmában arat a törökön könnyed és gáláns diadalt. Meglehetős kevés az az anyag, amelyet Győry a kutató pontosságával feltárhatott, de a magyar vonatkozások szegénységét pótolja a részleteknek gondos elemzése, a sokszor talán szervesen nem is odatartozó reflexiók, amelyek azonban az összefüggő látás magasságába emelkedve megmutatják a század szellemét és lehetőséget nyitanak új kérdések felvetésére. Ha ezekben a reflexiókban (pl. francia halálköltészet, frankofil megjegyzések) nem is értünk mindig egyet, mégis el kell ismernünk a szerző logikai erejét, amely mindvégig élvezetes és elegáns stílussal párosul. Müller Gyula, Magda Gálos: Sigismond Justh et Paris. Contributions à lhistoire des relations littéraires francoshongroises dans la deuxiéme moitié du XIXe siècle. Specimina diss. fac. phil. Reg. Hung. Univ. Elisabethinae Quinqueecelesiensis. 36. Travail préparé à l'Institut francais de l'Université Elisabeth de Pécs. Budapest, 1933. 120 lap. — Gálos kisasszony értékes dolgozata alapos forrástanulmányok és kiadatlan levelek alapján tárja elénk azt a nem lekicsinylendő szerepet, amelyet a XIX. század második felének francia*magyar irodalmi és kulturális kapcsolataiban a fiatal Justh Zsigmond írói munkássága s különösen rokon* szenves egyénisége játszott. Igyekszik kimutatni, hogy egyrészt a párizsi irodalmi és társadalmi élet miként ébresztette fel Justhban a nemzeti érzést, hazájának és fajának igaz szeretetét, másrészt pedig hazánknak és a magyar irodalomnak miként szerzett az ifjú magyar író komoly, számottevő francia barátokat. Justh Zsigmond és Párizs igen üdvös kölcsönhatása kifejtésének szenteli Gálos kisasszony jelen tanulmányát. Mielőtt végigkísérhetnők Justh írói fejlődését, bepillantást nyerünk hazai és külföldi személyes kapcsolataiba, rövid, világos áttekin tést kapunk gyermekkoráról, utazásairól, baráti köréről. Itthoni szűkebb baráti köréhez arisztokraták, írók, művészek, tudósok stb. tartoztak, akik közül már gróf Széchenyi Lajos, báró Révay Simon, gróf Batthyányi Géza, gróf Vay Péter, Mednyánszky László, Feszty Árpád, Szinyei*Merse Pál, Stróbl Alajos, Gyulai Pál, Reviczky Gyula, Ambrus Zoltán, Szabolcska Mihály, Malonyai Dezső, Pekár Gyula, Apáthy István, Czóbel István, Czóbel Minka, Hubay Jenő nevei is mutatják, hogy Justh nem nélkülözte Budapesten azt a szellemi atmoszférát, amelyre szüksége volt egyénisége kibontakozásához. Emiatt Párizsban sem panaszkodhatott, itt is kedvező légkörbe került. Amíg ifjúkori németországi tartózkodása nem tudott rá hatással lenni s a német szellemet idegennek találta, a 22 éves ifjút magával ragadta a francia főváros s ettől kezdve Justh „Párizs szerelmese" lett. Ügyes, kerekded képben rajzolja meg Gálos kisasszony művelődés* történeti háttérként a nyolcvanas évek Párizsának irodalmi és művészeti arculatát, vagyis azt a miliőt, ahová Justh 1885*ben került. Végig* vezet az írók és művészek világán s különös szeretettel foglalkozik azzal a szalonélettel, amelyben Justh is komoly szerepet játszott. Fel* hívja figyelmünket az akkori francia*magyar kapcsolatokra s igyekszik rávilágítani a francia*magyar barátság lélektani alapjaira. A magyar művészek: Zichy, Liszt, Munkácsy francia kapcsolatai* ból indul ki s ezekhez fűzi Justh párizsi szereplését. Munkácsy szalon* jától kezdve az összes párizsi szalonokban csakhamar otthonos lett az ifjú magyar s Gálos kisasszony részletesen kimutatja, hogy Justhc e szalonokban milyen ismeretségekre és barátokra tett szert. Taine és