Egyetemi Lapok, 1911 (24. évfolyam, 1-20. szám)
1911-01-10 / 1. szám
~ITT ■ ITITTTTTTEr Krónika. Nemes és férfias védelmezőt talált nemrégiben az egyetemi ifjúság dr. Magyary Gézában. Azok a szavak, amelyeket ő mondott, az egyetemi ifjúság egy bankettjén hangzottak el s a diákoknak szólt, mint buzdító elismerés. De a magyar közönség, a sajtó s a magasabb körök, akik az ifjúság sorsa felett őrködnek egyként meg kell, hogy hallják. Ám ide is írom szó szerint: „... Sokan borongós, aggodalmas lélekkel tekintenek a jövőbe s úgy érzik hogy a felénk tornyosuló veszedelmek ma sokkal nagyobbak, mint valaha, s hogy nem leszünk képesek velük megküzdeni. S ebben az aggodalomban nagy szerepe van annak is, hogy megfogyatkozott bizalmunk a mi ifjúságunk erejében s képességében szembeszállana a veszedelemmel. Ideje már, hogy ezzel a bizalmatlansággal leszámoljunk. Mi, akik minden nap Önökkel együtt vagyunk, tudjuk legjobban, hogy mennyi szorgalom, kitartás és képesség lakik a magyar egyetemi ifjúságban, s mi tudjuk legjobban, hogy teljesen rátermett a jövő nagy nemzetmentő munkájára. És épen azért bármily nagyok is a minket fenyegető veszedelmek, teljes megnyugvással nézünk nemzetünk jövője elé, mert támad egy nagy, erős hadsereg, amely a mi küzdelmeinket, nemzetünk fennmaradását teljes odaadással kész velünk együtt s majdan utánunk is folytatni. És ezt nem üres bókképen mondom itt Önöknek. Nem is volna illő, hogy annál a viszonynál fogva, amelyben Önökhöz állok, azt csupán ilyenképen mondjam s nem őszinte meggyőződésből. De kötelességemnek tartom Önöknek megmondani, hogy a bizalmatlanság erejüket meg ne bénítsa, hogy Önökben sok a képesség és teljes a rátermettség azokra a nagy feladatokra, amelyek Önökre várnak. Nincs veszedelmesebb dolog, mint szárnyszegett lélekkel nekimenni a küzdelmeknek. Kis hitű, saját ereje iránt bizalmatlansággal még senki győzelmet nem aratott. És kötelességemnek tartom a magyar ifjúságban saját erejének tudatát ébren tartani azért is, hogy ebből erőt merítsen folytonos munka által erejének növelésére. Erejük tudata ne elbizakodásra, ne hűtlenségre, hanem még nagyobb munkásságra sarkalja Önöket!...“ És amíg ezt mondta csöndes egyszerű hangon, minden póz és minden affektáltság nélkül: egy nagy emberi szív és egy komoly agy tárult elénk. Nem szeretek tömjénezni és nem szívesen állok oda, hogy valakit szemtől szembe dicsérjek. De ha tehettem volna, oda álltam volna ez elé a komoly és becsületes egyetemi professor elé, hogy így üdvözöljem: Prodékán úr! Köszönjük ezt Önnek. Ön a legerősebb ellenségeket támadta meg értünk a valószínű hazugságokat, a megcsontosodott előítéleteket és az álszenteskedő rosszakaratot. Az ifjúság nem az, ami két évtizeddel ezelőtt volt. Az egyetemi ifjúból: diák lett! Méltóztatik tudni, hogy ez mit jelent? Ez küzdelmet jelent, küzdelmet: a tudományért, műveltségért, jövőért és a megélhetésért. A diákság zöme nem a kávéházi asztalok mellett pikkolózik, hanem piszkos irodák íróasztalán körmöl, nem sétál és nem mulat , hanem robotol napról-napra rongyos fizetésért. Mert nehéz az élet. Ha azt akarják, hogy a diák egész képességét a tudománynak szentelje, akkor mentsék meg a nyomortól, amely ránehezedik, tegyék függetlenné anyagilag és szellemileg — majd meglátják, hogy mire képes. Nem az erő, képesség és szorgalom hiányzik — hanem azok az előfeltételek, melyek nélkül kulturális életet élni nem lehet. Prodékán úr! Ön az első, aki megértett minket, s aki ki is mondotta, amit gondolt. Köszönet Önnek! A szivünkből jön, mert a szivét tárta elénk!“ * * ELŐFIZETÉSI ÁRAK : ...'vÁN j hagyatékából 1912Sk XXIV. évfolyam Budapest, 1911. január 10. 1. szám A MAGYAR országos DIÁKSZÖVETSÉG, A SOROMPÓ ORSZÁGOS IPARVÉDŐ LIGA HIVATALOS LAPJA MEGJELENIK MINDEN HÓNAPBAN KÉTSZER JÚLIUS ÉS AUGUSZTUS KIVÉTELÉVeL Szerkesztő-bizottság : ZSEMBERY ISTVÁN dr., HINDY ZOLTÁN, PIVNY ALADÁR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest Vill., Üllői út 22. TELEFON 65—89. Ker. Ker. EGYETEMI LAPOK Kolozsvári társszerkesztőség Egész évre . . . 6.— Sorompó tagjainak 5.— Felimre...........3.— „ „ 2.50 Kossuth Lajos utca 10. sz. ” „Egyetemi Kör.‘‘