Egyetemi Lapok - Az Eötvös Loránd Tudományegyetem lapja, 1965 (7. évfolyam, 1-36. szám)

1965-01-09 / 1. szám

EGYETEMI LAPOK *% ■ ■ a a i «1 ■a' «I - • n a a a a a q »Baaaanaa «] • nnas^usBat ••aaaaeaaaj • oaaaaaatW Javuló kapcsolatot a végzett hallgatókkal ♦ Segíteni a hivatástudat megőrzésében A végzős hallgatók problémáiról tárgyalt a pártbizottság '20 'évvel ezelőtt, 1945 első -napján . kezdődtek meg a harcok Budapest külváro- saibqn, , v. .. . 19.44. utolsó. napjain a 2. is Ukrán Frgrit csapatai Kassa, l 'LósotiCj.. Ipolyság, Eszter­gom, a _3. Ukrán Front erői .ßszterfförn, .Pusztavám, Ba- ‘ " ’Ittfon. Nagyhajóin, Barcs, . Órává " vonalán voltak. A ‘ . bekerített fasiszta erők pa- ■'w ’ rünbsügkát fegyverletételre " szólította! fél a szovjet pa- ■' fártcsnbk’ság,' hogy a felesle- > ' "gés- vérontást' elkerüljék. A W ■: - fáSlSzták ' megfffyiikoliák a - ■ szovjet parlamentereket. ” ’ 2Ö étivel ezelőtt az esztendő 1 el4ö' heteiben folyt á harc a -' ' fővárosért. Az egész lakos- •*>1 sá(f szenvedő részese, szem- *' 'tanúja' volt az ostromnak. -!■■■■■■■ FftC bárkit, aki‘ Budapesten l*,'í tartózkodott akkor, megkér­dezünk, hogy- mire emlék- e szik . az ■ ostrom idejéből, ;;• olyan élményeket idéz, ami­....két ma már történelemnek 3 • .nevezünk. ■fr 1965-ben, a 20. évfor- ‘dűlőn szeretnénk felelevení­ti. é teni. az egyetem. .két évtized­be' ■’del ezelőtti napjait. Kiegé­szítő fejezet': volna ez egye- - térnünk történetében, úgy gondoljuk, érdemes papíron rögzíteni mindazt',^amit ta­lán csak a szemtanúk emlé­kezetében él.. Kérünk tehát mindenkit, akinek ;a 20 év előtti idők­ből az egyetem életével -*} '■r.kapc.solaUnr emlékei vannaks- »sí irfgt&ßto .- vagu árjtsfiflfi közöl-. velünk, y Kérünk, -min&enr i,... kit,,a .szép cél 'érdekében, ,Y;, . segítsenek! ... > A végzett és a végzős hall­gatók problémáit vitatta meg legutóbbi ülésén a pártbizott­ság. A napirend előadója Sza­kács Kálmán elvtárs volt. Előadásában ismertette, hogy egyetemünk kérdőíveket küldött ki az 1963-ban vég­zett tanároknak, akik részben válaszolták csak, ezzel a kér­dőív-kiküldéssel viszont egye­temünk égjük formáját kíván­ja megvalósítani a régi hall­gatókkal való kapcsolattartás­nak. Szakács Kálmán előadá­sa mellett részletes, írásos anyag került a pártbizottság elé a végző hallgatók elhelye­zésének kérdéseiről. Az előter­jesztés részletes statisztikai elemzéssel és több év tapasztalataira visszanézve tárgyalta az egj'etem tanár, jo­gász és egyéb végzett szakem­berei elhelyezkedésének és el­osztáséinak tapasztalatait. Az előadó külön felhívta a fi­gyelmet a vidéki hallgatóit egyetemi beiratkozásának több év óta megfigyelhető alakulá­sára, és az ebből adódó felada­tokra. (A bölcsészkaron, pél­dául 1957/58-ban a hallgatók 49 %-a volt vidéki, 1961/62- ben 47, 1964/65-ben. pedig csak 33,7 %-a. A TTK-n hasonló arányú csökkenés tapasztalha­tó. A fenti tanéveket alapul véve 53,4, majd 38,6, végül 36.4 %-a volt vidéki a hallga­tóknak.) ■Szakács elvtárs behatóan vizsgálta a helyzetet, és azo­kat a feladatokat, amelyek a hallgatóság túlnyomó többsé­gének budapesti illetőségéből és kötöttségéből az egyetemre hárulnak, amennyiben a fcul- iúrtorradalom igényei és álta­lában a vidék felemelésének követelményei még esztendő­kig súllyal írják elő a tanár- szakos hallgatók vidékre való nagyobbarányú elhelyezését, az iparosítás és a jogi élet pe­dig hasonló problémákat vet­nek fel. (A jogi karon például a hallgatók 66,3 %-a pesti la­kos.) Szakács elvtárs részletesen elemezte a hivatástudatra való nevelésnek az előbbiekből adódó problémáit, továbbá rá­mutatott a hivatástudat egyik érdekes újabb problémájára, ami a nőd egyenjogúság foko­zott érvényesüléséből ered. (A bölcsészkaron az 1957/58-as tanévben a hallgatók 53,8 %-a, az 1964/65-ös tanévben már 65.4 %-a nő.) Ebban az esetben a hivatás- tudatra nevelést még bonyo­lultabbá teszik az ezzel kap­csolatos különleges szociális és családi szempontok és kö­töttségek. Az .előterjesztés ér­dekesen elemezte a végzett hallgatókkal való levelezés­ből megismert anyagi és tár­sadalmi körülményeket, ame­IPtvcnhvt ishoia — üí'rsasíaSmi hensatíjtérsilúshói Varsó lakói ez év novembe­rében az ezeréves évforduló keretében épülő iskolákra több mint 65,6 millió zlotyt fizettek be a megfelelő bank­számlára. Ebben az évben erre az .akcióra-csaknem 444 millió z3,:ótyi,gyűjtöttek össze.. Varsóban társadalmi eszkö­zökből eddig 36 iskola épült fel. Ebben az évben további 12 iskola építését kezdték meg; jövőre át is adják őket rendel­tetésüknek. 1965-ben az elő­irányzat szerint 9 iskola épül társadalmi eszközökből. A varsóiaknak köszönhető, hogy az ország fővárosában társa­dalmi eszközökből 50 helyett 57 Iskola épül fel. Előadás a Madssar kollégiumban \ Az Irányi utcai „Dr. Madzsar József” Kollégiumban meg­rendezték a világnézeti kör el­ső előadását. A lányok telje­sen önállóan szervezték ezt a kört, amelynek tagjai nemcsak az Irányi utcaiak közül kerül­tek ki, a többi kollégiumból is csatlakoztak az érdeklődők, így tehát a medikus kollégiu- mok „közös tulajdonuknak” tekinthetik az újszerű kört. ■ Jellemző, hogy az előadást senki sem érezte kötelezőnek, tehernek — valóban őszinte ' A "Balatoni Nyári Szabad- egyetem intéző bizottsága oík- ■ tóber 27-én megbeszélést tar- ’totf, melyen értékelték az idei szabadegyetem működését, és " megbeszélték a jövő évi terve­ket,^ elképzeléseiket. i, • Mint minden, évben, jövőre A Radnóti Miklós Gim­názium KISZ-szervezete Radnóti -emlékestet rendezett a Szegedi Nemzeti Színházban. Aj műsor keretében dr. Tol­nai Gábor, a Budapesti Eötvös Loránd " Tudományegyetem tanszékvezető tanára tartott ünnepi megemlékezést. Kardos István zeneszerző „Erőltetett mehet” című', Radnóti versre Irt szerzeményét á szerző kí­séretével Verébéit/ Iván, a Bu­dapesti Nemzeti Színház tagja énekelte.. A műsor keretében felléptek az iskola tanulóin, ének és zenekarán kívül az is­kola volt növendékei is, többek között Ács László, és Csikós Gábor, a Szegedi. .Nemzeti Színház művészei. is tartogat néhány újdonságot és meglepetést a szervező bi­zottság. így a több napos ki­rándulások sorában most Sop­ron következik. Mivel előre­láthatólag nem a teljes lét­szám vesz részt ezen a hosszú úton, az itthonmaradók részé­re 'kisebb, egynapos kirándulá­sokat szerveznek. Űjdonság lesz még a magyar nyelvtanfolyam, melyet két csoportban szándékoznak meg­valósítani. Külön a nyelvün­ket már elég jól ismerő, és kü­lön a magyarul semmit nem tudó vendégeink részére. Az első nyelvünk sajátosságaival, míg az utóbbiak a mindenna­pos élettel kapcsolatos sza­vakkal, mondatokkal ismer­kednek. ORVOS­EGYETEM lelkesedéssel készültek rá. Ez [ az eset is bizonyítja, hogy az: önálló kezdeményezés lendü- j letet, szivet ad a munkának, j az ilyet mindenki magáénak [ érzi, és felelősnek tartja ma- I gát sikeréért. j Az előadást, amelynek té-1 mája a Biblia keletkezése volt, : dr. Hahn professzor, az Eötvös j Lóránd Tudományegyetem ok- ■ tatája tartotta. plw lyekre hallgatóinkat a hivatás- tudatra nevelés keretében elő kell készítenünk. Foglalkozott az ösztöndíjrendszernek — kü­lönösein a társadalmi ösztön­díjaknak — a hallgatók köré­ben megmutatkozó hatásával és lehetőségeivel. (Több ösz­tönzés szükségeltetik az el­helyezéshez. hogy az elhelye­zés szükségleteit az ösztöndíj nagyobb mértékben befolyá­solja. Ez főleg a társadalmi ösztöndíjakra vonatkozik.) Szakács Kálmán elemzése azoknak a követelményeknek összefoglalásával fejeződött be, amelyek az egyetemre hárul­nak a már végzett hallgatók sorsának sokoldalú megis­merésében, ideértve helyzetüket a külön­böző munkahelyeken, társa­dalmi munkájukat, a szakmai továbbképzés igényét, és az ilyen természetű tapasztala­tokból adódó egyetemi fel­adatokat, valamint a fiatal ér­telmiségiek nagyobb anyagi és társadalmi megbecsülését. A pártbizottság az előter­jesztést sokoldalúan és beha­tóan vitatta meg. Az érdeklő­désre jellemző, hogy 16 fel­szólaló — köztük több kar dé­kánja — foglalt állást a tanár, jogász és más szakember hall­gatok elhelyezésének problé­máiban. A pártbizottság az el­helyezés kérdéseit minden ol­dalú összefüggésében nyíltan és egyben az egyetem felada­tait hangsúlyozva tárgyalta, Az oktatókés hallgatok fele­lősségét e tekintetben jól meg­világítja egy. a vitában felho­zott adat: egyetlen el nem fog­lalt állás 120—150 ezer fo­rint. felesleges kiadást jelent a népgazdaságnak, körülbelül ennyibe kerül egy hallgató ki­képzése. A pártbizottság előtérbe állította a képzés és a ne­velés összefüggő feladatait, amelyek nem választhatók el az egyetem általános fej­lesztésének feltételeitől, a pesti és a vidéki egyetemek elosz­tásának jobb átgondolásától. Tudva, hogy a nevelés lehető­ségeinek még jobb kihasználá­sával sem lehet könnyen le­küzdeni a külső ellenhatáso­kat, annál inkább fokozni kí­vánja az egyetem az aktív ne­velőmunkát. Kiemelték a felszólalók a pedadógiai-, úttörő-, KISZ- gyakorlatok, a vidéki szociog- j ráfiai munkák nagy jelentősé­gét a vidéki iskolai és társa­dalmi élet megismerésében. Számolva Budapest tudomá­nyos és kulturális vonzóköré­vel és minden irányú hatásá­val, a pártbizottság figyelem­mel volt azokra a feladatokra és lehetőségekre, amelyek vi­déki munkájukban várj ált a végző fiatalokat. Bizonyos, hogy az elindulás és a válasz­tott tudományággal való kap­csolatteremtés általában nehe­zebb, ugyanakkor sokkal nagyobb szerepet is kaphat a fiatal szakember a hely és a táj kulturális életében, az ér­telmiség tudományos légköré­nek kialakításában. Gondolha­tunk itt a vidéki folyóiratok és újságok adta lehetőségekre, a tudományos társulatok vi­déki működésére, a honisme­reti mozgalomra éppúgy, mint azokra a lehetőségre, amelyek egyetemünk és egyes oktatóink további "gondoskodásából adódhatnak. Bár lágy véljük, hogy az egyetem elsődleges feladata a hallgatók szakmai, ideológiai, emberi felkészítése hivatásukra, és a munkahe­lyükre kerülő fiatal szakem­berek sorsáról már az egész társadalomnak kell tudomá­nyos, kulturális és anyagi kér­désekben gondoskodnia, az egyetem mégsem hárítja el magától a hivatástudat meg­őrzésében megmutatkozó fel­adatokat. A pártbizottság en­nek formáival is foglalkozott, mint a tanár, jogász szakem­ber-továbbképzés igényeivel és tormáival. Az egyes tanszé­kek korábbi hallgatóikkal való j kapcsolatteremtésével, az egyes oktatók vi clék re-lá tog a- tásával, a volt hallgatókkal va- j ló levelezéssel összefonódó j kérdést látunk ■ ugyanis abban, hogy milyen körülmények'; és színvonal várják- vidéki mun­kahelyükön a végzett fiatalo­kat, és hogy ők az egyetem további segít­ségével hogyan járulnak hozzá a vidék felemeléséhez Budapest mellé. Általában az oktatói munká­nak ez az igénye hatotta át a pártbizottság elhelyezésekkel foglalkozó ülését. Pályázati felhívás Az Európa Könyvkiadó sze­retné kibővíteni orosz fordí­tóinak és tanulmányíróinak körét, és ezért pályázatot hir­det a következő feltételekkel: 1. A pályázaton részt vehet a budapesti, szegedi és debre­ceni Tudományegyetem vala­mennyi felsőéves, valamint az utóbbi 4—5 évben végzett orosz szakos hallgatója. 2. A fordítói pályázat kere­tén belül egy-egy 6—8 oldalas részletet kell lefordítani a résztvevőknek a kővetkező munkákból: Sklovszkij: Zoo Giljarovszkij: Truscsobnijc ljugyi A lefordítandó részek orosz szövegét mellékeljük a pályá­zati kiíráshoz. A pályázónak mindkét for­dítást el kell végeznie. 3. Az előszó, illetve utószó pályázat kijelölt témája: Nyikulin: Sznovim sesa-szty- jen Panova: Szputnyiki (Fehér vonat) A pályázónak a két könyv közül az egyikhez kell előszót írnia, mintegy fél ív, vagyis tíz gépelt oldal terjedelemben. 4. A legjobb fordítások és a legjobb előszók 500—500, a második helyezettek 300—300 forinttal díjazza a kiadó. A díjaktól függetlenül a többi színvonalas pályamunka szer­zőjét is előjegyzi foglalkoztat­ni kívánt munkatársai között. 5. A fordítás határideje 1965. április 1. Az előszó határideje 1965. június 30. Európa Könyvkiadó A szövegek átvehetők Zöld­helyi Zsuzsánál, orosz tan­szék. Kétszázhetveneit éves ■ rn a nyugat-berlini francia gimnázium A napokban ünnepelte fennállásának 275. évfordu­lóját a nyugat-berlini fran­cia gimnázium, amelynek nö­vendékei között sok volt a kiválóság. Így például Kurt Tucholsky is ebben az isko­lában érettségizett. A francia gimnáziumnak jelenleg 416 német és 258 francia növen­déke van. Mivelfogla a Felsőoktatási Pedagógiai Az eddigi tapasztalatokat felhasználva megállapították a részvételi díjakat is. Így: a teljes két hétre 1550 Ft., csak az első hétre 890 Ft, csak a második hétre 970 Ft. (Veszprémi Vegyipari Egye­tem) lro«lnInii-est Végre, megint valami új! Valami nagyszerű, feltétlenül említésre méltó! A Kossuth Egyetem leg­újabb kollégiumában előadás­sorozat indult. Nem afféle speciál-kol'légium ez, ahol csak az előadó beszél — hisz még katedra sem volt —, ha­nem inkább valami kötetlen beszélgetés a művészeti irány­zatokról: első alkalommal a romantikáról. Az ötlet a figyelemreméltó lelkesedéssel dolgozó Egyete­mi Színpad körében született meg. Rencz Antal tanácsolta: i mutassuk be a művészeti j irányzatokat a kollégiumi i hallgatóság körében, szépen i felolvasott versekkel illuszt­rálva Kovács Kálmán vállal­ta az első beszélgetés beveze­tését. Az Egyetemi Színpad tagjai szép szövegmondással, jól ér­telmezve szólaltatták meg a verseket. (Debrecen) 1 Bent, a jogi kari épület alag- | sorában, szerény tábla jelzi az [egyik ajtó mellett, hogy itt [ működik az „Felsőoktatási Pe- | dagógiai Kutatócsoport”. : Mivel foglalkoznak? Mióta [ tevékenykednek? Ilyen, s eh- j hez hasonló kérdésekkel ko- Ipogtattunk be hozzájuk egy j napon. i Dr. Zibolen Endre, a kutató- [ csoport egyik munkatársa el- : mondta, hogy a csoport szerve- j zése 1963 tavaszán kezdődött a I Művelődésügyi Minisztérium j indítványozására. Feladatuk: I a lehetőség szerint koordinál- | ni azt az egymástól többé- : kevésbé elszigetelten folyó j felsőoktatási kutató munkát, É amellyel az egyetemeken, fő- [ iskolákon foglalkoznak, illetve : egyes fontosabb témák köz- ; vetlen kutatása. [ A kutatócsoport munkája j csaknem valamennyi budapes- ! ti és vidéki egyetemet, főisko- [ lát érinti, egyelőre csupán még j a művészeti főiskolák és a fel- j sőfokú technikumok képeznek I kivételt. Első feladatként felmérést ; készítettek a pedagógiai mód- | szertani kutató munkáról. : Ezeket a munkákat szárnon- ; tartják, tájékoztatást adnak j ró7 a, hogy ezzel megteremtsék j az együttműködés lehetőségét, j A munkatársak mindegyike ; személyes kutatási feladaton ! dolgozik (például: felsőfokú | előadás — szeminárium — ! gyakorlat kölcsönös kapcsola­ta; korszerű technikai eszközök ;és különösen a film felhaszná­lása a felsőoktatásban; a hiva­tásra való felkészülés minden­kori szintjének ellenőrzése, a vizsgáztatás stb., emellett, a munkatársak a felsőoktatás egy-egy speciális területével is foglalkoznak nevelésmódszer­tani szempontból. A kutatócsoport megalakulá­sánál némi segítséget jelentet­tek a külföldi tapasztalatok. Pozsonyban tanszék, az NDK- ban országos bizottság alakult hasonló céllal. Mit tettek a megalakulás óta? A Felsőoktatási szemle, november óta tanulmányokat közöl a munkatársak tollából, akik az eddigi eredményekről számolnak be. Több vidéki városban is fog­lalkoztak a kérdéssel, az Egri Tanárképző Főiskola egészna­pos felsőoktatási módszertani ankétot rendezett. A Debreceni Egyetemi Napok alkalmával az egyik szekció, igen gyümölcsö­zően vitatkozott az egyetemi és főiskolai nevelő munka idősze­rű problémáiról. Jövő. év tava­szán a Szegedi Tanárképző Fő­iskola hív össze gondosan elő­készített felsőoktatási konfe­renciát, külföldi vendégek részvételével. 1965-ben megindul a Felső- oktatási Pedagógiai Kutatócso­port kiadványsorozata is. Első kötete a felsőfokú oktatás alap­vető szervezeti formáival, a szervezeti torma egymással va­ló kölcsönös kapcsolatával fog­lalkozik. A további tervezett kiadványok tárgya: az orvos­nevelés kérdései, a felsőoktatá­si nevelőmunka szervezeti egy­ségei, a korszerű technikai esz­közök a felsőoktatásban. Várjuk a további eredmé­nyeket. Hiszen örvendetes do­log, hogy már minisztériumi támogatás segíti azt a munkát, amely a modern felsőoktatás korszerű és a réginél eredmé­nyesebb módszereit kutatja a felsőoktatási reform szerves részeként. —b. é.— December 21-én díszdoktorra avatták MoEnar Eriket Az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem aulájában ün­nepi közgyűlésen avatták dísz­doktorrá a bölcsészettudomá­nyok terén végzett kimagasló munkásságáért — 70. születés­napja alkalmából — Molnár Erik akadémikust, egyetemi tanárt. Az avatásc megjelent Molnár János művelődésügyi miniszterhelyettes, Szerényi Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság Pártfőiskolá- jár.ak igazgatója, dr. Rusz- nyák István, a Magyar Tudo­mányos Akadémia elnöke, to­vábbá tudományos életünk sok más ismert személyisége, s ott voltak a társegyetemek képviselői is. T „Ami a iövőt illeti...”

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék