Egyetemi Lapok - Az Eötvös Loránd Tudományegyetem lapja, 1968 (10. évfolyam, 1-17. szám)
1968-01-25 / 1. szám
? Az új gazdaságirányítási rendszer és a jog (Folytatás az 1. oldalról.) új gazdasági szervezetek létrehozásában játszott jelentős szerepével is. Végezetül határozottan állást foglalt az adminisztratív jellegű kötöttségek teljes megszüntetése mellett. Az előadás harmadik része tömören összefoglalta azokat a fontosabb változásokat, amelyek a termelőszövetkezeti jog és a munkajog területén következtek be, majd a pénzügyi jog átfogó reformot igénylő kérdéseiről (főképp a költségvetési jogról és az adójogról) szólt Befejezésként Sárándi Imre az új gazdasági mechanizmusnak a büntetőjogra gyakorolt hatását elemezte. Véleménye szerint az új mechanizmusban a büntetőjognak végeredményben kevesebb szerepe lesz, mint korábban, mivel egyéb hatásos eszközök (vállalati bírság, fizetéslevonás stb.) állnak majd rendelkezésre. Óvott attól a veszélytől, hogy az egészséges törekvéseket a gazdálkodás területén büntetőjogi eszközökkel riasszuk vissza. Ugyanakkor hangsúlyozta a szükség szerinti büntető felelősségrevonás szerepét, és ezzel kapcsolatban utalt azokra a fokozott követelményekre, amelyeket a gazdaságirányítás új rendszere bűnüldöző szerveinkkel szemben támaszt. Dr. Kálmán György: Népgazdasági érdek - vállalati érdek A gazdasági szervező munkának egyik alapvető kérdése az össztársadalmi érdeket képviselő népgazdasági érdek és a gazdálkodást végző egyes egységek érdekeinek összehangolása. A jogi eszközöknek ebben a tekintetben jelentős feladatai vannak, mindenekelőtt azokon a területeken, amelyeken a közgazdasági szabályozás a maga, az általánosra, a tipikusra tekintő szemléletével nem képes visszatartani az egyes gazdálkodó egységeket az egész társadalomra, az össznépgazdaságra káros tevékenységtől. Az utasítás intézményének az állami vállalatokról szóló jogszabály szerint az a célja, és létjogosultsága, hogy az össztársadalmi érdek és a részérdek ellentmondását oldja fel, amikor a közgazdasági szabályozásnak a tipikusra, az általánosra tekintő szemlélete — kivételes esetben —, arra nem képes. Az utasítás tehát kivételes intézmény: a népgazdasági érdek és a vállalati részérdek között keletkező kollízió feloldásában az ultima ratio eszköze. Alapvető jelentőségű az össztársadalmi érdek és a részérdekek összhangjának megteremtése tekintetében a jogi felelősség és annak szankciórendszere is. A vállalati tevékenységbe való beavatkozás tekintetében általános követelmény, hogy az — hacsak arra egyetlen lehetőség is van — olyan eszközökkel és módszerekkel történjék, amelyek nem mondanak ellent a mechanizmus követelményeinek, amelyek a vállalatok pozitív, vagy negatív irányú anyagi érdekeltségén keresztül sarkallnak a helyes és kívánatos magatartásra. A gazdasági élet belső törvényszerűségeivel minden személyi felelősség jellegű intézménynél jobban egybevág a gazdasági bírság most bevezetendő felelősségi intézménye, amely nagyságrendjénél fogva is érzékenyen hat a vállalati eredményit és így alkalmas arra, hogy visszatartson a társadalomellenes, az össznépgazdasági érdekre figyelemmel nem levő magatartásoktól, vagy azok megismétlődésétől. Alkalmazásának azokban az esetekben van létjogosultsága, amikor a vállalatnak az össztársadalomra káros tevékenysége nem csökkenti, hanem növeli a vállalati eredményt, a mechanizmus automatizmusa tehát nem képes visszatartó hatás kifejtésére. A hibák megismétlődésének kiküszöbölésén érdekeltté tett kollektíva a maga körében sokkal jobban tudja a személyi felelőst is megállapítani, mintha azt kívülről a bűnüldöző szervek, vagy államigazgatási szervek végeznék. Az előadó ezután foglalkozott a büntetőjogi eszközök szerepével az új mechanizmus viszonyai között. Az új mechanizmus nem kriminogén hatású, a gazdasági jellegű bűncselekmények az új mechanizmus viszonyai között előreláthatólag nem növekszenek, így a büntetőjogi eszközök viszonylagos szerepe is inkább csökken, mint nő. Visszaélések viszont az új mechanizmus viszonyai között is lesznek és ezeknek fő területe előreláthatólag: a vállalati nyereség növelése, egyfelől az árrendszer adta lehetőségek gazdaságilag indokolatlan és jogszabályba ütköző kihasználása, másfelől a vállalatnál keletkező nyereségnek, az állam és a vállalat közötti megosztásában az állam kijátszása, a költségvetés javára történő elvonás csökkentése. E területen a bűnüldöző szervek törvényességi és a gazdaságirányító szervek célszerűségi szemlélete között eddig tapasztalható ellentmondás előreláthatólag megszűnik, és így igen nagy szükség van az e területen szakismerettel rendelkező gazdaságirányító szervek és a bűnüldöző szervek közötti bizalomteljes együttműködésére. Dr. Seres Imre hozzászólása s dr. Sárándi Imre egyetemi tanár előadásához AZ ELŐADÁSBAN többek között szó volt a jogi személyek jogalanyiságáról, illetőleg ezen belül is elsősorban a jogi személyek relatív jogképességének problémájáról. Egyet kell érteni az előadónak azzal a véleményével, hogy a jogi személy jogképességét az új gazdasági mechanizmus körülményei között a lehető legszélesebben kell értelmezni, s ennek megfelelően a tevékenységi körét nem lehet a régi keretek közé korlátozni. Véleményem szerint azonban ma már nem elegendő a jogi személy esetében csupán a tevékenységi kör kiszélesítéséről beszélni, hanem fokozott súlyt kell helyezni arra is, hogy a jogi személy tevékenységéhez szükséges vagyoni bázis tekintetében milyen a jogi személy jogalanyisága, tehát nemcsak horizontálisan, szélességében, hanem mélységében is ki kell építeni a jogi személy jogalanyiságát. A MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZET mint jogi személy esetében ez azt jelenti, hogy a tsz tevékenységi körének kibővítése mellett a tsz tulajdonjogi jogalanyiságát ki kell terjeszteni mindazokra az alapvető termelőeszközökre is, amelyek feltétlenül szükségesek a tsz mint jogi személy céljának a megvalósításához. Mivel a mezőgazdasági nagygépek, mint alapvető termelőeszközök már lehetnek és egyre nagyobb mennyiségben vannak is a termelőszövetkezetek tulajdonában, célul kellett, kitűzni azt is, hogy a föld, mint a temelőszövetkezet tevékenységének alapvető termelőeszköze, ugyancsak kerüljön fokozatosan és ellenérték fejében a termelőszövetkezet tulajdonába. LÉNYEGÉBEN EZT AZ ALAPVETŐ CÉLKITŰZÉST kívánja megvalósítani az új földjogi törvény, annak az alapvető elvnek a szellemében, hogy a földtulajdoni viszonyok igazodjanak a földön folyó gazdálkodáshoz, a szocialista földhasználati viszonyokhoz. Ennek az alapvető elvnek a szellemében ugyanakkor, amikor a termelőszövetkezet közös használatában levő mintlen föld előbb-utóbb a termelőszövetkezet tulajdonába kerül, a belterületeken és a zártkertekben stabilizálódik az állampolgárok ezek h elvi földtulajdona és földhasználata, ami a mi viszonyaink között a termelőszövetkezeti földtulajdon intézmények,tao^he2; kapcs^va ugyancsak a szocializmus építésének az érdekeit szolgálja. A SZAKSZERVEZETI AKTIVISTÁK FIGYELMÉBE AJÁNLJUK A KÖVETKEZŐ MEGJELENT MUNKÁKAT: Földes István: Az új gazdasági mechanizmus működésének fontosabb szabályai. Munkaügyi Közlöny 1967. október 9. 18 szám, mely az Új munkatörvénnyel foglalkozik. Sőtér Edit: Az új Munka Törvénykönyve szerepe és jelentősége az új gazdasági mehanizmusban. Farkas István: Kollektív szerződések. Dr. Madarász Tibor: Államigazgatási jog az új gazdasági irányításban A hozzászólás azokkal a változásokkal foglalkozott, amelyek a gazdaságirányítás új rendszerének bevezetése következtében az államigazgatási jog területén, valamint az államigazgatás szervezetében és működésében várhatók. Az államigazgatási jogot érintő első lényeges változás a vállalatok irányításában az államigazgatási jogi eszközök szerepének csökkenése. Átépítődés várható magának az államigazgatási jognak az anyagában is. Ez a jogi matéria csökkenésében, új normafajták előtérbe nyomulásában és a jogérvényesítés uralkodó formájának megváltozásában fog megmutatkozni. Az államigazgatás működésében súlyponteltolódás következik be a különböző államigazgatási tevékenységfajták között a hatósági tevékenység, s a gazdasági döntések előkészítésére irányuló tevékenység javára. Megváltozik a központi ágazati és funkcionális szervek szerepe és hatásköre, növekszik a helyi tanácsi szervek gazdasági önállósága is. Az államigazgatási szervezetet illetően a minisztériumok belső szervezetében az úgynevezett „országos hatáskörű szervek” és egyéb központi szervek jogállásában bekövetkező változások érdemelnek figyelmet. A hozzászólás második része a szervezetirányító (úgynevezett tulajdonosi) igazgatási tevékenység és a hatósági tevékenység megkülönböztetésének elméleti alapjaival, továbbá az ágazati minisztériumok feladat- és hatáskörének néhány területével — így jogszabályalkotási ha'á·K'!K!kkel, és a? iek~op*Ac” k»v»5 értelmezésével — foglalkozott. | WTFSHI APÓ* Felhívás takarékosságra A gazdaságirányítás új rendjének küszöbén előtérbe kerültek a gazdasági kérdések. Mivel ezek megoldásától függ a szocializmus építéséből folyó feladataink teljesítése, életkörülményeink további alakulása, nem maradhatunk az események puszta szemlélői, hanem nekünk — az ELTE dolgozóinak is — szerepet kell vállalnunk ebből a fontos munkából. Egyetemünk elsősorban oktatási intézmény, de keretei között jelentős , tudományos kutatómunka is folyik, amely eddig is közvetlenül segítette a műszaki fejlődést, új technológiák bevezetését és a meglevők továbbfejlődését. A társadalomtudományok terén pedig áttételesen valósult meg a gyakorlattal való kapcsolat azzal, hogy mai életünk problémáit elemeztük és a haladást szolgáló, vagy az esetleg gátló tényezőket értékeltük, fejlődésünk tartalékait feltártuk és ezúton hozzájárultunk a társadalmi intézményeink korszerűsítéséhez, a szocialista tudat fejlesztéséhez. A gazdaságirányítás új rendje egyetemünk tudományos munkásaitól azt várja, hogy jobban mélyüljenek el a gyakorlati élet szükségleteinek megismerésében. Ha így járnak el, akkor nemcsak az alapkutatásban elért eredmények, hanem ezeknek gyakorlati alkalmazása is érdekelni, izgatni fogja őket. A társadalmi jólét emeléséhez azonban a munka mellett még sok más tényező szükséges. Ezek között igen nagy szerepe van a takarékosságnak, a tartalékok képzésének. Ezért a szakszervezet nemcsak munkára, hanem egyebek között takarékosságra is neveli és szervezi a dolgozókat. Amint társadalmunkra nem közömbös, hogy nálunk pazarlás folyik-e vagy takarékosság, s hogy az anyagokat és eszközöket hogyan használják fel a termelésben és egyebütt, s hogy vannak-e tartalékaink a jövőben felmerülhető feladataink megoldásához, ugyanez érvényes minden egyes dolgozóra is. Minden dolgozónak szüksége van pénztakarékosságra ahhoz, hogy nagyobb értékű javakhoz, bútorhoz, lakáshoz, háztartási gépekhez juthasson, vagy ahhoz, hogy utazási, nyaralási terveit valóra válthassa. Gyarapodó háztartások, kiegyensúlyozott, nyugodt életkörülmények megteremtői rendszerint takarékos emberek. Az otthon tartott pénz azonban csak gondot okoz, mert könnyelmű kiadásokra csábít és őrzése a lakás legrejtettebb zugában sem biztonságos. A pénztakarékosságnak bevált formája az OTP takarékkönyv vagy a KST- tagság. Aki dolgozóink közül szervezetten még nem takarékoskodik, akinek még nincs OTP vagy KST takarékkönyve, annak a KST-t ajánljuk elsősorban, mert a KST helyben van, ez a takarékpénztár dolgozóinak saját „bankja”, amelynek mintegy 500 dolgozónk tagja és több mint félmilliós vagyonnal rendelkezik. E jelentős vagyont tagjai gyűjtik össze évről évre, hogy abból egymásnak kölcsönöket folyósítsanak, és a takarékossági év végén megtakarított forintjaikat kamataival viszszakapják. A múlt évben több mint 10 000 forintot kaptak kamat címén Az a körülmény, hogy az 1954-ben alapított ICST taglétszáma és betétállománya azóta megtízszereződött, egymagában is bizonyítja, hogy a takarékosságnak ezt a formáját előnyösnek tartják dolgozóink és a KST életképes. Előnyös egyrészt azért, mert aki tagja lesz a KSI-nek nemcsak alkalmilag, amikor hajlandóságot érez, hanem egész évben rendszeresen és így időben kezdi gyűjteni a forintokat, és időben rendelkezésére is áll a megtakarított pénz a különböző beszerzésekre. Előnyös másrészt azért is, mert huszonnégyszer annyi kölcsönt vehet fel, mint amennyi összeg befizetését haponta vállalta fe. Kapott személyi kölcsönnel olyan cikkeket is vásárolhat amire az OTP áruhitel-akciója nem terjed ki, vagy egyéb sürgős és anyagi erejét meghaladó fizetési kötelezettségét teljesítheti. A KST-kölcsön igen előnyös, mert mindössze 2 százalék levonással (kamat és kezelési költséggel együtt) 4 hónapra folyósítjuk, amelyet a bér- és munkaügyi osztály a munkabérből egyenlő részletekben von le. A KST a Pedagógusok Szakszervezetének központi vezetőségétől évenként jelentős támogatást kap, hogy a befizetési év elején is teljesíthesse a tagok kölcsönkérelmeit, amikor még saját eszközökből a kölcsönkérelmek túlnyomó részét nem tudná teljesíteni. A Pedagógusok Szakszervezete a múlt év november hónapjában 30 000 forint kölcsönt folyósított a KST-nek, idén pedig 40 000 forintot. A KST 13 éves fennállása alatt bebizonyította életképességét Minden vonatkozásban megfelelt a követelményeknek. Rendelkezik azzal a tartalékkal, amely az önálló gazdálkodáshoz szükséges. Veszteségbiztosítási alapja több mint 10 000 forint 13 év alatt vagyona csak gyarapodott, mert vesztesége még nem volt A társadalmi és az egyéni érdekeket egyformán szolgálja ez az intézmény, hiszen a takarékosság egyaránt hasznos a tagság számára és hasznos társadalmi szempontból. Ezért felhívjuk a szakszervezeti funkcionáriusok és tagok figyelmét a KST-re. Báthor Béla Az új társadalmi-tanulmányi ösztöndíjrendszerről Dr. Polinszky Károly művelődésügyi miniszterhelyettes 1968. január 8-án keltezett leiratában értesítette egyetemünk rektorát a társadalmitanulmányi ösztöndíjszerződések kötését szabályozó Határozatok hatályon kívül helyezéséről. Az új Munka Törvénykönyve életbe léptetésével egyidejűleg hatályát veszti a társadalmi ösztöndíj szabályozásáról szóló kormányrendelet, valamint az ennek végrehajtását szabályozó miniszteri rendelet is. Ugyanakkor a kormányhatározattal hatályon kívül helyezte a társadalmitanulmányi ösztöndíjas keretszámok tárcaközi felosztásáról szóló határozatot, így hatályát vesztette a társadalmi-tanulmányi ösztöndíjszerződések számának évfolyamonkénti maximumát (60 százalék) szabályozó miniszteri utasítás is. A fent említett rendelkezések és határozatok hatályon kívül helyezésével a következőképpen változnak a lehetőségek: elvileg az évfolyam (szak) teljes létszámával köthető szerződés, a vállalatok pedig — a felügyeleti hatóságok engedélye nélkül — érkezési sorrendben a létszám kimerüléséig köthetnek társadalmi ösztöndíjszerződést. ágfe Az új rendelkezés ér értelmében 1968. január 1-től utolsó éves hallgatókkal is köthető szerződés. Töröltetett a társadalmi ösztöndíj adományozásának feltételeként eddig megállapított közepes tanulmányi eredmény, és 1968. január 1-től az elégséges tanulmányi átlageredményű hallgatókkal is köthető szerződés. Röviden ezt tartalmazza tehát a Művelődésügyi Miniszter leirata. Hozzá kell tennünk, hogy a társadalmi ösztöndíjszerződések kötésének átmeneti szabályozására vonatkozó miniszteri rendelkezés még nem jelent meg, kiadása rövidesen várható. Itt kell megemlítenünk, hogy már néhány napilapunk is hírt adott az egyetemi és főiskolai hallgatók új ösztöndíjrendszeréről. Az ELTE Rektori Hivatala úgy tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy az új ösztöndíjrendszerről szóló határozat még nem jelent meg. Kérjük tehát mindazokat, akiket az új ösztöndíjrendszer érint, legyenek türelemmel. A határozat kiadásáig minden elképzelés és „biztos forrás” alaptalan. Az Egyetemi Lapokban időben részletes tájékoztatást adunk minden, az új Munka Törvénykönyve életbeléptetésével hatályát vesztő régi, illetve a helyébe lépő új rendelkezésről. Magyar ösztöndíjas egyetemisták pályadíjai az 50 éves évfordulóra Sikerrel vettek részt Moszkvában tanuló ösztöndíjasaink a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére kiírt pályázaton. II. díjat nyert: Terestyéni Tamás, III. díjat nyert: Spakievics Gertrud. A moszkvai Lomonoszov Egyetem Filológiai fakultása, 1967. szeptemberében, a Moszkvában tanuló külföldi ösztöndíjas hallgatók részére a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójával kapcsolatban szabad témájú pályázatot hirdetett. A beérkezett pályamunkák elbírálása után a „Barátság Házában” 1967. december első felében hirdette ki a bíráló bizottság ünnepség keretében az eredményt, és adta át a nyerteseknek a jutalmat. A magyar ösztöndíjasok két pályadíjat nyertek: Terestyéni Tamás IV. éves orosz alkalmazott és matematikai nyelvészet szakos — hallgató „A szovjet nyelvtudomány 50 éve” című pályamunkával elnyerte a bizottság II. díját. Spakievics Gertrud IV. éves — orosz-történelem szakos — hallgató történelmi tárgyú dolgozatát a bizottság III. díjjal jutalmazta. Ösztöndíjasainknak további sikeres munkát kívánunk, várjuk híradásukat a moszkvai egyetemi életről. FONTOS KÉRDÉSEKRŐL 1968. január 22-én az ELTE MSZMP végrehajtó bizottsága a Rektori tanáccsal közösen ülést tartott A napirenden két közös téma szerepelt: 1. Tájékoztató az MSZMP KB-ban tartott egyetemi-főiskolai párttitkárok értekezletéről. 2 A szakszervezeti bizottság hatáskörére vonatkozó javaslat. A vb ezen kívül a fegyelmi bizottság munkatervével, a KISZ- munka értékelésével és az 1°67'6° as tízzlév II. félévére vonatkkozó munkaterv-javaslattal foglalkozott.