Egyetemi Lapok - Az Eötvös Loránd Tudományegyetem lapja, 1968 (10. évfolyam, 1-17. szám)

1968-01-25 / 1. szám

? Az új gazdaságirányítási rendszer és a jog (Folytatás az 1. oldalról.) új gazdasági szervezetek létre­hozásában játszott jelentős szerepével is. Végezetül hatá­rozottan állást foglalt az ad­minisztratív jellegű kötöttsé­gek teljes megszüntetése mel­lett. Az előadás harmadik ré­sze tömören összefoglalta azokat a fontosabb változáso­kat, amelyek a termelőszövet­kezeti jog és a munkajog te­rületén következtek be, majd a pénzügyi jog átfogó reformot igénylő kérdéseiről (főképp a költségvetési jogról és az adó­jogról) szólt Befejezésként Sárándi Imre az új gazdasági mechanizmusnak a büntetőjog­ra gyakorolt hatását elemezte. Véleménye szerint az új me­chanizmusban a büntetőjognak végeredményben kevesebb sze­repe lesz, mint korábban, mi­vel egyéb hatásos eszközök (vállalati bírság, fizetéslevo­nás stb.) állnak majd rendel­kezésre. Óvott attól a veszély­től, hogy az egészséges törek­véseket a gazdálkodás terüle­tén büntetőjogi eszközökkel riasszuk vissza. Ugyanakkor hangsúlyozta a szükség sze­rinti büntető felelősségrevonás szerepét, és ezzel kapcsolatban utalt azokra a fokozott köve­telményekre, amelyeket a gaz­daságirányítás új rendszere bűnüldöző szerveinkkel szem­ben támaszt. Dr. Kálmán György: Népgazdasági érdek - vállalati érdek A gazdasági szervező munkának egyik alap­vető kérdése az össztársadalmi érdeket képvi­selő népgazdasági érdek és a gazdálkodást végző egyes egységek érdekeinek összehango­lása. A jogi eszközöknek ebben a tekintetben jelentős feladatai vannak, mindenekelőtt azo­kon a területeken, amelyeken a közgazdasági szabályozás a maga, az általánosra, a tipikus­ra tekintő szemléletével nem képes visszatar­tani az egyes gazdálkodó egységeket az egész társadalomra, az össznépgazdaságra káros tevékenységtől. Az utasítás intézményének az állami válla­latokról szóló jogszabály szerint az a célja, és létjogosultsága, hogy az össztársadalmi érdek és a részérdek ellentmondását oldja fel, ami­kor a közgazdasági szabályozásnak a tipikus­ra, az általánosra tekintő szemlélete — kivé­teles esetben —, arra nem képes. Az utasítás tehát kivételes intézmény: a népgazdasági ér­dek és a vállalati részérdek között keletkező kollízió feloldásában az ultima ratio eszköze. Alapvető jelentőségű az össztársadalmi ér­dek és a részérdekek összhangjának megte­remtése tekintetében a jogi felelősség és annak szankciórendszere is. A vállalati tevé­kenységbe való beavatkozás tekintetében ál­talános követelmény, hogy az — hacsak arra egyetlen lehetőség is van — olyan eszközökkel és módszerekkel történjék, amelyek nem mondanak ellent a mechanizmus követelmé­nyeinek, amelyek a vállalatok pozitív, vagy negatív irányú anyagi érdekeltségén keresztül sarkallnak a helyes és kívánatos magatar­tásra. A gazdasági élet belső törvényszerűsé­geivel minden személyi felelősség jellegű in­tézménynél jobban egybevág a gazdasági bír­ság most bevezetendő felelősségi intézménye, amely nagyságrendjénél fogva is érzékenyen hat a vállalati eredményit és így alkalmas arra, hogy visszatartson a társadalomellenes, az össznépgazdasági érdekre figyelemmel nem levő magatartásoktól, vagy azok megismétlő­désétől. Alkalmazásának azokban az esetekben van létjogosultsága, amikor a vállalatnak az össztársadalomra káros tevékenysége nem csökkenti, hanem növeli a vállalati ered­ményt, a mechanizmus automatizmusa tehát nem képes visszatartó hatás kifejtésére. A hibák megismétlődésének kiküszöbölésén ér­dekeltté tett kollektíva a maga körében sok­kal jobban tudja a személyi felelőst is megál­lapítani, mintha azt kívülről a bűnüldöző szervek, vagy államigazgatási szervek végez­nék. Az előadó ezután foglalkozott a büntetőjogi eszközök szerepével az új mechanizmus viszo­nyai között. Az új mechanizmus nem krimi­­nogén hatású, a gazdasági jellegű bűncselek­mények az új mechanizmus viszonyai között előreláthatólag nem növekszenek, így a bün­tetőjogi eszközök viszonylagos szerepe is in­kább csökken, mint nő. Visszaélések viszont az új mechanizmus viszonyai között is lesznek és ezeknek fő területe előreláthatólag: a válla­lati nyereség növelése, egyfelől az árrendszer adta lehetőségek gazdaságilag indokolatlan és jogszabályba ütköző kihasználása, másfelől a vállalatnál keletkező nyereségnek, az állam és a vállalat közötti megosztásában az állam ki­játszása, a költségvetés javára történő elvonás csökkentése. E területen a bűnüldöző szervek törvényes­ségi és a gazdaságirányító szervek célszerű­ségi szemlélete között eddig tapasztalható ellentmondás előreláthatólag megszűnik, és így igen nagy szükség van az e területen szak­ismerettel rendelkező gazdaságirányító szer­vek és a bűnüldöző szervek közötti bizalom­teljes együttműködésére. Dr. Seres Imre hozzászólása s dr. Sárándi Imre egyetemi tanár előadásához AZ ELŐADÁSBAN többek között szó volt a jogi szemé­lyek jogalanyiságáról, illetőleg ezen belül is elsősorban a jogi személyek­ relatív jogképességének problémájáról. Egyet kell érteni az előadónak azzal a véleményével, hogy a jogi személy jogképességét az új gazdasági mechanizmus körülmé­nyei között a lehető legszélesebben kell értelmezni, s ennek megfelelően a tevékenységi körét nem lehet a régi keretek közé korlátozni. Véleményem szerint azonban ma már nem elegendő a jogi személy esetében csupán a tevékenységi kör kiszélesítéséről beszélni, hanem fokozott súlyt kell helyezni arra is, hogy a jogi személy tevékenységéhez szükséges vagyo­ni bázis tekintetében milyen a jogi személy jogalanyisága, teh­át nemcsak horizontálisan, szélességében, hanem mélysé­gében is ki kell építeni a jogi személy jogalanyiságát. A MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZET mint jogi személy esetében ez azt jelenti, hogy a tsz tevékenységi körének kibővítése mellett a tsz tulajdonjogi jogalanyiságát ki kell terjeszteni mindazokra az alapvető termelőeszközökre is, amelyek feltétlenül szükségesek a tsz mint jogi személy céljának a megvalósításához. Mivel a mezőgazdasági nagy­gépek, mint alapvető termelőeszközök már lehetnek és egyre nagyobb mennyiségben vannak is a termelőszövetkezetek tu­lajdonában, célul kellett, kitűzni azt is, hogy a föld, mint a tem­el­őszövet­kezet tevékenységének alapvető termelőeszköze, ugyancsak kerül­jön fokozatosan és ellenérték fejében a ter­melőszövetkezet tulajdonába. LÉNYEGÉBEN EZT AZ ALAPVETŐ CÉLKITŰZÉST kí­vánja megvalósítani az új földjogi törvény, annak az alapvető elvnek a szellemében, hogy a földtulajdoni viszonyok igazod­janak a földön folyó gazdálkodáshoz, a szocialista földhasz­nálati viszonyokhoz. Ennek az alapvető elvnek a szellemében ugyanakkor, amikor a termel­őszövetkezet közös használatá­ban levő mintlen föld előbb-utóbb a termelőszövetkezet tulaj­donába kerül, a belterületeken és a zártkertekben stabilizá­­lódik az állampolgárok ezek­ h elvi földtulajdona és földhaszná­lata, ami a mi viszonyaink között a termelőszövetkezeti föld­­tulajdon­ intéz­mények,­tao^he2; kapcs^va ugyancsak a szocializ­mus építésének az érdekeit szolgálja. A SZAKSZERVEZETI AKTIVISTÁK FIGYELMÉBE AJÁNLJUK A KÖVETKEZŐ MEGJELENT MUNKÁKAT: Földes István: Az új gazdasági mechanizmus működé­sének fontosabb szabályai. Munkaügyi Közlöny 1967. október 9. 18 szám, mely az Új munkatörvénnyel foglalkozik. Sőtér Edit: Az új Munka Törvénykönyve szerepe és jelen­tősége az új gazdasági me­hanizmusban. Farkas István: Kollektív szerződések. Dr. Madarász Tibor: Államigazgatási jog az új gazdasági irányításban A hozzászólás azokkal a vál­tozásokkal foglalkozott,­­ ame­lyek a gazdaságirányítás új rendszerének bevezetése kö­vetkeztében az államigazgatá­si jog területén, valamint az államigazgatás szervezetében és működésében várhatók. Az államigazgatási jogot érintő el­ső lényeges változás a vállala­tok irányításában az állam­­igazgatási jogi eszközök­ szere­pének csökkenése. Átépítődés várható magának az állam­­igazgatási jognak az anyagá­ban is. Ez a jogi matéria csök­kenésében, új normafajták elő­térbe nyomulásában és a jog­érvényesítés uralkodó formá­jának megváltozásában fog megmutatkozni. Az államigaz­gatás működésében súlypont­­eltolódás következik be a kü­lönböző államigazgatási tevé­kenységfajták között a hatósá­gi tevékenység, s a gazdasági döntések előkészítésére irá­nyuló tevékenység javára. Megváltozik a központi ágaza­ti és funkcionális szervek sze­repe és hatásköre, növekszik a helyi tanácsi szervek gazdasá­gi önállósága is. Az államigaz­gatási szervezetet illetően a minisztériumok belső szerve­zetében az úgynevezett „orszá­gos hatáskörű szervek” és egyéb központi szervek jog­állásában bekövetkező válto­zások érdemelnek figyelmet. A hozzászólás második része a szervezetirányító (úgyneve­zett tulajdonosi) igazgatási te­vékenység és a hatósági tevé­kenység megkülönböztetésének elméleti alapjaival, továbbá az ágazati minisztériumok fel­adat- és hatáskörének néhány területével — így jogszabály­­alkotási ha'á·K'!K!kkel, és a? iek­~op*Ac” k»v»5 értelmezésé­vel — foglalkozott. | WTFSH­I APÓ* Felhívás takarékosságra A gazdaságirányítás új rendjének küszöbén előtérbe kerültek a gazdasági kérdé­sek. Mivel ezek megoldásától függ a szocializmus építéséből folyó feladataink teljesítése, életkörülményeink további alakulása, nem maradhatunk az események puszta szemlé­lői, hanem nekünk — az ELTE dolgozóinak is — szerepet kell vállalnunk ebből a fontos munkából. Egyetemünk elsősorban ok­tatási intézmény, de keretei között jelentős , tudományos kutatómunka is folyik, amely eddig is közvetlenül segítette a műszaki fejlődést, új tech­nológiák bevezetését és a meglevők továbbfejlődését. A társadalomtudományok terén pedig áttételesen valósult meg a gyakorlattal való kapcsolat azzal, hogy mai életünk prob­lémáit elemeztük és a hala­dást szolgáló, vagy az esetleg gátló tényezőket értékeltük, fejlődésünk tartalékait feltár­tuk és ezúton hozzájárultunk a társadalmi intézményeink korszerűsítéséhez, a szocialis­ta tudat fejlesztéséhez. A gazdaságirányítás új rendje egyetemünk tudomá­nyos munkásaitól azt várja, hogy jobban mélyüljenek el a gyakorlati élet szükségleteinek megismerésében. Ha így jár­nak el, akkor nemcsak az alapkutatásban elért eredmé­nyek, hanem ezeknek gyakor­lati alkalmazása is érdekelni, izgatni fogja őket. A társadalmi jólét emelésé­hez azonban a munka mellett még sok más tényező szüksé­ges. Ezek között igen nagy szerepe van a takarékosság­nak, a tartalékok képzésének. Ezért a szakszervezet nem­csak munkára, hanem egyebek között takarékosságra is neve­li és szervezi a dolgozókat. Amint társadalmunkra nem közömbös, hogy nálunk pa­zarlás folyik-e vagy takaré­kosság, s hogy az anyagokat és eszközöket hogyan használ­ják fel a termelésben és egyebütt, s hogy vannak-e tartalékaink a jövőben felme­rülhető feladataink megoldá­sához, ugyanez érvényes min­den egyes dolgozóra is. Min­den dolgozónak szüksége van pénztakarékosságra ahhoz, hogy nagyobb értékű javak­hoz, bútorhoz, lakáshoz, ház­tartási gépekhez juthasson, vagy ahhoz, hogy utazási, nya­ralási terveit valóra válthas­sa. Gyarapodó háztartások, kiegyensúlyozott, nyugodt életkörülmények megteremtői rendszerint takarékos embe­rek. Az otthon tartott pénz azonban csak gondot okoz, mert könnyelmű kiadásokra csábít és őrzése a lakás leg­rejtettebb zugában sem biz­tonságos. A pénztakarékos­ságnak bevált formája az OTP takarékkönyv vagy a KST- tagság. Aki dolgozóink közül szervezetten még nem takaré­koskodik, akinek még nincs OTP vagy KST takarékköny­ve, annak a KST-t ajánljuk elsősorban, mert a KST hely­ben van, ez a takarékpénztár dolgozóinak saját „bankja”, amelynek mintegy 500 dolgo­zónk tagja és több mint fél­milliós vagyonnal rendelkezik. E jelentős vagyont tagjai gyűj­tik össze évről évre, hogy ab­ból egymásnak kölcsönöket folyósítsanak, és a takarékos­­sági év végén megtakarított forintjaikat kamataival visz­­szakapják. A múlt évben több mint 10 000 forintot kaptak kamat címén Az a körülmény, hogy az 1954-ben alapított ICST taglétszáma és betétállo­mánya azóta megtízszerező­dött, egymagában is bizonyít­ja, hogy a takarékosságnak ezt a formáját előnyösnek tartják dolgozóink és a KST életké­pes. Előnyös egyrészt azért, mert aki tagja lesz a KSI-nek nem­csa­k alkalmilag, amikor hajlan­dóságot érez, hanem egész év­ben rendszeresen és így idő­ben kezdi gyűjteni a forinto­kat, és időben rendelkezésére is áll a megtakarított pénz a különböző beszerzésekre. Előnyös másrészt azért is, mert huszonnégyszer annyi kölcsönt vehet fel, mint amennyi összeg befizetését haponta vállalta fe. Kapott személyi kölcsönnel olyan cikkeket is vásárolhat amire az OTP áruhitel-akciója nem terjed ki, vagy egyéb sürgős és anyagi erejét meghaladó fizetési kötelezettségét telje­sítheti. A KST-kölcsön igen előnyös, mert mindössze 2 százalék levonással (kamat és kezelési költséggel együtt) 4 hónapra folyósítjuk, ame­lyet a bér- és munkaügyi osz­tály a munkabérből egyenlő részletekben von le. A KST a Pedagógusok Szak­­szervezetének központi vezető­ségétől évenként jelentős tá­mogatást kap, hogy a befize­tési év elején is teljesíthesse a tagok kölcsönkérelmeit, ami­kor még saját eszközökből a kölcsönkérelmek túlnyomó ré­szét nem tudná teljesíteni. A Pedagógusok Szakszervezete a múlt év november hónapjá­ban 30 000 forint kölcsönt fo­lyósított a KST-nek, idén pe­dig 40 000 forintot. A KST 13 éves fennállása alatt bebizonyította életképes­ségét Minden vonatkozásban megfelelt a követelmények­nek. Rendelkezik azzal a tar­talékkal, amely az önálló gaz­dálkodáshoz szükséges. Vesz­teségbiztosítási alapja több mint 10 000 forint 13 év alatt vagyona csak gyarapodott, mert vesztesége még nem volt A társadalmi és az egyéni ér­dekeket egyformán szolgálja ez az intézmény, hiszen a ta­karékosság egyaránt hasznos a tagság számára és hasznos társadalmi szempontból. Ezért felhívjuk a szakszervezeti funkcionáriusok és tagok fi­gyelmét a KST-re. Báthor Béla Az új társadalmi-tanulmányi ösztöndíjrendszerről Dr. Polinszky Károly műve­lődésügyi miniszterhelyettes 1968. január 8-án keltezett le­iratában értesítette egyete­münk rektorát a társadalmi­­tanulmányi ösztöndíjszerző­dések kötését szabályozó Ha­tározatok hatályon kívül he­lyezéséről. Az új Munka Tör­vénykönyve életbe léptetésével egyidejűleg hatályát veszti a társadalmi ösztöndíj szabályo­zásáról szóló kormányrende­let, valamint az ennek végre­hajtását szabályozó miniszteri rendelet is. Ugyanakkor a kor­mányhatározattal hatályon kívül helyezte a társadalmi­­tanulmányi ösztöndíjas keret­számok tárcaközi felosztásáról szóló határozatot, így hatályát vesztette a társadalmi-tanul­­mányi ösztöndíjszerződések számának évfolyamonkénti maximumát (60 százalék) sza­bályozó miniszteri utasítás is. A fent említett rendelkezé­sek és határozatok hatályon kívül helyezésével a követke­­zőképpen változnak a lehető­ségek: elvileg az évfolyam (szak) teljes létszámá­val köthető szerződés, a válla­latok pedig — a felügyeleti hatóságok engedélye nélkül — érkezési sorrendben a létszám kimerüléséig köthetnek társa­dalmi ösztöndíjszerződést. ágfe Az új rendelkezés ér­ ér­telmében 1968. január 1-től utolsó éves hallgatókkal is köthető szerződés.­­ Töröltetett a társadal­mi ösztöndíj adomá­nyozásának feltételeként eddig megállapított közepes tanul­mányi eredmény, és 1968. ja­nuár 1-től az elégséges tanul­mányi átlageredményű hallga­tókkal is köthető szerződés. Röviden ezt tartalmazza te­hát a Művelődésügyi Minisz­ter leirata. Hozzá kell ten­nünk, hogy a társadalmi ösz­töndíjszerződések kötésének átmeneti szabályozására vo­natkozó miniszteri rendelkezés még nem jelent meg, kiadása rövidesen várható. Itt kell megemlítenünk, hogy már néhány napilapunk is hírt adott az egyetemi és főiskolai hallgatók új ösztöndíj­rend­szeréről. Az ELTE Rektori Hi­vatala úgy tájékoztatta szer­kesztőségünket, hogy az új ösz­töndíjrendszerről szóló hatá­rozat még nem jelent meg. Kérjük tehát mindazokat, aki­ket az új ösztöndíjrendszer érint, legyenek türelemmel. A határozat kiadásáig minden elképzelés és „biztos forrás” alaptalan. Az Egyetemi Lapokban idő­ben részletes tájékoztatást adunk minden, az új Munka Törvénykönyve életbelépteté­sével hatályát vesztő régi, il­letve a helyébe lépő új ren­delkezésről. Magyar ösztöndíjas egyetemisták pályadíjai az 50 éves évfordulóra Sikerrel vettek részt Moszkvában tanuló ösztöndíjasaink a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére kiírt pályázaton. II. díjat nyert: Terestyéni Tamás, III. díjat nyert: Spakievics Gertrud. A moszkvai Lomonoszov Egyetem Filológiai fakultása, 1967. szeptemberében, a Moszk­vában tanuló külföldi ösztöndíjas hallgatók részére a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójával kapcso­latban szabad témájú pályázatot hirdetett. A beérkezett pályamunkák elbírálása után a „Barátság Házában” 1967. december első felében hirdette ki a bíráló bizottság ünnepség keretében az eredményt, és adta át a nyer­teseknek a jutalmat. A magyar ösztöndíjasok két pályadíjat nyertek: Teres­tyéni Tamás IV. éves­­ orosz alkalmazott és matematikai nyelvészet szakos — hallgató „A szovjet nyelvtudomány 50 éve” című pályamunkával elnyerte a bizottság II. díját. Spa­kievics Gertrud IV. éves — orosz-történelem szakos — hall­gató történelmi tárgyú dolgozatát a bizottság III. díjjal ju­talmazta. Ösztöndíjasainknak további sikeres munkát kívánunk, várjuk híradásukat a moszkvai egyetemi életről. FONTOS KÉRDÉSEKRŐL 1968. január 22-én az ELTE MSZMP végrehajtó bizottsága a Rektori tanáccsal közösen ülést tartott A napirenden két közös téma szerepelt: 1. Tájékoztató az MSZMP KB-ban tartott egyetemi-főisko­lai párttitkárok értekezletéről. 2 A szakszervezeti bizottság hatáskörére vonatkozó javaslat. A vb ezen kívül a fegyelmi bizottság munkatervével, a KISZ- munka értékelésével és az 1°67'6° as tízzlév II. félévére vonatk­­­kozó munkaterv-javaslattal foglalkozott.

Next