Egyetemi Lapok - Az Eötvös Loránd Tudományegyetem lapja, 1970 (12. évfolyam, 1-17. szám)

1970-05-30 / 9. szám

m EGYETEMI étLAPOK ] AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM LAPJA­­1. ÉVFOLYAM SZÁM: 1­70. MÁJUS 30. E Magyar Egyetemi és Főiskolai Országos Tanácsának nyilatkozata A magyar ifjúságot és a magyar diáktársadalmat mélyen felháborítja, hogy az USA csapatai a DK­­Ázsiai reakciós erőkkel együttműködve, széles in­tervenciót indítottak a füg­getlenségéért küzdő kam­­­­bodzsai és laoszi nép ellen. Az amerikai imperializ­mus Vietnamban elkerül­hetetlen veresége közeled­tével egyenes arányban nö­vekvő elszigeteltségből, ka­tonai és morális kríziséből újabb gyalázatos, egész In­­dokínára kiterjedő agresz­­szióval akar kilábolni. A magyar diáktársada­lom egyhangú véleményét és érzéseit kifejezésre jut­tatva: — a legerélyesebben til­takozunk a humanizmus, az emberi haladás és a népek önrendelkezése eszméinek és gyakorlatának, a nem­zetközi jog alapvető nor­máinak újabb szembetűnő sárbatiprása ellen; — határozottan elítéljük az agresszió kitervezőit, végrehajtóit és haszonélve­zőit; — szolidaritásunkat nyil­vánítjuk az agresszió ellen küzdő indokínai népek szé­les tömegeivel és az őket támogató amerikai antimi­­litarista diákmozgalommal; — felhívással fordulunk a magyar és a nemzetközi diáktársadalomhoz, hogy — fejezze ki felháborodá­sát és tiltakozását­ — használja fel a rendel­kezésére álló eszközöket az indokínai népek győzelmé­nek elősegítése érdekében. Magyar Egyetemi és Főis­kolai Hallgatók Országos Tanácsa SAJNOVICS EMLÉKEZETE Kétszáz évvel ezelőtt, 1770-ben jelent meg meg Koppenhágában és Nagy­szombaton Sajnovics János latinul írt munkája, a ,,De­monstratio I. Idioma Vnga­­rorum et Lapporum idem esse” (Bizonyítása annak, hogy a magyarok és lappok nyelve azonos). A mű megjelenésének 200 éves évfordulóján emlékez­tek Székesfehérváron má­jus 12—14-én a hazai és külföldi nyelvészek Tordas község szülöttjére, a csilla­­gászra, az elméleti mate­matikusra, a magyar össze­hasonlító nyelvtudomány úttörőjére. A három napos Emlékünnepély és Tudo­mánytörténeti Szimpózium programja gazdag volt. Lakó György „Sajnovics és a Demostratio”, Bárczi Gé­za „A nyelvtudomány-tör­ténet elvi kérdései”, Benkő Loránd pedig „A magyar nyelvtudomány Sajnovics­­tól napjainkig” címmel tar­­tott előadást. Ezeket hozzá­szólások és konzultációk követték. A második nap programjai között szerepelt annak a megvitatása is, hogy miért éppen Sajnovics idejében vált időszerűvé a nyelveknek, s konkrétan a magyar nyelv eredetének kutatása. Érdekes színfolt volt Hammerich professzor hozzászólása, aki a Dán Akadémia képviseletében latin nyelven — úgy, ahogy Sajnovics itt — üdvözölte a részt­vevőket. Bergsland, norvég lappológus pedig magyar nyelven emlékezett meg Sajnovics s a tudomá­nyos expedíciójuk norvégiai utazásáról, és sok érdekes részlettel egészítette ki az eddigi ismereteinket. A harmadik napon a részt­ve­vők ellátogattak Tordasra, ahol megkoszorúzták Saj­­novics szülőházát, s megte­kintették az emlékszobát, amelyet erre az alk­alomra a lakásán rendezett saját gyűjtéséből Csongor Zoltán Mihály, helybéli plébános. Ő az, aki odaadással s em­beri szeretettel gondozta, gyűjtötte, ápolta s ébren tartotta Sajnovics emlékét s hagyatékát. (Őt viszont „elfelejtették” meghívni az emlékünnepélyre!? ) Az első előadást Lakó György tartotta Sajnovics életútjáról, fejlődéséről, tu­dományos munkásságáról és annak értékéről. Hadd idézzük az előadás befejező részét, amelyben emberi tisztelet, köszönet és meleg­ség hangján szólt a nagy magyar tudósról: „Az igazi, mélyreható szellemi munka nem fér össze a zajjal, a csendben folyó munka viszont sok­szor marad észrevétlenül és méltánylás híján. Sze­rényen és csendben vé­gezte munkáját Sajnovics is; nem csoda, hogy éle­tében nem kapott érte babérkoszorút. Pedig nemzeti létünk és az ál­talános emberi tudás szempontjából nincs je­lentőség híján az olyan, szerű munka, amilyenre Sajnovics oly szép ered­ménnyel vállalkozott. He­lyesen állapította meg 1842-ben egy akadémiai bizottság: „nekünk nin­csenek tengereink, és ten­gerentúli gyarmataink, mellyekre tudományos expeditiokat küldhessünk, s az egyetemes tudomá­nyosság körét tágíthas­­suk’ nincs sem északi, sem déli földsarkunk, melly körül felfedezőnket utaztassuk, hogy bámu­lásra és tiszteletre bírják a népek sorát. Eredetünk s nyelvrokonaink azon sarok, melly körül tehe­tünk, és csak mi tehetünk felfedezéseket, s ha min­dent nem akarunk idege­nektől várni — s várni siker nélkül — tennünk kell is.” Amit ez a jelentés állít, azt Sajnovics már 70 évvel korábban megsejtette, igaz, hogy nekünk tengereink akkor sem voltak, s nagy távolságokra tudományos expedíciókat mi akkor sem küldhettünk. Sajnovics ese­tében segített azonban a nemzetközi összefogás! A norvégok adták a tengert, a hajót, s hazájukban a ba­ráti fogadtatást. A dánok adták a tudományos ösz­tönzést és az anyagi eszkö­zöket. Svéd-, német-, finn- és oroszországi tudósok pe­dig a Demonstratióban ki­fejtett megállapítások gya­rapításához járultak hozzá korábbi tudományos ku­tatásaik eredményei út­ján. Így végzett végül te­mérdek nehézség ellenére is sikeres munkát az a ma­gyar tudós, akinek az em­lékét ma itt ünnepeljük, s így született meg az a tu­dományos mű, mely mai tu­dományos fejtegetésünk kö­zéppontjában áll.” Összegyűltek a nyelvé­szek , magyarok és külföl­diek: Finnországból, Svéd­országból, Norvégiából, Dá­niából, Szovjetunióból, Csehszlovákiából, Jugoszlá­viából, Németországból, USA-ból. Tanácskoztak, beszélgettek, emlékeztek Saj­ovicsra s korai köve­tőire. Így lett ez az emlékün­nepség „méltó diadal szá­modra, nevedhez Méltó em­lékjel”, megadta — megad­hatta — a világ, a haza. Móser Zoltán Hazai és külföldi vendégek egy csoportja Bárczi Géza és Lakó György egyetemi tanárok MUNKA ÉS JÁTÉK (2. OLDAL) ALKOTÓ­KÖRI OLDAL (3. OLDAL)­­ Sport (6. OLDAL) SUB AUSPICIIS REI PUBLICAE POPULARIS kitüntetéssel a bölcsészettudományok doktorává avatták P. Kovács Ferencnél, Wittman Gizellát Felemelő és megtisz­telő esemény színhelye volt május 20-án egye­temünk tradicionális aulája. Díszközgyűlésen a bölcsészettudomá­nyok doktorává avatták P. Kovács Ferencné, Wittmann Gizellát. Az avató közgyűlésen megjelent az Elnöki Tanács képviseletében Ortutay Gyula, az El­nöki Tanács tagja, dr. Polinszky Károly mű­velődésügyi miniszter­­helyettes. Benkő Lo­ránd rektorhelyettes ünnepi megnyitó szavai után Székely György professzor, a BTK dé­kánja ismertette az avatandó pályafutását, tudományos munkássá­gát, s azt, hogy a böl­csészettudományi kar javaslata alapján, az Egyetemi Tanács fel­­terjesztésére, a Nép­­köztársaság Elnöki Ta­nácsa határozatával hozzájárult a jelölt sub auspiciis Rei Publicae Popularis kitüntetéses bölcsészettudományi doktorrá avatásához. Az avatás és ünnepé­lyes eskütétel után Or­tutay Gyula ünnepi szavai következtek, majd átnyújtotta a Népköztársaság címeré­vel ékesített aranygyű­rűt P. Kovács Ferencné doktornak. MINDENKINEK! Az ELTE KISZ VB felhívással fordul valamenyi hallgatóihoz! Csatlakozz az árvízkárok helyreállítására és a károsultak segítségére indult országos ösz­­szefogáshoz! Segítségünk hatékonyságát a gyors jelent­kezés és a szervezettség biztosítja. A jelentkezőket központilag osztjuk el az országos szükségleteknek megfelelően. Ez azt jelenti, hogy a Szabolcs megyében szervezett építőtáborokon kívül lehetővé kell tennünk az ország különböző részein folyó, népgazdasá­­gilag szükséges munkák zavartalan lebonyo­lítását és az árvíz sújtotta lakosság segítésé­nek valamennyi számbajöhető formáját. A munkák fajtái: 1. Védekezés. 2. Helyreál­lítás. 3. Házgyári munka. 4. Mezőgazdasági munka. 5. A kitelepített gyermekek felügyele­te, fiatalok tanulmányokra való felkészítése. Az egyetemi építőtábor teljes nyereségét az árvízkárok helyreállítására juttatja el. Jelentkezni az alábbi időpontokra lehet: 1. VII. hó első fele. 2. VII. hó második fele 3. VIII. hó első fele. 4. VIII. hó második fele. Fiúkra, és lányokra egyaránt szükség van! A jelentkezés során több turnus is megjelölhe­tő. A jelentkezés módja: írásban, a pontos lak­címet (telefont) feltüntetve, orvosi engedél­lyel ellátva. Cím ELTE KISZ Bizottság (Ba­logh András) Bp. V. Egyetem tér 1—3. Nyomatékosan felhívjuk a jelentkezők fi­­gyemét, hogy a központi elosztásnak vessék alá magukat, az országos erőfeszítések csak összehangoltam, tervszerűen hoznak­­ered­ményt! Bp. 1970. május 28. ELTE KISZ VB

Next