Egyetemi Lapok - Az Eötvös Loránd Tudományegyetem lapja, 1981 (23. évfolyam, 1-18. szám)

1981-10-26 / 15. szám

HÍREK + HÍREK + HÍREK + HÍREK + HÍREK ' November második felében az Egyetemi Koncertzenekar barokk estet ad az Aulában Telemann műveiből. ★ November 18-tól december 3-ig a Bartók Béla énekkar Svédországban és Norvégiában vendégszerepel. ★ November 6-án, délután fél kettőkor az Egyetemi Tánc­­együttes ünnepi műsort ad Hát­ságon, ugyanaznap délután 4- kor a Bartók Béla Énekkar ün­nepi hangversenyt ad a balas­sagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központban. K. P. Tyihomolova, a Lenin­­grádi Egyetem professzora ok­tóberben három hónapot tölt a Kolloidkémiai Tanszéken, ahol az elektrokinetikai, disz­perzióstabilitási és kétfázisú folyadékáramlási munkákban vesz részt.★ Az Analízis II. Tanszéken ebben az évben is indul spa­nyol nyelvű matematika sze­minárium az optimális folya­matok elméletéről. A szeminá­rium vezetői Kása András és Szigeti Ferenc, hallgatói a tárgy magyar specialistái és öt délamerikai doktorandusz. ★ W. Schäfer, a Hallei Päda­gogische Hochschule adjunk­tusa szeptember 8-tól szeptem­ber 15-ig a Fizikai és Kémiai és Radiológiai Tanszéken tar­tózkodott. Wolfram Ervin egyetemi ta­nárnak, a Kolloidkémiai Tan­szék vezetőjének ítélték oda az NSZK Kolloidkémiai Társasá­gának „Wolfgang Ostwald” dí­ját a Társaság­­ Ulmban meg­tartott nemzetközi ülésszakán. A tudományos kitüntetéshez gratulálunk, következő szá­munkban interjút közlünk egyetemünk professzorával. ★ Kiss László, a Fizikai-Ké­miai és Radiológiai Tanszék vezetője szeptember 20-tól ok­tóber 5-ig a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia meghívására a Szovjetunióba utazott. ★ A Veszprémben megrende­zett XXI. Biokémiai Vándor­­gyűlésen Uher Ferenc (Gödi Biológiai Állomás, Immunoló­giai Tanszék) és Jancsó Ágnes (Biokémiai Tanszék) „Akto­­miozinnal in vitro indukált I/II tranzició” c. előadása a fiatal biokémikusok részére ki­írt pályázaton második díja nyert. „A humán trombociták kioldható frakciójában találha­tó, IgG-hez és miozinhoz kö­tődő fehérje vizsgálata” c. munkájukat pedig Tankó em­lékelőadásnak javasolták. ★ Wolfram Ervin egyetemi ta­nár, a Kolloidkémiai Tanszék­­vezetője augusztus 25. és szep­tember 3. között Belgiumban részt vett a Kolloid- és Felület­kémiai Bizottság közgyűlésén, ezt követően előadást tartott a Wageningen Egyetem (Hollan­dia) Kolloidkémiai Tanszékén. Szeptember 14. és 15. között pedig a Francia Fizikai Kémiai Társaság meghívására plená­ris előadást tartott a társaság adhézióval foglalkozó nemzet­közi konferenciáján. ★ Nagy Miklós egyetemi do­cens, a Kolloidkémiai Tanszék oktatója hazaérkezett egyéves angliai tanulmányútjáról. A Bristoli Egyetem Fizikai Inté­zetében A. Keller akadémikus munkatársaként dolgozott. Pintér Katalin, a Biokémiai Tanszék tanársegédje hazatért 20 hónapos bostoni tanulmány­útjáról. A tanulmányút sike­rességét bizonyítják az 1979 júniusában és 1980 februárjá­ban tartott előadásai az Ameri­kai Biokémiai Társaság kong­resszusain. 1980. júliusában a Gordon konferencián is be­számolt munkáiról. Egy cikke megjelent a FEBS Letters cí­mű folyóirat 1980. évfolyamá­ban és egy cikke­ közlés alatt van.★ Az Analízis II tanszék ok­tóber 2-án egyetemünk visegrá­di üdülőjében jubileumi meg­emlékezést tartott megalaku­lásának 20. évfordulója alkal­mából. A megemlékezés azért is váltott ki széles körű érdek­lődést, mert a matematika több fontos ágát hazánkban elsősor­ban ezen a tanszéken művelik, valamint az összes hazai mate­matika tanszék közül ezen dol­gozik a legtöbb tudományos minősítéssel rendelkező okta­tó. A megemlékezésen a tanszék történetének rövid ismertetése után a munkatársak négy ki­merítő és tizenhárom rövid előadásban számoltak be leg­fontosabb eredményeikről az egyetemi vezetők, a kar vala­mennyi szakterületének képvi­selői, valamint más egyetemek és intézmények szakemberei és diákjai előtt. A vendégek közül Leindler László akadémikus, Szép Jenő intézeti igazgató, egyetemi ta­nár és Kártészi Ferenc nyugal­mazott tanszékvezető egyetemi tanár köszöntötte a tanszék munkatársait. Az eseményről következő számunkban bő­vebben beszámolunk. Október 23-án pénteken az egyetemi tanács ülésén iktat­ják be a KISZ-jogosítványo­kat az egyetem szervezeti és működési szabályzatába. Egyetemünk KISZ-bizottsága Csermely Pétert és Szabó Zol­tánt javasolja a Budapesti KISZ-bizottság Egyetemi Fő­iskolai Tanács tagjai sorába. ★ November 3-án KISZ-delegá­ció utazik Berlinbe a jövő évi építőtáborok szervezésével kap­csolatos kérdések megvitatásá­ra. A delegációt Torma József, a KISZ-bizottság, építőtábor­felelőse vezeti. JELENÍTI TTK Őszinte szavak egy szavalóversenyről Október 7-én az ELTE BTK Tanácstermében a három kar közös szavalóversenyt tartott, amelyet a Balass­i Bálint Sza­valókör vezetője, Surányi Ibolya szervezett. Mivel a sza­valókör volt a házigazda, a tagok természetesen nem in­dulhattak, csupa új arcot lát­hattunk. Két kötelező vers közül vá­laszthattak a versenyzők. Az egyik Petőfi „A négyökrös sze­kér”, a másik Arany „Nép­dal” című verse volt. Legtöbben a Petőfi-verset választották. A legérdektele­nebb variációkat természete­sen azok produkálták, akik maguk is érdektelenek voltak ezt a verset illetően, de — mert kötelező volt —, a két, számukra egyaránt idegen Vers közül a „könnyebbet” (vagyis az ismertebbet) vá­lasztották. Mások, azzal pró­bálkoztak őszintén, de kevés sikerrel, hogy „beleéljék ma­gukat” a szituációba: hold­­fény, ökrök, Erzsiké. Vajon mit lehet ilyenkor tenni? Ha rájövünk, hogy a közismert vers valójában óriási elmondási problémákat okoz, fölmerül a kérdés, hogy valóban ismerjük-e érdeme szerint ezt az olyannyira köz­ismert költeményt? Ilyenkor csak az elemzés segít. Az elemzés nélkülözhetetlen a felkészülés folyamán, bár ez sem old meg minden szavalási feladatot. A többi, mint jól tudjuk, az egyéni adottságok­tól és a technikai felkészült­ségtől függ. Érdekes új variációt is hal­lottunk a Petőfi-interpretációk sorában. Közösen végzett elemzésnek kellene kideríte­nie, mennyire jogos az ironi­kus (majdhogynem pamflet­szerű) felfogás, bár vitatha­tatlan, hogy a közönség jóízű­en nevetett a tehetséges elő­adó (Farkas József) produk­ciója hallatán. Az Arany-verset választók eleve kiérdemelték a közön­ség rokonszenvét, mint akik a nehezebb feladatot válasz­tották. Attól függően persze, mennyire tudták érzékeltetni a tragédiát a népdal dalolási kényszer közben, voltak többé illetve kevésbé jó szavazatok. Forró István (versenyen kí­vül) példamutatóan oldotta meg a feladatot. Legtöbben azt sem vették észre, hogy a második és harmadik vers­szak között történik a gyil­kosság (Jovan megöli a fe­leségét), amire csak a „vé­res késsel” utal a költő. A szünet fontosságát itt nem ér­tették meg a versmondók. A szabadon választott ver­sek (klasszikusoktól alig is­mert új nevekig) jól mutatták a választás nehéz voltát. Nagy súly ugyanis a végeláthatat­lan irodalomból egyetlenegyet a magunkénak mondani. A zsűri első díjat adott ki, mert a maximálisan elérhető ötven pont helyett a legma­gasabb pontszám 39 volt. Ezt viszont hárman is elérték”. Farkas József (BTK II. évf.), Gacs Gabriella (ÁJTK I. évf.), Takács Zsuzsanna (BTK IV. évf.) osztoztak a második dí­jon, a harmadik díjat pedig Lődi Tamás elsőéves bölcsész­­hallgató kapta. A pontszámok alapján könyvjutalomban részesültek még: Áder Annamária, Parcz Ferenc, Dévényi Lilla. A zsűri tagjai értékelték az első négy helyezett pro­dukcióját. Először Vasy Géza tanár úr szólt néhány jó szót a versenyzőkhöz, majd Kálno­­ky László, Surányi Ibolya és Hász Erzsébet személyhez szóló megjegyzései után Jan­csó Adrienne a „szigorú néni” hálátlan szerepében föllépve elmondta a legfontosabb meg­szívlelendőket, a leggyakrab­ban előforduló hibákat. A szavalás éppen olyan fontos, mint maga a vers. Éppen ezért az ilyen verseny­nek sokkal nagyobb szabású­nak kellene lennie. — he — KÖNYVEKRŐL Állok Viola József második ver­seskötetének öt ciklusa tuda­tosan kísérletező, a magyar nyelvet versekben végigzongo­­rázó, merész hatásokra törő költői arcát mutatja meg. Ér­zéseit, gondolatait valósággal körbejárja, körülkeringi, vál­tozó aspektusokból szemléli, mintha a filmfelvevő gép beál­lításának módszerét követné. Kísérletei gyakran bizarr ha­tást eredményeznek: nem ri­ad vissza attól sem, hogy az értelmező szótár definíciós lo­gikájával rója össze a szöve­get, például a kötetvégi Rán­tott karajszeletek­ben. Alko­tásmódja­­általában eredeti, bár sokszor kelti egyrészt az ötletszerűség, másrészt­­ a spekulatívitás benyomásait is. A kör azonban bezárul: a költő a legerősebb, legembe­ribb hatásokat az elemi érzé­sek, fájdalmak, megrendülések „tapintatlan” kifejezésével éri el, mint az­ anyasiratókban s a néhány szerelmes versben. A várakozás kilincsei Az irodalmi lapok, folyóira­tok hasábjairól ismerheti a versolvasó közönség egy-egy emlékezetes mozaik­darabkáját Anna Mária költői világának, amelynek teljes képe azonban csak most, e kötet verseiből rajzolódik ki az érzékeny fi­gyelem számára. Milyen vi­lág is hát az övé? A líra tör­ténete jó néhány példával fi­gyelmeztet arra, hogy voltak és vannak — és nyilván lesz­nek is még — költőnők, akik a világ, a létezés személyte­lenül objektív kifejezésre­ tö­rekvő versekkel takarták el a lényükben élő női princípiu­mot. De a líra története bő­séggel kínálja azoknak a köl­tőnőknek a példáját is, akik éppen ennek a (világból nem­egyszer kirekesztett, vissza­szorított, hallgatásra kárhoz­tatott) női princípiumnak a bátor vállalásával tudtak a költészetben is olyasmit el­mondani, ami nélkül szegé­nyebb volna a világ — aho­gyan Dienes Valéria jelle­mezte a női elv jelenlétének az értelmét a szellemi világ­ban. Verseivel Anna Mária is az „erjedt, fekete órákból ko­misz éveket dagasztó” asszony­sors aspektusából akar az élet, a létezés különböző szféráiról beszélni; arról, hogy a női princípium részt vesz a világ dolgaiban. S ennek csak egyik eleme a férfi-nő viszony, hi­szen több évezredes várako­zás kilincsét lenyomva, a 20. századi dolgozó nő éppúgy a teljes élet teljes örömeit és teljes megpróbáltatásait vál­lalja és éli át, mint minden férfitársa, mint minden em­ber. (Szépirodalmi Könyvki­adó.) ÁJTK Szeptember 28. és október 2. között a Bűnügyi Intézet négy oktatója: Király Tibor egyete­mi tanár, intézetigazgató, Vigh József tanszékvezető egyetemi tanár, Gönczöl Katalin docens és Molnár József docens részt vett a Társadalom Védelme Nemzetközi Társaság kongresz­­szusán Thessalonikiban. A résztvevők nemzeti refe­rátumot készítettek a városi bűnözés törvényszerűségeiről, és­ felszólaltak a vitában. A társaság közgyűlésén Vigh Józsefet beválasztották az igazgatói tanácsba. ★ Prof. Hans Peter Neuhold, a bécsi egyetem nemzetközi jogi professzora előadást tartott október 9-én a Nemzetközi Jo­gi Tanszéken a nemzetközi jo­gi normák megtartásának szo­ciológiai problémáiról. ★ Október 12—14-én a jogi kar tanácstermében folytattak esz­mecserét a hamburgi egyetem és a budapesti jogi kar közötti megállapodás keretében ha­zánkba érkezett vendégek egyetemünk oktatóival. ★ Október 26-án délután a Bűnügyi Intézet oktatói ülést tartottak a Büntetőjogi Tan­szék gyakorlójában.­­­ Október 15—26. között egye­temünk vendége volt Roland Meister, a jénai egyetem nem­zetközi jogi professzora. Elefántláda/ Sándor Róbert karikatúrája AZ ŐSZI PONTHULLÁSRÓL A Budapest 2. osztályának 2. csoportjában szereplő feke­te-fehér „E” betűs labdarúgó­együttes az őszi idényben ugyancsak szerény eredmé­nyekkel dicsekedhet. Lássuk a lejátszott mérkőzések sorrend­jében: BEAC—Hőerőmű 1:2 (0:0), Gránit—BEAC 6:2 (2:1), BEAC —Lőrinci Fonó 0:2 (0:2), K. Porcelán—BEAC 1:1 (0:1), BEAC—Április 4. 5:0 (2:0), ÉVIG—BEAC 3:2 (1:1), TFSE —BEAC 1:1 (0:0), B. Mecha­nika—BEAC 2:2 (0:2) és BEAC —MAFC 1:1 (0:1). Vajon mi lehet az oka az őszi ponthullásnak? •A csapat tagjai közül töb­ben azt állítják, hogy szinte egyetlen alkalommal sem ját­szottak ugyanabban az össze­állításban, ez az oka a gyen­gébb szereplésnek. Ugyanak­kor Kakó Gyula edzőnek sincs könnyű dolga, hiszen sok volt a sérülés, a kiállítás (!) és még mindig nincs rendben az edzésfegyelem. Fábián Jó­zsef, az egykori játékos és szövetségi kapitány szerint mintha megkopott volna a csapat játéktudása. A lelkese­dés nem hiányzik, de nagyon lassú a játék. Nehezen sza­badulnak meg a fiúk a labdá­tól, s amikor továbbítják, erő­ből teszik azt. Kevés a lágy át­adás! A nagy tapasztalattal rendelkező klubtársunk úgy véli, hogy átmeneti hullám­völgyről van szó. Reméljük, hogy neki lesz igaza, és a hát­ralevő (BEAC—Gamma, KIS­­TEXT—BEAC, BEAC—K. Lombik, Irodagép—BEAC, BEAC—M. Kábel és Csepeli Duna—BEAC) mérkőzések után kedvezőbb eredmények­ről számolhatunk be. Elfelejtett álom Mai szibériai kisregények A kötet hat kisregénye a hetvenes évek szibériai irodal­mából ad ízelítőt, jól érzékel­tetve a szibériai valóság szá­munkra elképesztő végleteit. Viharos tempóban épülő váro­sokról, a mai, modern világ emberi problémáiról hírt adó­­írások­ mellett jól megfér e színes, válogatás lapjain a mo­csárban élő óhitű közösségről szóló történet, melynek konok öregjei — még a gyilkossá­goktól sem visszariadva — meg akarják állítani az időt. A kötet szerzői nagyrészt a negyven-, ötvenéves nemzedék tagjai, a mai szibériai iroda­lom elismert alkotói. Egyikük­nek — Vjacseszlav Sugajev­­nek — önálló kötete is megje­­lent már magyarul a Modern Könyvtár sorozatban Menekü­lök és visszatérek címmel. A válogatás Katona Erzsébet munkája. (Európa Könyvki­adó) November 2-án, hétfőn 19.00 órakor „MÁSOKÉRT EGYEDÜL” Tompa László műsora, bevezeti Csoóri Sándor November 4-én, szerdán 20.00 órakor KARINTHY FRIGYES: OMNIBUSZ Rendezte: Vándorfi László November 7-én, szombaton 18.00 órakor VIKTOR JARA DALFESZTIVÁL Rendezte: a Chilei Kommunista Ifjúsági Szövetség November 8-án, vasárnap 10.30 órakor BORS NÉNI Zenés színpadi játék 4—10 éves gyermekeknek Nemes Nagy Ágnes műsoraiból November 9-én, hétfőn 17.00 és 20.00 órakor „CSAK AMI NINCS” József Attila levelek, versek, dalok Előadja: az ELTE Balassi Bálint szavalóköre November 11-én, szerdán 17 és 19.30 órakor JEAN VIGO FILMKLUB 22.00 órakor KARINTHY FRIGYES: OMNIBUSZ November 14-én, szombaton 19.00 órakor A KÖLTŐ FELTÁMADÁSA Dsida Jenő-est Rendezte: Kelényi István AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM LAPJA Terjeszti az ELTE KISZ és SZB Felelős szerkesztő: BIERNACZKY SZILÁRD Megjelenik minden második­ hétfőn Szerkesztőség: Bp. V.. Egyetem tér 1-3. Telefon: 174—808 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat. Bp vmn . Blaha Lujza tér 1—3. Felelős kiadó: TILL IMRE Igazgató 81—4744. Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: CSÖNDES ZOLTÁN vezérigazgató

Next