Egyetemi Lapok - Az Eötvös Loránd Tudományegyetem lapja, 1986 (28. évfolyam, 1-19. szám)

1986-01-27 / 1. szám

T ÖLIK A NÉVSZÓT 2. oldal VIZSGAR1PÖRT 3. oldal GONDOLATOK EURÓPÁRÓL 4. oldal EL-TAJOLO 5. oldal EGYETEMI LAPOK XXVIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 198G. JANUAR 27. ARA: 1,80 FORINT AZ EÖTVÖS LQ&A&ID TU DOM AN VÉG VETEM LAPJA KAPOLYI LÁSZLÓ az egyetemen TTK-S PERSPEKTÍVÁBÓL Jelentős szellemi kapacitások halmozódtak fel — Keve­sen vállalják a kilincselést — Vállalkozó-kutatásra van szük­ségünk — A Műegyetem tizenötször annyit tennél — A szer­ződés nem csodaszer A minisztériumokat rend­szerint a hierarchia alsóbb to­kán állók — néha indokolt, néha felesleges — aggodal­mával szoktuk emlegetni A felépítmény öntörvénye sze­rint az improduktív szférában általában hasznos a miniszté­riumokkal jóban lenni, elvég­re a tárcát irányítók meg- g'yőzhetőségén — cs a pénz­tárcák bőségén — áll vagy bukik az egyetem fejlesztésé­ről szövögetett tervek megva­lósulása. Ritkán születnek te­hát olyan — egyetem és mi­nisztérium közötti — megálla­podások, melyet a szerződő fe­lek a kölcsönös és egyenlő elő­nyök biztos tudatában írnak alá. Az Eötvös Löránd Tudo­mányegyetem és az Ipari Mi­nisztérium közös kezdemé­nyezésében — január 13-nn — Fülöp József rektor és Kapo- lyi i ászló ipari miniszter szerződést írt alá a két intéz­mény hosszú távú együttmű­ködéséről, Ipari Minisztérium­ról lévén szó a szerződés vár­ható előnyeit elsősorban a TTK-sok aknázhatják ki, ezért Dr. Medzihradszky Kál­mánt, a TT.K dékánját keres­tük fel kérdéseinkkel:, — A II oldalas, kölcsönös előnyöket biztosító együttmű­ködési megállapodásban ön szerint melyik fejezetnek van a legnagyobb jelentősége az ELTE cs ezen belül a TTK számára? — A legtöbb eredményt a szerződéses kutatások körének bővítésétől várjuk. Köztudott, hogy az ELTE-n jelentős szel­lemi kapacitások halmozód­tak feh amelyek értékesítése a kutatók, az egyetem és a mi­nisztériumhoz tartozó ipar- vállalatok szempontjából is közös érdek. Másfél évvel ez­előtt a minisztérium olyan kutatási témajavaslatokat kért az egyetemtől, amelyek nem alapkutatások, hanem az iparban is realizálható ered­ményekkel kecsegtetnek, és az éhhez szükséges szellemi bá­zis az egyetemen megtalálha­tó. A minisztérium — a vál­lalatain keresztül — közvetle­nül érzékeli a piac igényeit és így, a most született együtt­működési szerződés értelmé­ben, felhívja a figyelmünket azokra a fejlesztésre való te­rületekre, kutatási témákra, amelyekre a vállalatok legin­kább igényt tartanak. A mi­nisztérium által meghatáro­zott témában folyó kutató­munkát anyagilag is támogat­ják. Az eddigi gyakorlat sze­rint is kaptunk a miniszté­riumból kutatási megbízást egy-egy témában, de a szer­ződéses megbízások többségét az iparvállalatok adták a ku­tatóknak." Magyarországon; elég, jelentős a kiaknázatlan szellemi kapacitás,, ezért , a, vállalatok a legritkább eset­ben jelentek meg közvetlenül az egyetemen egy-egy kutatá­si témával. A- megbízásokat így azok a kutatók kapták meg, akiknek a legjobbak voltak a személyes kapcsola­taik a megbízó vállalatnál. Sok kutató nem vállalta a kilincselést „eladható témák” után. és úgy választott ma­gának kutatási területet, hogy teljesen figyelmen kívül hagy­ta a végeredmény gyakorlati alkalmazhatóságát. Így aztán megnőtt a gyakorlattól elsza­kadt, eredményeit tekintve-ér­tékesíthetetlen, viszont szak­mai-elméleti szempontból ér­dekes „fiókkutatások” száma. Olyan, a piac igényeihez job­ban igazodó vállalkozó kuta­tásra van szükségünk, amely anyagi sikert is hoz az egye­tem számára. — Mekkora eves pénzbevé­telt eredményeznek a szerző­déses kutatómunkák? — A TTK-n ez 35 millió forint bruttó összeget tesz ki. Ez nagyon kevés, hiszen pél­dául ebből kell fedezni a Nemzetközi Kapcsolatok Osz­tályának teljes költségvetését. Más egyetemekhez viszonyít­va ást kevés ez az összeg, hi­szen a szerződéses kutatások éves bevétele a Műegyetemen 550 millió forint, tehát a mi bevételünk tizenötszöröse. A Műegyetem vegyészkara egye­dül kétszer akkora bevételt termel, mint az egész TTK együttvéve. — Mivel magyarázható az óriási különbség? ződés segítségével szeretnénk behozni, vagy legalább csök­kenteni a Műegyetemmel szembeni hátrányunkat, nö­velni a TTK bevételét, és á vállalkozó, kutatás, nyereségé­ből javítani • a műszer-, cs vegyszerellátottságot. — Készt vehetnek hallgatók is a szerződéses kutatómun­kában? — A tanulmányi osztály fél évre engedélyezi a jó ta­nulmányi eredményű hallga­tók alkalmazását, maximum havi 72 órában. Szabályos óradíjat fizetünk, és így akár 1500-2000 forintot is kereshet­nek a diákok. — Az elvi megállapodás egyik pontja szerint a mi­nisztériumhoz tartozó vállala­tok. és az egyetem kölcsönö­sen használhatják egymás műszerparkját. Elképzelhető, hogy ez a gyakorlatban is megvalósul? — A műegyetemi kutatók sokkal nagyobb piaci érzé­kenységgel rendelkeznek. ' A kutatások elméleti jelentősége helyett a gyakorlati alkalmaz-, hatóságot tartják a legfonto­sabb Szemponthak. Kutatási feladataikat a vállalatoknál jelentkező konkrét problémák közül válogatják. Az Ipari Minisztériummal aláírt szer­— A TTK műszer- és vegy­szerellátottsága egyszerűen tragikus, ezért nagyon jó len­ne, ha bejuthatnánk a vegyi üzemek, gyárak laboratóriu­mába. Kapolyi László aláírta a szerződést, tehát az Ipari Minisztérium elvileg támogat minket ebben a kérdésben, de ez az aláírás nem • kötelezheti egyik vállalatot sem arra, hogy megnyissa előttünk la­borjait. Nem hiszem, hogy az együttműködési szerződés csodaszer, egy csapásra meg­oldja a TTK összes prob­lémáját. Abban viszont biztos vagyok, hogy jó tendenciát jelöl, ami új lehetőséget tár fel az egyetem számára. Az, hogy ezeket a lehetőségeket mennyire tudjuk kiaknázni, rajtunk is múlik. mcr.thy A BIZALMIAK ÉV VÉGI ÜLÉSÉRŐL Még a múlt év végén, december 17-én megtartotta beszá­moltató és választó ülését a Pedagógusok Szakszervezete ELTE Bizalmi Testületé. Az elmúlt öt év eredményei, hiá­nyosságai, miamint az ebből adódó feladatok szerepeltek a napirend élén. Mindenekelőtt á felsőokta­tásban dolgozók életszínvo-1 nal-emelésének szükségességét fogalmazták meg. , „Nemcsak őz ELTE-ért, az egész felső­oktatásért. szót kell emelnünk — hangzott az állásfoglalás —, mert többek között csak így képzelhető el saját helyzetünk javítása is.” Majd így folyta­tódott a gondolatmenet: an­nál sürgetőbbek a teendők, mert a jövő értelmiségéért is felelősek vagyunk. Az orszá­gosnál jóval alacsonyabb bár- színvonal következményeként nagyarányú elvándorlás kez­dődött meg az egyetemről, ez­által veszélyeztetve van az értelmiség képzése. Ugyancsak ide tartozik annak felemlítése is.. hogy a könyvek, folyóira­tok és utazások drágulása is sok esetben az oktató-kutató munka és a dolgozók egyéni nehézségeit fokozza. El kelle­ne érni a jegyzetírás reáli­sabb honorálását, valamint általában a szociálpolitikai juttatások színvonalának eme­lését is. A közeljövő -feladata annak megoldása, hogy az ELTÉ-n — akár más egyete­mekkel közösen — az orvosi ellátás üzemorvosi. szintre emelkedjék. Tagadhatatlan eredmények­ről is be lehet számolni-: el­készült a differenciált bér- gazdálkodás szabályzata, ’82- töl pedig — a Közgazdasági Egyetemmel együtt — létre­hozták a jogsegélyszolgálatot, amely az eltelt időszak alatt közel 700 ügyben segítette a 'dolgozókat. A ’80—’85-ös periódusban sor került- körülbelül 100 lakás át­adására, és a lakásépítési és -támogatási szabályzat elké­szítésére is. Egyetempolitikái kérdéseket vizsgálva megálla­pítható, hogy erősödött a szakszervezet befolyása, sok állami döntéshozó .szervben ott vannak küldöttei, de még mindig hagy kívánni valót maga titán a szakszervezet bekapcsolása a döntési folya­matok előkészítő szakaszába A párt- és állami vezetéssel meglevő — hagyományosan jó — kapcsolatot ennek értelmé­ben t-ovább kell fejleszteni. A jövőre nézve tehát a kö­vetkező fő feladatok adód­nak: az élet- és munkakörül­mények javítása, előrelépés a decentralizált bérgazdálkodás­ban.. a lakásakció hatéko­nyabbá tétele, az üdülési le­hetőségek további növelése. Az ülés az ELTE SZB. a Számvizsgáló Bizottság, a TT. a Munkaügyi Döntőbizottság és a Pedagógusok Szakszerve­zete kongresszusi küldötteinek megválasztásával zárult. 1 milliárd fontos bankjegy A kormány döntése alapján egyetemünk a rekonstrukciós költségek fedezésére a közel­múltban 1,1 milliárd forint hitel fedezetet kapott. Ebből az alkalomból kerestük fel Bene- detti Tibort, az ELTE rekonst­rukciós iroda igazgatóját, mi­niszteri biztost. — Benedetti Tibor 1952- ben építészmérnöki kivite­lezőként kezdte a pályá­ját. majd technikumi igaz­gató volt Győrött, aztán a Pécsi Tervező Vállalat igazgatója, majd a megyei pártbizottság ipari osztá­lyának vezetője volt. Öt évig a Római Magyar Akadémia, majd közel tíz évig a LAKÓTERV igaz­gatója. Később az ÉM Ex­port műszaki vezérigazga­tója. Az ELTE, az Opera, a Szépművészeti Múzeum, a Nemzeti Színház miniszte­ri megbízottja. Öt évig a Nemzetközi Építész Szö­vetség lakásügyi bizottsá­gában dolgozott. Több tervpályázaton . sikeresen vett részt. Kétszer kapta meg a Munka Érdemrend arany fokozatát. Birtokosa többek között az NDK-ban adományozott Népek Ba­rátsága Érdemrend arany fokozatának s a Pozso­nyi Egyetem „Comenius”- rend bronz fokozatának. S-akmai körökben fő­ként a ..commandó”-tí­pusú feladatok elvégzé­sére alkalmas emberként tartják számon. Nem te­kintik könnyű embernek ez együtt jár a „forgásse- bességével”. Az egyetem rekonstrukcióját élet-halál kérdésnek tekinti. Nem szeret unatkozni, és nem érzi magát még 5ö évesnek. — Mire elég az 1,1 milliárd forint? időn belül nem állnak rendel­kezésre fedeztek. A kormány, határozata ugyanakkor a mostani építkezés mellett már előírja a további szakaszok előkészítésének kötelezettsé­gét. — Hogyan zajlik majd a rekonstrukció? — A KÖZÉV versenytár­gyalás eredményeként nyerte el a munkát, így ő a generál- kivitelező. Fontos volt szá­munkra az időtényező, hiszen egy hónapos késés is egy sze­meszter kiesését jelentheti. A szokásoktól eltérően a részha­táridőkre is garanciát vállal­tak, be nem tartásuk esetén kötbérkötelezettek. Ki akartuk szűrni az ármozgások hatását is. Miután a terveket áttanul­mányozták átalánydíjas szer­ződést kötöttünk a kivitelező­vel. Tehát az objektum egé­széért, a teljes megvalósításért fizettünk egy előre meghatá­rozott összeget. A kivitelező vállalat vállalta, hogv az át­adás után két évig díjmente­sen karbantartja az épülete­ket. Ehhez az anyagot mi ad­juk, a további munka díjta­lan. 1989-ben az épületék mű­szaki átadása is befejeződik. ■— A TTK-n kívül mennyi­ben változik a többi kar hely­zete a rekonstrukció követ­keztében? — A BTK egyes egységei kö'töznek majd a TTK által kiürített helyekre. A rekonst­rukció része a Szerb utcai épület átalakítása is. Ügy volt, hogy ide az egyetem közpon­ti szervei kerülnek. A BTK-n azonban annyira tarthatatlan­ná vált a helyzet, hogy a BTK hat egysége került ide. A Jogi kar épületeiből azon­ban így is átkerülhettek ad­minisztratív egységek, így itt is több helyiség vált szabad­dá. A volt Széchenvj-könvv- t.r|rban is kaptunk néhány ter­met. — Mi történik a Tanárkép- zen lévő tarthatatlan túlzsú­foltsággal, tor naterem-nélküli­séggel? — Az igények nyilván jo­gosak, de a Tanárképző prob­lémái nem tartoznak a re­konstrukció, így az én hatás­köröm alá sem. — Említette, hogy már húsz éve mindenki jogosnak ismeri el az ELTE rekonstrukció-igé­nyét. Régebben talán több pénz is lett volna erre. Vajon miért csak most kapott az egyetem egy jelentősebb össze­get erre a célra? — Tulajdonképpen 1960 és 197-1 között a nagyrekonstruk­ció kedvezőbb pénzügyi felté­telekkel lett volna végrehajt­ható. Népszerűtlen lesz, amit mondok, az általános gazda­sági helyzeten túl, többször belső okok is akadályozták a végérvényes döntést. Valaki mindig úgy érezte, hogy mél­tatlanul háttérbe került, ezért rögtön vitatkozóvá vált, elő­állt egy új tervvel, ami nehe­zítette, hogy egy határozott elképzeléssel rukkoljunk elő. Márpedig enélkül nehéz pénzt kapni. A mostani döntést egy egységes egyetemi állásfoglalás előzte meg. — A rekonstrukcióval kap­csolatban már sokan türel­metlenek, és nem biztos, hogy valakit megnyugtat, hogy 10 vagy 20 év múlva rendeződik egy tanszék sorsa. — Én is találkoztam pesszi­mista. szkeptikus vélemények­kel, amelyeket meg is értek. Azt is tudom, hogy átmeneti­leg egyes egységek óriási előnyhöz juthatnak, míg má­sok rossz körülmények között maradnak, Ez óhatatlanul fe­szültségeket szül. Azt kell tu­datosítani mindenkiben, hogy ez egy szakaszos beruházás, tehát az előnyei fokozatosan érvényesülnek és a képzés helyzete is csak így javulhat. A rekonstrukció végső befe­jezéséig ezzel kell számolni és megtenni mindent, hogy adottságaink — és ez nemcsak épületet jelent — legjobb hasznosításával teljesüljenek az egyetem fejlesztési céljai. Bízhatunk abban, hogy a re­konstrukció egyes • szakaszai folyamatosan megvalósításra kerülnek. Bóía Gábor — Több mint húsz éve so­ha semmilyen fái am nem vi­tatta a rekonstrukció szüksé­gességét. Mostanra már az oktatást, a képzést gátló té­nyezővé vált az épület elha­nyagolt állapota. Két megol­dás jöhetett szóba. Az egyik, hogy a TTK költözzön Lágy­mányosra, és a felszabaduló épületek szolgálják a BTK megnövekedett igényeit. A másik, hogy bővítsük a TTK épületállományát. 1979-ben már világossá vált, hogy a lágymányosi építkezést kell előnyben részesíteni. Hiszen a TTK-n lévő tudományok fejlődése igen intenzív, és en­nek megfelelően számolni kell a területigényük növekedésé­vel. A Trefort-kert fejlesztési lehetőségei pedig igencsak kö­rülhatároltak, másrészt az épületek 70-90 évesek, ezért a TTK laboratóriumi igényeinek nem felelnek meg,' míg egy filosz-típusú képzés könnyeb­ben megvalósítható bennük. Továbbá így a TTK közelebb kerül a Budapesti Műszaki Egyetemhez, így a sok tekin­tetben illeszkedő profilú in­tézmények között nagyobb integráció jöhet létre. Egyéb­ként a teljes terület közmű- hálózata, az első szakasz par- kolóterülete és az alapozás el­készült már. — Az 1981-ben elkészült program fi milliárd forintos beruházást igényelt volna. Je­lenleg úgy építkezünk, hogy a későbbiekben a teljes elkép­zelés valóra válhasson majd. A rekonstrukció első ütemé­nek az első szakaszában a ké­miai szakterület költözik Lágymányosra, a második a fizikai, a harmadik szakasz­ban a földtani, a távlati fej­lesztés során a biológiai és az alaptudományok költöznek. Természetesen alaposan fel­mértük, mely egységeknek! van a legnagyobb felszerelt­sége, laboratóriumigénye és ha elköltöznek, mekkora, és mi­lyen terület szabadul fel utá­nuk. A hosszú távú tervben szerepel egy menza, és egy központi könyvtár lágymányo­si létesítése is. Ez azonban 7-800 millió forintos beruhá­zást igényelne, erre belátható /[o

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék