Egyetemi Szemle, 1987 (9. évfolyam, 1-4. szám)

1987 / 3. szám - Köves Pál: Emberek, körülmények, tananyagok

46 . DR. KÖVES PÁL­ ban került a tanszékre Párniczky Gábor, aki a belkereskedelmi, külkereskedelmi és mezőgazdasági statisztika oktatásának elindításában és matematikai statisztikai fel­­készültségének - többek között - az akkoriban létrejött statisztikai szakon történő hasznosításával kezdettől fogva fontos szerepet töltött be. Ugyancsak 1953-ban ke­rült a tanszékre az a Szikinger István, aki nem csak 1982. évi nyugdíjbavonulásakor, hanem már most is, 31 évesen - a KSH-ban székelő tanszékvezetőt nem számítva - a tanszék legidősebb oktatója volt. A végzett hallgatók közül, akik nagyobbrészt már korábban is bekapcsolódtak a gyakorlatvezetésbe, ugyancsak többen gyarapították az oktatói állományt (előbb Benedecki Jánosné, Németh Ferencné Gyenge Erzsébet, Kupcsik József, majd rövidebb ideig Császár Imre és Ivády Géza). Később a statisz­tikai szakon végzettek közül is többen a tanszékre kerültek (Csörgő Miklós, Komjáti Zoltán, Ay János). Az ötvenes években váltunk fokozatosan jelentősebb létszámú tanszékké és egyúttal munkában és munkán kívül is összetartó, de nem keveset vitatkozó, nem mindenben feltétlenül egyetértő kollektívává, melyhez a mindenkori adminisztráció is hozzátartozott. A Theiss-jegyzet 1950 őszén már nem tananyag. Hamarosan megkezdődött a KSH-ban a jegyzetírás. Vékony füzetekben, részletekben készült az új általános sta­tisztikai tananyag. Az előadásokat néhány évig Pikter György tartotta (a közben meginduló esti oktatásban külső előadóként Rédei Jenő), majd 1954-től a magam­fajta fiatal káder is katedrára léphetett az igencsak megtelt nagyelőadóban. (Néha katalógus is volt.) A szakosított felsőbb évfolyamokon megindult az iparstatisztika és belkereske­delmi statisztika, azután a gazdaságstatisztika és más szakstatisztikák oktatása is. Az iparstatisztikai oktatás alapja kezdetben D. V. Szavinszkij magyarra fordított könyve volt. Később Lukács Ottó, a KSH ipari főosztályának vezetője, majd Lu­kács Ottó és Öllé Lajos együtt készített tananyagot. 1955-ben „Az iparstatisztika egyes kérdései” címmel jelent meg egy kötet, 1960-tól a szerzőpáros „Iparstatiszti­ka” című könyve volt a tananyag. A tárgy előadója először Lukács Ottó, azután Öl­lő Lajos vette át örökét. A többi szakstatisztika oktatásban is kezdetben a „szovjet szakirodalom plusz KSH” képlet érvényesült és fokozatosan jutottak szóhoz a belső tanszéki oktatók. Rövid ideig volt használatban lefordított szovjet könyv gazdaságstatisztikából (szer­kesztője Petrov) és belkereskedelmi statisztikából (Bjauzov-Titelbaum) is. Az utóbb említett tárgyból „Kereskedelmi statisztika” címmel készült egy belső tanszéki közreműködés nélküli hazai tankönyv is (Garam-Szabó-Zala). A különféle szak­­statisztikák oktatásában közreműködő KSH-beliek közül a már említettek mellett - a teljesség igénye nélkül - kiemelhetjük Mód Aladárné, Árvay János, Bárány István és Héjja László nevét. * Tantárgyaink tartalmát illetően az általános statisztikával foglalkozom részle­teiben is. Az új általános statisztika eléggé feltűnően különbözött a korábbitól, ami­nek több oka volt. A legfőbb ok a szocialista statisztikáról alkotott elképzelés, ami a magyarra fordított szovjet szakirodalmon is alapult, vagyis az volt a meghatározó, hogy az új KSH-vezetők fejében milyen kép alakult ki a szovjet szakirodalom és az átszervezett KSH tevékenységének együttes átgondolása nyomán a közgazdász hall­

Next