Egyetértés, 1879. augusztus (13. évfolyam, 210-240. szám)
1879-08-13 / 222. szám
lanatban legtöbb hitelt adunk ezen verziónak, hogy gróf Andrássy lemondási kívánsága csak presszió, bizonyos czélok elérése érdekében — az Ausztria- Magyarországban jelenleg uralkodó konstellácziók mellett nincs kizárva, hogy gróf Andrássy fenyegetése mérvadó helyen elveszti hatását és gróf Andrássy megbukik. Nekünk Németországban gr. Andrássy bukását sajnálnunk kellene, mint a bécsi reakczionárius udvari és katonai párt pillanatnyi győzelmét; az osztrák-magyar politika mostani vezetőjében elveszítjük Németországnak a kipróbált, megbízható barátját és nem tudjuk, mit hoz nekünk az utóda, — jót aligha.“ A többi berlini lapok így írnak: A Katinás Zeitung ezt mondja: „Mi csak a legnagyobb sajnáattal fogjuk látni a nemes gróf távozását állásáról, nehéz lesz oly személyiséget túléln, aki magában a Németország iránt való loyális és sympathikus magatartásnak oly biztosítékát nyújtaná, mint Andrássy gróf“. A „Tribüne“ így szól: „Azon pillanatban, midőn Németország és Ausztria-Magyarország együttes eljárásának Andrássy által oly melegen támogatott eszméje a két császár találkozása által mintegy újból szentesíttetett, kétszeresen nehéz elhinni az Andrássy visszalépéséről szóló hírt.“ A „Berliner Zeitung“ azt véli, hogy Németországban Andrássy bukását őszintén sajnálnák, mivel kezdettől fogva Németország hű barátjának mutatkozott. A „Bürger Zeitung“ azt hiszi, hogy Ausztria-Magyarország egy régebb korszak kezdetén áll. Lehet, hogy a reactionális kísérletek rövid idő alatt siralmas véget érnek, de az is lehetséges, hogy nehéz belharczok fognak nehezedni a dualisztikus birodalomra. Mindenesetre érdekes jelenség, hogy Andrássyt csak Berlinben sajnálják. Budapest, aug. 13. Egy bécsi lap az Andrássy válság alkalmából elősorolja azok neveit, kik Andássy elődjei voltak a Balplatzon. Ausztria külügyminisztere Maria Theresia hírhedt minisztere Kaunitz óta a következők voltak: Thugut, Lehrbach, Trauttmansdorff, Cobenzl, Stadion, Metternich, Fiquelmont, Wesserberg, Schwarzenberg, Budl, Beeliberg, Mennsdorf és végül Beust, ki aztán a 67-iki kiegyezés következtében osztrák külügyminiszterből közös külügyminiszterré lett. Lapunk mai száma egy terjedelmes „beszélgetést“ közölt, melyet állítólag a „Figaro“ munkatársa folytatott Simon Jules úrral. Közleményünkben jeleztük is, hogy ezt a beszélgetést erősen hajlandók vagyunk a „Figaro“ fantazmái rovatába sorozni. Mint a ma vett lapokból értesülünk a „Figaro “ legújabb költeménye alkalmából Simon Jules, ki jelenleg Trouvilleban időzik, a nevezett laphoz következő távirati dementit küldötte : Megkeresem én, szíveskedjék olvasóit figyelmeztetni, hogy az a beszélgetés, melyben én saját nézeteimet s különböző más egyéniségek nézeteit is előadtam volna, merőben az ön munkatársa képzeletének szüleménye.“ E dementi alkalméból a Figarónak most azt a szégyenítő vallomást kell tennie, hogy az az állítása, mikép egy vasúti kocsiban történt a beszélgetés, hazugság. A Figaro különben csak azért élt e formával, hogy tudósítója inkognitóját fedezze. A való az, hogy Simon Jules a múlt hét valamlyik napján a kérdéses czikk szerzője jelenlétében, kiről természetesen nem tudta, hogy közel áll a Figaróhoz , ugyancsak oly módon beszélgetett, mint ahogy a czik szerzője előadta. A visszavonulásnak ilyen útja nem is első, nem is utolsó a Figarónál. Konstantinápolyi hírek szerint, ott azt hiszik hogy a török minisztérium legközelebb átalakulásokon fog keresztül menni és pedig liberális és reformokra kész szellemben. Még Mihad pasa közeli visszahivatásáról is beszél a hír szája. Hogy e hírek meg fognak valósulni, az alig hihető. Bár ha csalódnánk. Annyi mindenesetre áll, hogy a szultán Kheireddin leköszönése óta s amióta tudomást szerzett arról, hogy milyen benyomást szült Európa szerte ezen legutóbbi személyváltozás, reformokra hajlandóbbnak mutatkozik. Pertev effendi, ki a szultántól a megerősítési beratot vitte a bolgár fejedelem számára, mint már táviratilag jelezve volt, megérkezett Sophiába. Sophiából írják aug. 3- diki kelettel, hogy ezen berat átnyujtása differencziákat fog szülni. A bolgár kormány ugyanis elhatározta, hogy a berat felolvasása nem nyilvánosan, hanem a fejedelem palotájában fog megtörténni. Ez által meg lesz hiúsítva a porta azon czélja, amelyet a berat küldése által akart elérni, hogy tudniillik a szultán fensősége demonstratív módon legyen feltüntetve a bolgárok előtt. A bolgár kormány azonban , mondja az említett sophiai levél, nem hajlandó a divánnak jogalappal nem bíró kívánságait teljesíteni. A bolgárok, hátuk megett érezve hatalmas pártfogójukat, ugyancsak fennen hordják a fejüket a portával szemben. A bolgár fejedelem arra is el van határozva, hogy visszaküldi a beratot, ha abban nem lesz „fenséged“-nek czímezve. Egy berlini távirat szerint a porosz czentrumpárt ma kibocsátotta választási manifestumát. E manifestum a távirat szerint mindenekelőtt üdvözli azon tényt, hogy irányadó körökben is meggyőződtek már e modern liberalismus „szerencsétlen“ működéséről. A belbéke helyreállítása végett a jelenlegi egyházi és iskolai törvények eltörlését követeli s hangsúlyozza továbbá e programm, hogy iparkodni kell a közélet minden terén visszafordulni az álliberalismus útjairól. Azt hisszük, a czentrumpárt programmjának jellemzésére ennyi is elég. A gráczi Tagespost a cseh kiegyezési alkudozásokról szólva így ír: Mindig nagy különbség, ki vesz valami dolgot kezébe. Ha Herbst és Rieger összejönnek, hogy a cseh választási rendszer bizonyos pontjai fölött tanácskozzanak, akkor az összes osztrák-német lakosság nyugalommal nézheti ezt. De ha Rieger és Ólam Martinitz gróf Hohenwarth meghívására a fővárosba utaznak, hogy Taaffe gróffal a választási rendszer felett tanácskozzanak, akkor épen ellenkezőn áll a dolog. „Taaffe vagy Hohenwart?“ ezt a kérdés veti föl az „Augsb. Alig.“ egy Bécsből keltezett czikke s arra úgy felel meg, hogy ha az alkotmányius párt bizonyos orgánumai továbbfolytatják a harczot Taaffe ellen, ezzel csak Hohenwart gróf kezére játszanak. A meglehetősen félhivatalos szagú czikkből közöljük az ide vonatkozó részt minden kommentár nélkül: „Minden harcznak, ha nem akarnak küzdelem lenni, a rendelkezésre álló erők helyesen becslésén kell alapulnia. Ha a német alkotmányhű pártnak kilátása lehetne, mikép magatartásával annyi pártfelet szerezhet, hogy útja felében a siker reményével léphet föl: tanácsolnék neki, hogy vegye föl a harczot. — De amint a dolgot állanak, épen ellenkező az eset. Ha a német alkotmánypártnak sikerül, hogy Taffenak egy koaliczionális pártra támaszkodó koalizionális minisztérium alakítása iránti tervét meghiúsítsa, azokra nézve, kiket Taaffe kísérletének megnyert, az kérdés merül föl: most már mely irányra határozzák el magukat. És tekintettel a konzervatív áramlat túlsúlyára, tekintettel a két nemességi pártnak a haladók magatartása által előidézett közeledésére : sokkal valószínűbb, hogy az ingadozók a német alkotmánypárttól inkább egészen elfordulnak, semhogy ahhoz csatlakozzanak. Ez esetben azonban a Hohenwart-féle irány híveinek kilátásai javulnak s a most Taaffe gróf által tett transzakczió-kísérlet meghiúsultának eredménye nem az alkotmánypárttal való újabb kísérlettétel, de a Hohenwart-féle irányzatok felülkerekedése lenne, melyek kilátásai — ki vonná tagadásba — ma, már csak a külpolitika szempontjából is, sokkal kedvezőbbek, mint voltak 1871-ben............“ A „Vaterland“ kimerítő kivonatot hoz a legújabb pápai encyklikából, 4-én kelt. A „Vaterland“ azt, mondja, mely aug. Az egész katholikus világ érsekjeihez és püpökjeihez btózett encyklikának czélja a solasztikus bölcsészetnek Aquuioi sz. Tamás elveinek szellemében való újra behozatala a katholikus tanintézetek bölcsészeti ajakultásainál. Az encyklika mindenek előtt rámutat azon fontos feladatra, melyet teljesíteni kell az emberi a hitre vonatkozólag, a melynek alapját biztosítani, útját építeni s a kinyilatkoztatott tanoknak tudományos formát adnia s az ellenség támadásaival szemben védelmeznie kell. Ezután kifejti az encyklika methodust, amely szerint a katolikusnak philosophálni kell. Az encyklika elmondja ezután, hogy az atyák nagyban alkalmazták philosophiát, a kijelentett igazság megvilágítására, védelmére és fölfoghatóvá tételére, hogy az atyák tudomását a scholastikusok, különösen a szent Tamás, kit a pápa igen dicsér, összegyűjtötték, rendezték és szaporították. A pápa panaszkodik aztán, hogy a doktriának e kincséről a 16. század óta a tudományosság nagy kárára, mert többé nem felelt meg az idő követelményeinek, lemondtak; vallási, társadalmi jogos okokat hoz fel buzdítandó az aquinoi tudomászent Tamás philosophiájához való visszatérésre, melyről a modern tudományok haladása miatt mit sem kell félni, mivel ezt a haladást a szent atyák nagyra tudták becsülni. Végül inti a püspököket intentiói támogatására, hogy a tanszékeken akadémiákon Aquinoi Tamás valódi tanait tiszteletben tartsák. Állításomnak másik bizonyítéka az, hogy fejedelem kormánya, szabályozni óhajtván bizonyos rendű birtokosok magánjogi viszonyait, akik tizedet vagy más ilyen szolgálmányt kaptak az olyan birtokokon lakóktól, amelyekkel bizonyos jogok jártak, két agrárius bizottságot küldött ki e viszonyok tanulmányozására, amelyek a szerb törvények alatt nem állhatnak fönn úgy mint a török törvények idejében. E bizottságok most végzik munkájukat és e magánjogi viszonyok rendezése a legközelebbi törvényhozási ülésszak megfontolásának tárgyát fogják képezni azon kérdésekben, amelyeket szép szerével nem intézhetnek el a bizottságok a felek közt. A panaszosok nyilván a mohamedánok következő három kategóriájába tartoznak, nem vetvén számadást az állammal vagy a magánfelekkel. És pedig: 1. Olyanok, akik a török uralom idejében árvapénzeket vagy takarékpénztárakat kezeltek és csapataink közeledésére, az okmányokkal és a pénzzel, minden számadás nélkül visszavonultak. 2. Olyanok, akik adósok maradtak, és kiknek vagyonuk vagy jövedelmük törvényes utána foglaltatott le hitelezőik javára. 3. Olyanok, akik csapatjaink elől visszavonulva erőszakosan vitték el mások kocsijait és barmait, hogy elszállíthassák ingóságaikat, amelyeket nem adtak vissza. Az ily módon elvitt kocsik száma százakra rúg némely vidéken. Világos, hogy ezeknek az embereknek nem engedhető meg, hogy a közintézetek vagy magányosok kárával eladhassák birtokaikat, míg rendes úton nem törlesztik adósságukat. Egyelőre azonban senki sem gátolja őket birtokaik kezelésében. Ha bizonyos esetekben gabonát requiláltak csapatjaink működésük idejében, ezt a nemzetközi jog által megengedett elvek szerint és a lakosok életének és becsületének tiszteletben tartásával tették, amit különben a panaszosok sem vonnak kétségbe. Midőn azonban képtelen a fejedelem kormánya eleget tenni az ily kevéssé pontos panaszoknak, mindamellett hajlandó minden alapos felszólalás megvizsgálására, és ez okból fölhatlmazom önt, követ úr, hogy minden panaszt fogadjon el és küldjön meg nekem, föltéve, hogy bizonyítékokkal is el van látva. Szíveskedjék, követ úr, fölvilágosítást adni ez értelemben, ahol szükséges, és meggyőződve lenni hogy a legnagyobb súlyt fekteti a fejedelem kormánya annak bebizonyítására, hogy Szerbiában úgy személyük mint vagyonuk biztosságára nézve keresztények és nem keresztények is oltalmat találnak a törvényekben. Fogadja stb. Biszticskát közli, hogy mielőbb felkeresi Amneliust Londonban. Ez a kitűnő ember szokott egyszerűségével és túlzásával hő csodálatát jelenté az irhoni vendégszeretetről, irhon gyönyörű vidékeiről és az irhoni lakokról. „Hogy a Veste-Brin, földi paradicsom legyen, nincs egyébbre szüksége, szólt Rufus, minthogy egy amerikait küldjünk neki, ki az izlandi köztársaság sorsa felett őrködtek.“ Ezen különös megjegyzésen felháborodva, Amélius megfordítá az első lapot, hirtelen változáson ment át. A földre ejte a levelet, a mint a következő sorokat olvasta: „Egy utolsó szót, szólt az amerikai, hosszú és szellemdús leveléről. Én a legnagyobb figyelemmel olvastam, és még sokáig elmélkedtem felette. Ne nehezteljen Amélius barátom, ha kijelentem, miszerint a Farnaby család arczképei éppen nem tetszettek nekem , sőt ellenkezőleg visszatetszettek, erről biztosíthatom. Ezen család nekem éppen nem tetszik, ön jól tenné, ha kerülné, és mindenek felett óvakodjék ezen barna kisasszonytól, ki oly hamar megtalálta az utat szivéhez. Tegyen nekem egy szívességet, kedves barátom, várakozzék, mig én láttam, akarja ?“ Farnaby asszony, Millicent és Rufus idegenek egymáshoz és mégis mind hárman megegyeznek abban, hogy távol tartsák őt, a csinos angol nőtől. — Ez nagyon közönyös reám nézve, szólt önmagához Amélius, ha hozzám jön, nőül veszem Reginát! TIZENEGYEDIK FEJEZET: Három heti időköz alatt mily események, mily változások ! November első napjaiban vagyunk. Tekintsük meg Améliust, egy kis olcsó lakásban elhelyezkedett. Most keskeny kályhája előtt áll, és egy angol nyugalmas kényelmével melegíti hátát Egy esetleg vett tükör visszasugározza az új Amélius fejét és vállait modora már megváltozott; társadalmi állása változni fog, w a szó szoros értelmében gazdálkodó lett. Rövid idő múlva nős ember készül lenni. Jó takarékosnak lenni, de talán még jobb egy szép fiatal nő férjévé lenni; de mindenek daczára, egy ember ki átváltozik, ember kinek oly reményei és tervei vannak, melyeket a kevésbbé szerencsések irigyelhetnének, mindig oly ember, ki sok kellemetlenségnek van kitéve, melyet kínosan érezhet. Az uj Amélius arczán nyugtalan kifejezés honolt és elméje már hajlandó volt a haragra. (Folytatása következik.) Bisztics miniszter jegyzéke. Bisztics szerb külügyminiszter jegyzéket intézett Krisztics konstantinápolyi szerb követhez, amelyben alaptalanoknak mondja a szerbiai mohamedánok azon panaszait, hogy a szerb hatóságok kényük-kedvük szerint foglalják le a mohamedánok vagyonát. E jegyzék így szól: Belgrád, 1879. júl. 23. (aug. 4.) Követ ur a külföldi lapok közlik néhány mohamedán lakónak, akik a Szerbiával egyesitett területről kivándoroltak, a fejedelem kormánya ellen intézett és a nagyvezirhez, valamint a nagyhatalmaknak konstantinápolyi nagykövetjeihez küldött panaszukat. A panaszkodók konstatálják mindenekelőtt, hogy vagyonuk az isten segítségével megmenekült a háború pusztításaitól, és panaszuknak ez az egyetlen pontja, melyben megegyezünk velük. Csak azzal kellett volna megtoldaniok, hogy ezt szerb hadsereg rendszeretetének, fegyelmének és szellemének is köszönik, mert a panaszok ma bizonyára nem konstatálhatnák, hogy épségben maradt vagyonuk, ha utánozták volna csapatjaink azon török csapatok magatartását, amelyek 1876-ban betörtek területünkre. A kérdéses irat szerzői panaszkodnak ezután, hogy a szerb hatóságok az új terület elfoglalása után kényükre konfiskálták minden barmukat, földmives szerszámaikat, vetőmagvukat, lábon álló és betakarított vetésüket és elfoglalták földjeiket, házaikat és fészereiket. Ha egyes eseteket említettek volna, ahelyett, hogy általános szavakban fejezik ki panaszukat, semmi sem lenne könnyebb, mint felszólalásuk megczáfolása és alaptalanságának bebizonyítása. Az ekképen kifejtett panaszra azonban csak azzal felelhetek, követek, hogy teljesen alaptalannak állítom és kijelentem, hogy a szerb hatóságok semmiféle vagyont sem sequestráltak önkényűleg, a legjobb bizonyítéka ennek, hogy a szerb területen maradt mohamedánok, valamint azok is, akik dacára, hogy kivándoroltak, nem csatlakoztak a panaszosokhoz, teljes szabadsággal rendelkeznek birtokaik fölött, amelyek Szerbiában fekszenek, jövedelmet huzva belőlük, kedvük szerint adva el vagy bérbe azokat és ily módon eddig is jelentékeny összegeket kapván az országból. Szent-Pétervár. augusztus 8. — Saját levelezőnktől. — (Az utolsó kivégeztetésekről Kiewben. — 28 nihilista haditörvényszék előtt.) Múlt hó 30-án a halálra elitélt Fedoroff, Gorski és Bilcsánszki forradalmárok Kiewben kivégeztettek. A kivégeztetésről következő jelentés érkezett ide: Reggeli tiz órakor az elitéltek nyílt „szégyenkocsin“ kihozattak a fogházból mely előtt ezrekre rugó néptömeg várta az érkezőket. Az elit ízek magas, feketére bemázolt deszkaülésen, háttal a lovak felé egymás mellett ültek. Mindegyikük nyakán kis deszka lógott, melyen „Pres tu pnik“ (gonosztevő) volt olvashat. a szó A kocsi körüléve katonaságtól, szakadatlanul hangzó erős dobszó mellett vonult a kivégeztetés helyére. Menet közben az elitéltek kéz intéssel búcsúztak a néptől és erős hangon, szakadt parazisokban beszédeket is intéztek ehhez, de az erős dobszó miatt lehetetlen volt beszédeiket megérteni. Folyton meg is hajoltak a tömeg előtt, hanem ez a bucsujeleket nem viszonozta, mert az egész, Kiewben elhelyezett rendőrség lábon volt és éber figyelemmel kisérte a nép magaviseletét. Majdnem ugyanazon helyen, hol elébb állottak az akasztófák, most is három feketére bemázolt akasztófa volt fölállítva, a melyeken minden csendzavarás nélkül az elitéltek azon sorrendben, melyet fönnebb említettünk, kivégeztettek. A hullák csak rövid ideig hagyattak az akasztófákon, azután levétettek és ugyanott eltemettetek. Ezen három politikai bűnösön alig hajtatott végre a halálos ítélet, máris tegnap az odessai haditörvényszék előtt 28 forradalmár ellen kezdetett meg a végtárgyalás, melyhez 107 egyén uhat tanú és szakértő lett megidézve. A tárgyalás nem a törvényszék nagy termében, hanem a lovas kaszárnyában tartatik meg, melyben most két lovasszázad és egy gyalogezred van elhelyezve. A bűnvádi kereset 118 sűrűn irt oldalra terjed és annak fölolvasása több órát vett igénybe. Mint corpus delicti a birák előtt a bűnjelek egész halmaza fekszik. Ott fekszik számtalan revolver és egyéb lőfegyver, tőrök, lőszerek, erős mérgek, hamisított okmányok, forradalmi könyvek és röpiratok, kiáltványok, levelezések, stb. A sok tárgy között egy igen nagy galvan-telep is van, mely a vádlottak egyikénél találtatott és melynek czélja lett volna házakat a jégbe röpíteni. A vádlottak a következők: Nemes Tsubaroff F. Sergej, a forradalmárok kapitánya az illető kerületben, továbbá Offner Mihály, Lisogub Demeter, Stoepánszki József, Kutitowska Mária, Lewandowska Félix* nemesek ; Seidener Sándor, Balomes András, Krawzoff Vazul, Balomes Gábor mind kereskedők fiai, Kaltanowski Alexej és Popko Gregor s az odessai egyetem tanulói, Dawydenko, egy hivatalnok fia, Jomiseff Gregor és Baskoff Áron bányászok; Kowaloff Páwel örökös tiszteletbeli polgár; Schnee Abraham Sámuel, Gomamoff Iván, Luri Sándor, Medvedeff Manó, Wittenberg Salamon, Morémis Mihály polgárok, Gukowska polgárnő; Kornoff, paraszt; Kaliusnij, a 2. flotta-legénység ruthsipmanje ; Lagowenko, ezen flotta kormányosa; Skorniakoff és Nikitin matrózok. A vádlottak mind Totleben tábornok főkormányzó által, az 1878. aug. 9. és 1879. április 5-én kelt ukázok alapján állíttattak a haditörvényszék elé, mint egy titkos, államveszélyes összeesküvés tagjai és mint olyanok, kik nyilt harczban a rendőrséggel és egyéb hatósági személyekkel szálltak szembe. Thaisz főkapitány három napi szabadságra utazott. Hogy a Dobra került községi birtokok, a kisbirtokosság elszegényedése már jó ideje, mily ijesztő mérvben nő, tanúskodik róla a hivatalos lap minden száma, meglehetős szép birtokokat ütnek szaporán dobra jelentéktelen követelések miatt, hát maguk az értékes községi birtokok sincsenek kivéve az árverések alól, pedig becsértékhez mérve mily apró összegért! A hivatalos lapban ma is nem kevesebb mint nyolcz község ellen van árverés hirdetve. G a 11áji község 45,920 frtra becsült birtoka 185 frt miatt; Vlajkovecz község 23,357 frtra becsült ingatlanai 67 frt 50 kr. miatt; Ferendia község birtoka (9772 frt becsárban) 67 frt 50 kr. miatt; Moravicza község 24,440 frt érékü birtoka 1593 frt miatt; Beregszó község 42,248 frtra becsült ingatlanai 650 ft miatt ;Bakovicza község 13203 frtra becsült ingatlanai hasonló követelésért és Germán község 25,401 forintra becsült birtoka 870 frt miatt kerül árverés alá, és végezetre galgóczi izraelita hitközségnél is hezitálnak 8200 forintért. — Száraz területek Szegeden. Az „Orsz. Ért.“ szegedi tudósítója írja a következőket : A város belterületének kiszárítása egyik erre vonatkozó múltkori közleményünk óta valóban igen nagymérvű haladást mutat fel. Míg akkor még a száraz földterületeket a vízalattiakhoz viszonyítva, mint aránytalanul kisebb részét a városnak csak valamivel többe, mint 586 holdban tüntettük ki, addig most már a még víz alatt levőket a száraz területekhez képest, mint aránytalanul kisebbeket sorolhatjuk elő. A műszaki osztálynak naponként jegyzett méretei szerint, melyek az e czélra készült térképen képletileg tüntettetek fel, jelenleg a területi viszonyok a következők : Az alsó-városban: az alsó-part és kápolna-utcza és az államvasut töltés közti mély kerteken van még némi csekély viz; a boldogasszony-utcza és államvasut közti összes telkek, kültelki anyag gödrök a régi indóház alatt és a külső pétervári országúttól jobbra eső mély gödrök összesen 16.0000 öl, azaz mintegy 10 holdnyi terület áll viz alatt. A palánkon (külső belváros) , a pétervári országuttól balra eső mátyás-utcza közti u. n. Sárköz, a Mura jobbra eső része, a kormányos és veres-ács utczák közti mélyedések és a kórház-utcza egy része, összesen 100.800 négyszögöl, azaz mintegy 63 hold. A Rókus-városban: a Mars tér egy része,a Mihály-utcza és budai kapu közti mély telkek és anyag-gödrök. A budai országúton felül eső fehérló- és dob-utczák közti részek és az ács- és hosszú utczák melletti mélyebb részek. A szappanfőző-, sóház-, kacsafészek-, malom-, felsővárosi határ-utcza, a kék kakas, tyuk, begy és sár-utczák közti részk egészen víz alatt áll. Végül az orosházi temető, csongrádi kapu, deszkás temető és a makkosházi szőlők közti részek, összesen 136,000 négyszögöl, azaz mintegy 85 hold. — A felsső-városban: a tápéi, bárka, vargák, vessző-utczák, a pap, széles, kacsa, fukar, török és lisztt utezák és az ezek közti részek ; végül a szilléri töltés belső része, hová azonban a viz vezettetik, miután itt áll a felső nagy szivattyú-telep,melynek a működéshez szükséges vizet már hetek óta árkok alkalmazása által a távolabb eső részekből vezetni kell. Itt al ott levő részek 174,400 0] ölet vagyis a még víz mintegy 109 holdat tesznek. Az összes még víz alatt álló rész e szerint 427,2000 ölre, vagyis mintegy 267 holdra tehető, mely a város belterületét 1400 holdnak véve körülbelől annak Y5-öd részét teszik. — Konstantinápolyból. Levelezőnk írja a török fővárosból, hogy, ott az egész nyáron borzasztó hőség uralkodott. Április 29-ike óta nem volt eső. A bolgárországból od menekült törökök roppant sokat szenvednek a hőség miatt s rendkivül nagy köztök a halálozás. — Változatos életpálya. A szarvasi járásbíróság egy magát dr. Dürnreich r. műnek nevező, állítólag harkovi tanárt kuruzslás és több rendbeli csalás miatt elfogatott. A vizsgálat folyamán beismerte az illető, hogy minden igazolván nélkül barangolta be az Alföld vidékeit, beismerte azt is, hogy nem orvostudor, sem tanár és hogy Schweiger Mórnak hívják. Ezek szarvasi járásbíróság a vádlott előéletének alapján a megállapítása végett megkereste a budapesti főkapitányságot. A főkapitánysági átiratból kitűnik, hogy az illető 1868-ban Aradon a „Patria“ czimü biztositó társaság meghatalmazásával visszaélve, több rendbeli csalások miatt megbüntettetvén, kiállott büntetése után kényszerutlevéllel Falkenauba kisértetett. Ugyanaz évben a királyi ügyek igazgatósága által hamis 5 frtos bankjegyek terjesztése miatt vizsgálat alá helyeztetett, ez ügy máig is folyamatban van. 1876. évben ez egyén Békés-Csabán tűnt fel ismét és akkor dr. Reich Emil, „Alexander Newski“ egyetem tanárának nevezte magát, ki politikai vétség miatt menekült volna Oroszországból, azonban itt is csak a régi csaló maradt s több rendbeli csalás és tolvajlás miatt elítélték és még ugyanazon év folyamán, hazájába visszatolonczozták. Alig múlt el néhány hét, Schweiger Mór ellen a nyitrai taószéknél csalás miatt vád emeltetett, hol 8 havi börtönre történt elitélése után 1877-ik év közepén hamisított koldulási engedéllyel Budapestre jött, hol e hamisítások kiderülvén a pesti fenyitő törvényszék által is elítéltetett. A főkapitányság kiállott büntetése után Schweigert hazájába tolonczoltatta. — Megszalasztottt rabló. Zebegnyóról (Zemplénm.) Írják nekünk : F. hó 9-én, szombatról vasárnapra éjfél után 2 óra tájt eddig ismeretlen tettesek törtek be az ablakon Kohn Izsák gazdag földbirtokos hálószobájába, melyban az agg páron kívül senki sem aludt. A késsel ellátott rabló először az agg nadrágzsebében rejtett pénztár kulcsát véve magához, s ezzel a pénzes ládát felnyitotta. Az álmatlan háziasszony az okozott zörrenés csekély volta daczára is fölébredt s roszat sejtve, — az éj homályában a pénzes ládával határos asztalhoz ballagott s ott gyufát gyújtott. A betyár az agg, de lélekjelenetét nem vesztett el Kohnnéval néhány perczig farkasszemet nézett, majd nagy konyhakését a nőre készült dobni. Az öreg asszony azonban nem ijedt meg a rablótól, sőt támadásra készült ellene, mire ez kereket oldva, néhány elrablott, de az utczán ijedtsége folytán széjjel szórt forinttal — a konyhakést is a tett helyén feledve — az ablakon keresztül megugrott. A derék asszony csak vezethető ki a szobából kétségbeesett agg ezután hitvesét, mire a legerélyesebb nyomozások minden oldalról meginditlattak. — Furcsa népgyülés. Pozsonyban, mint az ottani magyar lap írja, tegnapelőtt népgyülés volt a Rózsa-kertben, hol mintegy 80 munkás ember jelent meg. A beszélők a sajtó ellen keltek ki, a legocsmányabb rágalmakat dobálva rá. Sőt még a költők és történetírók is kikaptak, akiket azzal vádolt az egyik beszélő, hogy mind csak azért írnak, hogy pénzt zsarolhassanak ki a szegény néptől. — A váczi úti rablógyilkosság. Az orvosi vélemény, melyet dr. Glück Ignácz törvényszéki és dr. Steffek fogházi orvos a váczi utón elkövetett rablógyilkosság vádja miatt elfogott Brna lelkiállapotáról a törvényszékhez benyújtottak, akkor hangzik, hogy Brna minden kétségen felüli örült. Naményi vizsgáló bíró ez ügyet tegnap referálta el a büntető tanácsnak, mely a kir. ügyészséggel egyetértve elhatározá, hogy a további eljárást Brna ellen beszünteti. —Brna az országos tébolydába fog szállittatni. — A szerajevoi tűzvész. A külügyminiszteriumhoz érkezett hivatalos jelentések szerint a kincstár kárai, melyeket a szerajevoi tűzvész alkalmával szenvedett, körülbelül 2 millió forintra rúgnak. A külügyi hivatal, mint bécsi lapok jelentik, most megkereste a két államfél kormányát, hogy ez összeg előleges fedezéséről azonnal gondoskodjanak. E kiadás különben a közös hadügyi költségvetés rendkívüli szükségleti rovatába fog fölvétetni. — Bécsi lapok jelentik továbbá, hogy Hoffmann közös pénzügyminiszter Bömerbadból Bécsbe érkezett s ott a két kormánnyal tanácskozásokat kezd, a szerajevóiak javára megindítandó gyűjtés módozatairól. — Hírek a városból. Zöllner Anna mészáros mester neje Budán a vízi város 246 sz. a. ma a rendőrségnél bejelentette, hogy lényege, kiről tud, hogy Istvánnak hívják. 174 írttal, azonban csak annyit melyeket Schubert újlaki mészárosnak való kézbesítés végett bízott reá, megszökött. A hiányos adatok daczára, a rendőrség megtette a szükséges intézkedéseket, kinyomozása érdekében.— Illemtelenséget követett el tegnap délután Kerekes Mihály borbély legény, ki tegnap este, midőn a sétáló közönség a corsot legszámosabban látogatta, pőre gatyában, a bécsi hajó állomáshelyen levő pontonról a Dunába ugrált és ezt addig ismételte, mig a népcsődülésre figyelmessé lett rendőrbiztost közeledni nem látta. Ettől aztán annyira megijedt, hogy összes ruháit és katonai igazolványát a pontonon hagyva megszökött. — Nődi Károly ny. cs. k. ezredorvos, nehány nap óta a Pannónia szállóban lakván, veszélyesen megbetegedett és miután kísérete közül senki sem akarja őt ápolni, rendőri intézkedés folytán a Rókus kórházba szállíttatott. — Öngyilkosság. Teyler Lőrinczné tegnap délután a Margit hídról a Dunába ugrott, nagy kendőjét és egy papirt hagyván a hídon, melyen lakása, csillag u. 11 sz. feljegyezve volt. Már egy év óta iparkodott öngyilkossági szándékát végrehajtani, de rokonai ébersége őt ebben meggátolta. Férje Teyler Lőrincz, mintegy egy évvel ezelőtt szintén ily módon múlt ki. — Betöréses tolvajlások. Folyó hó 6-án éjjeli 10 és 12 óra közt Budaújlakon lakó Dágonyi János hajóács lakásába ismeretlen tettesek betörtek és onnan 180 frt értékű arany és ezüstneműt elloptak. Augusztus 9-én pedig Meissel Sebestyénnél tettek az ily hivatlan vendégek látogatást és várostól 20 ezüst irtot, 2 frt 30 krnyi aprópénzt, 3 pár arany fülbevalót 40 frt értékben . A rendőri nyomozások folytán a gyanú, Turner ráéves csavargóra irányult, kit lakásán megleptek, és midőn nagyobb mennyiségű zálogczédula elfoglalva. Turner beismeri a két rendbeli széttépésével volt betöréses tolvajlást, de bűntársa nevét nem tudja. Károsak, az elzálogosított tárgyakat kiváltották. Az ügy áttétetett a fenyítő törvényszékhez. — A szerecsen király koronája. XIII. Leo pápa ez évi áprilban pompás arany koronát küldött apostoli áldásával egyetemben Menelik királynak Soa (déli Abyssinia) uralkodójának, ki a keresztény egyház hive, s ha nem katholikus is, de mindig barátságosan viselte magát a katholikus hittérítők iránt. A pápa ajándékát Martini olasz kapitány és utazó, ki épen Abyssiniában indult, vitte magával, átadandó azt Soa királyának. Egy Adenből Rómába érkezett távirat azonban most azt jelenti, hogy Martini kapitányt Zeilaf mögött 6 napi járó földre a vad szomalik megtámadták s teljesen kirabolták. E vadak királya tehát most olcsó áron jutott egy a pápa által megszentelt arany koronához. — Rejtélyes öngyilkosságról értesítik a „N. P. Journalt“ Kis-Tereméről. Hatvanból a vonat e hó 8-án az említett állomásra érvén, egy második osztályú coupeból elegáns öltözetű fiatal ember szállt ki. A fiatal ember egy az állomás közelében fekvő árokba ment, s ott két lövéssel meglőtte magát. A szerencsétlen ötödfél óra hosszáig minden orvosi segély nélkül volt s végre is elvérzés következtében halt meg. Még az alatt, hogy a sebesült az árokban feküdt, kitudták, hogy az öngyilkos egy egri gymnáziumi tanár fia, s végzett jogász. Még volt annyi ereje, hogy megmondja, miképp „nagy bajban szenved“ s azért lőtte magát agyon. Tetemes pénzösszeget, arany órát s több ékszert találtak nála. Az öngyilkosság fél négy órakor történt s csak 8 órakor jött Hatvanból egy szalmásszekér, fiatal embert a közel fekvő kaszárnyába mélyen a szállították, hol azonban rövid idő alatt meghalt. — Megtért. A múlt években, amint még sokan emlékezhetnek a doktor Tausinszky volt bécsi egyetemi tanár vallást alapított, mely főleg Gráczban s néhány más osztrák városban több párthívet talált. Tausinszky most cserben hagyta e híveit s visszatért régi vallására. Az osztrák ultramontan Vaterland ugyanis a következőket írja: Dr. Tausinszky, ezelőtt a történelem magántanára a bécsi egyetemen s egyike a legjelentékenyebb sociáldemokrata izgatóknak, ki Gráczban megtelepedett, s ott nemcsak a socialista a munkáspártot, hanem az „ész egyházát“ is alapította, már néhány év óta teljesen távol tartotta magát minden politikai és vallási agitatiótól. Nemrég folyamodványt intézett Kutschker bécsi érsekhez s a katholikus egyházba való felvételt kérte tőle, melyből több évvel ezelőtt kilépett. Az érsek megadta kérését s Tausinszky néhány nappal ezelőtt le is tette a hit fogadalmat a bécsi V. kerületi templomában. A sírban született. Zsevszkből jelentik a következő érdekes, de szomorú esetet egy pétervári lapnak. Nem rég temették el ott egy hivatalnok nejét, ki hirtelen halállal múlt ki. A temetés után az a hír terjedt el a városban, hogy az asszony csak „tetszhalott“ volt s elevenen temettetett el. A szóbeszéd eljutott a hatóság tudomására is, mely elrendelte a holttest kiásatását. — Mily nagy volt azonban a sírásók rémülete, midőn a koporsót kinyitották s a holttestet csaknem ülő helyzetben találták benne. A koporsót kivették a sírból s csak most tárult még fel a bizottság és a jelen voltak előtt a hajmeresztő látvány. A holttest ruhái teljes teli voltak vérrel; szemei üregeikből kidülledtek, szájából és orrából vér szivárgott s kezei görcsösen szorítottak egy gyermeket, mely már féig a világra jött, azonban szintén halott volt. Az orvosok konstatálták, hogy az asszony viselés állapotban temettetett el, egy hosszabb ideig tartó eszméletlenség alatt a Girban feléledt s ott szülés közben meghalt. — Villám a szinpadon." A „19. Siécle“ egy svájczi levelezője jelenti a következőket: Altoriban, Úri kantonban, midőn a színházban épen Donizetti „Lucia“ művét adták elő, heves vihar tört ki, a villám beütött a színházba, s a hőstenort találta el, épen mikor az átokjelenetet énekelte. A szerencsétlen művész eszméletlenül terült el a deszkákon s csakhamar meg is halt. Rövid hírek. A király Nagy-Bossány r. k. hitközségnek orgona szerzésre 80 frtot adományozott. — Kaál községben gr. Károlyi Gyula saját költségén uj leányiskolát állított fel, s a tanító részére lakást is építtetett. A közokt. miniszter az adakozó grófnak köszönetét nyilvánította. — Kaposvárott a napokban, mint a „Baloldal“ írja, egy süket-néma gyermeket találtak az utczán, kiről senki sem tudja honnét került oda. A fiúcska 8—9 éves, ruhája elrongyollott volt, szokásai azonban azt mutatják, hogy jobb körökből való. E szerencsétlen egy ottani orvos dr. Pollák házában talált fölvételt. A villanyvilágítást sikeresen alkalmazták éjjeli cséplésnél egy barsmegyei gazdaságban. Özv. Ordódy Sándorné nagymarosi birtokán ugyanis e hó 9-én próbát tettek, ha lehetséges-e villanyfény mellett gazdasági munkákat éjjel folytatni. A kísérlet teljesen sikerült, az electro-dynamicus gép nagy te- ÚJDONSÁGOK. — aug. 12. — Lapunk mai száma mellékletének tartalma: Tanügy. Közgazdaság. Tárcza: Az emberfrtó. * Időjárás Budapesten, mérsék emelkedett. A levegő kellemes mérőállás délben 20, este 151 /2 R.° — Személyi hírek. Gesztre utazott. — Simonyi Ernő országgyűlési képviselő tegnap Pozsonyba érkezett. — Munkácsy Mihály, mint az „Ellenőr“ írja, nejével együtt legközelebb hazajön Párisból. Munkácsy a Teleki-család vendége lesz Erdélyben, azonban a fővárosban is fog időzni s meglátogatja egykori tanárát, Szamosit Nagyváradon. — Ma kitisztult s a hőhűvős s tiszta. Hő-Tisza Kálmán