Egyetértés, 1884. november (18. évfolyam, 302-330. szám)

1884-11-21 / 321. szám

4­1 " "------g3a=»-J ír- . ■ ■ -----————­ ­ A kocai kerekei alatt. Szloboda Antal 45 éves napszámost tegnapelőtt az akáczfa- és király-utcza sarkán egy kétfogatu bérkocsi elgázolta. Szloboda a jobb lábán szenvedett sérüléseket s tegnap felrátotta magát a Rókus­­kórházba. — Iliász Gábor 42 éves kocsis tegnap délután kocsijáról a gyár­ utcza 21. számú ház előtt leesett; a ker­ék a jobb vállán ment keresztül s azt összezúzta. A sér­ültet bevitték a Rókus-kórházba.­­ Az üllői úti szobatűz alkalmából ma a 4. számú házban tartott tűzrendőri vizsgálat k­derítette, hogy a tűz a kémény rossz szerkezete miatt keletkezett, a beomlás­­nak oka pedig az volt, hogy az egyes gerendák nem voltak az előírt mentő­ékekkel ellátva. Minthogy az épü­let nagy mértékben tűzveszélyes, a bizottság külön jegy­zőkönyvben kéri a tanácstól a benne levő összes lakások megvizsgálását. Addig is a fűtést, míg a kéményben tá­madt üregeket be nem falazzák, megtiltotta.­­ Áthelyezett rendőrtisztviselők: Majsay János rendőrtisztviselő a belvárosi kapitányságtól a központba, JCaizer polgári biztos a prostituczionális osztály.ól a bűnügyi osztályhoz és Erzsi polgári biztos a központi közigazgatási osztálytól a II. kerületbe helyeztetett át.­­ Külső használatra. Mindennemű gyulladást, csontfájdalmat, bénulást stb. a Múl-féle sósborszesz biztosan eltávolít. Egy palaczk ára 80 krajczár. A gyógy­szertárakban és fűszerkereskedésekben határozottan Moll-féle gyártmányt kell kérni, mely a gyáros védjegyé­vel és aláírásával van ellátva. — Lőrinci István budapesti lábbeli készítő mai szá­munkban megjelent hirdetésére t. olvasóink figyelmét fel­hívjuk. A Kaufmann és Simon hamburgi czégnek lapunk mai számában lévő hirdetésére felhívjuk a közönség fi­gye­l­mét. Főnyereményekkel oly dúsan ellátott sorsolásnak való sorsjegyekről van itt szó, hogy iránta nálunk is nagy érdeklődést lehet feltételezni. E vállalat teljes bizal­mat érdemel, mennyiben a legjobb állami biztosítássá, bir s a nevezett czég is, minden üzleteiben s számos nye­remény kifizetésében szigorú pontosságáról ismeretes. SZÍNHÁZ, művészet. — A nemzeti színházban ma este két Moliér­ei vígjátékot adtak elő: A fösvényt és A férj­ek isko­láját. Bérletszíinetes előadás levéli, a nézőtér csak fé­lig telt meg. Pedig e klasszikus vígjátékok, valamint az előadás maga is nagyobb közönséget érdemeltek volna. Régi igazságot vagyunk kénytelenek ismételni. Molié­e víg­­játékait setalán mindazt a mi igazán jeles, sohase láthatni elégszer, s valahányszor újra megnézzük, mindig nagyobb és nagyobb élvezetben részesítenek. Moliére dic­csége épen nem szorul a közönség pártfogására, de a közönség valóban nagy élvezettől fosztja meg magát, mikor ilyen előadásról elmarad. Még a modern franczia irodalom akármelyik divatosabb drámaírója is teljesen meg lehetne elégedve sikerével, ha úgy le tudná kötni közönsége figyel­mét, ha úgy tudna mulattatni, mint ahogy mulattatta, foly­tonos derültségben tartotta az öreg Moliére a mai cse­kély számú közönséget. A­ki jelen volt, nem bánta meg, kitűnően mulatott, s nem tehetünk róla, de őszintén sajnáljuk a távollevőket. Az előadásról is csak dicsérettel szólhatunk. Szigeti József Harpagonja a kitűnő művész legsikerültebb alkotásai közül való. Szigetit a köz­önség többször, a negyedik felvonás után pedig négysz­er tapsolta ki tüntetésszerű éljenzéssel. Igen jók voltak még Szathmáryné (Fruzina), Földényi (La Fléch­e) és Hetényi (Jakab mester). A férjek iskolájának szereplői közül külön­ben Vízvári (Sganarelle), Mihályfi (Valéré) és Csillag Teréz (Izabella) érdemelnek elismerést mű­vészi játékukért.­­ A várszínházban ma este Offenbach Kéksza­kállú herczeg czin­a operetteje került színre Boulutte szerepé­ben Blah­ané asszon­nyal. A mai est volt egyúttal a várszínház első nagyobb operetté vállalkozása. Blahané asszony a harmadik fel­vonásban ellenállhatatlan volt a királyi udvarba tévedt parasztleány naiv alakjában Makó (Robéche király), diskrét komikus játékával mindin­kább több alkalmat ad a dicséretre. Rónaszéki Oszkár gróf szerepében többé-kevésbbé ragaszkodott a b­ablon-­hoz, a­miben eltért tőle abban határozottan jobb volt. Mezei nem találta érdemesnek magát Popoiani alakjával megerőltetni s ezt még rossz néven sem lehet venni tőle. A kékszakállú bérezését Balogh adta. Meglátszott rajta, hogy nehezére esik az éneklés. A többi női szereplők közül egyedül Margó kisasszony vált ki, ki mai kis sze­repében is kedves volt.­­ A Klemeke-féle kamara­társulat holnap pén­teken este nyolczad héikor a redoute kis termében tartandó hangversenyének műsora : Quintett Sobeektől, (fuvola, oboe, klarinét, kürt és nugosip), előadják Kohlért, Klemeke, Böhm, Drescher és Frank; Se jatett, Beetho­ventől, (két kürt, két hegedű, mély hegedű és gordonka) előadják Drescher, Scharf, Grünfeld, Jaulus, Keller, Al­laga és Tintner, Nonett, Spohrtól, (hegedű, fuvola, oboe, khriné, bugósip, gordonka és mély hegedű) elő­adják Grünfeld, Kohlert, Klemeke, Böhm, Drescher, Frank, Keller, Allaga és Tmm­er. — A meiningeni udvari zenekar, mely ma még Bécsben játszik, holnap délelőtt Pozsonyba érkezik s ott Bülow vezetése alatt este 7 órakor a megyeház nagy­termében hangversenyt rendez. Előadják Beethoven G-moll symphoni­ját, Berlioz Lear­ nyhányát, Beethoven nagy fugáját stb. — A meiningeni zenekar Budapestre szombaton reggel érkezik s az­nap este tartja első hang­versenyét. — A várszínházban a jövő héten Szigligeti Czi­­nány czimü népszínműve is elő fog adatni, még pedig Rózsi szerepében Blaháné asszon­nyal. A művésznő e szerepet ezúttal fogja először játszani és több eredeti új dalt fog benne énekelni. Ez előadásban csaknem az egész személyzet részt vesz.­­ Az eleven ördög Ope­rette újdonság után Jónásnak, a Három, csök­i kacsa szerzőjének egy három felvonásos operettje, a Hamu­pipőke kerül szik­re, a czimszerepben Margó Gréria kisasszon­nyal.­­ A német színházban holnap a Hüttenbesitzer kerül ismét színre, melyet Geistingerné vendégszereplése óta nem adtak elő. Szombaton Blumenthaln.,k Die grosse Glocke czímü, Berlinben és Bécsben nagy fel­tűnést keltett vígjátékát mutatják be el­ő ízben.­­ A berlini Deutsches Theaterseen tegnap III. Richard első előadását tűzlárma zavarta meg. A néző­téren egyszerre füst és égett szag terjedt el A közönség egy része rohanni kezdett a kijáratok felé s bizonyára általános riadás támad, ha az igazgatók a színpadról nem jelentik ki, hogy nincs baj, csak egy fütócső re­pedt meg. Erre aztán helyreállt a csend. —• Sardou legújabb műve Théodora deczember fo­lyamán fog színre kerülni a Porte-Saint-Martinben. A próbák naponkint órák hosszáig folynak, részt vesz ben­nük Sarah Bernhardt is, a­ki már teljesen felépült so­kat emlegetett betegségéből. —t Siehr müncheni udvari operaénekes a múlt héten egy nap, mikor este ép a bajor király számára rende­zendő külön Parsifal­e­ öa tá­son kellett volna közremű­ködnie, táviratot kapott Berlinből,h­ogy egyetlen gyermeke halálán van és ha még egyszer akarja látni: siessen. A szegény apa s­ereti a lóintendánshoz bejele­nteni, hogy rög­tön utazni fog s így este nem énekelhet. Mivel már késő délután volt, az intendáns nem adhatott neki formaszerü szabadság-engedélyt. Siehr elutazott tehát a nélkül és Berlinben halva találta gyermekét. Mikor a részvétre­­méltó művész visszatért Münchenbe, ott az a hír várta, hogy a bajor király mulasztásáért elbocsátotta őt a színháztól l — Gamb­etta szobra. A Gambetta-szobor bizottsága e hó 18-án végleges határozatot hozott s Aubé szobrász és Boileau építész tervét fogadta el, s őket bízta meg a szobor kivitelével. Ezenkívül terveikért Faure-Dujacr­o 6000 frank, Falguiére és Pujol 401­0, Alias és Dutert, Coutan és Lambert, Sujalbert és Laloux 2000—2000 frank díjat kaptak. FŐVÁROSI ÜGYEK. — A főrendiház reformjánál­ kérdése foglalkoztatta ma a főváros tanácsát. Különösnek fog föltűnni, hogy minden előzmény nélkül egyszerre előterem egy javas­lat, a­mi fölött a tanácsnak nyilatkozni kell a főrendiház reformálása ügyében. A dolog úgy magyarázódik meg, hogy néhány évvel ezelőtt, mikor a múlt országgyűlést megnyitó trónb­szédben a főr­ediház reformja is sürgős teendőként volt jelezve, a főváros bizonyos köreit­ a mozgalom indult meg az iránt, hogy az új főrendiházba a főpolgármestert is behozzák A VII-ik kerületi polgári kiír volt az, ha jól emlékszünk, mely beadványt is inté­­zett a tanácshoz ilyen irányban, kérvén, hogy a törvény­­hatóság tegyen a kormánynál lépéseket a főpolgám­es­­ternek királyi meghívó juttatója végett, h­a a főrendiházi törvény megalkottatik. A kérvényező körnek, valamint mindenkinek, a­ki hasonló óhajt táplált, az lebegett a szemei előtt, hogy ha a főispánok tagjai a felsőh­áznak, miért ne legyen a főváros törvényhatóságának főpolgár­mester név alatt működő fői­pánja is? Tehát korántsem a törvényhatóságok főrendiházi képviseletének elve vezette kérvényükben a polgárokat, hanem a főpolgármester egyenjogusitása a többi főispánokkal.­­ A kérdést akkoriban oda utalták a jogügyi bizottsághoz s ez a kérdést 1882-ben meg is beszélte. A bizottsági tagok természetesen nem voltak tisztában a felül, minő elvek alapján fogja a kormány a főrendi törvényjavaslatot ös­­­szeállítani. Saját kombinációikra voltak utalva. A fő­ egyetértés, PÉNTEK, NOVEMBER 21. rendiházat a közélet, tudomány, művészet, kereskede­lem stb. kitűnőségei szenátusának képzelték. Épp azért oly javaslatot határoztak bemutatni a tanácsnak , illető­leg a közgyűlésnek, hogy felirat utján hasson oda, hogy a főrendiháznak a főpolgármester, a tudományos aka­démia elnöke és a tudomány­eg­yetem rektora is tagjául hivassék meg. Ez a javaslat, miután a kormány is ké­sett a törvén­javaslat bemutatásával, az asztalfiókban hevert és várta az alkalomszerűséget. E közben a kor­mány a törvényjavaslatot más alapokon elkészítette és a főispánokat a főrendek közül általában kihagyta. A ta­nács pedig ma tárgyalás alá vette a jogügyi bizottság indítványát és bővebb vizsgálat nélkül el is fogadta azt s be fogja terjeszteni a törvényhatóság közgyűlésének. Kétséget nem szenved, hogy a változott helyzethez ké­pest a főváros sem tarthatja fenn ezt a kérelmet, hogy főpolármestere főrend legyen, de a tárgynak a közgyű­lés elé vitele alkalmul szolgálhat arra, hogy a törvény­­hatóság a felsőház kérdésében nyilatkozzék és kérjen mást, kérje a törvényhatóságok befolyását a felsőim alakításába, vagy kérje, hogy abban a törvényhatóságok is képviselve legyenek.­­ A dunajobfeparti kőolajszállítási vállalkozóval kö­tött szerződés lejárt. A tanács tehát elrendelte a budai petroleum­világítás számára szükséges kőolaj és egyéb szerek szállítása iránt az árlejtés kiírását.­­ A zöldfa-utczában a nőképző-egylet háza mel­lett két régi kis ház szökell ki nagyon az utczára. Ezek megvásárlását szépítési szempontból a város elhatároz­ván, az egyik tulajdonossal a tanács 19,000 frt vételár­ban k­egyezett. A másikat (Mauritz) pedig felhívta, hogy házát ugyanily áron engedje át, különben a kisajátítási eljárás fog folyamatba tétetni.­­ A vöröskereszt-egylet részéről kérelem adatott be a fővároshoz, hogy az Erzsébe -kórházra való tekin­tettel intézkedjék a tanács a krisztinavárosi temetések­nek a kórház e­lőtti útról más útra való átrendelése iránt. A kérvény véleményadás végett az I. ker. elöljáróságnak adatott ki. — Az országos kiállítás elhalasztása ügyében a tiszti főorvosi hivatal részéről várt indítvány a mai ta­nácsülésről elmaradt. EGYLETEK, TÁRSULATOK. — A Szent István társulat választmánya ma gróf Apponyi Albert és Tárkányi Béla elnöklete alatt ülést tartott. Tárkányi bemutatta a magyarországi vati­káni okirattárhoz a pápai követek 1524—1526-ik évi jelentéseit, melylyel Ipolyi Arnold püspök kedveskedik a társulatnak. A választmány hálás köszönettel fogadta a nagyértékü ajándékot, szintén köszönetet mondván Májer István ez. püspöknek «B er­mükereszt» czimü ompás müvéért. A társulat népies irányú irodalmi mű­­ödését régibb s már elfogyott ilynemű kiadványainak, főleg a Szabó Imre-féle népies beszélyeknek uj kiadásá­val óhajtván folytatni, több társulati tag alelnök Vincze Lajos egri tanitóképezdei tanárnak beszélyeit kívánta m­egnyerni kiadásra s a gyűlés elé terjesztő. Ezenkívül a társulat kiadásában megjelent, de elfogyott művek ki­adását többen kívánatosnak tartják. Az az ok­ítás is többször nyilatkozott már, hogy a társulati tagilletmé­­nyek ne adassanak mindig a Házi könyvtárgyüjtő czime alatt, hanem habár ugyanoly formátumban, de ön­álló külön czim alatt bocsáttassanak közre, mint ezt a társulat épen a házi könyvtárban kiadott több munká­val is tette. Az alelnök e hármas indítványa a tagillet­­ményi bizottságnak adatott ki. Az alelnök bemutatja a társulati tisztviselők föl amodását, melyben fizetéseiknek a megváltozott viszonyokhoz képest való rendezését ké­rik.­­A folyamodás tárgyalás végett a költségvetési bizott­sághoz küldetett. A titkár bejelenti, hogy az utolsó vá­lasztmányi ülés óta 27 uj tag lépett be s bemutatta Göndöcs Ben­edek apátplébános orsz. képviselő levelét, melyben a társulati naptár számára irt czikke honorá­riumát, 50 frtot, a társulat czéljaira felajánlja. Köszö­nettel fogadták. A pénztári kimutatás szerint január 1 -től november 20-ig a bevétel 83,629 frt 87 kr, a kiadás 82,537 frt 62 kr volt. Az ügynökségben október havá­ban 77,305 könyv adatott el, 670 szent kép, 3067 egyes nyomtatvány. Bejött készpénzben 10,805 frt 9 kr. — Szépirodalmi matinéé. A tudomány- és mű­egyetemi olvasókör ez idei első szépirodalmi matinéját e hó 23-án (vasárnap) délelőtt 11 órakor fogják meg­tartani a központi egyetem dísztermében (új épület II. emelet, bejárat a szerb­ utc­a felől) a következő műsor­ral: 1. Czakumpak. Rajz Kabos Edétől, felolvassa Ba­­kals Béla, 2. Költemények. Petrikás Mórtól, felolvassa Kerekes Ernő. 3. Alfieri nőalakjai. Gajári Lajostól, fel­olvassa Solymossy Sándor. 4. A gitár. Hugó Viktortól, szavalja Koób Károly. 5. Uherszka vára. Történeti le­genda, irta és felolvassa Rónay Károly. — A Szent-László társulat budapesti tagjai a tár­sulat védszentjének, szent Erzsébetnek teljes buc­uval egybekötött ünnepét e hó 23-án, az ünnep nyolczadára eső vasárnapon, a szent Ferencz-rendiek belvárosi tem­plomában, reggeli 8 órakor tartandó szent­miseáldozattal fogják megülni. — Egyetemi hallgatók kongresszusa. A brüsszeli egyetemi polgárok haladópárti köre a tudomány és mű­egyetemi olvasókörhöz meleg hangú felszólítást intézett, melyben az általa kezdeményezett nemzetközi egyetemi polgár-kongresszusra hívja meg a budapesti ifjúságot. E kongresszus, melynek Hugó Viktor a tiszteletbeli elnöke, a brüsszeli egyetem fenállásának ötvenév­i évfordulója alkalmából ma kezdődik s november 25-ig tart. A ta­nácskozás tárgyát a tanszabadság megvitatása s a taní­tásnak demokratikus alapra való fektetése fogja képezni. Az olvasókör e felszólításra felelt s válaszában kijelenté, hogy a fölvetett eszméket helyesli s a mozgalomhoz csat­lakozik. Végül pedig elismerő köszönetet mond a brüs­­­szeli kollégák élénk rokonszenve és szíves meghívásáért. — A paedagogiai társaság szombaton, e hó 22-én délután 5 órakor, a m. t. akadémia Kisfaludy-termében első nyilvános fölolvasó ülését tartja a következő tárgy­sorral: 1. Verédy Károly : Neo-barbarismus. Az Utilita­rismus és didaktikai materializmus leküzdésének eszközei. 2. Radó Vilmos: A fővárosi elemi népiskolák újjászer­vezése. 3. Bihari Péter: A jutalmazás és büntetés szel­­lemi eszközei a nevelésben. A felolvasások után a vá­lasztmány zárt ülést tart. A nyilvános üléseken vendége­ket szívesen látnak.­­ A somogy megyei 48-as honvédegylet deczem­ber 4-én délutáni öt órakor Kaposvárott a városház ter­mében közgyűlést tart, melyre a megye területén tartóz­kodó 48/9-iki honvédeket meghívja. A közgyűlés tárgyai: 1. Egyleti elnök, alelnök, pénztárnok, ellenőr és jegyző választása. 2. Az egylet vagyonáról, pénzekről, bevéte­lekről, kiadásokról, kint levő követelésekről való szám­adások megvizsgálása, esetleg ezek megvizsgálására a közgyűlés kebeléből kiküldendő bizottsá megválasztása. 3. Budapesten tartandó országos 48-as honvéd­ gyűlésre az egylet részéről küldendő tagok megválasztása. 4. Az egylet vagyonának hová fordítása, mikénti kezelése kö­rüli szükséges intézkedések megtétele. 5. Egyébb előfor­duló indítványok, levelezések fölötti határozatok hozatala. & — A vörös­kereszt-egylet központi választmánya e hó 28-án, pénteken délután 4 órakor az egyleti ülés­teremben (Buda II. lánczhid utcza 1.) ülést tart. — A Stefánia pesti szegény gyermekkórház-egyesület választmánya e hó 21-én pénteken délután 5 órakor ülést tart saját helyiségében az üllői­ úti Stefánia-kór­­házban.­­ A tanítónők menedékházának szervező bizott­sága ma délután a sugárúti tanítónőképző-i­tézetben Zirzen Janka elnöklete alatt gyűlést tartott, melyen az elnöknő előterjesztette, hogy az alakulandó intézet véd­nökséget Mária­ Dorottya főherczegné elfogadja és erről levélben értesítette a bizottságot. A bizottság e­lhatározta, hogy az egyesület «Mária-Dorottya-egyesület» czimet viseljen. A kibocsátott 700 gyüjtők­böl beérkezett 312, melyeken összesen 3661 frt 25 kinyi ös­szeg van jegyezve. Bischitz D­vidné közbenjárására báró Hirsch 2600 írttal az egyesület alapítói közé lépett. Alapítványokat tettek még Weisz Bernát Ferencz 100 írttal és Zirzen Janka 50 írttal. Az egyesületnek eddig 296 rendes tagja van. Ezután György Aladár felolvassa az alapszabály terveze­tet, mely eredeti szövegében fog a közgyűlés elé terjesz­tetni. A közgyűlés határnapját a védnök főherczegné fogja meghatározni. — A kecskeméti kegyes-tanítórendi növendék­papok Horányi köre e hu 23-án dr. Horváth Gyuli halála emlékére gyászünnepet rendez szavalati és ének­­előadásokkal.­­ A zentai társaskör múlt évben megszakított fel­olvasó estélyeit újra megkezdette. Az e hó 15-én tartott estélyre dr. Ferenczy Alajos, gymn. tanár tartott szelle­mes és tanus­ágos leolvasást az életről és fantáziáról. Vázolta a fantázia hatását az életre, művészetre és tu­dományra. A csekély számú, de válogatott közönség a felolvasót figyelemmel és érdeklődéssel hallgatta s a felolvasás után élénken megtapsolta. Felolvasás után tombola és társas vacsora volt, melyen felköszöntökben nem volt hiány. Kijutott azokból a felolvasónak, a tár­saskör elnökének, a gimn. tanári karnak, a jelenlevő hölgyeinek. Ezután táncz következett, mely jól benyúlt az éjfélbe. A jelen voltak között volt a szegedi tankerü­­let főigazgatója, Fehér Ipoly kir. tanácsos, ki a felolva­sás végével távozott. Három napi Zentán tartózkodása alatt behatóan megvizsgálta a gimnázium összes felsze­reléseit, megfigyelte a tanári testület munkáját, a tanulók haladását s minden irányban megelégedései fejezte ki. Örömmel lepte meg a főigazgatót az uj gimnáziumi épü­let impozánssága, csínja és czélszerű beosztású Hétfőn a tanártestület búcsú­látogatását fogadta, mely után székhelyére, Szegedre távozott.­­ A budai honvéd emlékszoborra újabban ada­koztak: Nagy­­kaniz­­ai iparos segédek betegsegélyző egylete 3.45 frt, ugri olvasó kör 2.30 frt, mesztegnyei olvasókör 3 frt, czeglédi «Széchényi» olvasó-egyl­t 10 frt, ritsei nőegylet 2 frt, Kovács Mihály ur N.-Szőllősröl 3 frt, tisza-veszenyi polgári népkör 4.50 frt, Besenyei György ur Zala-Egerszegröl 2 frt, szentesi polgári ipar és gazdasági kör 6 frt, nagy-kun-karczagi függetlenségi kör 10 frt, (ehez hozzájárultak: I-sö függetlenségi kör 2 frt, Dávid István 10 kr, Kopperman Károly 50 kr, Mán­­doki Ferencz 30 kr, Csathó Zsigmond 20 kr, K. Na­gy Mih­ály 30 kr, Sáfár Imre 20 kr, Kiss Gáspár 30 kr,Székely István 20 kr, Léka András 30 kr. Toronykői 30 kr, N.N. 30 kr, N. N. 30 kr, Wolo Lipót 10 kr, Spitzer Á. 10 kr, Spitzer Samu 10 kr, V. Szabó Gáspár 20 kr, Vas Sándor 50 kr, Tőke János 50 kr, Kerekes István polgár­­mester 1 frt. Boros Ambrus 20 kr, Sz. Kovács Mihály 40 kr, olva­satlan 20 kr, Stem Dezső 50 kr, egy valaki 20 kr, Kádár Imre tanító 20 kr), nádudvari jótékony nőegylet 25.50 frt, pozsonyi akadémiai társaskör 12 frt, siklósi olvasókör 4­10 frt, furtai olvasókör 5.85 frt, aradi kaszinó egylet 10 frt, apostagi polgári olvasókör 12.20 frt, összesen 115 frt 90 kr. Kérjük a bizottságot, hogy az eddigi gyűjtések összes eredményét is ne mulassza el kimutatni TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. — A rendőrség­ szennyese, Tóth Gerő vizsgáló bíró tegnap 9 órától 11-ig hallgatta ki Weinbergert, kit mint már gyakran büntetett s jeleni­g is a főkapitány­ságnál letartóztatott egyént igen drasztikus gúnynév alatt ismernek rendőrségi s tolvajkörökben. Weinberger tud­valevőleg ama vádat emelte Mindrich Albert ellen, hogy­­ ez tőle több alkalommal pénzt, sőt egy ízben 5 süveg czukrot is kapott ajándékba. Weinberger meg is nevezi az illető hordárokat, a­kik által az ajándékot Minorich­­nak állítólag elküldte. Lestyák József IV. kerületi fogal­mazót a miniszteri biztos tegnap este hosszasan kihal­lgatta. Lestyáknak ma este színházi felügyeletet kellett volna tartania, a­miben azonban felsőbb rendeletre Kará­csony fogalmazó váltotta fel. — Vétkes bukás vádja alatt állottak ma a törvény­szék előtt Mödlinger János és Krisztin János bőrönd­­gyártók. Mödlingert, mivel ismerve fizetésképtelenségét csődöt nem kért maga ellen és egy ideig könyveket sem vezetett, a törvényszék három napi fogházra ítélte, te­kintettel ara, ho­g a károsok nyomban a csőd elrende­lése után kielégíttettek. Krisztint a vétkes bukás vétségé­nek vádja alól fölmentették, de mivel az üzleti köny­vekbe János helyett Róbertnek jegy­ezte be magát, köz­okirat hamisítás vétsége miatt szintén 3 napi fogházra ítélték. Dr. Soós ügyész, valamint a vádlottak feleb­­beztek. — Erőszak és testvérgyilkosság. Hajmeresztő rémtett került e napokban tárgyalás alá a velenczei tör­vényszék előtt. Ez év jan. 15 én ugyanis a 12 éves Dauvier Irma pásztorleánynak a Poet-Laval melletti Rochas hegységben nyoma veszett. Nyájának egy része vezető nélkül érkezett be a helységbe. Hosszas keresés után végre megtalálták a lányka holttestét egy a hegyen levő viskó előtt. A szerencsétlen leány teste iszonyú lát­ványt nyújtott A nyai.OD nagy seben tátongtak, az altest­ből egy háromszögletű darab egészen ki volt szakítva, a ruházat egészen le volt tépdesve, úgy hogy a hulla egész m­esztelenül hevert hátán. Eleinte azt hitték, hogy Dauvier Irmát a vadállatok tépték szét a beható or­vosi vizsgálat azonban gyilkosság fönforgását derí­tette ki.­­ A gyanú a leány­tulajdon fivérére, a 21 éves Jean-Antoinéra irányult, ki a szomszéd hely­sé­gek egyikében állt szolgálatban. A bűntett reggelén Poet-Lavalba jött anyja meglátogatására. Visszamenet anyja azzal bízta meg, hogy ha találkoznék a hegység­ben Irmával, küldje őt haza, mivel vihar volt közeledő­ben. Pár nap múlva aztán a gyanú megerősítést nyert. Jean-Antoine megszökött, a csendőrök azonban csakha­mar kézrekerítették, mire aztán bűnbánó vallomást tett. Elmondta, hogy találkozott a hegységben Irmával, ki a rossz idő miatt egy viskóban húzódott meg. Ő megin­tette a leányt, miért hagyta el a nyájat, mire az arczába köpött. Ezen feldühödve úgy arczul ütötte nővérét, hogy az eszméletlenül terült el a földön. Félve anyja szemre­hányásaitól az erdőbe hurczolta a leányt, hol nyakába mártotta kését. Innen is tovavonszolta a cserjéken ke­resztül és ez alkalommal szakadt el a szerencsétlen leány ruhája. Az erőszak e­lkövetését, mely pedig nyil­vánvaló, a gyilkos tagadja. Már egy ízben tett ilynemű kísérletet, szülei lakásán, de anyja belépése megzavarta őt baromi vágyainak kielégítésében. A törvényszék tekin­tetbe véve egyes enyhítő körülményeket örökös kény­szermunkára ítélte Dauvier Jean-Antoinet. Béva, nov. 20. (Az «Egyetértés» tudósítójának táv­irata.) Egyik idevaló kerületi törvényszék eltiltotta nem­rég dr. Spitzer Józsefet az orvosi gyakorlattól, mert egy betegének sebes ujját rosszul gyógyította kollodium­mal. Dr. Spitzer azóta nyomtalanul eltűnt s azt hiszik, hogy öngyilkossá lett. S most konstatálta a bécsi egye­tem orvosi fakultása, hogy Spitzer a tudomány szempont­­jából egész helyesen járt el. A tárgyalást legközelebb tartjuk meg ez ügyben. Az eszéki vasúti katasztrófa. Pécs, nov. 20. (Az «Egyetértés» tudósítójának táv­irata.) A tárgyalás megnyitása után dr. Priedmann Barnát védő a következőket jelenti ki: «Értesülvén, hogy Blum szakértő tegnap tett nyilatkozatom által magát sértve érzi, kinyilatkoztatom, hogy szavaimból semmit el nem veszek, sem hozzá nem teszek ugyan, de tarto­zom az igazságnak annak kij lentésével, hogy szavaim általános értelműek voltak s velük Blum urat sérteni egyáltalában nem szándékoztam.» Blum ezt a kijelentést tudomásul veszi. Ezután több rendbeli vizsgálati iratok olvastattak fel, melynek befejezésével Angyal kir. al­­ügyész terjesztette elő vádinditványát. Annak drámának — úgymond, mely 1882. évi szept. 23-ikán a Eszéken történt, utolsó jelenete ma játszódik le a bün­tető törvényszék előtt, mely hivatva van arra, hogy a megzavart jogrendet helyreállítsa. Úgy a vizsgálat, mint a végtárgyalás kiderítette, hogy a l­iu már több nappal a katasztrófa előtt veszélyes volt, s megállapítottak mind­azok a körülmények, melyek a katasztrófát előidézték. Fölhozták mindazt, amit a hivatott közegek a veszély elhárítására tettek. De megtörtént-e minden ? Nem for­dult-e elő büntetendő mulasztás ? Ez a kérdés, melyet most kutatni kell. Azonban a mulasztás és a «vis major» közt létező határvonalat nehéz dolog megállapítani. E határnál küzd a jogászi okoskodás a méltányossággal, az okosság a kötelességgel, a szív a lelkiismerettel. A szó­nok ezután behatóan fejtegeti a mulasztás fogalmát, s fölemlíti, hogy a német jogtudóson, mint Aldosser, Binding, Berger, Glazer, továbbá Schoppenhauer egész irodalmat teremtettek e kérdés körül, s különösen a Ring szinházi szerencséttlenség alkalmából Wahlberg be­hatóan foglalkozott ezzel a tárg­gyal. Nálunk dr. War­ner Rudolf, a kassai jogakadémia tanára irt a dolusról és culpa-ról, valamint hogy Ruttkay Kálmán kir. ügyész is foglalkozott a mulasztás kérdésével. A törvény ezt a kérdést világosan a tudom­ány és a tt­ed­­ia terére utalja. Mit kell itt bebizonyítani? 1. Vájjon forog-e fönn mu­lasztás? 2. vájjon az túlságos bi­alomnak, könnyelmű­ségnek, figyelmetlenségnek vagy talán a kellő elővigyázat hiányának tulajdona ható-e ? 3. vájjon abból törvénysértő eredmény következett-e ? 4. vájjon kellő elővigyázat mel­lett elejét lehetett volna-e venni a szerencsétlenségnek ? Ezeken a kérdéseken kívül még két elv tartandó szem előtt: hogy lehetett volna különös intézke­déseket tenni, és továbbá, hogy mindenki a sa­ját mulasztásáért felelős. Miután a szónok röviden vá­zolja azokat a szokásokat, melyeket más országokban i­s esetekben követnek, rátér a fenforgó esetben a bizo­nyításra. Mindenekelőtt azonban rekapitulálja a tényál­lást. A kérdéses hidat 1870-ben kollandálták és adták át a forgalomnak . 1873-ban megkezdődtek a tálalá­sok egy vashídnak a Howe-rendszer szerint való építése ügyében. Ezek a tárgyalások 1881 ben fejeztettek be, mire az építkezést azonnal megkezdték. Az osztály­mér­nökök és pedig előbb Faragó mérnök, később Stetzl mérnök vezették a munkálatokat és a legutóbbi tíz hó­nap alatt az egész híd-szerkezetnek egy n­gyedrészét ki­cseréltették. Ezen kívül a javításokra 6ü00 frttal többet fordítottak, mint a­mennyi az előirányzatban felvé­tetett. A helyszíni szemlék kiderítették, hogy a fa­szerkezet, ha nem is volt teljesen hibátlan, általá­ban mégis jónak volt jelezhető, s hogy a hiba, mely a katasztrófát előidézte, nem itt keresendő. A szónok rö­viden elmondja, mi képen történt a szerencsétlenség. Azután felteszi a kérdést: Minő veszélyei» fenyegették a hidat? Mi okozta a katasztrófát? A katasztrófa okaiul a szónok a következőket hozza föl: a) A Dráva med­rének talaja finom fövényből állván, azt a víz kön­­­nyen mozdíthatja, s igy a folyam sodra táján, mely az árviz alkalmával a balpartra, épen a Vl­ik járom közelében helyezkedett át, egyéb körülmények közre­hatása nélkül és mederkimosásnak, mélyítésnek kell bekövetkezni; b) a hid helyi viszonyai a viz sebessé­gét épen a VI. járomnál fokozták ; c) az épülő uj vasút­­hídnál torlaszképződés vizduzzasztást s fokozott víz­sebességet idézvén elő, az alámosást siettette; d) fokozta a lefolyás sebességét az árviz rendkívüli nagyságán kivüd az­i , mogy a Duna vízállása épen ez időben igen ala­csony volt; hogy pedig a rendk­ivüli medermélyités csak­ugyan bekövetkezett, azt a szeptember hó 24-iki n­ély­­ségmérés is bizonyitja, m­ely szerint az eltérés az aug­ 26-án talált állapottól 5,02 méter volt, és a Faragó Gyula által szept. hó 25-én kém­kötéllel, így a bíróság által október hó 17-ikén búvár igénybevételével megejtett me­­dervizsgálat alkalmával a VI. járom helyén a czolopok­­nek nyoma sem találtatott, végül ha a Vukovarott talált járomezölöpök a katasztrófa utáni napon felvett m­eder* profilba a maguk helyére berajzoltatnak, hegyeik alig érik a meder fenekét s felhozzák például a Schmidt József alezredes szakértő által felemlített azon körül­­ményt, hogy ugyanezen áradás alkalmával az eszéki csillagvár melletti mederrészben szintén 4­5 méter mély­ségű medermélyítés keletkezett A katasztrófa bekövet­kezésének pillanatában a VI. járom alámosva lévén, ez a hídsze­kezet részére támaszt már nem­ képezett, s mi­után a hídszerkezet 30 méternyi távolság áthidalására szükséges tartó erőre volt tervezve és építve, most egy­szerre 60 méternyi feszítő távolságnak tétetvén ki, a vo­nat súlyát nem bírhatta el, hanem leszakadnia kellett. Ugyancsak a VI-dik járom kimosását jelzik a katasztrófa előidéző okai gyanánt a vasutigazgatóság a vasúti főfel­­ügyelőségihez, s ez a közmunka- és közlekedésügyi mi­nisztériumhoz terjesztett jelentéseikben, előadván a fen­tebbieken kívül még, hogy a rácsszerkezetek a jármok közelében, tehát oly helyen törtek el, hol a tartóképes­­ség legnagyobb és így nyilvánvaló, hogy a két hídsza­­kasz között a támasz nem állott a nyomásnak ellen, s midőn a Vl-ik járom sülyedt, a két hidmező egyetlen ívet képezve hajlott be, úgy hogy a menekvőknek­­ is mindkét oldal irányában felfelé kellett sietniök. A me­dernek kim­osatása a Vl-ik járom helyén előre volt látható, de annak mértéke csakis mélységméretek (sondirozás) útján volt volna megállapítható. Ámde mélységmérések nem eszközöltettek. Mit tett a Stelzl? Mikor a vizár jött, azonnal elrendelte, hogy az úszó czölöpöket eltávolítsák. Szept. 21-én képző­dött a nagy torlasz, előrendelte Koch hídfelügyelet, és a torlasz eltávolítása ügyében megtette a szükséges intézkedéseket. 22-én késő éjjel kirendelte a tartalék mozdonyt és maga járta be a hidat, a­nélkül, hogy va­j­mi deformácziót vett volna észre. A vonatokat ezután kifogás nélkül átbocsátották, 22-én délután megérkezett Jobbágyi Ottó, meghallgatta a jelentéseket, s meg­tapo­­rította a munkásokat. Még a szekérhid megerősítése sem kerülte el figyelmét. A negyedik járomnál újabb forrás támadt, ezt is eltávolították. Fölvetették a szundi­­rozás kérdését is, azonban ezt elhalasztották, minthogy a szondirozás életveszélyí­­el jár és még­sem szolgáltat megbízható adatokat. A vonatok folyvást akadálytalanul közlekedtek. Szeptember 23-án délelőtt 11 óra 5 percz­­kor jött Réczey, 10 perczczel később már a hídon volt. I­ óra 55 perczkor ezt táviratozta: «Semmitől sem kell félni, a hid járható.» Azután ebédelni megy, ott hallja, hogy a hid leszakadt. Jobbágyi elismeri, hogy a bizony­talanság érzete gyötörte azért, hogy nem lehetett szon­­dirozni, ennélfogva nem lehetett megtudni azt: vajjon rejtett erők nem működnek-e a híd ellen? Réczey beismerte, hogy elég ok lett volna a közleke­dés megszüntetésére, ha fölemlítik az alámosás veszélyét, a­miről azonban egyelőre nem szerezhettek meggyőző­dést. Azonban erről szó sem volt. Ha már most be van bizonyítva, hogy a veszedelmet az alámosás okozta, azt látjuk, hogy az ez irányban való­ veszély ellenében a Ilid védelmére mit sem tettek. De a szakértőknek már a jelzett körülmények után is föl kellett volna ismerniük a veszélyt. És ők föl is ismerték, csakhogy azt nem mél­tányolták eléggé. Ha a szándirozást megkísértik, ha ér­tesülnek arról, hogy a sülyedési proc­esszus megkezdő­dött, akkor a járam megerősítésér­ől is gondoskodtak volna, és ha ez nem használ, meg kellett volna szüntetni a közlekedést. Ezt azonban elmulasztották, ezért a mu­lasztásért a vádlottaknak lakolniuk kell. A szónok ezután kéri a vádlottaknak a vádlevél értelmében való megbün­tetését. A védő­beszédekre holnap kerül a sor. MULATSÁGOK. — A jogászbál bizottsága ma tartott ülésében kö­vetkezőleg alakult meg: Elnök: Zichy Aladár gr., alel­­nökök: Balás Béla, Bittó Aurél, pénztárnok: Ligeti Sán­dor, ellenőr: Hertelendy László, jegyzők: Beöthy Pál, Rudnyáns­­ky Béla, bizottsági tagok: Ádám Géza, Ago­­rasztó Miklós, Bajza Aladár, Balásy Antal, Birly Lajos, Blaskovich Elemér, Brez­vay László, Eszterházy Dénes gr., Földváry László, Karácsonyi Camillo gr., ifj. Kár­mán Lajos, Lakath István, Malatinszky Kálmán, Rad­­vánszky György, Rakovszky Géza, Révai Simon báró, Schlauch Lajos, Szabó Jenő, Szabó József, Szápáry György gr., Szápáry László gr., ifj. Szász Károly, legifj. Szász Károly, Széchenyi Andor gr., Szemere György, Tamássy Árpád, legifj. Teleky Sándor­­ gr., Tóth Ele­mér, Toldy Géza, ifj. Wenzel Gusztáv, Zichy István gr., Zichy Nándor gr. A bizottság a bál napjául jan. 15-ét tűzte ki. — A fővárosi magánfelvatalnokok köre szomba­ton, e hó 22-én esti 8 órakor saját helyiségeiben társas­­vacsorával egybekötött ismerkedési estélyt rendez.­­ A III. magyar asztaltársaság alakulásának évfordulóját f. hó 21-én este 8 órakor a külső stáczió­­utczai Kiss Károly-féle vendéglőben közös vacsorával fogja megülni, mely alkalommal a tagok csoportképét is le fogják leplezni. Ez az asztaltársaság a folyó évben 300 htot gyűjtött, mely összeget, a magyarosodásban ki­tűnt 30 szegény sorsú, jó tanuló téli ruhával való ellá­tására fogja fordítani. — A budapesti asztalos segédek önképző-egylete e hó 22-én a fővárosi iparoskor uiszterm­ében műkedve­lői előadás és tánczczal egybekötött VII. évfordulói ün­nepét tartja. Színre kerül A vén bakancsos és fia a huszár,­ Szigeti József három­elvonásos népszínműve. A tiszta jövedelem a vidékről érkező szorult helyzetben levő szaktársak fölsegélyezésére fordittatik. HÁZASSÁG. — Sohembach, a kaposvári főgimnázium tanára, el* jegyezte Pöschl Eveline kisasszonyt, Pöschl Ede bányai tanácsos és tanár bájos leányát Selmeczbányán. — Hatolcsy Sándor kaposvári üg­yéd eljegyezte Andor­ka János esperes unokahugát, Keil Irma kisas­­­szonyt. — Görge­ István főv. közjegyző mostoha leánya, Erzsébet, tegnap váltott jegyet Návay Ákos csanádm­e­­gyei földbirtokossal. A Cseneji és brini Vuchetich Sándor miniszteri fogalmazó tegnap tartotta esküvőjét a be­városi plébánia­templomban turócz-szentpéteri és isztebnyei Dávid Antal boszniai pénzügymi­zgató leányával, Ilona kisasszonynyal. Tanuk voltak: Dávid János, árvamegyei birtokos és Gzillich Albin m. kir. pénzügyi tanácsos. Nyuszolyó­­leán­yok voltak : Dávid Gabriella, Dávid János árvame­gyei birtokos leánya és Ludwigh­ Sarolta, Lu­dwigh Já­nos pénzügyminiszteri tanácsos leánya; vőfély: Nyéki Rauch Pál b. horvátországi birtokos. — Rétháti Kövér Béla, joggyakornok Battonyán, ehó 25-én délután 5 órakor vezeti oltár.­az Átadón Urb­nyi Béla városi árvaszéki elnök kedves leányát, Urbányi Jo­lán kisasszonyt. — Schvarcz József magy. kir. államvasuti tisztviselő Budapestről e hó 24-én vezeti oltárhoz Zavaczky Lujza kisasszonyt Pelsőczön. — Róth Bernát biharm­egyei földbirtokos ehó 25-én tar­ja esküvőjét Nagyváradon Fleischer Jenny kisas­­­szon­nyal. GYÁSZROVAT. Irányi István, az eperjesi kir. törvényszék bírája, hosszas betegség után 67 éves korában ma reggel sziv­­szélhü­désben meghalt. A boldogult .848 előtt ügyvéd és kir. váltójegyző volt Eperjes, «. Az ellenség betörvén Sárosmegyébe, honvéd­e­tt s mint hadbíró szolgált az 1. hadtestben. Buda ostrománál, bár hadbíró létére nem tartozott csatázni, egyike volt az elsőknek, a kik május 21-én a várfalat megmászták s a nemzeti lobogót kitűz­ték, a miért is legott még aznap a vitézségi éremmel kitüntettetett. A szabadságharcz befejeztetvén, több íz­ben fogságra vettetett s azután besoroztatott, de lény­eg az ezredhez el nem vitetett. Azonban az ügyvédség gya­korlatától el lévén tiltva, a két gr. Szirm­ay és azután a két Tally testvér nevelője lett. 1861-ben Sárosintgye fő­­sz­olgabirájának választotta, mely hivatalt azonban csak­hamar a törvényszéki ülnöki állomással fölcserélte, egy­úttal több éven át a j­óakadémián mint tanár műkö­dött. 1872-ben a kir. törvényszék kúrájának neveztetett ki. Jellemének tisztasága és elvhűsége, valamint szivjo­­sága miatt köztisztelet és szeretetle­n részesült. Özve­gyen kívül három kiskorú gyermeket hagyott hátra. Béke lebegjen a derék hazafi sírja fölött. (A boldogult Irányi Dánielnek testvérbátyja volt.) Blokvay István beregszászi kir. közjegyző , hó 18-án Beregszászon 58 éves korában elhalt. A boldo­gult egyike volt B­regmegye bizottsága legtekintélyesebb tagjainak. 1848—49-ben mint honvédfőhadnagy számos csatában tüntette ki magát. Később az ötvenes években Bereg megyében­ mint ügyvéd, majd mint kir. közjegyző működött egész haláláig. A közjogi ellenzéknek (a volt­­ balpártnak) Bereg m­egyében 1874-ig alelnöke, később­­ pedig a függetlenségi pártnak egész haláláig tagja volt 1884 8óly­om Sándor állami építész-mérnök Nagyváradon 33 éves korában elhunyt. Konkoly Thege Benőné, szül. Petrovits Borbála a szuny P­zsonyban 63 éves korában meghalt Meluch József a nagyváradi latin szertartásu kápta­lan nyug. gazdatisztje, felvidéki tót szülőktől származó testestöl-lelkestöl magyar ember, 69 éves korában Nagy­váradon meghalt. Némethy Norbert vezérőrnagyot, a 19-ik gyalogdan­­dár parancsnokát, holnap temetik el Ober-Döblingben. A boldogult, ki csak nemrég lett vezérőrnag­gyá, a vasi koronarend harmadosztályának lovagja volt ,s a vitéz* ségi ezüstérem tulajdonosa. Zoltán József, a kassai színtársulat tagja, egyike az ismertebb és jobb vidéki színészeknek, e bő 18-kán Kassán, 42 éves korában elhunyt. A boldogult családi neve Grä>­f volt. Halálát a színtársulat tagjai külön gyász­­lapon jelentették. A hivatalos lap nov. 20-iki számából. Kitüntetés. Ő felsége Angerer Ede czimzetes püs­pöknek, a bécsi főegyházmegye érseki helytartójának, a titkos tanácsosi méltóságot; Ohnhausz József 3. hon­­véd-huszárezredbeli számvivő-őrmesternek, egy ember­nek a megégés halálától, saját élete veszélyeztetésével véghezvitt megmentése elismeréséül, a koronás ezüst érdemkeresztet adományozta. Kinevezés: A debreczeni m. kir. pénzügyigazgatóság a szarvasi kir. adóhivatalnál fizedésbe jött I1. oszt. el­lenőri állomásra Biró Jánost, a nagyváradi kir. adó­hivatalnál alkalmazott V-ik oszt. adótisztet; a n.­váradi kir. adóhivatalnál üresedésbe jött két VI. osztályú adó­tiszti állomásra pedig Andrássy Miklóst, a b.-gyulai adófelügyelő mellett alkalmazott III. oszt. számtisztet végleges minőségben és Gólián Istvánt a szarvasi kir. adóhivatalnál alkalmazott adóhivatali gyakornokot ideigL minőségben; a temesvári m. kir. pénzügyigazgatóság Risztics Jánost a temesvári adóhivatalhoz végleges és Száran Jánost az aradi m. kir. adóhivatalhoz ideigl. VI. oszt. adótisztté nevezte ki. Ügyvédi kamara. A pozsonyi ügyvédi kamara ré­széről közhírré tétetik, hogy Szondy Béla felső-csöp­pönyi ügyvéd elhalálozása folytán a" kamara lajstromá­ul kitüröltetett " irodája részére Bartheldy Antal nagyszombati ügyvéd rendeltetett ki gondnokul. A deb­reczeni ügyvédi kamara részéről Beréti István volt nagy­kun-madarasi, jelenleg ismeretlen tartózkodási­, ügyvéd felhivatia, hogy a kamara ü­gésze által ellene az ügyvédi lajstromból kitöröltetése iránt beadott fe­gyelmi panaszra 8 nap alatt nyilatkozzék, vagy ez iránt a részére ügygondnokul kinevezett dr. Hrehuss Viktor debreczeni ügyvédet utasítsa, mert különben ellene a­egyelmi e­járás el fog rendeltetni. Névváltoztatás: Goldstein József (Ambró) egri illetőségű budapesti lakos vezetéknevének «Göndör»-re, Kuplén máskép (Kipler) József szombathelyi illetőségű budapesti lakos vezetéknevének «Kölesvölgyi»-re, Raus­­snitz Ignácz és kiskorú Raussnitz Gusztáv budapesti illetőségű ugyanottani lakosok vezetéknevének «Rados*-ra, Brüll Móricz budapesti illetőségű ugyanottani lakos ve­zetéknevének «Babo g»-ra, Braun Vilmos budapesti ille­tőségű ugyanottani lakos saját, valamint Henrik, Béla és Gyula nevű kiskorú gyermekei vezetéknevének «Barna»-ra kért átváltoztatása belügyminisztériumi ren­delettel megengedtetett. TÁVI­RATOK, Belgrád, nov. 20. (Az «Egyetértés» távirata.) PoL Gorr. A községi választások a kormánypárt győzelmével végződtek az egész országban. Nis, nov. 20. (Az «Egyetértés» távirata.) Pol. Gorr. Alsó-Albániában (Ó-Szerbiában) napról-napra terjed a felkelés. Egy ezer főnyi albán lázadó csapat elkergette a prisrendi ha­tóságokat s a vezérek táviró utján szólították föl a portát, hogy vonja vissza rendeleteit. Ibrahim pasa, ki a zavargások hírére egy ni­­zam-zászlóalj élén Prisrendbe sietett, fegyve­res erővel mit sem végezhetett; utóbb siker­telenül alkudozott az albán vezérekkel s kény­telen volt visszavonulni Prisztinába. Néhány nappal később az albánok is odahagyták Priszendet s csak a vezérek maradtak ott erős fedezettel. Varsó, nov. 20. (Az «Egyetértés» távirata.) PoL Gorr. Mostanában nem lehet arra számítani, hogy revideálják az 1864. évi kivételes rendeletet, mely­nél fogva lengyel származásúak nem szerezhetnek birtokot Lithvánia, Podolia, Wolhynia, és Ukrajna területén. Annyi bizonyos, hogy illetékes körökben komolyan foglalkoznak e rendelet revíziójával. Róma, nov. 20. (Az «Egyetértés» távirata.) Pol. Gorr. Hir szerint Massaja bibornok, a volt amerikai hittérítő ajánlatára küldötték a Kongó vidékére Cecchi amerikai utazót. Pária, nov. 20. A lyoni községi műhelyekben ma délelőtt a munka ismét akadálytalanul meg­kezdetett. Haága, nov. 20. A király az anti­liberális párti Mackayt nevezte ki a második kamara elnökévé. Bá&diid, nov. 20 Az e­ste a tanulók ismételten tüfe­­tetéseket rendeztek. E kiáltásokkal járták be az utcá­kat : «Éljen a szabad tanítás !» Négy elfogatás történt. A rendőrség szétoszlatta a tanulókat, kik azonban ismét összecsődültek és inzultálták a rendőrséget, mely kény­telen volt botot használni. A tanulók a prefektúra épü­lete elé vonultak és elfogott nég­y társuk szabadon bo­csátását kívánták. A prefektus azt válaszolta nekik, hogy az elfogottak a törvényszéknek f­gnak átadni. Bowden, nov. 20. Hackneyben a képviselőválasztá­soknál Juncett helyébe a szabadelvű-párt jelöltje vá­­la­ztatott meg. London, nov. 20. A «Times» kétségtelennek tartja, hogy Northbrook a kormány elé terjesztetett jelentésében azt ajánlotta, hogy Angolország Egyip­tomnak 16 millió font sterlingnyi kölcsönt adjon és hogy az egyiptomi államkölcsönök kamatai oly ös­­­szegben tartassanak fönn, a­mint a likvidáczionális törvényben megállapittattak. Hogy a pénzügyi egyensúly lehetőleg helyreállittassék, Northbrook azt javasolta, hogy a megszálló hadsereg összes költségeit Angolország viselje, a hadseregre és rend­őrségre fordított kiadások leszállittassanak és végül, hogy az uj kölcsön kamatai javára az államadóssá­gok törlesztése felfüggesztessék. Northbrook azt hitte, hogy e feltételek mellett a hatalmak bele fognak egyezni, hogy a likvidáczionális tör­vény módosíttassák és az egyiptomi államadós­ság kezelésére nézve a gazdálkodási viszo­nyokban változtatás történjék, e tekintetben azon­ban végzetes tévedésben van, mert nem tartja szükségesnek, hogy a kötvénytulajdonosokhoz for­duljon, kiknek szükségszerűleg áldozatot kellene hozniok. A kormány ily politikát nem tehet ma­gáévá. A «Times» a maga részéről a mellett nyilat­kozik, hogy bevallott védnökség létesiltessék vagy az egész egyiptomi államadósság kamatai leszállit­tassanak és Angolorsz­ág kezességet vállaljon, hogy a kamat­minim­um az angol megszállás tartama alatt ki fog fizettetni. London, nov. 20. (Az «Egyetértés» távirata.) A kabinet tegnap Northbrook javaslatának tárgya­lásánál nem juthatott megállapodásra és ma foly­tatja tanácskozásait. A Times azt hiszi, hogy mivel Northbrook javaslatai, valamint Egyiptomnak teljes elhagyása,­­ Angliára nézve csaknem lehetetlenek, Angolországnak angol biztosíték mellett valamennyi kamat leszállításával Egyiptomnak Angolország által való, nem egész rövid ideig tartó okkupácziója tar­tamára terjedő nyilt protektorátusa a legjobb kis««

Next