Egyetértés, 1884. november (18. évfolyam, 302-330. szám)

1884-11-23 / 323. szám

a­i király föltevén a marsalli kalapot, rátette az­ uj bi­­bornok fejére a bíbor barettet. Miután a király le­­vette sevegét, Ganglbauer is átadta a pápai kül­döttnek a barettet, mire tedeum volt és az uj bibornok főpásztori áldását adta az összes jelenvoltakra Miután az udvar visszavonult a templomból, az uj bibornok fel­öltötte bíbor díszét és külön kihallgatáson tisztelgett a felségnél, bemutatva egyszersmind a pápai küldöttet. — Ganglbauer a hetedik bibornok a bécsi érsekek között; ő az ötödik bibornok, kinek Ferencz József király átadta a barettet; ő felsége eddig Rauscher, Simor, Kutsch két, és Haynald érsekeket díszítette föl a legnagyobb főpapi ékességgel. Ganglbauer bibornoknál tegnap a trónörökös tett látogatást, üdvözölni őt a nagy kitüntetés alkalmá­ból. Ma udvari ebéd volt az új bibornok tiszteletére, Kremsm­ünster benedekrendi apátságban pedig, melynek Ganglbauer apátja volt, ünnepi hála istentisztelet. Rómá­ban a Benedek-rend részéről küldöttség tisztelgett a pá­pánál, megköszönni, hogy a szerzet két tagját Ganglbauer bécsi érseket és Celesia palermói érseket bíbornokokká emelte, mire a szent atya magasztalta a rend nagy ér­demeit. — Vas Gereben hamvainak hazaszállítása. A negyvenes évek kedvelt népies írójának hamvai tudva­levőleg Bécs egyik köztemetőjében nyugszanak, hol sírja fölé a múlt évben díszes márványsiremléket állított egyik bécsi szobrász hazánkfia. E temetőt azonban a bécsi köz­eptanács határozata következtében kasszálják, s a nevezetesebb sírokat a központi temetőbe költöztetik át. Budapesten a napokban mozgalom indult meg Vas Gereben hamvainak hazaszállítása s a kerepesi úti te­metőben való elhelyezése iránt. Tegnap e czél érdeké­ben bizottság is alakult, melynek tagjai: Lévay Imre veszprémi főgimnáziumi igazgató, dr. Fenyvessy Ferencz és Kissovits József orsz. képviselők, dr. Váli Béla tanár (Vas Gereben életirója), dr. Sziklay János és Nyáry Sándor. E bizottság már kieszközölte a főváros tanácsá­nál, hogy az egy dísz­sírhelyet egész ingyen engedett át Vas Gereben hamvainak, sőt a hazaszállítás költségeire is tekintélyes összeget gyűjtött. Minthogy azonban ez összeg még nem elég, a bizottság gyűjteni fog. Remélni lehet, hogy Vas Gereben hamvai még ez év deczember havában vagy legkésőbb január elején hazai földben fog­nak nyugodni. — Magyarok sorsa Amerikában, Pocahontas vir­­ginai községben (az Egyesült­ Államokban) ez év már­­czius 31-én 32 magyar állampolgár életét vesztette szén­bányarobbanás következtében. A m. kir. belügyminisz­térium utján hivatalos tudomást vevén ez esetről, kö­zölte a hazai hatóságokkal az életüket vesztett magyarok neveit s felhívta őket, hogy ezek származási helyét de­rítsék ki. Az elveszettek névsora a következő: Novák József, Mucsara vagy Matschata József, Tóth József, Takács György, Vasas vagy Vasas András, Csuban János, Bakura András, Gsicsik András, Bornyák János, Szalkó Ferencz, Bogdán István, Kisvárdi János, Csernitzky Ist­ván, Jakabka János, Bikiesz Mihály, Hrabovszky János és Jakab, Futs András, Latzko István, Ladics Mihály, Thiantzky Dávid, Csucsár János, Hanis Péter, Mihalszki János, Takács István, Schultz Lajos, Delimit Ágost, Burgetti Jakab, Guttmann Emil, Boggendorf Péter és Sikajonie Karara. — Megsértett tanú. A Fees czimü lap beszéli a következő esetet: Az eszéki tárgyalásra Blum Gyula állami mérnök szakértőül volt megidézve. Feleleteit jegyzőkönyvéből olvasta, melybe a hídleszakadás után tartott vizsgálat adatait jegyezte. Erre Friedmann Bernát védőügyvéd így szólt a szakértőhöz : «Kérem, az állam nem azért fizeti a tanudíjakat, hogy ön papirosról adjon feleletet, hanem hogy a feltett kérdésre tapasztalatai út­ján feleljen.» Blum e nyilatkozatban sértést látott s a tárgyalás után elküldötte segédeit Friedmannhoz, hogy tőle elégtételt kérjenek. Az elégtétel annyiból állott, hogy másnap (nov. 20-án) a tárgyalás­­ előtt visszavonta nyilatkozatát a védő, s kijelentette, hogy ő nem akart sérteni. Blum ezután a neki járó tanudíjat felajánlotta ama huszárok családjai javára, kik a katasztrófa alkal­mával a Dráva hullámaiban lelték halálukat. — Harcz egy medvével, Kolozsvárról távirják mai kelettel. Nopcsa Elek báró Válya község­ határában az «izvor” nevű havason medve­vadászatot tartott, melyen Kéméndy Jenő müncheni festő is részt vett. A hajtásra került medvére Nopcsa báró rálőtt és talált is, de a golyó nem ölte meg a fenevadat, mely rávetette magát Szurdu erdőkerülőre. Hosszabb és vérfagyasztó harcz támadt az erdőkerülő és a medve között. Kéméndy egy szerencsés lövéssel leterítette a dühös állatot. A hajtók állítása szerint nem láttak még azon a vidéken akkora medvét, a­mekkora ez a vérengző fenevad volt. Szurdát öt helyen harapta meg a medve; teljes fölgyógyulása sok időbe fog kerülni. — A hernalsi tömeges mérgezés. Mint egyik bécsi tudósítónk táviratilag jelenti, a Moser-féle liszt vegyi elemzését még nem fejezték be. Hir szerint anyarozs (secale cornutum) volt hozzá keverve. Patkányméreg bele­­vegyítése alig hihető. — Kis tigris az állatkertben. A gróf Batthyány Elemér féle ritka szép nőstény tigristől eddig még nem sikerült fiat nevelni, noha már többször megkölykezett. A rendkívül vad, ingert kény állat kölykeit rendesen fel­falta, vagy megfojtotta. Elvenni sem lehetett tőle a köly­­köket m­g életben voltak, mert alig háborgatták azonnal rájuk feküdt és nem volt mód őt eltávolítani. Legutóbb ismét hármat fiadzott, egyet pár óra múlva felfalt, egyet agyon­nyomott, a harmadikat azonban nem­ bántotta, sőt engedte szopni s naponkint nagyobb gonddal ápolta, gyengéd és figyelmes lett hozzá, kezdte félteni s ha em­berek jöttek ketrecze közelébe, azok elől elrejtette szalmába. Ezóta teljesen megváltozott s a mennyire vad­a és dühöngő volt előbb, annyira gyengéd és szerető anya most életben hagyott kicsinyéhez, a­mely már elérte az öt hetes kort és igy valószínű­, hogy életben marad. Rövid hírek. Hácz-Militics hazafias la­kossága márvány emléket állíttatott annak a hon­védhuszárnak, kit a szabadságharczban a hegyesi diadalmas csata után három visszamaradt társa közt a szerbek lelőttek. — A Tolnán agyonütött kereskedő neve nem Ullmann, hanem Stern, az illető kalocsai volt és Szántó főügyészségi tisztvi­selő unokaöcscse. — Jászkiséren Túri Antal gazdát saját fia István egy Ajtai Kolompár János nevű társával együtt meggyilkolta, hogy 58 forint­­ját elrabolhassák tőle. — A bécsi operaház szín­padán pár nap előtt történt sülyesztő-balesetkor lezuhant két munkás már meghalt, Kiasz Sándor tánczos pedig súlyosan beteg. — Sopronban az Orsolya-szüzek kolostorához épülő új iskola egy része tegnap hatvan négyszögméter területen be­omlott ; szerencsétlenség nem történt. — Mórica galicziai község leányiskolájában tűzlárma támadt e hó 20-án; a gyermekek rettentő tolongásban ro­hantak az egyetlen kijáró felé, két leányka az ablakon ugrott ki, de nagyobb baj nem esett. — Marseilleben Geymann Gabrielle gyönyörű szép fiatal színésznő egy bohózat előadásán a közönség előtt, a színpadon agyonlőtte magát, állítólag elme­zavar rohamában. — A mulatóhelyek zárórája: Jekelfalussy La­jos miniszteri biztosnak többször említett rendelete, mely a mulatóhelyek záróráját­ éjjeli 11 órára teszi, szó­­szerint így hangzik: «A főkapitány által kiadandó enge­délyek ügykezelésére nézve a következőket rendelem: 1. Bárminemű előadásokra, ide értetvén a szavalati és ze­­neelőadások is, tánczm­ulatságokra, mutatványokra, hang­versenyekre, műkedvelői előadásokra s tánczvigalmakra az előadási engedélyek csak is az 1875. XXV. t.-cz. 10. §-a alapján írásban beadott kérvényre szolgáltathatók ki. 2. Mindennemű előadások zárórája 11 óra. 3. Táncz.­mulatságokra, kivéve a farsangi nagy bálokat, egyesületi mulatságokat s a tisztességes tánczvigalmakat, melyek­nek zárórája reggeli 6 óra, a többiekre nézve egész éven keresztül a záróra 12 óra. 4. Kávéházakban, korcsmákban és táncztermekben az engedély a következőkről feltéte­­leztetik: a) az engedély csak akkor adható meg, ha a kerü­leti kapitány és kerületi elöljárónak az engedélyezésre nézve nincs észrevétele; az egyszerűsített­ eljárás tekintetéből az az illetők által magára a folyamodványra följegyzendő ; b) ha azon helyiségben, a­hová az engedély kérelmezte­­tik, rovott életű és gyanús személyek nem szoktak meg­jelenni, h) ha a kérelmező nem volt sem törvényszéki­­leg, sem rendőrileg megbüntetve. 5. A főkapitány által a fentebbiek szerint kiadott engedélyek az illető által az engedély napjának d. e. 12 órájáig azon kerületi kapi­tánynak mutatandók be, kinek kerületében van a hely. 6. Az ilyen engedélyek megtartására a felügyeletet saját belátása szerint, de saját felelőssége alatt a kerületi ka­pitány rendeli ki. 7. Ha az engedélyezett előadások vagy mulatságok az engedélyezett zárórán túl folytattatnának, azok azonnal beszüntetendők s az illetők ellen a törvé­nyes megtorlás foganatositandók, első fokban a kerületi kapitányok által az tartozik fizetni. 8. A felügyeleti személyzet költségeit ki az engedélyt kérte és megnyerte s erről az engedély kiadásakor értesítendő s a dij ál­tala előlegesen lefizetendő.­­— Kelt Budapesten, 1884. nov. 20-án. Jekelfalussy Lajos s. k., miniszteri biztos. E rendelet magyarázatául a következőket tudatják illeté­kes helyről: «A fővárosi rendőrség ügykezelésének fel­_ ügyeletével megbízott miniszteri biztos által az előadási és mutatványi engedélyekre nézve legközelebb kiadott eljárási utasítást a lapok különféleképen értelmezték. Ugyanazért a nagy­közönség tájékozása végett megje­gyeztetik, hogy ezen rendelet által a tisztességes mulat­ságoknak korlátozása egyáltalában nem czéloztatik, mert azok a kerületi kapitányságok és kér­­ elöljáróságok vé­leménye alapján engedélyeztetni fognak." A záróra korlá­tozása is csak oly előadásokra nézve léptetik életbe, melyek oly helyiségekben tartatnak, melyekben a lárma a és zajongás úgy a házban, mint a szomszédságban lakó polgárok nyugalmát zavarják, vagy pedig csak ürügyül kivárhatnak előadások és tánczmulatságok ezege alatt felhasználtatni arra, hogy ily helyeken botránkoztató, er­kölcstelen üzelmek folytattassanak.» = Öngyilkosság­. A hatvani­ utc­a 10. számú házá­nak kapujában agyonlőtte magát ma este egy munkás­forma fiatal­ember. A lövés zajára odasiettek a járó­kelők, de már csak hallottat láttak. Az öngyilkos kilétét nem lehetett megállapítani, mert katonai elbocsátó ok­mányáról, mely zsebében volt, levakarta a nevét. Úgy­­látszik, hogy a nyomorúság elöl menekült a halálba, mert mindössze nyolcz krajczárt találtak nála.­­ Betörés fényes nappal. A lipót­ utczai 25. számú házban ma délelőtt 10 és 12 óra között páratlan vak­merőséggel követtek el betöréses lopást. A ház épen a városházával van szemközt, hol tudvalevőleg éjjel-nap­pal rendőr áll. A nevezett házban Gábor Endre jog­­ügyigazgatósági irodatiszt a lépcsőházból benyíló szo­bát bírja. A szoba ajtaja közönséges zára mel­lett még egy biztonsági zárral is el van látva. Délben tizenkét órakor vették észre a háziak, hogy az ajtó félig nyitva van. E körülmény mindjárt gyanúsnak tűnt fel előttük, s midőn beléptek a szobába, azt látták, hogy az a szó szoros értelmében ki van fosztva. Elvittek minden ruhaneműt, s még arra is volt idejük a tolvajoknak, hogy a szekrényt erőszakkal feltörjék és abból mindent magukkal vigyenek. S ez nem valami félre­eső utczán az éj homályában történt, hanem fényes nappal a városház­zal szemben, a rendőrállomástól alig tíz lépésnyire.­­­ Az operaházi gázrobbanás alkalmából tegnap délelőtt 10 órakor estetett meg a tűzvizsgálat Szalay VI. kerületi tollnok, Nagy Dezső rendőrfogalmazó, Ko­vács Gusztáv fővárosi mérnök, Szcerbovszky Szaniszló tűzoltó h. parancsnok, Janza kéményseprő és Szilágyi Lajos miniszteri főmérnök, az operaház műszaki felügye­lője jelenlétében. A bizottság a gázkiömlés okát abban találta, hogy a láng eloltásakor a kulcsnak a csavarból való lehúzása alkalmával a csap véletlenül elfordult s a cső nyitva maradt. Húsz óra alatt azután az egész föld­szinti helyiség, mely a jegyszedő ellenőr szobájául szol­gál, gázzal telt meg, s mikor a munkások lámpával be­léptek, a gáz felrobbant. A műszaki felügyelő a többi ilynemű helyiségekben most már gyertyalámpásokat al­kalmazott. A megsérült munkások különben már felgyó­gyultak s a jövő héttől fogva munkába állanak. Az eset­ről és a tűzvizsgálatról felvett jegyzőkönyvet a bizottság fölterjesztette a belügyminisztériumhoz is.­­ A gynfaold&t. Menner Erzsébet 22 éves hajadon virágárusleány, a ki f. hó 16-án öngyilkossági szándék­ból gyufaoldattal megmérgezte magát, daczára a gondos orvosi kezelé­sek, tegnap, hosszú és kínos szenvedés után a Rókus-kórházban meghalt. — Öngyilkos kísérlet- Fekete Eliz, 18 éves győri születésű leány tegnap este az alsódunai köpartról a Duna hullámai közé ugrott, de kimentették. Szerencsét­len szerelem tette boldogtalanná.­­ Hosszú kezű czimborák. A Beniczky Ferencz államtitkárnál tegnap elkövetett lopás tetteseinek egyikét — mint már említettük — Korech Lajos személyében a rendőrség elfogta. (igazabban Korics) Kihallgatásakor bűntársáról azt vallotta, hogy ismeri ugyan, de nevét nem tudja, s az illető a Leblovics-féle kávéházba szo­kott járni. Itt keresték is a tolvajt, de nem találták. Más oldalról azonban megtudta a rendőrség, h­ogy a meg­ugrott tettes Rosenbaum Ignácz, nyitramegyei sárfői szü­letésű, 21 éves jól ismert zsebtolvaj. A főkapitányság ki­adta ellene a nyomozólevelet.­­ Lapunk vidéki előfizetői számára „ mellékeljük mai számunkhoz a «Székely tündérország» prospektusát, mire e helyütt is felhívjuk a figyelmet.­­= Olvasóinknak s különösen azoknak, kik vidék­ről Budapestet nemüehet, kitűnő meglátogatni szokták és kész úri fehér­­kertyüket, úri divat és női pipere­­czikkeket, vásárolni szándékoznak, melegen ajánlhatjuk Glasz Ignácz úri divatüzletét (egyetem-tér) a­hol szolid szolgálásban részesülnek. Bővebbet mai hirdetésében: — ilaópokróczok», «zsebkendő» és «verseny­­fehérnemű» czimü mai három hirdetésünkre ezúttal is felhívjuk olvasóink figyelmét. « Kedvező alkalom czimü mai hirdetésünkre kü­lönösen felhívjuk olvasóink figyelmét.­­ A „Vasárnapi Újság“ nov. 23-iki száma a követ­kező tartalommal jelent meg: Fawcett Henrik. — Két zászló. Költemény. Kenézy Csatártól. — Tíz forint. Fővá­rosi életkép. Szabóné Nogáll Jankától. — A Kongó-állam Közép-Afrikában. — Orosz történetek. V. Hogy kapta Dosztojevszkij életében a «néhai* nevet? — Forster Dóra. Angol regény. Irta Besant Walter. — A viseletek törté­nete és a londoni jelm­ezkiállitás. — Egyveleg. — Az első hó. — A műcsarnok kiállításából. — Irodalom és művé­szet. — Közintézetek és egyletek. — Mi újság? — Halá­lozások. — Sakkjáték. — Szerkesztői mondanivaló. — Heti naptár. — Képek: Fawcett Henrik, az angol pos­ták minisztere. — A Kongó vidékéről. Stanley közép­afrikai utazásából. (6 kép). — Forster Dóra. Ezzel meg­csókolta homlokomat. — Angol történeti jelmezek. (12 kép). — Két naplopó. Kéméndy Jenőtől. Thán Mór. Michalek Lajos krétarajza. Szinházégés. Erősítői. Madonna. Baditz Ottótól. Országúton. Mészöly Gézától. Lotz Károly. Petőfi. Révész Imrétől. Bei­atás. Szobonya Mihálytól. Lengyel felkelők. Los Vladimírtól. — Előfizetési ára negyedévre 2 frt, a «Politikai Ujdonságok»-kal együtt 3 frt. — Ugyancsak a Franklin-­társulat kiadó­hivatalá­­ban (Budapest, egyetem-utcza 4. sz.) megrendelhető a «Képes Néplap» legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 1 forint. tapsaival fogadtak. Hozzájárult,, hogy a­z akusztika hiányai, a zenekar ügyes elhelyezésénél fogva igen kevéssé voltak érezhetők. A zenekar az épített esztrádon játszott, a zon­gora külön állványon állott. A bádog- s ütőhang­­szerek a hangfogó fülkékben, a vonósok s a fafúvók az erkélynek a terembe nyúló részén helyezkedtek el; ha ehhez a zenészek ritka túrmért hangvételét, a hege­dűsök egységes nyirottyű-vitelét, a fúvók diszkrét aláren­delését vesszük, nem csodálkozunk, hogy a hangölő redoute egyszerre igen akusztikus hangversenyteremmé változott át. Az Egmont-nyitány hangzatos szindus előadásban részesült; ezt felülhaladta a Lenore-nyitány kifejezés teljes, gazdagon színezet reprodukcziója. A G-dúr zongora­versenyen Bülow didaktikus tanulmányokat elem­­zett mintegy ; a zenekar ekkor vezénylés nélkül kisérte őt,ki csak hel­lyel-kézzel vntett fejével a zenekar belevágásá­nál. Az est legkiválóbb két darabja a két szinfonia volt, telve szabad felfogású árnyalásokkal, időméretekkel; igy az első, Mozart-irályú szinfonia utolsó részének bevezetését csak két hegedűvel játszatja Bülow, — olyan szabadság, melyért vitatkozni lehet vele, s mehyet nem min­den dirigens engedhet meg magának. A C-moll szin­fonia első részének ily gyorsított időméretet szintén a rendestől elütön hallottuk ma. De mindezek egy nagy ember geniális ötletei, melyek jogosultaknak te­kinthetők, ha ama örök szépségein nem ejtenek csorbát. A teremben nagyszámú díszes közönség gyűlt egybe. Megemlítjük, hogy Lisztet belépésekor a zenekar riadó­val fogadta. A helyek torzomborz felállítása, mely miatt nehezen fedezték fel sokan helyeiket s sok ülésnek olya­­ténkép való helyezése, hogy a hallgatónak oldalvást kel­lett a zenekar felé tekinteni, nem tanúskodik a rende­zőség ügyességéről. B— — A várszínházi pályázat fölött hétfőn délután dönt a bíráló bizottság, melynek tagjai Feleki Miklós, dr. Várady Antal és Beödy Gábor. A történeti látványos színmű versenye meddő maradt; csak egy mű érkezett rá, de ez se előadható. A bohózatok közt van három figyelemre méltó darab: A szerelmes rokonok, az Urhatnámság utóbbi (mint már és a Konkurrenczia czimüek. Ez említették a lapok) magasan kiválik társai közül s gyakorlott iró müve, néhány hálás szerep­pel. Erős színpadi hatást is ígér. Ha az igazgatóság az ötven arany pályadíjat kiadja, akkor azt a Konkurren­cziu­ma nyeri el. Jeligéje: «Blaha Lujza,» s a szerző a kitűnő művésznőnek szánta a darab főszerepét. — A német színházban holnap a Krieg im Frie­den czimü vigjáték kerül színre, mely tavaly nagy tet­szést aratott. A vigjáték után Nestorynak Vierzehn Mädchen in Uniform czimü bohózatát adják elő. — Strauas János erősen dolgozik a Czigánybáró czimü uj víg op­ráján, melynek szövegét tudvalevőleg Jókai Mór irta. A terjedelmes mű egészen a harmadik felvonásig kész s remélhetőleg a jövő év őszi saisonja folyamán már színre fog kerülni. — Színházi Játékrendek. A nemzeti színház jövőheti műsora: 25-én kedden bérletszünetben, mérsé­kelt helyárakkal Egy asszony története: 26-án szer­dán A vasgyáros, 27-én csütörtökön Az ember tra­gédiája, 28-án pénteken uj betanulással Keztyü és legyező és Tűz a zárdában, 29-én szombaton Kora, 30-án vasárnap Az áldozat, Vörösmarty tragédiája. — A m. kir. operaházban 25-én kedden Lohengrin, Turolla Emma kisasszony vendégfölléptével, 27-én csü­törtökön A zsidónő (Turolla kisasszon­nyal), 29-én szombaton Carmen, 30-án vasárnap Perotti Gyula föl­léptével Ördög Bóbert, mind a négy előadás bérletben. A közbeneső napokon nincs előadás.­­ A népszínház­ban 25-én kedden Magdolna, 26-án szerdán és 27-én csütörtökön Az árendás zsidó. E hó 2­ 9-én szomba­ton kerül először színre R ezegné Offenbach operetteje, gerolsteini nagy ber­­melynek színpadi pró­­báit már megkezdték. A nagyobb szerepeket Pálmai Ilka, Ligeti Irma,Solymosi, Tihanyi stb. fogják játszani.­­ A várszinházban nov. 25 én kedden bérletszünet­tel A kékszakálú herczeg Baháné asszony föllépté­­vel, 26-án szerdán A ohatoui kastély, 27-én csütör­tökön bérletszünettel A czigány Blahané asszony föl­léptével, 28-án pénteken A Illik számú bérkocsi először, 29-én szombaton A czigány Blaháné asszony fölléptével, kérések pedig naponta fordulnak elő: kéri a tanácsot,, utasítsa az elöljáróságokat, hogy a rendőrség ily megkere­séseit haladéktalanul intézzék ". A központi árvízbizottság ma Kada Mihály alpolgármester elnöklete alatt ülést tartott, a mélyen régebbi albizottsági javaslatokat tárgyalt SZÍNHÁZ, művészet.­ ­ Az operaház színla­pja ma estére kiváló műélve­zetet ígért- Wagner Richard Lohengrinjével kecsegtette a közönséget. A két főszerepet Turolla Emma kisas­­­szonynak s Perotti Gyula urnak kellett volna énekelni. Turolla Emma k. á. Elza szerepében kétségkívül nagy vonzerőt képvisel s a nézőtér jóformán egészen meg is telt. Az érdeklődő közönség azonban ama régi igazságról győződött meg, hogy intendáns tervez, primadonna vé­gez. Turolla k. a. ugyanis megbetegedett s he­lyette Reich Irma k. a. énekelte Elzát általános tetszés mellett. A műsor másik ígéretét beváltotta az igazgatóság. Perotti úr elénekelte Lohengrint. A mi­­ operánk színpadán föllépett Lohengrinek közt kétségkívül előkelő helyet foglal el. Intelligens frá­­zirozása, brilliáns magas hangjai (melyek ma kivételesen egy kissé fátyolozottaknak tűntek fel) biztosítják számára a köztetszést. Perotti erélyesebb, daliásabb «grál-lovag,» mint talán elődei, de alakítása hijával van a költészetnek. Ez este a karok is kiváltak, s különösen a férfi kar éne­kelt jól. —tS: — Hangverseny. A szász-meiningeni herczeg udvari zenekarának első hangversenye, egy Beethoven estély, Bü­­low János vezetése mellett, ma este volt a redoub­ nagy­termében. Az ötven zenészből álló zenekarról az a kü­lönös hír keringett, hogy könyv nélkül játszanak. En­­­nyire ugyan még nincsenek, de még kottán kívül sajá­títva el másoki darabjaikat, sem játszhatnának oly sza­batosan, pontosan s oly begyakorlottsággal, mint most, midőn hosszú s szigorú próbák után csodálatos össze működésre tesznek szert. A hangszerek náluk az u. n. beeth­oveni zenekar számarányában vannak képviselve ; a­z első hegedű, nyolcz második, a többi vonósokból négy-négy; a fúvó­s ütőhangszerek közönséges egyszerű csoportosításban — ennyi az egész. De mennyi művész hatást tüntet fel e kis karával az a mozgalmas ideges emberke, Bülow, ki sokszor mintegy visszaszorítva izga­tottságát, elhagyja a vezénylést, oda­nyomja jobb kezét a mögötte álló zongorához, szabad folyást engedve a zenének, míg ismét erélyes, hatalmas taglejtésekkel viszi előre a tekinteteikkel személyén csüngő zenészeket. Négy év óta vezeti ezt az engedelmes zenészkart, s teljesen betanította rá minden számos előadási m­anceát magu­kévá tenni. Zene-pädagogiai genie-nek nevezhetnék Bü­­lowot; jelzéseinél fogva, melyekkel zenekari műsorda­­rabjait ellátja, ezek telvék érdekesnél érdekesb mozza­natokkal. Ellenvethetné tán Beethovennek túl szigoru imádója, hogy a hagyományos felfogással ellenkezők e jelzések, s hogy visszatükröződik bennük az a bizonyos negédes modorosság, mely Bülowen észrevehető, akár dirigál, akár zongorázik. Tény az, hogy a közönség nem tudott kibontakozni e különös művészi interpretálás ér­­dekfeszítő hatása alól Minden tételt az elragadottság fővárosi ügyek. — A zengerájok. Jekelfalusy miniszteri biztos a rendőrség Augiás-istállójának kitisztításában és a sza­bályrendeletek végrehajtásában a főváros osztatlan el­ismerésére meglátszik, méltó buzgalmat fejt ki. Rendelkezéseiből hogy merészen nyúl bele minden darázs­fészekbe. Félénken vonja meg magát elötte a Vénusz vulgivaga, mely eddig emelt fővel járt a Thaisz-regime­ntalm­a alatt; elnémulnak a kicsapongások tanyái; a tol­­vaj-czimboraság szégyenletes kora letűnt; a rendőrigaz­­gatásban a Kun László szekere lomtárba kerül, a pontos és gyors ügykezelés inauguráltatik. Ideje volt, hogy a közmorál diadalszekere vonuljon végig a városon. Az egyik legnehezebb, de legnagyobb következményekkel bíró intézkedés: a tengerájok megrendszabályozása is sorra került. Alig terjedt híre, hogy e mulatóhelyek éjjeli 11 órakor való bezárását a miniszteri biztos elren­delte, a főváros magyar lakosságában kellemes ér­zések ébredtek. E zengerájok azok, hol az erkölcs év­tizedek óta estéről estére meggyalázódik, hol a német kupiék és német possék a germanizmust és vele az er­­kölcstelenséget terjesztik. Itt hágott nyakára a gentry egy része apáitól öröklött birtokainak; ide vitte a munkás kis heti bérét, mit könnyű vérű énekesnőknek nem volt nehéz eltányérozni; itt ülte s­üli most is diadalát a bécsi czivilizáczió. A zengerájok hatalmas gátjai a magyaroso­dás elhaladásának, s a budapesti német sajtó nekik valóban köszönettel tartozik, mert a zengerájok nélkül nem volna a német lapoknak Budapesten ma 40—50 ezernyi olvasója. Így a zengerájok bizonyos érdekekben missziót teljesítenek. Jekelfalussy ur rendelete azonban annyit jelent, hogy az esetre, ha a kormány is jóváhagyja azt, a zengerájoknak ütött a végórája. E helyiségeket a vagyonosabb elem csak ez időben (11-kor) vagy ez idő után szokta fölkeresni. 11 órai záridővel, a z ngerájök sorra buknak. S ha buknak, —a­mint ezt az összes tulaj­donosok és német kuplé-apostolok, felindulásából sej­teni lehet — akkor hivatásuk nincs, mert a­mely üzlet csak vendégeinek mámoros fejére számit, azt rend­őri tekintetekből is be kell zárni. Mennyi küzdelem, mennyi sikertelen harcz folyt a főváros közgyűlési ter­mében a zengerájok ellen! 1880 ban a város szabályren­deletet alkotott, a­mely szerint a zengerájokban színpad nem emelhető, a szereplők kosztümükben nem jelenhet­nek meg — legyen végük. Ezt a szabályrendeletet négy év óta tartja fenn magánál a belügymi­nisztérium, a­nélkül, hogy akár megerősítené, akár visszaküldené. Rész nyelvek ezt a «kák­kába» járó képviselők befolyásának tulajdonítják. nincs­ne legyen bár ez puszta élet, a kormány magatartása közigazgatási botrány. A miniszteri biztosnak a 11 órai záridőt elrendelő parancsa ellen, hangon emelkednek,hogy fővárosunk immár nagy város, azon az úton van, fejlődése oly óriási arányokat öltött, hogy világvárossá legyen, nagy­városban pedig a 11 órai záridő túllövés a czélon. Meg kell jegyezni, hogy a nagyvárosi jelleg e vonatko­zásban közönségesen csak annyit jelent, hogy tekintettel az éjjeli Budapestre, a nyomdák, malmok, más gyár­telepek stb. személyzetére, szóval a közönség ama nem kis részére, mely éjjel is dolgozik, legyenek későig nyitva tartható helyiségek, hol az éjjeli munkások ételt, italt kapjanak, hol az utasok megvonulhassanak, a­hova eset­­leg menekülni lehet támadás elől, legyen egész éjjeli világítás, bérkocsik álljanak reggelig az állomásokon stb. Mindez Budapesten régebben vagy újabban be van hozva. Vendéglők, kávéházak — a legújabb szabályren­delet értelmében — egész éjjel nyitva tarthatók; korcsmák éjfél után egy óráig, de nyomdák, vasutak stb. közelében levő vendéglőre nézve a rendőrség egész éji nyitvatartási engedélyt is adhat. Íme, a közszükség iránt a város kellő érzékkel bír. De mért nem jutott eszébe a város közgyűlésének e fejezetben a tengerájokról is szólni ? — mert ezek tisztán rendőri felügyelet alá tartozó mulató­helyek, a­melyeket más nagy városokban is illő korlátok közé szokás szorítani. A kinek a mulat­ság e nemében gyönyörűsége telik, testi 7 órától 11-ig e vágyai kielégítésére elég alkalma van. Sőt a rendelet magukra a zengerájokra javító hatással lesz. Ha vonz­­erőt akarnak gyakorolni a közönségre, ingerrel hatni a vidékiekre, jó műsort, érdekes előadásokat adnak, ambi­­czióval bíró énekeseket szereznek s teremtenek oly mu­lató helyet, a­hova nőket is lehet vezetni. Szóval, meg­változnak gyökeresen, ha élni kívánnak. A mini­zteri biztos által elrendelt záridőt csak örömmel fogadhatjuk. Budapest, ha «világvárost» jellege szenved is — könnyen kiköször­ülhető — csorbát, legyen első­sorban magyar és — tisztességes. — A főkapitányság­ közölte a polgármesterrel az éjjeli mulatságok (zengerájok, tanzsalonok) zárórájára és az engedély feltételeire nézve kibocsátott miniszteri biz­tosi rendeletet. A polgármester ezt a tanácsnak adta ki. A tanácshoz ma még egy átirat érkezett ez ügyben. A főkapitányság utalva arra, hogy a mulatsági engedélyek kiadása előtt a kerületi elöljáróságok az engedélyt kérő egyénisége felöl nyilatkozatra hivatnak föl, engedély EGYLETEK, TÁRSULATOK. — A magyar Jogász-egylet ma este az ügyvédi kamara helyiségében megtartott teljes ülésének érdekes tárgya volt dr. Tárnai János felolvasása, mely eddig ismeretlen fejlődéséhez adatokat szolgáltatott a büntetőjogi eszmék Magyarországon. — Csemeghy Károly egyleti elnök melegen üdvözli a megjelent tagokat. Ezután dr. Tárnai János kezdi meg­­ elolvasását, mely­nek tárgya huszonkét levél az 1842 1864-ig terjedő időszakból. Kónyi Manó ur a múlt nyáron Németország­ban utazván, Heidelbergben oly okirat-gyüjtem­ényre akadt, mely közelről érdekli hazánk jogfejlődését. Dr. Mittermayer Ferencz, a nagynevű Mittermayer Károly német jogtudós fia, atyjának iratai között kegyelettel őrzi ama leveleket, melyek a világ minden részéből, tudó­soktól, publiczistáktól és törvényhozóktól érkeztek a hí­res jogtanárhoz. E gyűjteményben hazánk is több szép darabbal van képviselve ; van benne öt levél Pulsz­y Ferencztől, egy Deák Ferencztől, tizenegy Szalay Lázi­lá­tól, három Henszelm­ann Imrétől, kettő báró Eöt­vös Józseftől. A felolvasás tárgyául szolgáló levele­ket Pulszky Ferencz egészítette ki azzal, melyet Mit­termayer irt hozzá 1842 márczius hó 12-dikén. — Különösen érdekes Deák Ferencz levele, melyet 1842. év októberében intézett Mitterm­ayerhoz és a mely igy hang­zik: Pest, 1842. október 18-án. Nagyságos ur ! Fáj­dalmasan lepett meg bennünket azon váratlan hir, hogy nagy ágod kénytelen volt Magyarországra és Pestre uta­zásáról, melyre már elhatározva volt, lemondani. A leg­­bensőbb örömmel néztünk e látogatás elé s szívből óhaj­tottunk személyesen köszönetet és tiszteletet nyilvánítani azon férfiúnak, ki minden jó ember becsülésében oly ma­gasan, és­­— szabadjon kimondanom — a mi szivünkhöz is oly közel áll.­ Sajnálattal látjuk most, hogy ezen örömmel táplált reményünk meghiúsult. Forró, őszinte köszönetét azon szíves ígéretért, melyet nagyságod bün­tető törvényjavaslatunkra nézve tenni kegyes volt. Báto­rítva e készsége által, sietni fogunk mindenekelőtt a fő­részeket közölni nagyságoddal s kérjük, tudassa velünk minden irányban véleményét, sőt tanácsát és becses uta­sítását. Pieménylem, hogy Pulszky barátunk rövid idő alatt elkészíti a magyar javaslat német fordítását. Fo­gadja nagyságod legbensőbb tiszteletem nyilvánítását, melylyel maradok, nagyságod alázatos szolgája Deák Ferencz. — A felolvasás végeztével Csemeghy Károly elnök fejezte ki Tarnai Jánosnak köszönetét a fárado­zásért, melylyel jogtörténelmünk e nevezetes szakát megvilágitotta. Az érdekes felolvasást a jelenvoltak za­josan megéljenezték. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. — A szerkesztő tőrös botja. Szterényi Bertalant, az Újpest czimű antiszemita lap szerkesztőjét, kiről megírtuk, hogy Cs­apó újpesti rendőrbiztost stiletjével megsebezte, tudvalevőleg vizsgálati fogságba tették. Ba­kos alügyész előterjesztette már ez ügyben indítványát, mely szerint magánlak megsértése és hatóság elleni erő­szak miatt kéri a vizsgálat elrendelését. Indítványozza egyszersmind, hogy Szterényi Bertalant személyi meg­bízhatóság hiában továbbra is fogva tartsák. — A mihálydi antiszemita zavargások ügyé­ben, mint Nagykanizsától táviratoztak, az összes vád­lottakat bizonyítékok hiában fölmentették. — Sajtóperek: Bajkor Tamás rozsnyói aljárásbíró­­nak Moskovicz Géza ügyvédjelölt ellen indított sajtópe­rében a tárgyalást decz. 3-ról decz. 13-ra halasztották. — Fuchs Ignácz bojtai lakosnak Drozdy Gyula ellen saj­tóvétség miatt emelt panasza decz. 16-án kerül tárgya­lás alá. — Halálra ítélt bíró. Temesvárról táviratozzak: Az idevaló törvényszék orgyilkossággal, hivatalos hatalom­mal való visszaéléssel, súlyos testi sértéssel és ember­ölési kísérlettel vádolt Stojanovits Vaszilie keszinczi volt bírót orgyilkosság és súlyos testi sértés megállapított bűnt­ete miatt kötél­halálra ítélte, a többi vád alól felmentette. Stojanovics felebbezett. — Bozóky József eltűnéséről írja a H—k. A vizsgálat kiderítette, hogy Bozóky József takarékpénztári könyvelőnek czinkostársa Bedő Lajos ügyvéd volt, a­ki a budapesti főkapitánysághoz érkezett jelentés szerint 6000 frtot sikkasztott el. A jelentésben Bedő személy­­leírását is megküldték, e szerint a szökésben levő ügy­véd 48—50 éves jól táplált, magas, kerek arczu egyén, bajusza, szakála, haja őszbe vegyült, szeme kancsal, álla előrenyomult, szája a rendesnél nagyobb, fogai rosszak s beszédje rekedt. A főkapitányság a főváros területén­­megtette a szükséges intézkedéseket. MULATSÁGOK. — A fővárosi magánhivatalnokok köre ma tar­totta meg a díszesen berendezett kényelmes egyleti he­lyiségben ismerkedési estélyét, melyen a kör védnöke, dr. Matlekovics Sándor államtitkár is ott volt, kit a nagyszámmal megjelent tagok riadó éljennel fo­gadtak. Mintegy százötvenen vettek részt a lakomán, mely első társas­ összejövetele volt a körnek. Matle­kovics Sándor emelt­, először poharat a fiatal egy­­let felvirágozására. Örömmel fogadta el a védnöki tisztet és megengedi magának a reményt, hogy a kör­nek, mely oly kiváló elemekből alakult, soha sem lesz szüksége védnökre. Az éljenzés lecsillapultával Burghardt Konrád a kör elnöke emel poharat Matlekovics Sán­dorra és megköszöni a kör irányában tanúsított meleg érdeklődését. Majd Ullmann Sándor egyleti alelnök hosszabb beszédben fejtegeti a társadalmi egyesület­­ nagy hatását a kereskedelem fejlődésére s­élteti Matlekovics Sándort, ki nagy érdemeket szerzett e téren. Ezután Matlekovics Sándor szólt még, a választmányhoz intézve szavait, buzdította azt kitartásra, mely biztosítani fogja a sikert. Ezzel a védnök, kit kötelességei máshová szólí­tottak, búcsút vett a társa ágtól, mely újból lelkesen megéljenezte a távozót. Steiner József, Bajza Józsefre a kör egyik legérdemesebb választmányi tagjára üríti po­harát, Greiger Ferencz humoros felköszöntőjében a ta­gokat élteti, Horovitz pedig a sajtót köszönti fel, Szécsi Lajos a barát­ágos egyetértést hangoztatja sikerült po­­hárköszöntőjében. A kedélyes társaság a legjobb hangu­latban késő éjfélig maradt együtt.­­ A Józsefvárosi IXI-ik számú iskolaszék ma este a külső stáczió utczai Schuster-féle vendéglőben a kerület szegény gyermekeinek felruházására igen kedé­lyes mulatságot tartott. Megelőzőleg társas vacsora volt. Szünóra alatt tombola volt több igen csinos­­ nyeremén­­­nyel. A sorsjegyek eladása körül az iskolaszék tanítónői buzgólkodtak, oly annyira, hogy azok mind elkeltek. Tiz óra felé a fiatalság tánczhoz kezdett s még e sorok írá­sakor (éjfél után) javában járta. Ott voltak: Kocsy Irma, Kremm­ Irma, Schneider Jánosné, Nagy Róza, Nagy Irma, Farkas Flóra, Borostyáni Irma, Braun­­ Tanka, Baumann Kamilla, Strausz Hermina és Emma, Berényi Duck Luiza, Császár Irén, Sehliesz K­mréné, Farkasné, Kerstinger Eugenia és Luiza, özv. Krenné, Ivanovich Antonia, Kaner József­né, Császár Jenőné, Weinberger Alajosné, Pinoch Hermina, Braun Mariska, Viszolatné, Csilléi­ Irma, Schiffer Dávid­né; azonkívül Szilágyi Dezső a kerület képviselője, Kanovich Béla plébános, Petz Ármin elnök s még többek. — A budapest-erzsébetvárosi klub ma este tar­totta még hangversennyel egybekötött első házi esté­lyét. A hangversenyzők közül különösen kivált Szilassy Irén kisasszony, ki Gounod Faust-jából az ékszer-áriát énekelte. Dr. Csillag humoros előadást tartott a nők­ről. A hangversenyt táncz követte. A s­került mulatságon ott látta tudósítónk a követte­ző hölgyeket: Szilassy Irén, Roth Mari, Dicker Paula, Politzer Mariska, Schwarcz Elza, Borovitz Aranka, Kelemen nővérek, Sachsné Böske, Fischer Janka, Mészáros nővérek, Lippich Laura, Heinrich Erzsi úrhölgy, dr. Csillag Zsigmondné, Faltusz Károlyné, Schulhof O­zkárné, Kristóffy­­ Istvánná, Grettel N.-né, Mittelmayer Lajosné, Szilassy Amália, Dánielné, Hoffmann Lipótné, Borovitz Adolfné. — Az első négyest hatvanhat pár tánczolta. — A magyar műkertészek országos egyesülete jótékonyezélu mulatsága ma este volt a régi polgári lö­völdében. A mulatságon nem volt nagy közönség, de a kik jelen voltak mindannyian kitün­eti mulattak. Előbb hangverseny volt, melyet a protestáns legényegylet da­lárdája Huber egyik magyar dalával nyitott meg. Azután Kiss József Garai Hölgi­ek panasza,,czimü költeményét szavalta érzés el. Felber Erzsiké Ördög Róbert-bA cziterán részleteket mutatott be. Kosa József hegedűn több magyar dalt játszott nagy tetszés mellett. Végre táncz volt, mely kés éjszakáig tartott. Ott voltak: Kriss Józsa, Csiha Józsa, Horváth Józsefné, Knizner Em­ilné, Napholz Gézáné,­­ Beied Katicza, Feivel Róza, Stu »finer Erzsi, Felber Erzsébet, Nagy Mariska, Kiss Emília,­ Schutz Teréz, Eberé­nyi Róza, Tóth Mariska, Tótréti Fere­czné, Zana Ilon, Zana Józsefné, Kadera Irma, Ol­­bert Mariska, Pálfy Ernesztin, Szentiványi Gyuláné, Mar­­kovics Ferenczn­é, Nebdal nővérek s még többen. — A fejérmegyei társaskör ma este csinos mu­latságot rendezett a Széchenyi-tér vendéglőjében. A kör­nek meg van a masa rendes társasága, mely mindig szívesen keresi fel az estélyeket, melyeken otthonos a jó­kedv és vidám hangulat. A négyeseket harmincz pár tan- 1884 czolta. Ott voltak: Füredi Eszti, Imre Józsefné, Mr. Vé­­csei Károlyné, Weisz Lajosné, Báron Ignáczné, Führer Józsefné, Führer Eszter (Nyíregyháza), Frey Gusztávné, Klimkovics Káról­né, dr. H kbzné, Gellén Fanni, Stei­ner Mariska, Haász Frida, Kálb­y Piroska, Kende Paula, Mank Hermina, Reich Zsófia, Fischer Paula, Keresztes Mariska, Balogh Erzsike, Fábián Ella, Hauser Nina és még többen. — A budapesti asztalossegédek önképző egye­sülete ma este hangversen­nyel, műkedvelői előadással és tánczvigalommal ünnepelte m­­ű­alakulá­snak hetedik évfordulóját. Az egyletnek van műkedvelői szakosztálya, melynek tagjai annyira otthonosan mozognak a színpa­don, hogy az előadások rendes közönsége mind több és több élvezetet talál a sikerült színi előadások­ban.Színre került S Letl József három felvonásos eredeti színműve a vén b­ikkancsos és fia a huszár. A főbb szerepekben Török Ferencz, Karaki Ilona, Schuhleas Ferencz, Gabus István, Müller Antal, Hegedűs Zsig­mondi és Nagyné Karaki­lm­a asszony érdemelték ki a közönség tapsait. Előadás után tánczvigalom következett, melyben oly számosan vettek részt, hogy az iparoskor nagy terme szűknek bizonyult.Ott voltak: Piovarcs Teréz,Kovács Teréz, Jakab Janett, Kollár Ágnes, Bodáts Mariska, Lu­­káts Ré/­a, Benko Anna, Csapó Julianna, Kulmann Anna, Pop Mariska, Jankovits Irénke, Janicsek Juszt­itta, Klosze Antónia, Tolomics Mariska, Erdélyi Lina, ifj. Kovács Te­réz, Karakó Hona, Bellár Szidi, Kolenszki Etel, Molnár Etel, Neuhercz Rózsa, Vujler Anna, Bakos Erzsébet, Ke­ ízeredits Teréz, B­acselics Vinczené Mészáros Béláné, Komjáthy Gézáné Miszlevics Béláné, Csapó Ja*­liska stb. HÁZASSÁG. — Turnay Sándor korponai kir. járásbirósági telek­könyvi kiadó eljegyezte unokahugát, Túró Alexandrinát, Tyró Miklós és Gsillon Emma leányát Szent-endrén. GYÁSZROVAT: Thaly Antal a Ferencz-József jelesrend lovagja, nyug. cs. kir. országos törvényszéki tanácsos, legutóbb nyug. magyar királyi kúriai s. h. igazgató, a budapesti helvet hitvallás hitközség egyháztanácsosa, hosszabb betegség után, életének 80-ik évében e hó 21 év elhunyt. A boldogult e hó 23-án délután 3 órakor fog, a halottas házból: belváros, bécsi utcza 3 szám, a helvét hitval­lású egyház szertartásai szerint a buda-vizivárosi sirkerb­en örök nyugalomra tétetni. Id. Koller Kálmán földbirtokos Jászberényben élete 54-ik évében elhunyt. Tekintélyes család gyászolja ha­lálát. Török Endre aradmegyei földbirtokos e hó 19-én Déznán 49 éves korában meghalt. A hivatalos lap nov. 22-iki számából. Nemességadományozás. Ő felsége Mühlhend Tivadar 12.huszárezredbeli tartalékos hadnagy és­­ buda­­­pesti lakosnak, valamint törvényes utódainak, a magyar nemességet dijmer­tesen adományozta. Kinevezés: A m.­­ kir. pénzügyminiszter Szerényi Endre brassói m. kir. dohányra utáni ellenőrt ugyanoda gondnokká, Duka Ferenczet pedig ellenőrzé, De»c­sem­ff­y István sóhivatali mázsatisztet a vág-ujhelyi kir. sóhivatalhoz ellenőrzé, és Kametmayer Lajos adó­­felügyelőségi dijnokot a szolnoki sóhivatalhoz mázsatisztté.­ A budapesti kir. főügyész, Kőszegi Manó pestvidéki kir. törvényszéki dijnokot a marmaros-szigeti kir. ügyész­séghez írnokká. A kolozsvári m. kir. pénzügyigazgatóság, Brandspiegel József számgyakornok-jelöltet díjtalan számgyakornokká nevezte ki. TÁVI­RATOK, Zágráb, nov. 22. (Az «Egyetértés» távirata.) A hor­­vát tartománygyű­lés nem deczember első felében, ha­nem csak a karácsonyi ünnepek után kezdi meg újra tanácskozásait. Első feladata lesz a regnikoláris küldött­ség tagjainak megválasztása, azonban a költségvetés még nem az idő rövidsége miatt kerül tárgyalás alá, hanem a tartományi kormány mintegy négy havi indem­nity engedélyezését fogja kérni és ez időt fel fogja hasz­nálni arra, hogy a kidolgozás alatt levő törvényjavaslato­­kat befejezze és a tartománygyűlés elé bő munkaanyag*­gal lépjen. A legközelebbi rövid ülésszak alatt csak a mezőgazdasági hitel és a közgazdaság emelését czélzó néhány törvényjavaslat benyújtása van kilátásban. Ez utóbbiak közt van egy gazdasági iskolának a volt felső határőrvidéken való felállításáról szóló törvényjavaslat­ is. Zágráb, nov. 22. (Az «Egyetértés* tudó* silójának távirata.) Az eszéki Drau a követ­kezőket jelenti: A horvát föliratra válaszul, szolgáló királyi leirat föl fogja szólítani a tar­tomány­gyűlést, hogy alakítsa meg a regni­­­koláris küldöttséget. A magyar országgyűlés közvetlenül a karácsonyi ünnepek után kapja meg e fölszólitást. Becs, nov. 22. (Az «Egyetértés* távirata.) Budapestről jelentik a Pol. Co­t.-nek, hogy a magyar képviselőház a költségvetés elintézése után azonnal megkezdi a felsőházi javaslat tárgyalását s követi ezt az országgyűlés tar­tamának meghosszabbításáról szóló törvény­­javaslat. A sajtó kihágásai ellen benyújtandó törvényjavaslat a második ülésszakra marad.­­ A magyar kormány elvben elhatározta a szerb kongresszus egybehívását, mely a jövő tavas­szal ül össze Karlóczán. A Budapesten tartott miniszteri tanácskozásokon szóba ke­rült a katonatisztek özvegyeinek és árváinak segélyezése is. Becs, nov. 22. Király ő felsége meglátogatta ma az állandó kiállítást a művészek házában és megtekinté­ Munkácsy­ és Payer festményeit is. Becs, nov. 22. (Az «Egyetértés» tudósítójának táv­irata.) Az operaház mai előadása előtt a női öltöző udvari részében gázrobbanás történt, mely Matemci asszonyt annyira megijesztő, hogy elájult. Az előadás fél órával megkésett. Bécs, nov. 22. (Az «Egyetértés” tudósí­tójának távirata.) A Budapesten tartott közös miniszteri tanácskozáson a védkötelezettségi törvényen kívül tárgyalásra került a közös miniszteri tisztviselők nyugdíjazásának kér­dése is, s megállapították az erre vonatkozó törvényjavaslat alapelveit. (N. Fr. Pr.) Bécs, nov. 22. (Az «Egyetértés» tudósítójának távirata.) A hivatalos Wiener Zeitung holnapi száma közli a császári kéziratot, mely az osztrák­­ birodalmi gyűlést deczember 4-dikére hivja egybe. Trieszt, nov. 22. A községtanács mai ülésén Ha­­bergei kérdést tett, hogy mi történt ama­­ kérvén­nyel,­ melyet szlovén családok nyújtottak be az iránt, hogy Trieszt város, területén szlovén népiskolák állíttassanak föl. A polgármester megígérte, hogy e tárgyat a jövő ülés napirendjére fogja kitűzni. Berlin, nov. 22. (Az «Egyetértés» távirata.) A czentrum már előterjesztette indítványait a vasár­napi munkatilalomra, a nők és gyermekek munka­korlátozására, a férfimunkások munkaidejének maxi­mumára, felsőbb büntetőügyi bíróságok szervezésére vonatkozólag. Benyújtották már a gőzösökre vonat­kozó javaslatokat is. A czentrum hír szerint vissza fogja utasítani Maltzahn-Gűlz konzervatív képvise­lőnek a képviselőházi elnökségre való kijelölését, mivel a kulturharczos, mindazonáltal megválasztása több mint valószínű. Berlin, nov. 22. A birodalmi gyűlés Wedell- Biesdorf képviselőt (konzervatív-párti) 261 szava­zattal 333 közül elnökévé választotta, 71 szavazó­­jegy üres volt. Az eddigi alelnökök, Franckentein (középpárti) és Hoffmann (szabadelvű) közfelkiáltás­sal újból megválasztattak. Róma, nov. 22. (Az «Egyetértés» távirata.) Rómában egy központi állami levéltárat fognak felállítani. Róma, nov. 22. (az «Egyetértés» távirata.) Az expe­­diczió, melyet Cecchi és Bowe fognak Dél-Af­riába vezetni, deczember 10-én ind 1 Gemiábó) nagy útjára Róma, nov. 22. (Az «Egyetértés» tudósítójá­nak távirata.) A szenátus elnökévé egy tényleges szolgálatban levő tábornokot fognak kinevezni. — Ferracius lemondását elfogadja a király, mihelyt v­sszatér Rómába.

Next