Egyetértés, 1885. január (19. évfolyam, 1-31. szám)

1885-01-26 / 26. szám

Kedélyes vigság jellemezte mindvégig. Vadnay Károly mondotta az első f­elköszöntőt, s azzal okadatolta a tor jogosultságát, hogy a mai ünnep nem annyira gyász-, mint inkább örömünnep volt. Éltette Vas Gereben vejét, Aáron Lászlót és Vas Gereben családjának még élő tagjait. Fenyvessy Ferencz az ünnep szóno­kát Vadnayt köszöntötte föl, ki az írókat haláluk után nemcsak szépen elbucsu­ztatja, de pályájuk kezdetén be is vezeti az irodalomba. Dr. Kanyurszky György egyetemi tanár és biz. tag dr. Váli Béláért, ki Vas Gere­ben életét megírta, s a hamvak hazaszállításának esz­méjét megpendítette és végre is hajtotta. Dr. Sziklay János Lévay Imréért emelt poharat, kinek áldozatkész buzgalma nagy mértékben előmozdította a hazaszállítás müvét. Lévay szerényen a bizottságra hárította az érde­met s annak tagjaiért ürített pohárt. Fenyvessy Fe­rencz az ünnepet rendező egyetemi ifjúságért is ivott, melynek nevében Rakovszky Géza olvasóköri elnök beszélt, hangsúlyozva, hogy az ifjúság csak kötelességét teljesítette, midőn a rendezésre vállalkozott. Popovics szerb író, a budapesti Tököli-intézet igazgatója Vadnayt köszöntötte fel. Aáron László pedig úgy a maga, mint Vas Gereben egész családja nevében köszönetet mon­dott a Vas Gereben-bizottságnak, az ifjúságnak és jelen­­voltaknak. A halotti tor estel­ hetedfél órakor ért véget. SZÍNHÁZ, művészet. — Liszt Ferencz e hó 22-én jelen volt a római dell’ Anima templomban, hol Palestrina egyik híres mi­séjét adták elő a spanyolországi földrengés által káro­sultak javára. Azelőtt való nap Rendano, a kitűnő zon­goraművész rendezett matinéét Liszt Ferencz tiszteletére. Ott voltak Mancini, Coppino és Pessina miniszterek, Moleschott szenátor, továbbá számos előkelőség a köz­életből és a művészi világból. A háziasszonyi tisztet Ge­­nina asszony, Mancini miniszter leánya teljesité, mert a Rendano felesége ép e napokban adott életet egy kis fiúnak, a­kit Liszt Ferencz fog keresztvíz alá tartani. Reggeli után Coppino és Pessina miniszterek, valamint az egész társaság is kérték a nagy művészt, hogy hal­lassa magát, mire Liszt a zongorához ült és eljátszotta Chopin egyik nocturnejét és a jelenvoltak leírhatatlan elragadtatása után még egy darabot. — Gróf Zichy Géza matinéája a bécsi udvari ope­raházban ma délben volt meg, mint nekünk Bécsből táviratozzák, rendkívüli sikerrel. A zeneköltő-művészt tapsokkal, koszorúkkal halmozta el a közönség és több darabját ismételtette. — Izgalmas előadás volt a minap a lillei városi színházban. A Romeo és Julia operát adtak elő s a rendező nem vette észre, hogy a tenorista többet ivott, mint a­mennyit megbírhatott volna a természete. Az első nagy áriát valahogy csak elénekelte ez az ittas Ro­meo, de a másodikat már csak úgy dadogta s utóbb már olyan jó kedve lett, hogy zenekíséret mellett fü­tyülni kezdett. Ezen a nevezetes estén egyéb is történt a színházban, a­mi már jobban megijesztette a közönsé­get. A párbajjelenetben megbotlott és elesett az apródot éneklő hölgy s a hős Gregoria úgy vágta főbe a hada­kozás hevében, hogy egy éles sikoltással eszméletlenül terült a színpadon. Az előadást jó ideig nem lehetett folytatni. EGYETÉRTÉS, HÉTFŐ. JANUAR EGYLETEK, TÁRSULATOK. — A nemzeti kaszinó közgyűlése. A nemzeti ka­szinó közgyűlése ma folyt le, nem nagy érdeklődés mel­lett. A tagok közül alig voltak 100-an jelen, köztük Tisza Kálmán, Trefort Ágoston, Perczel Béla, Apponyi Albert gróf, Széchenyi Pál gróf, Péchy Manó gróf, Bittó István, Károlyi Gyula gróf stb. Gróf Károlyi István ve­zérigazgató délelőtt 11 órakor a gyűlést megnyitván, in­dítványozza, hogy az elnökség vezetésére Perczel Béla szólittassék föl, ami elfogadtatott. Perczel Béla ezután felszólitja a jelenlevőket, a választmányi tagokra való szavazó iveik beadására, mi végből az ülést rövid időre felfüggesztette. — Az ülés folytatólagos megnyitá­s után felolvastatott a Havas Ignácz által beterjesztett számvizs­gáló-bizottság jelentése, mely szerint 1884. évben összes bevétel 105,394 frt, az összes kiadás 103,602 frt, pénz­tári maradvány 1791 frt. Ennek tudomásul vétele után felolvastatott az 1885. évre való előirányzat: bevételül 101,1000 frt, kiadásul 85,000 frt irányoztatott elő, többet tehát majdnem 17,000 frt mutatkozik. Ezek után felol­vastattak a választmány indítványai: az opera­színház megnyitása folytán, a nemzeti színházban eddigi 22 szék helyett csak 10 széket, a népszínházban pedig 12 szék helyett 6 széket ajánl béreltetni.­­ Ennek szó nélküli elfogadása után elhatároztatott, hogy a kártyadíj éjfél után is annyi legyen, mint éjfélig. A választmány által javaslatba hozott bizottságok névsorának felolvasása után a Széchenyi-lakomának napjául február 1-je tűzetett ki. Minthogy ez alkalommal emlékbeszéd meg­tartására a választmány jelentése szerint senki sem vál­lalkozott, Ugron Ákos indítványozta, hogy Széchenyi Ist­ván nagy hazánkfia által ez alkalom megünneplésére ha­gyott ezüst serleget a kaszinó alapítójának egy pár szó kíséretében valaki ürítse ki. A választmány egyik tagja fogja ezt teljesíteni. Valószínű, hogy mégis lesz emlék­­beszéd, még­pedig Lipthay Béla fogja tartani, ki ennek kötelességszerű szükségeségét belátta. Végül Schticz Zsig­­mond báró indítványozta, hogy a közgyűlés ez évre nagy fölöslegéből — tekintettel a kiállításra — versenydijra 3000 irtot szavazzon meg, mi elfogadtatván, a közgyűlés véget ért. — Az igazgató választmány tagjaivá a régiek választattak meg. Az elhunyt Széll Kristóf helyett vá­lasztmányi taggá lett visontai Kovách László ellenében Teleki Samu gróf. — Az országos kazisna ma délután 4 órakor tar­­totta meg közgyűlését a Hungária első emeleti nagy­ter­mében. Az igazgatók közül — Wekerle^ Sándor beteg­sége miatt nem jelenhetvén meg Péchy Tamás és Zichy Je­nő gróf voltak jelen. Zichy Jenő gróf felkérésére Ghiczy Béla altábornagy elfoglalván az elnöki széket, felkéri Vértesy Ferenczet a jegyzőkönyv vezetésére, ki is felolvasván az 1884-ik évi pénztári kimutatást, a felmen­tés egyhangúlag megadatott. Ezután a jövő költségvetési előirányzat olvastatván fel, az szintén egyhangúlag elfo­gadtatott. Az igazgatóság jelentése, mely szintén felol­vastatott, ama örvendetes eredményt konstatálja, hogy a tagok száma a lefolyt évben 632-ről 765-re emelkedett, s még mindig növekedőben van; a pénztári eredmény pedig a múlt évi 9.603 frt 69 kihoz képest a lefolyt év­ben 8.699 frt 7 krajczárral növekedett. A közgyűlés él­jenzéssel fogadta a jelentést. A választmány kiegészítése következvén, megtörtént a szavazás. Benke Gyula, Pod­­maniczky Endre br., és Vállyi Árpád szavazatszedő bi­zottsági tagok összeszámítása szerint a következők vá­lasztattak meg a választmány rendes tagjaivá: Bedő Albert, Beniczky Lajos, Bernáth Géza, Bittó Kálmán, Bohus László, Csernovics Diodor, Dessewffy Kálmán, dr. Dobóczky Ignácz, dr. Hódossy Imre, Justh György, Kövér Kálmán, Miklós Ödön, Sárközy Aurél Siskovics Tamás, Széchenyi Béla gróf, dr. Takács Lajos, Vértesy Fe­rencz, Fiáth Miklós dr. Póttagok: Binke Gyula, Szemere Attila. Ezzel a közgyűlés véget ért. Este­­ 9 órakor társas vacsora követte a közgyűlést, melyen mintegy 100 tag volt jelen. A banketen körülbelől nyolczvanan vettek részt a klub tagjai közül. Az első felköszöntőt Péchy Tamás képvi­selőházi elnök mondotta Ghyczy tábornokra, ki a köz­gyűlésen elnökölt. Ghyczy Zichy Jenő grófot, a tevé­keny főurat, a gentry kaszinó egyik megalapítóját éltette. Zichy Jenő gróf meleg szavakban mondva köszönetét Ghyczy szavaiért, poharát a kaszinó tagjaiért ürítette, kiknek fontos társadalmi missziójuk van­.Takács Lajos egyetemi tanár Péchy Tamást, Miklós Ödön fővárosi mérnök Wekerle Sándort, a klubb harmadik igazgatóját éltette. Mondottak ezután még több toasztot is, de a szónokok hangja elmosódott az általános társalgás za­jába. Azigányzene mellett késő éjszakáig együtt marad­tak a bankettezők.­­ Az országos daláregyesület ma délelőtt 10 órakor a nemzeti zenede sarkantyus utczai helyis­gében rendkívüli közgyűlést tartott, melyen körülbelül 60-an vettek részt a vidéki tagegyletek kiküldöttei és képviselői. Bartay Ede elnök meleg szavakban üdvözölte a meg­jelenteket aztán ünnepélyes szavak kíséretében átadta a debreczeni haláregylet képviselőjének a miskolczi köz­gyűlés által odaítélt aranyérmet; a kassai, kecskeméti, sátoralja-ujhelyi, szegedi és szentesi daláregyletek kül­dötteinek pedig a miskolczi dalárversenyen kiérde­melt ezüst érmeket.­­ Ezután Ábrányi Kornél titkár tett jelentést a magyar királyhym­nusz ügyének állásáról. A közgyűlés határozatához képest minden le­hetőt el fognak követni, hogy a királyhym­nusz, ha a pá­lyázat nem lesz meddő, megzenésítve már a legköze­lebbi pécsi dalárünnepélyen előadassék. Élénkebb vitát keltett a napirend harmadik pontja, melyet az igazgató választmánynak az alap- és házszabályok és az ünnepé­lyt ügyrend módosítása tárgyában előterjesztett reform­­javaslata képezett. A vitában, mely két óránál tovább tartott, részt vettek : Brinkmann Antal törvényszéki bíró, az esztergomi határegylet képviselője, Várady Gábor a máramarosiak megbízottja, Literáty Ödön, Mu­nich Aurél, Fullmann, Reményi, Zelenka, Len­gyel Imre és még több vidéki egy­et képviselői. Elintéz­­tetett több házi ügy­, többek között a központ részéről az egyleteknek küldendő szólamokat, az ünnepélyre való előzetes bejelentéseket stb. illetőleg. Nagy oppozícziót keltett a jelenvoltak körében az a körülmény, hogy az­gazgató-választmány az egyesület fentartása czéljából az egyleti tagdíjaknak kétszeresére való emelését hozta ja­vaslatba, azonkívül a költségvetési előirányzat fede­zésére azt indítványozta, hogy a vidéki egyletek minden két évben legalább egy hangversenyt ren­dezzenek az országos daláregyesület javára, vagy pe­­dig ebbeli kötelezettségüket 20 frt lefizetésével váltsák meg. Ez indítvány mellett Brinkman Antal szólalt fel. Ennek ellenében Zelenka János a b. gyarmati dalegyesület kiküldöttje hosszasabban fejtegette, hogy a kisebb vidéki városok egyletei sanyarú helyzetük miatt ily áldozatokra nem képesek, és ha ez indítvány fentar­­tatnék, többek között az ő egylete is kényszerülne a szövetkezet kötelékéből kilépni. Többek nyilatkoztak még hasonló értelemben és miután még felolvasták Huber Károlynak az indítvány keresztülvitele ellen be­küldött tiltakozó levelét Bartay Ede elnök a jelenvol­tak helyeslése között kijelentette, hogy az igazgató vá­lasztmány az egész költségvetési elő­iányzatot vissza­­vonja, és az ügyet újabb megvitatás után a pécsi köz­gyűlés elé fogja terjeszteni. Felolvastatott ezután Szeged város átirata, melyben 1888-ra meghívja halárünnepélyre az egyesület tagjait.Többek felszólalása után elhatároztatott, hogy e tekintetben a pécsi közgyűlésen fognak határozni. Az ügyrendnek többrendbeli módosítása után szóba ke­rült az országos kiállítás tartama alatt tartandó halár­­ünnepély ügye is. Bár néhányan azt indítványozták, hogy többszörös akadályoknál fogva az egyesület tagadja meg a kiállításon való részvételt, Várady Gábor felszólalása után a közgyűlés megbízta az elnököt, hogy az irányban tegye meg a kellő lépéseket és tárgyalásainak eredmé­nyéről további intézkedés végett értesítse az igazgató­­választmányt. A közgyűlés délután 2 órakor véget ért.­­ A házépítő tisztviselők egyesülete ma dél­után tartó évi rendes közgyűlését mintegy 150 tag rész­vétele mellett. Gál Ferencz elnök megnyitván az ülést, a jegyzőkönyv hitelesítésére Kazár Emilt és Tóth Józse­fet kérte fel. A választmány évi jelentését Rózsa Péter alelnök terjesztő elő. Lényegesebb pontjai, hogy a vá­lasztmány mintegy 30,000 - ös területet kért és nyert a fővárostól eddig az üllői­ és kőbányai út között tisztvi­selői családi házak építésére á 50 kr, ama hely 117 telek­nek felel meg, de mert most 238 tag van, kikből 196 fizette le az 5 frt tagsági díjon kivül az átlag 200 □ ös 100 frt árat, újabb területet kér s­ok­ ígéretet a meg­adásra ; az útépítés csatornázásból átlag egy tagra 200 frt esik, mi legkésőbb ez év február 15-ig fizetendő be; az egylet múlt évi bevétele 1469 frt 02 kr, kiadása 481 frt 44 kr, a telekár 19,600 frt, takarékpénztárba van helyezve s a betétkönyv a fővárosi pénztárnál van, egy­­egy telek minimuma 180 □ él a kinyomott parczelliro­­zás szerint; a házterek (szintén kinyomva) 9 változatot tesznek 2 szobástul 5 szobásig, úgy hogy a legkisebb 87, a legnagyobb 162­ méter térfogattal bir, a leendő telep főutczája 14, a többi 8 öl széles; a választmány a 30 évi állami adómentesség és az állami tisztviselőknek 200 forint fizetési előleg iránt lépést tett a mi­nisztertanácsnál és a miniszterelnök bíztató ígéret­tel bocsátó el a választmányt, a pénzügyminiszter­nél pedig kérelmezni fogják az ügylet ügyirataira s szerződéseire a bélyegm­entességet stb. stb. — A­mi az építési nagy kölcsönt illeti, erre nézve még eddig nem bírt a választ már pozitív eredményre jutni, a Hans- Deutsch­e cég, melyiket épen megkötendő volt a szerző­dés, a prágai földhitelintézet bukása s a bécsi bajok által közvetlenül juttatván, időh­aladékot kért; többlete folyik az alku, mi (remélhetőleg egy hó alatt) sikerre fog vezetni. Nagyobb vitát a választmány ama felfogása keltett, mely különbséget tesz a régi (még 1883-ban be­irt, mondhatni alapitó) s az uj tagok közt, amazoknak biztosítván a teleknyerhetés és választás előjogát, a tag végre elnök és alelnök felvilágosításai után az új tagok nagy része is átlátta annak el nem vitathatását. A vá­lasztmány megkapta a bizalmi szavazatot. A választás eredménye: elnök Gál Ferencz, titkár dr. Baló Géza, pénztáros dr. Miskolczy Imre, választmányi tagok: Os­­váth, dr. Kremmer, Tóth, Buda, Kazár, Kaiser, Lung, Balthazár, Hindy stb., számvizsgálók: Szedlacsek, To­­bisch, Patkó stb. — A budapesti tanítók segélyegylete ma tartotta évi rendes közgyűlését Békey Imre elnöklete alatt. Az egyesületnek 319 tagja van, segélyül a lefolyt évben 80 irtot osztott ki az igazgatótanács, kölcsönökre pedig 48 félnek 7300 irtot szavazott meg. Az egylet tőkéje a lefolyt év végéig 15519 írtra, a külön kezelt temetkezési alap pedig 1219 irtra emelkedett. Az igazgatótanácsba beválasztanak és pedig : Ledényi Ferencz, Lederer Ábrahám, Weisz B. F., Vajdafy Gusztáv, K­álnay Nán­dor, Tanos Imre, Falvay Antal, Wittinger János és ezen kivül négy póttag. — A budapesti philologiai társaság ma dél­előtt tíz órakor tartotta az akadémia kis termében évi közgyűlését. A gyűlésnek némileg jubiláris jellege volt, minthogy ép az idén múlt tíz esztendeje, hogy a philo­­logiai társaság megalakult. Ponori l'hewrewk Emil utalt erre elnöki megnyitójában is, s egyúttal el is mondta a társaság eddigi működésének történetét. Utána Ábel Jenő terjesztette be titkári jelentését, hangsúlyozva, hogy a társaság tevékenységi köre a lefolyt évben is tá­gult ; legtöbb tér jutott a classica philologiai productió­­nak, bár emellett művelték a társaság tagjai a magyar, német, franczia és olasz philologiát is. Ke ésbbé örven­detes volt a pénztárnoki jelentés, mely körülbelül 1900 frtnyi defic­itet konstatált! A bajon úgy fog a társaság segíteni, h­ogy a közelebbi két-három év alatt az «Egye­temes­­ Ti­lológiai Közlöny»-t csak 40—40 ívnyi terjede­lemben fogja kiadni. Erre a tisztviselő-választás követke­zett, melynek eredménye az volt, hogy elnök újra Thewrewk Emil, alelnök pedig Beöthy Zsolt lett. Fővá­rosi választmányi tagok: Bermüller Ferencz, Csengeri János, Heinrich Gusztáv, Kassai Gusztáv, Királyi Pál, Kövesdi Sándor, Maywald József, Pirebala Imre, Pozner Károly, Riedl Frigyes, Szinnyei József és dr. Fináczy Ernő. Vidéki választmányi tagok: Bászel Aurél, Hekelein Károly, Hómann Ottó, Keleti Vincze, Lipp Vilmos, Mal­­mosi Károly, Nálafalussy Kornél, Ortvay Tivadar, Petro­­vichi Ferencz, Spitkó Lajos, Szamosy János, Veress Ignácz. — A budapesti munkás­kör ma tartá Gianone Sándor elnöklete alatt évi közgyűlését, a­melyen tudo­másul vették az évi jelentéseket és számadást. A kor a múlt évben tudományos színezetű és szakszerű felolva­sásokat szép számmal rendezett; 110 kötetnyi könyvtára van, mit a tagok szorgalmasan használnak. A választ­mány következőleg alakíttatott meg: Bróczy István, dr. Csillag Zsigmond, Farkas Károly, Endrődi Géza, Gom­bosi Béla, Gianoni Sándor, Ihrlinger Anlal, Kürschner Jakab, Schneider János, Reichenfeld Ignácz, Bucher József, Szarács István, Hahn­liter S., Güttler Antal, Stei­ner Vilmos. — A budapesti népoktatási kör január 27-én, kedden d. u. 5 órakor a magy. tud. akadémia kis ter­mében választmányi gyűlést tart Irányi Dániel elnöklete alatt. MULATSÁGOK. — Károlyi Gyula gróf palotájában fényes mulatság volt ma este. A magyar arisztokráczia legkiválóbb tagjai gyűltek egybe a vendégszerető grófnak pompától ragyogó termeiben s egész hajnalig tartott a vigalom. A parla­ment és a magas birói kar is szépen volt képviselve. A nemes gróf és bájos neje szül. Pálffy Geraldine grófné nagy szivességgel fogadták vendégeiket, kiknek felvonulása estek­ nyolcz órakor kezdődött. A vörös te­remben nemsokára megkezdődött a tüncz, mialatt a díszes társaság idősebb tagjai a kisebbik vörös terem­ben gyűltek, a­hol illatos theával szolgált a grófi cse­lédség. Kilencz óra tájban érkezett a palotába Ko­­burg Fülöp herczeg és Lujza herczegnő, a­ki kék moir antik toiletteben jelent meg hasonló szinű­ ma­rabu loll hajékkel és legyezővel. Kíséretében volt udvar­hölgye Thun grófné rózsaszín gaze toiletteben. A társa­ságban voltak továbbá Tisza Kálmán és neje szül. De­genfeld Ilona grófné egészen fekete nehéz selyem öltö­zékben, Andrássy Gyula gróf nejével Kendeffy Katinka grófnővel, Széchényi Pál földmivelés-, ipar- és kereske­delemügyi miniszter nejével, Bánffy-Berchtold grófné (fehér moli antik toilette), Zichy-Redern Mária grófné (fekete bársony öltözék gazdag valenciennesi csipke dis­szel), leányai Lujza és Victoire grófnők (rózsa­szín illusion toilette), Zichy Rezsőné Zenaida és Gizella leányaival, Inkey-Deym grófnő (violaszin bársony öltözék), báró Boxberg Paula és Zichy Irén grófnők, Klotild főherczegasszony udvarhölgyei, Festetich Tassili­né, szül. Hamilton herczegnő (karma­­zin vörös bársony toilette), Radák báróné, Andrássy Gézáné, született Kaunitz grófnő (fehér atlasz), Odes­­calchy Géza herczegné szü. Andrássy Irma grófnő (rózsa zin­gaze toilette), özv. Inkey báróné szül. Vojnits, gr. Andrássy Manóné, Edelsheim-Gyulai Lipót báró ne­jével (fehér nehéz selyem), gr. Szapáry Gézáné, gr. Sza­­páry Gyula pénzügyminiszter nejével, gr. Károlyi Viktor nejével és leányaival Margit és Sarolta grófnőkkel, Blaskovich Miklósné (zöld bársony tollette, br. Lipthay Béláné, Piret báróné stb. A férfiak között volt a már említetteken kívül Haynald Lajos bibornok érsek, Schlauch szatmári püspök, Pauler, Bedekovich miniszterek, Gro­­mon Dezső államtitkár, gróf Zichy Jenő, Perczel Béla kúriai elnök, Péchy Tamás képviselőházi eln­ök, Lipov­­niczky Sándor kúriai bíró, gróf Apponyi Albert, Rohonczy Gida, Szilágyi Dezső, Esterházy Andor, Béla és László gró­fok, gr. Széchenyi Imre, gr. Károlyi Tibor,gr. Károlyi Pista, Forinyák Gyula tábornok, gr. Forgách Antal, gr. Sza­páry István, gr. Batthyány Elemér, gr. Batthyány Géza és még többen. Gróf Károlyi Gyula és neje Pálffy Ge­raldine grófnő vendégeiket a fehér teremben fogadták, a pazar fényben úszó vörös teremben folyt a tüncz, a szomszédos kisebb pompéji vörös teremben theát szer­­viroztak, az ebédlőben pedig a souperra volt felterítve. A Coburg h­erczegi pár tizenkét órakor vett búcsút a nemes gróftól és bájos nejétől. A gróf lekisérte vendégeit a lépcsőig. A fényes társaság csak a késő éjjeli órákban kezdett oszladozni. — Az iparoskörben ma este Zipernovszky Fanny k. a. tapintatos és ügyes rendezése mellett hangverseny volt, melynek két érdekes számból álló változatos mű­sora folyton ébren tartotta e szép számú közönség ér­deklődését. Közreműködtek a hangversenyben Ziper­novszky Fanny, Szigeti Ida, Geyer József, Bischitzky Ida, Zipernovszky Ferencz, Schmid Gusztáv, Mészáros József, és még a vegyes kar­nak több tagja. Félórás szü­net után tánczvigalom­ következett. — A régi polgári lövölde helyiségeit a Coburg-her­­czeg hadastyány-egylet m­a esti tánczmulatsága zsufolá­­sig megtöltő. A vendégeket fényes egyenruhája rendezőség fogadta és gondoskodott róla, hogy a résztvevőknek min­den tekintetben élvezetes estét nyújtson. Az első négyest 100 pár tánczolta, köztük a következő hölgyek : Eber­­hardt Mariska, O­zman Irma, Jelinek Ludmilla és Ma­riska, Roth Emilia, Werner Gizela, Gesch Mariska, Paulus Róza, Wikinger­ Mariska, Lenin Jozefái, Mészá­ros Zsófi, Schmidt Mariska, Fanta Emilia, Kincs Berta, Reicht Lina, Stegmüller Maliid, Preisinger Hermina, Reim­ling Irma, Stingl Teréz, Történyi Emilia, Böhm Jozefin, Ludvig Hermina, Schneller Lina, Huszár Irma, Klehdorfer Magda, Braun Helén, Spacsek Róza, Krizsa Júlia, Szalkay Ernesztina, Gaal Róza, Kleck­­linger Borbála, Koller Magdolna és Irma, Raucher Otti­lia, Molnár Greczilia, Hahn Emma, Kovács Teréz, Aim Emma, továbbá Diener Jánosné, Brandner Józsefné, Glatz Anna, Ludvig Imréné, Leitschek Ferenczné, Wal­ter Lajosné, Roth Mihályné, Dozpil Antalné, Karch La­­josné, Kulhalvy Józsefné, Szalay Jánosné, Törpényi An­talné, Hegedűs Mihályné, Böhm Ferenczné, Jahn Já­nosné, Mrstik Ferenczné, Zaffa Jozefin, Huber Mária, König Erzsébet, Appoly Mária, Petro Mária, Metz Greczil, Demele Veronika, László Irma, Stingl Éva, Kuhout Kati, Schmidt Katalin stb. — Szalon. Kelemen Kajetán ügyvéd ur vendégszerető házában vig társaság mulatott tegnap este együtt. A fiatalság annyira fáradhatlan volt a tánczban, hogy a mulatságnak csak a reggeli két óra vetett véget. Ott voltak: Kelemen Emma, Kelemen Aranka, Kelemen Jernő, Nem­eskéri Kiss Stanczi, Nemeskéri Kiss Ida, Molnár Mariska (Kecskemétről), Siegmund Margit, Sieg­­mund Aranka, Muraközy Ilonka, Dr. Siegmund Vil­mosné, Dr. Darázsi Albertné,­ Muraközy Lászlóné, Dr. Rexa Pálné, özv. Nemeskéry Kissné stb. — A vigadóban ma este volt álarczosbál. Nagy kö­zönség hullámzott álarczban és a nélkül a termekben, forgalomba jöttek ismét az álarczosok elkopott mondásai. Némi érdeket kölcsönzött a mulatságnak az, hogy a há­rom legfőbb szelvén­nyel megajándékozott hölgy értékes ajándékot kapott. A hölgyek nagy buzgalmat fejtettek ki a szelvények összeszedésében. A mulatság különösen éjfél után vert nagy hullámokat.­­ Az ath­letabál bizottsága már befejezte a meg­hívók szétküldését. A bizottság fölkéri mindazokat, akik tévedésből meg nem kapták a meghívókat, forduljanak ez iránt az irodához (bécsi utcza 1. Budapest vendéglő) hol mindazoknak, kik erre igényt tartanak, a legnagyobb szivességgel szolgálnak meghívóval. A bizottság már megrendelte a díszes és ízléses tünctrendeket, melyek méltán meg fogják lepni a bálon megjelenő hölgyeket. — Az aradi és aradvidéki tisztviselők estélye tegnap folyt le. A mulatság hangversenyre el­vette kez­detét. A magán dalkör éneke után Vannay Irén k. a. Liszt magyar rhapsodiáját játszotta el A műsor harmadik pontját Beethoven hármasa képezte, előadva Prinner Róza, Kertay és Budits által. Végül a magyar dalkör énekelt. Ezután következett a táncz. Az első négyest 46 pánczolta. Jelen voltak: Grinner Rózsik­a, Antolik Ká­­rolyné, Vannay Jánosné, Vannay Irén, Petrogally Artur­­né, Kohányi Mórné, Kohányi Izabella és Irma, Millig Józsefné, Schvob Giza­ és Paula, Györgyössy Rezsőné, Barta Gusztávné , Barta Amália , Kiss Károlyné , Kiss Hajnalka, Gyürky Gáborné , Gyürky Ilonka, Horváth Andorné, Pichler Nándorné, Pichler Irén, Mailasz Józsefné, Halmay Józsefné, f­almay Etelka, Halmay Ilona, Vangyel Istvánné, Vangyel Vilma, Bán Antalné, Popovics Istvánné, Madarász Antalné, Faulvet­­ter Lajosné, Faulvetter Juliska, Dongi Jánosné, Antalffy Emmi, Antalffy Ilus, Palágyi Károlyné, Palágyi Irma, b. Fechtig Armandné, Rozsnyay Mátyásné, Kabdebo Mariska Haller Józsefné, Haller Mariska, Kövér Fe­renczné, Kövér Szabadka, Kövér Elvira, Kiss Lajosné, Tischerer Alajosné, Gold Hermina, Frux Károlyné, Frux Mariska, Szelicska Auguszta, Ányos Sándorné, Ányos Viola, Ányos Otília, Zorád Jánosné, Zmád Juliska, Kö­­vesdy Ignáczné, Burián Róza, Somogyi Mariska, Gsep­­regi Mihályné és Nagy Jánosné. — A vád­alsój­árási jegyzői kar Gödöllőn febr. 7-én segélyegylete javára a magyar királyné vendéglő­­termében zártkörű tánczvigalmat rendez. — Kolozsvárit január 23-án az 51-ik gyalogezred tisztikara diszes tánczvigalmat rendezett a tiszti kaszinó termeiben. A tánczvigalom­ sikerén kü­önösen Hof­er őrnagy Lázár és Leitschaft főhadnagyokkal fáradozott nagy buzgalommal. A négyeseket 36 pár tánczolta. Ott voltak: Mangesius Frigyes tábornokné, dr. Gajzágó Joachimné, Kassay Dánielné, Apáthy Istvánné, dr. Jenei Viktorné, Szertics Manóné, dr. Gencsy Endréné, Spulak ezredesné, Stoll Gáborné, dr. Zuckerné, Burnázné stb. Továbbá : Takács Mika, Mangesius Irén, Kassay nővé­rek, Apáthy Hona, Girsik Ilona, Maloger '­Ilona, Hein­rich Irma, S­einfeld Eta, Maizner nővérek, Laczkovich nővérek, Voith Gizella, Weissel Mari, Strobel nővérek, Gönczy Berta, Heinrich Erzsi, Szabó nővérek stb. A mulatság az 51-ik gyalogezred zenekara mellett hajnalig tartott.­­ A Fischer J.-féle porczellán- és majolika­gyár személyzete a gyári személyzet betegsegélyző-egylet pénztára javára február 16-án a Széchényi-téri vendéglő termeiben tánczestélyt rendez.­­ A török-szent-miklósi műkedvelőtársulat a ka­szinó könyvtár javára e hó 28-án előadja Gsrky Gergely A czifra nyomorúság czimű színművét. A női sze­repeket dr. Jánosy Gyuláné, Tóth Irma, Lukács Sán­­dorné, Szűcs Istvánné, Szűcs Ilonka, Jánosi Erzsike, Szabó Terike, Szabó Hermina, Tóth Antalné, Szűcs Ká­rolyné és Szűcs Antalné úrhölgyek játszák. A Tiszaibádszalókon sikerült műkedvelői előadás 63 tánczvigalom­ folyt le január 21-én. Szilire került a Tündérlak Magyar­honban czimü népszínmű, mely­ben Strausz Paula, Nagy Juliska k. a. és Wildmann Lajos, Kem­ényfi Gyula, Kurizsaveczky és Wildmann Mór uraknak jutott ki bőven a tapsból. Az előadást tánczestély követte, melyben részt vettek: Szentgyörgyi Károlyné, Fried Miklósné, Jaczó Győzőné, dr. Weinberger Józsefné, Epstein Ignáczné, Strausz Adeline, Bubla Józsefné, Ko­vács Zsigmondné, Pukkel Józsefné (Szt Imre), Epstein Bernátné (Fegyvernek), Türr Kálmánné, Pinkóczy La­josn­é, Deszberg Ferenczné, Malteser Sándorné (Bura), Sehvartz Jakabné (Szt-Imre), Bereczné (P.-Kettös), Slé­­gerné (P.­Oszkárról), továbbá Nagy Irma és Juliska, Strausz Péla és nővére, Fnedl Angyalka, Sehvartz Gi­zella (Szt.-Imre), Epstein Irma (Fegyvernek), Pukkel Lilla, Ven­dmann Gizella, Brüll Róza (Szt-Im­re), Heilen Zách, D biczky Anna, Fürr kisasszonyok, Incze kisasszo­nyok, Pinkoczy Mariska.­­ A jászkinéri dalárde e hó 18-án saját pénz­tárának gyarapvására a kaszinó termeiben változatos műsorral és tanorczal egybekötött dalestélyt rendezett, mely a várakozáson felül sikerült. A műsor érdekes pontját Kellner Károly szavalata és Chioviny hegedű játéka képezte, mely a nagyszámú közönség osztatlan tetszésében részesült. A műsor befejezte után az egész társaság tánczra kerekedett. A négyeseket 30 pár tán­czolta, a hölgyek közül ott voltak : Skráda Béláné sz. Kemény Janka bárónő, Kovács Józsefné, Küry Mórné, Hegedűs Ferenczné, Bárczay Gyuláné, Faso Lajosné, Zaphír Györgyné, Zoldy Lajosné, Szilágyi Antalné, Mocsy Bálintné, Tóth Sándorné, Leitner Fülöpné, Pin­tér Józsefné, Mandis Károlyné, Sztráda Vilma, F’abo Sze­réna, Luminczer Sarolta, Kovács Teriké, Sándor Emma, Leitner Etelka, Pintér nővérek, Kovács Etelka stb. — A Beregélyesi fiatalság az­­ ottani nagyvendéglő termében e hó 17-én jótékony dzeru tánczvigalmat ren­dezett, mely minden tekintetben igen szépen sikerült. A tánczot a fiatalság esti 8 órakor kezdte meg és virradtig járta. A négyeseket 20 pár tánczolta. Jelen voltak: Bo­­dersz Gabriella (Szerecsenyból), Krausz Erzsike és Irma, Nikolantin Lujza (Szerecsenyból), Peék Mariska és Róza (Székesfehérvárról), Schlesinger Ilonka, Szöllősy Ilonka (Székesfehérvárról), Zeleny Mariska kisasszonyok, to­vábbá K. Csernyus Dezsőné, Grósz Jánosné, Hankó Osz­­kárné, Herold Istvánné, Krausz Bernátné, dr. Schlesin­ger Mórné, dr. Zeleny Ferenczné úrnők stb. A tiszta jövedelem (17 forint 6 kr) tűzoltószerek beszerzésére fordittatott. A Sárbogárdon e hó 17-én tánczczal egybekötött halvacsorát rendeztek. A vacsora végét türelmetlenül váró fiatalság tűzzel fogott a tánczhoz, s járta reggel 6 óráig. Jelen voltak: Zazsovits Lipótné, Balassa Gusz­­távné, Huszár Imréné, Németh Dezsőné, Németh Vin­­czéné, Éliássy Imréné, Kozma Jánosné, Mészöly Gusz­távné, Mészöly Péterné, Kis Mészöly Lászlóné, dr. Krauszné, Salamon Alajosné, Mészöly Kálmán­né, Zazso­vits Ilonka, Német Jolán, Mészöly Rózsika, Teréz, Janka és Fanny, Kiss Mariska, Huniig Amália, Schneider Ludovika bárónő, Huszár Piroska, Farkas Vilma stb. — Az iparoskörben e hó 28-án tánczczal és hang­versenynél egybekötött színi előadás lesz. Előadják a «Piros bugyellárist» s ezenkívül lesz több zongora- és ének-pircze. A tiszta jövedelmet a hirlapirók nyugdíjin­tézete kapja. HÁZASSÁG. — Magurai Augusz Zsigmond bánfaival földbirtokos eljegyezte szentgyörgyi Horváth Zsigmond cs. kir. ka­marás kedves leányát, Paulina kisasszonyt. — Gróf Kornis Emil cs. kir. kamarás, miniszteri titkár, február 9-én tartja esküvőjét Gráczban Zichy He­lén grófnővel, az elhunyt magyar udvari kanczellár gróf Zichy Herman leányával. — Schönthal Antal, az angol-osztrák bank c­égve­­zetője ma délben vezette oltárhoz Pick Klára kisasszonyt, ki mint «Claire kisasszony» kedvelt tagja volt tavaly a budapesti német színháznak. — Trntla Péter orsz. képviselő és ügyvéd, tegnap tartotta esküvőjét az aradi görög-keleti templomban Bonts Döme aradi közjegyző és kir. tanácsos leányával, Bonts Anna kisasszon­nyal.­ Násznagyok voltak: dr. Gaal József képvi­elő és dr. Oneu Miklós ügyvéd, nyo­­szolyóasszony dr. Oncu Miklósné. Vőfélyek: ifj. dr. Me­­tianu János és dr. Missits János. Az egyházi szertartást Metianu János gör. kel. román püspök végezte. Az es­küvőt fényes lakoma követte. GYÁSZROVAT: Günther Jánosné szül. Ember Vilma asszony e hó 23-án élete 38-ik évében Szatmárit elhunyt. Bulyáki József Szolnok városának egykori birája e hó 22-én elhunyt. Temetésén a városi tanács és képvi­selőtestület is küldöttségileg vett részt. Frohmann Péter pozsonyi orvos, a­ki már az 1831-iki kolerajárványkor áldásosan működött, majd Priessnitznél kitanulta a hydropathiát, S5 éves korában meghalt. Lady Georgiana Fullerton angol regényírójm Ayr­­fieldben, 73 éves korában elhunyt. Katholikus szellemű regényeket irt. Nővére volt Granville Carlnek. Bécs, jan. 25. Taxis Bordogena nyugalmazott al­tábornagy , meghalt. Bécs, jan. 25. Schwanda egyetemi tanár ma meghalt. A hivatalos lap január 25-ki számából. Királyi adomány. Ő felsége, Kosztolna község­nek az 1884. évi november hó 12-én ott dühöngött tűz­vész által károsodott lakosai segélyezésére ötszáz frtnyi összeget magánpénztárából adományozott. A honvédség köréből. Kőrös László ipolysági 62. számú honvéd-zászlóaljbeli szabadságolt állományú had­nagynak, a m. kir. honvédség kötelékéből kérelmezett kilépése, a védkötelezettség teljesítése után, viselt tiszti rendfokozatának megtartása nélkül, megengedtetett. Ügyvédi kamara. A pozsonyi ügyvédi kamara részé­ről közhírré tétetik, hogy dr. Neumann József pozsonyi ügyvéd a kamara lajstromába bejegyeztetett. A zalaeger­szegi ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Zarka Miklós zalaegerszegi, dr. j­oszlopig Gás­pár nagy­atádi, és dr. Schwarcz Adolf nagy­kanizsai ügyvédek a kamara lajstromába folytatólag felvétettek, Tomcsányi Sándor volt marczali ügyvéd pedig elköl­­tözködés folytán abból kitöröltetett. Névváltoztatás. Kiskorú Kern Károly és Kern Sándor nyírbátori illetőségű ugyanottani lakosok vezeték­nevének «Kende»-re, Gantfried Sándor szegedi illető­ségű ugyanottani lakos saját, valamint Irma, Etel, Elek, Izsó, Jenő, Dezső és Elemér kiskorú gyermekei vezeték­nevének «Gönczi»-re kért átváltoztatása belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. 1 A V­I­KAI O­K. Fiume. jan. 25. (0. E.) Az itteni nemzeti kaszinóban az igazgatóság miatt kiütött válság a ma tartott közgyű­lésen az igazgatóságnak oly módon történt kiegészítésé­vel ért véget, hogy az utóbb visszalépett igazgatók he­lyébe mind újak választottak. Póla, jan. 25. Erzsébet királyné az évét a «Fan­­talisie» gőzyachton töltötte. Ma délelőtt a királyné a Má­­ria-kápolnában tartott csöndes misén volt jelen és 11 órakor a «Fantaisie» yachton Fiume irányába indult, délután pedig visszatért Polába. Róma, jan. 25. A Stefánia-ügynökség jelenti : Olaszország nyilatkozott az egyiptomi pénzügyek rendezésére vonatkozó angol és franczia javasla­tokra nézve. Mancini külügyminiszter ugyanis teg­napelőtt az azokra vonatkozó választ átadta Declais franczia nagykövetnek. Az olasz kormány beleegye­zik abba, hogy csupán egy kilencz millió fontra rugó, 3­»/o-ot kamatozó kölcsön bocsáttassék ki, mely az egyiptomi kormányzat szükségleteinek fe­dezésére és ama károk megtérítésére fordittassék, melyek Alexandriában a bombáztatás és lázadás alkalmával történtek, késznek nyilatkozik továbbá, a parliament helybenhagyásának föntartása mellett, arra is, hogy­ a kölcsönre nézve közösen nyújtandó biztosítékban a többi kormán­nyal együtt részt vegyen. E kölcsön egyébiránt elsőségben ré­szesüljön az egyiptomi költségvetésben foglalt többi államadósság fölött, elfogadja az Egyip­tomban tartózkodó külföldiek megadóztatását, és nem ellenzi azt, hogy Egyiptom hitelezőitől bizonyos tekintetben áldozatokat követeljenek, de inkább az időszakonként eszközlendő meg­adóztatást pártolja és nem a kamatok leszállítását; kijelenti továbbá, hogy részt vesz a nemzetközi enquete-bizottságban, ha valamennyi hatalom egy­hangúlag azt okvetlen szükségesnek ismerné el, ha pedig ez iránt véleményeltérés merülne föl, az ne gátolja a többi pontra nézve már biztosított meg­egyezés foganatosítását; nincs kifogása az ellen, hogy esetleg más mód állapíttassák meg, melynek segélyével Egyiptom pénzügyi helyzete megvizsgál­ható volna. Végül az olasz kormány megelégedését nyilvánítja a fölött, hogy a Szuez-csatornában léte­sítendő hajózási szabadság ügyében a nemzetközi megállapodást siettetni kívánják, mely megállapo­dására nézve az olasz kormány már a konstantiná­polyi értekezlet alkalmával ragadta meg a kezde­ményezést. Róma, jan. 25. Teljesen alaptalan egy bécsi hírlapnak az a közleménye,mintha Olaszország szük­ség esetén fegyveres erővel akadályozná meg Tö­rökországot a Vörös tenger kikötőinek megszál­lásában. Róma, jan. 25. Kamaraülés. Tárgyalás alá került a gyarmatpolitikára vonatkozó interpelláczió. Depretis miniszterelnök megjegyzi, hogy nem lát­hatja be, hogy miben áll Assab vagy a verestenger más pontjai elfoglalásának hasznos volta, azonban többre becsülné a földmivelési gyarmatokat a ke­reskedelmieknél. A verestenger pontjai elfoglalásá­nak a legkevésbé kellene arra szolgálniuk, hogy a középindiai tengerhez utat képezzenek. Camporeale attól fél, hogy Olaszország gyakorlati créi nélkül teszi ki magát áldozatoknak és veszélyeknek. Attól tart, ha az expedícziónak csupán az a czélja, hogy a vöres tenger pontjait elfoglaljuk, ez esetre Olaszország a földközi tengertől el fog vonulni. Parenzo mindenféle gyarmatpolitikát ellenez. Véleménye szerint, hogy valami na­­­­gyot lehessen végbe vinni, ahhoz szilárd pénzügyi és katonai alap kell, ezeknek pedig Olaszország meglehetős híjával van. Ha a kormánynak nem csu­pán Assab a czélpontja, akkor előbb be kell várni az eredményt, mielőtt az ember dicsérné a kormányt. Oliva tudni akarja, miként vélik a gyarmat­osít­ás által Olaszország érdekeit, különösen Afrikában megvédeni. Erre a tárgyalás folytatását a kedden délelőtt tartandó ülésre halasztották. Fáris, jan. 25. A szenátorválasztásnál Spalier opportunista 277, Guttman autonomista 172 és Martin autonomista 177 szavazatot kapott, minél­fogva Sputter és Martin közt szűkebb választás lesz. Nizzában Renault Leót választották meg. A szená­­tori első választásokról a gyarmatok kivételével már mindenünnen megérkezett a jelentés. Ezek szerint 48 köztársasági és 21 konzervatív párti sze­nátor választatott. Tizennégy megyében tizennyolcz pótválasztás vált szükségessé. Waddington, Saint- Vollier és Challemel-Lacour ismét megválasztat­­tak; Fourtére és Broglie kisebbségben maradtak. A köztársasági párt tiz helyet nyert és hármat ve­­szített. Páris, jan. 25. A Havas ügynökség jelen­tése szerint a Courbet tengernagy kudarczá­ról szóló angol hírek nagyon túlzottak. Cour­bet te­nernagy azt táviratozza, hogy egy osz­tály könnyű afrikai gyalogság­eszélytelen kí­sérletet tett a nagyon szilárdan erődített khi­­nai védművek elfoglalására, melyek Ke- Lungtól délre vannak. Vesztesége, melyet ez alkalommal szenvedett, a következő: 19 ha­­lott, 12 súlyosan és 15 könnyen sebesült. E hadművelet még a csapa­terősbítések megér­kezése előtt történt, melyek jan. 20-án Ke Lungban kitűnő egészségi állapotban, szeren­csésen partra szálltak. Páris, jan. 25. A köztársasági párt a szenátor választásoknál 15 helyet hódított és hármat vesz­tett. Párisban a szűkebb választásnál Sputter gam­­bettista kisebbségben maradt Martin autonomista ellenében. Washington, jan. 24. A szenátusban Ed­munds törvényjavaslatot nyújtott be az Egyesült­ Államokban és más országokban robbanóanyagok segélyével elkövetett bűntények megakadályozása és­ büntetése tárgyában. A szenátus a törvényjavaslatot bizottsághoz utasította. Ezután a Nicaraguával kö­tött szerződés tárgyalását folytatták. Edmunds oda nyilatkozott, hogy a Clayton Bulwer-féle szerződés a szőnyegen forgó szerződés ratifikácziója tekinteté­ben nem képez akadályt. Washington, jan. 25. A már jelzett törvény* * javaslat azok megbüntetéséről is szól, kik tudva részt vesznek gonosz czélokra szánt robbanó­anya­gok szállításában vagy kiszolgáltatásában. E tör­vényjavaslatot a belügyminisztérium már korábban kidolgozta, s benyújtását a legutóbbi londoni rob­banások siettették. Chicago, jan. 24. Funk Ottó nevű itt tartózkodó egyénnél dinamitot, nagymennyiségű lőport és pokolgé­pet tartalmazó edényt találtak. Funk a rendőrség nyo­mozásai szerint szoc­ialista és gyújtogatással vádoltatik. Kihallgatása alkalmával kijelenti, hogy a pokolgépet­­ készítette, hogy azzal New­ Yorkban volt szerelmi viszo­­nya miatt öngyilkossá legyen. Robbanások Londonban, London, jan. 24. (Az «Egyetértés» távirata.) A To­­werben* történt robbanás sokkal nagyobb kárt okozott, mint eleinte hitték. A fehér Toiver egész tetőzete a levegőbe röpült. A nagy fegyvercsarnokban (Horse armoury) a fehér Tower egyik termében, hol régi fegy­­verek nagy értékű gyűjteménye van elhelyezve, a pado­zat szétnyílt, néhány ezer darab fegyver összetört s a fal nagy részben megrepedt. A parlament épületét ez a két robbanás nem rongálta meg tetemesen, a faneműek ellenben oly zúzódást szenvedtek, hogy a parlamentet aligha lehet februárban megnyitni. A sebesültek száma 29. Ezek közül 2- en — látogatók, szolgaszemélyzet és gyermekek — a Towerben, ketten pedig a parlament épületében sebesültek meg. Az utóbbiak rendőrök, kik­­nek egyikét eszméletlen állapotban szállították el. Londoni jan.25.(Az «Egyetértés» tudósítójának távirata.) Az első robbanás tegnap délután 2 órakor történt a westminsterhalli kriptában, az alsóházhoz vezető lépcsőzet fölött. Három percz múlva követ­kezett a második az alsóház loggiái alatt. Mindenki a kijárathoz tolult s ekkor történt a harmadik rob­banás. A környék házai mind megremegtek, s a robbanás színhelyén nagy porfelhő kavargott a le­vegőben. Az alsóház pad­jai és szószékei darabokra törtek. A Tower sokkal erősebben sérült meg, mint eleinte hitték. A megsebesültek száma 27, köztük egy reménytelen állapotban van. London, jan. 25. A Towerben történt robba­násról még a következőket jelentik: Mint a vizsgá­lat kiderité, a dynamitot tartalmazó csomagot a «fehér» torony második emeletében levő úgyneve­zett bankerteremben helyezhették el, még pedig ama sok fegyverállvány valamelyike mögött, melyek e terem nagy részét elfoglalják. Száznál több fegy­ver sérült meg , ezenkívül még sokféle kár történt­ Szombaton szabad a bemenet a Towerbe, minél fogva ezen a napon a szokottnál sűrűbben volt lá­togatva. A robbanás történtekor mintegy hetven ember volt a «fehér» toronyban. A parlamenti épületbe is csak szombaton bocsátják a kö­zönséget. A gonosztevők valószínűleg a közönség közé elegyedtek s miután sikerült nekik a dyna­mitot a teremben elhelyezni, sietve távoztak. * A Tower, a híres c­itadella régiség és emlékek dolgaiban gazdag épület, 1078-ban állapították s azóta jelentékenyen tágították, a City keleti oldalán, a Themze partján emelkedik. Eredetileg a király lakóhelye volt. Később államfogházul szolgált, most félig kaszárnya, fé­lig fegyvertár. Egyik részét fehér Tower-nek nevezik, melynek falai 3—4 méter szélesek. Itt, a második eme­leten van a Tower kápolnája. Az épület e része a leg­régibb. ** A parlament épülete, a Westminster-palota, nemcsak Londonnak, hanem egyúttal az egész világnak legnagyobb újkori gótti­ styla épülete. Az 1834-ben le­égett régi parlamenti palota helyén a Westminster vá­rosrészben a Themse balpartján épült a Westminsteri apátság s a westm­insteri híd között, külsejét csakis 1868-ban fejezték be több mint 2 millió font sterling költséggel. A hatalmas épület 3,24 hektárnyi területet fed be és 1100 helyiséget foglal magában. A folyó felé fordult 286 méter hosszú főhomlokzat meglehetősen egyhangú, ennél sokkalta csinosabb a kellő változatos­sággal bíró nyugati oldal. Északnyugati szögletén áll a 97.5 méter magasságú torony a 280­ mázsa súlyú István­­haranggal és éjjelenként megvilágított óráival, a­mely­nek mutatólapjai egyenként nem kevesebb, mind 7,16 méter átmérővel bírnak.­­ Az épület közepe táján emelkedik a 91 méternyi közép­torony, délnyugati olda­lán pedig a 102 méter magas Viktória torony, melynél 19 méternyi kapuja csakis a koronás király előtt nyílik meg, midőn az a parlament megnyitására érkezik.­­ A parlamentbe különben a főbejárat a régi Westminster Hallon át vezet. Az ősrégi Westminster Hallt II. Vilmos király alatt 1097 1098-ban építették. Ritka műemlékek tárháza ez az épület, benne őrzik a korona kincseit is. A Westminster H­ilben széles lépcső vezet az úgyneve­zett Szt.­István csarnokba, mely a legkiválóbb angol ál- hun férfiak márványszobraival van diszitve. Innen az ok­togon csarnokon át nyílik a bemenet jobb felé a lordosó házába, s balfelé a képviselőházba.

Next