Egyetértés, 1885. március (19. évfolyam, 59-89. szám)

1885-03-29 / 87. szám

1885 EGYETÉRTÉS, Hüvelyes vetemények és termények. (Az «Egyet* értés» tudósítása.) A hüvelyes vetemények üzlete a me­legebb időjárás miatt még inkább ellanyhult s az árak ismét estek. Bab lanyha, nagy fehér 8—8.50 frt, törpe 9.75—10 forint, barna 7.50 frton kínáltatik. Tarka bab kereset­tebb, de azért a vevők a kért 6.50—6.75 frtot még­sem akarják megadni. Lencse zsizsikes 7—8 frt, zsizsikmentes 9—12 frt. Borsó változatlan, minőség szerint 8.50—12 frt. Köles keresett, elsőrendű magyarért 5.75—6 frt, első rendű oláhországiért 6—6.25 frtot szívesen fizetnek. Köleskása után kisebb kereslet, ára változatlan 11— 12.50 frt. Mákban csekély forgalom volt, kék 26—28 forint, szin­­te 23—24 frton kapható. Muharmag 6.50—6.75 frton kínáltatik. Kendermag után szintén gyenge a kereslet, készle­tek bőven vannak, ára 13—13.25 frt. Paprikában a hozatal meglehetős nagy volt. Mint­egy­ 250­ mmázsát hoztak piaczra, mely változatlan ára­kon kelt el. Király-paprika 55—62 , első rendű 40—42, másodrendű 26—32, harmadrendű 17—18, csöves paprika 40—42 írton kelt. Gubacs szilárd irány mellett mintegy 1500 mm. kelt el kivitelre; igen finom 16—17.25, elsőrendű 14.50— 15.25, másodrendű 11 frton adatott el. Szilva: A forgalom meglehetős nagy volt. Mintegy 2500 méter mázsa kelt el, bár az irányzat lanyha volt. Elkelt régi boszniai 1883-ki 4.75 frton, 1884-ki bosz­­ni­ai 100 drbos 8 írton, 85 drbos 10 írton, szerbiai 120 drbos 7.50 frton. Idei termésből szerbiai szok­­ványminőségü zsákáru októb.—nov. 9.75 frton kelt el 56 kilónkint. Szilvasz jó figyelemben részesült és $ frttal drágult. Elkelt vagy 1200 métermázsa. Szlavóniai 17—17.50 frton, bánsági 15.50—16—16.50 forinton kelt. Méz nem részesült figyelemben; csurgatott , írttal olcsóbban 25—25.50 frton kináltatott. Viasz mintegy 40 mm. rozsnyói hozatott piaczra, mely 138—140 frton adatott el. Borkő mintegy 80 métermázsa került piaczra, mely teljes­ múlt heti árakon kelt el, 1. m. piros és fehér 78 —81 frton kelt. Disznózsír a hét elején lanyha volt és 52—52.25 forinton kelt, utóbb szilárdult és 52.50—52.75 forinton adatott el. Szalonna a hét folyamán szilárdult, vidéki szalonna 40.50— 41.50 frton, I. min. asztali szalonna 44.50—45 frton, füstölt szalonna 50—51 frton kelt. Faggyú csendes, de megtartotta árát, jegyzési ára 40.50— 41.50 frton kelt. Repczeolajban csak gyenge detailüszlet fejlődött, két­szer finomított 33 frton kelt. Lenolaj szilárd irányzatot követel ; 100 mm. márcz. •—áprilisra 32 frton adatott el. Olajpogácsa nem részesült figyelemben; mmázsája 5.40—5­50 frton kelt. Iiisztüzlet. (Az «Egyetértés» tudósítása.) Múlt héten a piacz teljesen a politikai események és eshetőségek befolyása alatt volt. Az a hír, hogy Oroszország és An­glia közt komoly nehézségek merültek fel, azonnal fel­izgatta a mérvadó gabonapiaczokat, s természetesen ná­lunk sem maradt hatás nélkül. Búza máris felfelé szök­kent külföldön is, nálunk is és habár a helyzet egyelőre még határozatlan, az érdekelt körök a nagy s rohamos árváltoztatások lehetőségére el vannak készülve s ennek megfelelően várakozó és figyelő állást foglaltak el. Min­denesetre figyelemre méltó egy tény, hogy Angliából, hol az üzlet az utolsó hetekben teljességgel pangott, e héten ismét jelentékenyebb megrendelések érkeztek ide ; ez, valamint egyéb jelek arra engednek következtetést, hogy ez országban jelenleg szintén lehetségesnek, ha nem valószínűnek tartják m­esszeható események bekö­vetkeztét. Belföldön is a vételkedv élénkebbnek mutat­kozik s itt-ott a megelőző heti árakkal szemben 20 krnyi többlet, érezett el. Korpára nézve meglehetős jó kereslet volt s­­ hosszú szünet után e héten az öregszemü kor­pára is, változatlan ár mellett több vevő és érdeklődő fél akadt. 100 kilo után összsúly tiszta súly gyanánt. Gabonaforgalom a lefolyt héten, máj. 21-től Magyar Hr. Osztr.-magy. Cs. kir. szab. Cs. kir.szab. Ausz­>. '. állam- állam- déli gőzhajózási ‘ ‘ m&rcz 28-ig vaspályával vaspályával vaspályával társulat seu Budapesten átszállittatott az I. cs. kir. szab. dunagőzhajózási társaság hajóival métermázsánkint Búza 32526, Rozs 2266, Árpa 1046, Zab 11494 Tengeri ,204), Repcze —, Liszt —, Különf. — Összesen 49373. Petroleum. (Grüner D. tudósítása az «Egyetértés» részéről.) A petroleumüzlet e héten változatlan ma­radt. Fizettek valódi amerikai petróleumért 23.75—24 frtot. prés petroleumhordó 1.90 frt. Sertésüzlet. (Az első magyar sertéshizlaló részvény­­társaság tudósítása az «Egyetértés» részére.) Az eheti sertésüzlet hanyatló árak mellett igen gyenge volt. — Heti átlagárak: magyar szedett 260—320 kilós 4502 —46% kr, 180—240 kilós 44$—45$ kr, öreg 300 kiló­nál nehezebb 42—43 kr, vidéki 43—44 kr, az átmeneti forgalomban : szerbiai 43—44 kr, romániai 43—441/2 kr. kilogrammonkint. — Takarmányárak: tengeri 6.40 forint, árpa 7.35 frt,­­Kőbányán. — Helyi sertésállo­mány : márcz. 20-án maradt 79,993 db. — Érkezett: az alvidékről kövér 1847 db, Szerbiából 885 db, Romá­niából 283 db, a magyar államvasuton 1499 db, rideg 4682 db, vidékről 37 db, összesen 9233 db. — Kiszál­líttatott : a felvidékre 330 darab, Bécsbe 1807 db, Csehországba 868 db, Miskolczon át 105 db, budapesti fogyasztásra 2404 db, kültelki fogyasztásra 300 darab, a magyar államvasuton 83 db, összesen 5897 db, ma­radt tehát 83,329 darab. A részvényszállásokban 13,465 darab sértés hever. Az egészségi és átmeneti szállások­ban e hó 19-én maradt 4143 darab, érkezett 885 darab szerbiai és 283 db romániai, el­szállíttatott 1750 db, ma­radt tehát 3561 db, és pedig 2598 szerbiai és 963 db romániai. Az egészségi szemléknél január 1-től tegnapig 306 darab vonatott el a forgalomtól s adatott át tech­nikai czélokra. Élelmi­szerek. (Halasi és társa ezég jelentése az «Egyetértés» részére.) Baromfi. A kereslet élénk volt ugyan, de a csekély behozatal akadályozta a forgalom kiterjedését, eleven libákat kivéve, melyek lényeges emelkedésben részesültek, a jegyzések általában válto­zatlanul maradtak. Vágott libákra nézve az idény körül­belül befejezettnek mondható, a szállítmányok e héten is csekélyek voltak, a kereslet sem igen élénk már, de a múlt heti árakat mégis el lehetett érni. Tojásban csendes ingadozás nélküli üzletünk volt. A kivitel még mindig tartózkodó lévén, a forgalom kizárólag a fogyasz­tásra szorítkozott és mivel a szükséglet általában cseké­lyebb volt a múlt hetinél, az árak mérsékelt arányban veszteséget szenvedtek. Vaj csak a finomabb nemek­ben volt a múlt heti árak mellett elárusítható, míg alsóbb minőségű ám gyengébb vételkedvben részesült, és csak 5 frtnyi árleengedéssel lehetett azon túladni. Burgonya első minőségű ára kicsiben 2,70—3 frtig kelt el. Nagybani eladások változatlan árak mellett csak elvétve létesültek. Jegyzéseink következők : eleven hiz­lalt libák 6.50—7 frt, maglók 3.20—3.40 frt, vágott li­bák 5.60—6.20 frt, tyúk és csirke 1.30—1.50, kappan 2.30—2.60 frt, pulyka 6.50—7 frt párjával. Friss tojás 49—50 db forintjával. Vaj 1. 80- 85 frt, 11. 65—72 frt, olvasztott vaj 85—90 frt, burgonya 2.45—2.50 frt, vö­röshagyma 4.50—4.75 frt, sárga 4.25—4.50 frt, fog­­hagyma 20—22 frt métermkint. Kézmtt-, rövid-, nürinbergi és diszműt áruk. (Leipniker Manó és Gyula ezég tudósítása az «Egyetér­tés» részére.) Az árukeret márczius második felében sem javult, némely napon még meglehetős sok vevő je­lent ugyan meg, de a többi napokon igen kevesen jelent­keztek. Az utazók üzlete is gyenge volt és ezenkívül nem is lehetett minden megrendelésüknek eleget tenni, mert a rossz fizetésmód igen lábra kap. A készpénzbeli üzlet viszonylag véve, a legjobb maradt. Szövőfonál a szövőszéria idényének, nem sokára vége lesz és akkor konstatálni lehet majd, hogy ez idén az üzlet e czikkben rossz volt. Stearin s parafin gyertya, elain s velő-zappan kelete valamivel csökkent, mi ez időszakban nem is vár­ Átlag következő árak jegyeztettek a hét végén: 0 sz. 1 3 3_________4 5 6 fii 17.80 17.20 16.40 15.80 14.80 14.— 13.­sz. 7 8 81 81 ■ 9 F G lit 12.— 11.— 9.60 8.50 7.— Korpa 4.50 3.80 _______Budapestre érkezett métermázsákban £ nza 33339 21988 1460 34350 91147 f­ozs . 3226 200 — 891 4317 rpa 0786 2844 300 i 1030 9960 Zab ... 4217 2402 200 109 6928 Tengeri d 10246 2119 300 1960 14625 Repcze . . ' '1625 33 — SO 1688 Liszt' ' ' ' 2920 884 280 257 4341 Különfélék 28947 90 _ 30.330 2725 62913 összesen: 90306^ 31.391 I 32870 41352 195919 Budapestiül elszállittatott mmázsákban Búza 507 500 — — 1007 Rozs.............. 303 100 — — 403 Árpa __ 250 680 21 — 951 Zab..............­­ 160 — 54 2122 2336 Tengeri — — — — — Repcze.... 917 760 — — 1677 Liszt . 19209 23100 21863 S201 7237.3 Különfélék___13.327 ____4.10 _ 12387_________44 26158 összesen: 34673 25540 34325 10867 104905 ható máskép. A pénzbehajtás rossz maradt,­ csak rend­kívüli szigor mellett sikerül valamit behajtani. A fizetés­­képtelenségek száma apadt. Jobb keletnek örvendtek: kanavászok, vásznak, chiffon, karton, kartonkendő, fe­hérnemű, gallér, kézelő, nyári nadrágszövet, nyári ha­risnya, szövőáruk, kastor áruk, csipke, esernyők, do­hányzószerek, alpakka, alpakka ezüst, horgaczél, angol és stájer evőeszköz, rudak, palatáblák, bélyegzett játék­kártya. Gyarmatáruk. (Wertheimer és Franki czég jelentése az­ «Egyetértés» részére.) Az­ e heti üzleti forgalom csu­pán kisebb bevásárlásokra szorítkozott, melyek a főváros környéke által tétettek, és az en gros-ü­zlet iránt a leg­közelebbi időre nagyobb élénkség nem várható. Czu­­kor: E hét első felében az üzletben jelentékeny változás nem történt és csak a hét végével hoztak az olaszországi rendelmények nagyobb élénkséget. Finomított áruban a húsvéti ünnepek elteltével élénkebb forgalom várható; húsvéti finomított ezukorban a közeledő zsidó hús­véti ünnepek miatt élénk volt az érdeklődés. Kávé: A hosszabb ideig tartó lanyha és csökkenő irányzatot ismét kedvezőbb hangulat hangulat követi. Rio- és Santos­­fajok 2—4 forintot nyertek, finom Geylon-fajok 5—10 forintot, Jáva szintén igen szilárdan, m­íg Mocca válto­zatlanul jegyeztetik. Rizs : Csekély forgalom mellett az árak az összes fajokban körülbelül V0 forintot vesztettek. Fűszerek: Minden kilátás nélkül élénkebb forgalomra, az árak az összes fajokban 1—2 °­ o-ot engedtek. Jegyez­tetik : Czukor finomított 35—36 frtig, mézlet 33.50— 34.50-ig, koczka 37 frt, hulladék 32—33 frtig, sárga jegecz 44 frt, fehér 54 frt Budapesten, fogyasztási adó nélkül. ORSZÁGOS KIÁLLÍTÁS.­ ­ Kiállítási tudósítások. Az országos kiállítás sajtóirodája már megkezdte a tudósítások rendszeresíté­sét a külföldi és hazai időszaki német sajtó számára. (A napi sajtó tudvalevőleg naponként kapja a félhivata­los tudósításokat.) A «Nachrichten über die Bu­­dapester allgem. Ausstellung» czím alatt közrebo­csátott tudósítások ellen azonban az a kifogásunk van, hogy azok szárazok, unalmasak és hosszú lélekzetüek. A közönség számára úgy a bel-, mint a külföldön bizo­nyos tervszerű beosztás szerint kell-e a híreket közre­adni. A közönség sokkal szívesebben fogadja a kiállí­tásra vonatkozó ama közleményeket, melyek a látogató­kat a rendezés, a látogatás feltételei, kedvezmé­nyei, a kiállítás területén való tájékozás a köz­hasznú intézkedések felől tájékozza, mint például az épületek unalmas leírását, a kiállítás főhivatalnokai­nak utazásának ismertetését s több­­féle ma még vagy érdektelen, vagy felesleges dolgokat. Azt his­szük, hogy az illető közegek szívesen fogadják e figyelmeztetésünket, mel­lyel azt czélozzuk, hogy a kiállításról ne leírásokat, hanem jól tagolt és kiválasztott híreket közöl­jön, melyekről legalább az illető lapszerkesztők meg tudják ítélni, mi való a közönségnek, mi nem. A leírá­sokat bízzuk majd a lapok tudósítóira, kik annak idején bizonyára örömmel teljesítik­ kötelességeiket. = A kiállítás és az iparegyesület. Az országos iparegyesület kiállítási szakosztályának elnöke a követ­kező sorokat küldte be hozzánk: Több oldalról s főleg a vidékről-intéztek hozzám kérdést aziránt, hogy az orsz. iparegyesület és ennek kiállítási szakosztálya miért foglal el a mostani kiállítással szem­ben oly várakozó állást, holott minden más kiállításnál oly üdvös és eredményes szerepet, vitt. E kérdésekre nem nehéz a felelet. Az országos kiállítás kezdeménye­zése és előmunkálatai az iparegyesületből indultak ki, mihelyt azonban a kormány a kiállítást országos ügy­nek ismerte föl és tényleg kezébe vette, az iparegyesü­let kiállítási szakosztályának nem volt jogosultsága arra, hogy az országos bizottság által teremtett sokféle bizott­ság és szakközeg mellett, mint külön testület működ­jék. Különben is az iparegyesület elnöke és igazgató­ságának e czélra választott tagjai által az országos bi­zottságban képviselve volt és igy az egyesület kép­viselőinek meg volt adva a mód, hogy az ipar és iparosok érdekeit a kellő helyen képviseljék, a­mi — ha egy pillantást vetünk az országos bi­zottság működésére — meg is történt több fontos al­kalomból. — Az előbbi hazai és külföldi kiállítások ér­dekében az országos iparegyesület élénk tevékenységet fejtett ki, de a mostani és az előbbi kiállítások között nagy különbség­ volt. Azelőtt a főváros volt minden na­gyobb kiállításon a vendég, m­a azonban a bel- és a kül­föld lesz a főváros vendége, tehát oly kiállítás oly ke­retet öltött, mely a közönséges országos kiállítások ke­retét rég túlszárnyalta. Minden c­auvinizmus nélkül ál­líthatjuk, hogy hasonló keretű és szervezetű országos kiállítás kevés volt még eddig Európában. Az országos bizottság és az elnökség az összes eddigi előmunkálato­kat szerencsés kézzel és ritka erél­lyel vezette, az or­szágos iparegyesületnek pedig alig jutott volna más feladat, mint elegendő kiállítókat acquirálni, de erre sem volt szükség, mert a kiállítók kellő lelkesedéssel önként és tömegesen gyűltek, úgy, hogy szinte saj­nálni lehet, hogy az iparcsarnok és a többi ki­egészítő épület tér tekintetében mindinkább sző­kébbnek bizonyult, ami a magyar ipar teljes be­mutatása szempontjából kissé talán hátrányos lesz. De ha­­áz iparegyesület — mint ilyen — eddig élénk részt közvetlenül nem vehetett a kiállítás rendezésében, ma mégis elérkezett az idő, hogy befolyását és tevékeny­ségét bizonyos irányban üdvösen érvényesítse. Habár reméljük, hogy a kiállítás intézői az installáczió körül is tapintatosan fognak eljárni, mégis kívánatos, hogy e munkában a csoportbiztosok és kiállítók által támogat­­hassanak. E tekintetben az iparegyesület kiállítási szak­osztályának is feladata van és az elnökség a legközelebbi napokra össze fogja hívni a szakosztályt, mely hivatva lesz arra nézve véleményt adni, hogy mily irányban le­het a rendezés körül a kiállítás intézőinek segítségére, továbbá mit tehet azok érdekében, a­kik a vidékről a fővárosba érkeznek a kiállítás tanulmányozása végett. Remélem, hogy a szakosztály ismerni fogja a kötelessé­gét, és készséggel fog közreműködni a nagy nemzeti mű messzeható sikerének tőle telhető előmozdítása érdeké­ben. Maradtam sat. Fosner Károly Lajos, az orsz. ipar­­egyesület kiállítási sz. o. elnöke. = Az őrszolgálat ellenőrzése. Az országos kiál­lítás területén fennálló őrszolgálat ellenőrzése végett a kiállítás elnökei Matlekovits és gr. Zichy Jenő a késő esti és éji órákban gyakran személyesen végigjárták a kiállítás területét, meggyőződést szerzendők a felől, váj­jon az őrök az utasítás szerint kellő pontossággal telje­­sítik-e kötelességeiket. Ez éjjeli szemlék alkalmával szer­zett tapasztalatok az őrszolgálat biztosságának emelésére sikerrel használtatnak fel.­­ A lakásközvetítő iroda értesítése szerint ed­­digelé 458 lakás — 355 utczai és 246 udvari szobá — jelentetett be, összesen 884 ág­gyal. A lakások napt ára 1 írttól 6 frtig váltakozik. VEGYES KÖZLEMÉNYEK. * A budapesti közúti vaspályatársaság ma dél­előtt 10 órakor Szitányi Izidor elnöklete alatt tartotta meg XX. rendes közgyűlését. Az elnök megnyitván az ülést, melyen 75 részvényes 1240­­ részvény képviseleté­ben megjelent — kiemeli, hogy a forgalom lényegesen emelkedett, de ezzel karöltve a költségek is, mert az igazgatóság igen nagy áldozatokat hozott a berendezések tökéletesbítésére s különösen a kocsik jó karbantartá­sára. Melegen emlékezik meg végül elnök Sztupa el­hunyt bizottsági tag érdemeiről és kéri emlékét jegyző­könyvileg megörökíteni. Az évi jelentés — melyet la­punkban már részletesen ismertettük — dr. Wittmann részvényes indítványára felolvasottnak tekintetvén, olvas­tatott a f­elügyelőbizottság jelentése. Sárkány József részvényes emelt ezután szót, ki­emelve, hogy örömmel tanulmányozta a szép és kime­rítő jelentést, mely újabb bizonyságául szolgál annak, hogy a vállalat vezetése oly kezekben van, a­melyekre bátran rábízhatni azt a jövőre is. Különös megelégedé­sére szolgál pedig az, hogy megvalósítva látják a részvé­nyesek azokat a reményeket, a­melyeket tavaly, a midőn az elhalálozott vezérigazgató iránt a kegyelet adóját rótták le, ennek fia, a jelenlegi vezérigazgató iránt tápláltak. A midőn tehát teljes bizalmát fejezi ki a részvényesek ne­vében az igazgatóság és a vezérigazgató iránt, csupán egy kérdésre kér magyarázó felvilágosítást. Ugyanis a bevételek jóval nagyobbak, a kiadások pedig nem növe­kedtek abnomi­s mértékben, mire nézve csak a felügyelő bizottság jelenlétében találja azt a megj­gyzést, hogy a bevételi többlet a társulat szoliditásának előmozdítására fordíttatott. Ő ezt igen helyesnek találja ugyan, de kéri az igazgatóságot, hogy erre nézve szolgáltasson bővebb felvilágosítást. Jelcinek Henrik vezérigazgató megköszönve a biza­lom megtisztelő nyilatkozatát, megjegyzi, hogy a többlet­ről mint olyanról, elszámolási tekintetben külön megem­lékezni azért nem volt szükséges, mert a többlet egy viszonyszám, mely két eredménynek összehasonlításából ered s egyszerűen mint statisztikai szám az üzlet emel­kedő irányzatáról tesz tanúságot. Az elszámolásban min­den számviteli tétel fel van említve, a többlet pedig mint statisztikai szám az elszámolási rovatnál, mely az összes bevitelekre mint egységre terjed ki, nem jöhet szóba. i “2 az évi jelentés kiadási rovatának részletei vétet­nek figyelembe, akkor kitűnik, hogy a kiadások emelke­­dése adja a magyarázatot, hogy mily kiadási czímek és mily körülmények folytán emelkedtek azok. Ezután fel­sorolja a számcsoportokat és kéri, hogy a felvilágosítás, melyből kitűnik, hogy a jelentés a szükséges adatokat tartalmam, tudomásul vétessék. Sárkány József részvényes kijelenti, hogy a vá­laszt tudomásul veszi. A közgyűlés ezután a zárszám­lát ez előterjesztés szerint helybenhagyta s az osz­talékot részvényenkint 32 forint, az élvezeti je­gyekre pedig 22 írtban állapította meg és elren­delte, hogy a kifizetés­i­ év április 8-tól kezdve történjék. A felmentvényt az iparhatóságnak és felügyelő bizottság­nak egyhangúlag megszavazták. Szitányi elnök ezután szavazás alá bocsátja a törlesztési terv kiegészítését, me­lyet szintén helybenhagytak. A közgyűlés ezután áttér a második városligeti vonal ügyéhez. Az évi jelentés közli az ügy állását s az igazgatóságnak álláspontját, va­lamint a hatósághoz intézett megoldási javaslatot, mit lapunkban annak idején közöltünk. Az igazgatóság a részvényesek nézeteit kívánja megismerni. Rudnyánszky Ferencz részvényes az igazgatóság álláspontját e kérdésben nemcsak a részvényesek érde­kében, de a helyes gazdasági elvek szempontjából is helyesli. Teljesen osztozkodik abban a felfogásban, hogy a társulat csak az aradi-utczai vonalat építheti saját ere­jéből, míg a Podmaniczky-utczai vonalat csak ellenszol­gáltatás mellett. A Podmaniczky-utczának nincsen hát­tere, nincsen lakossága, nincsen kereskedelme és for­galma és a társulatnak ezért saját érdeke követeli, hogy az igazgatóság óvatos legyen és a város részéről adandó engedmények nélkül e vonal létesítésére ne vállalkoz­zék. Nem szabad a vállalatot, melynek oly nagy törlesz­tési kötelezettségei vannak, a koczkázatnak kitenni. A Podmaniczky-utczai vonal építését nemcsak a társulat, de a város szempontjából is ellenzi. A társulatra és az igazgatóságra a helyes elv az, hogy kész a forgalomnak szolgálatot tenni, de csak, ha viszont annyi jövedelmet biztosíthat magának, a­mennyi a befektetett tőke kama­tozásainak megfelel. Kéri ennélfogva az igazgatóságot, hogy folytassa jövőre is azt a helyes üzleti politikát, melynek elvei a benyújtott, tervezetben lefektetve van­nak és a­mely szerint a társulat az új vonalak közül azok kiépítésére vállalkozik, a­melyek egyrészt megfelel­nek a forgalom igényeinek, másrészt a társulatnak, mint részvényes vállalat érdekeinek. Végül indítványozza, hogy a közgyűlés az igazgatóság álláspontját a magáévá tegye. Jellinek H. igazgató kijelenti, hogy neki nem volt szándékában e tárgynál felszólalni, mert úgy mint a hatósághoz intézett javaslat, teljesen tárgyilagos és az eldöntést, várjon az aradi, vagy Podmaniczky-utczai vo­nal építtessék-e az általunk felállított feltételek mellett, a hatóságra bíztuk, úgy tárgyilagosan kértük a közgyűlés határozatát e kérdést illetőleg. De ha tárgyilagosak ma­radtunk is, oly határozathoz, mely az igazgatóság kezeit megkötné, nem járulhatunk, s bármennyire helyes és alaposnak kell Rudnyánszky részvényes úr érvelését el­ismerni, mégis kérnie kell, hogy a határozat kibővíttes­­sék. Mert oly körülmények is állhatnak be, melyek ma előre nem láthatók, és a­melyek esetleg az álláspont módosítását is tehetnék szükségessé. A határozatban fel­vétetni kéri azt, hogy a közgyűlés elvárja, hogy a viszo­nyok változata esetén is a kellő intézkedéseket fogja megtenni az igazgatóság. E pótinditvány egyhangúlag elfogadtatott. Az 1885. évi épitési költségvetés, melynek részlteit már közöltük, 168,000 írttal lett megállapítva. Napirenden volt ezután a felügyelő bizottság újbóli választása. A szavazatszedő bizottság (Dr. Zsigmondy Jenő, Deutsch Sándor, Kilián Frigyes és dr. Gruber I.) a szavazatokat összeolvasván, konstatálta, hogy nagy szótöbbséggel, dr. Busbach Péter, Giczey Samu, dr. Országh Sándor, dr. Mannheimer és Baumgarten Lajos (Sztupa György helyett) választottak meg. A jegyzőkönyv hitelesítésére Feldmann Károly és Rudnyánszky Ferencz kérettek fel. Ezzel a közgyűlés vé­get ért. * A tiszavidéki vaspályatársaság (felszámolás alatt) felszámoló bizottsága Orczy Andor báró elnök­lete alatt tartott közgyűlésen jelentést tett a múlt évben történt sorsolásokról. 1884. évi január 1-jén 53,744 db kisorsolatlan tiszavidéki vasúti sorsjegy volt; 1884. már­czius 30-án kisorsoltatott 4133 db 1.012,585 frt érték­ben, szept. 30-án szintén ugyanannyi s igy 1884 ben összesen 8266 darab részvény sorsoltatott ki 2.025,170 forint értékben. A részvénytőke álladék 1884. év végén 45,478 darab részvényből állott 11.142,110 frt értékben. A sorsjegy kölcsöntőke tartozása 1884. január 1-én 14.163,433 frt 28 krt tett. Ebből törlesztetett 819,000 frt és pedig követelés fejében 112,213 frt 69 kr, kamat fejében 706,786 frt 31 kr, maradt tehát 14.051,219 frt 59 kr tőketartozás. A 20.000.000 forintos 19,661 darab elsőbbségből 46 db sorsoltatott ki, 46,000 frt értékben; maradt tehát 19,571 db 19,571,000 frt értékben. A köz­gyűlés, melyen a kormányt Buzetzky Pál miniszteri tanácsos képviselte, a jelentést tudomásul vette s úgy a felszámoló, mint a felügyelő bizottságnak a felmentvényt az 1884-ik évre megadta. * Az időjárásról. A budapesti központi időjelző állo­másnak márczius 28-án kelt hivatalos heti jelentése a többi közt ezeket mondja : Hazánkban többnyire de­presszió, részben nagy légnyomás alatt, déliesről nyu­­goti, északi s végre keleten­re fordult szelek mellett, az idő a hét elején és vége felé csendesebb, enyhébb és szárazabb, a hét közép táján ellenben csapadékokkal, nyugaton többnyire hóval változó, szelesebb, hűvösebb, az északi részben éjjel gyengén fagyos volt. Az időjárási tényezők jelen állásában a jövő hétre, ennek elején és vége felé csendesebb, szárazabb és melegebb, a hét középtáján ellenben csapadékokkal változó, szelesebb és hűvösebb lesz.­­ Vasúti szótár czim alatt terjedelmes kötet jelent meg Révész Samutól, m. k. államvasuti mérnöktől, az egész műnek első kötete, mely a német-magyar­­franczia részt foglalja magában. A mű nemcsak szaki szempontból fontos esemény, a­mennyiben egyöntetű vasúti műnyelvnek veti meg gondosan készített, alapját, hanem általános, nemzeti szempontból is kiváló figyel­met érdemel. E munkával a helyes m­agyarság elvei diadalt ülnek oly téren is, mely eddig majdnem akkora barbarizmusok szintere volt mint az orvosi tudomány. Volf György, e kiváló s lelkiismeretes nyelvészünk, ki a m. t. akadémia megbízásából vizsgálta át a szótárt, erre vonatkozólag ekkép nyilatkozik: «Nyelvi tekintetben elismerésre méltó, hogy mindenünnen szedi a jót és nem veti meg sem a régi szót, sem a tájszót, sem a mesterműszót, ha czéljára alkalmas, sőt szorgalmasan kutatja. Úgyszintén helyeselni való, hogy a tudvalevő rossz szókat megbélyegzi s ha kifogástalanokkal pótol­hatók, berekesztve közli, s így kerülendőknek jelöli. Meg kell azonban jegyeznem, hogy itt igen óvatosan jár el; általános a purizmus mindkét nemében, tehát mind az idegen, mind pedig a hibásan alkotott eredeti szók ke­rülésében józan mértéket követ.­ Műszaki tekintetben pedig Sch­warzel Sándor műegyetemi tanár úgy nyilat­kozik róla, hogy «feladatának kitűnő mértékben megfe­lel», s hogy óhajtandónak tartja, «hogy e szótár vasúti körökben minél nagyobb elterjedést nyerjen, s hogy megjelenése véget vessen ama sajnálandó állapotnak, a mely vasúti műnyelvünket eddig jellemezte.» A művet a közm. és közi. minisztérium s a m. k. államvasutak igazgatósága erkölcsi s anyagi támogatásban részesítette. Mind a szerző, mind azok, kik őt szellemileg, erkölcsi­­leg s anyagilag támogatták, nagy szolgálatot tettek nem­csak a mérnökségnek általában, hanem a magyarságnak is, melynek ügyét előbbre vitték. A müvet legmelegeb­ben ajánljuk a vasúti szakembereknek s általában a mérnököknek, kik becses kalauzra tesznek benne szert.­­ Az osztr. magyar-délnémet forgalomban gyors- és leheráru küldemények szállítására nézve ápril 1 én életbelépő uj 1—7. sz. füzetekkel egyúttal függelék jele­nik meg, mely által a nevezett füzetekben Budapest d. p. t. p. u., Budapest-Józsefváros, Budapest személy­pályaudvar (gyors­ árukat illetőleg) és Budapest-Kelen­­földre nézve változatlanul, Budapest-fővámházra pe­dig a függelékben kitüntetett különbletek hozzáadásával mindaddig nyernek alkalmazást, m­ig a magyar vasutak állomásait tartalmazó uj díjszabási füzetek életbe nem lépnek. E díjszabási füzetek és a függelék példányai a m. kir. államvasutak díjszabási ügyosztályában kaphatók. * A magyar országos méhészeti egyesület e hó 30-án d. u.­ 5 órakor méhészeti estélyt rendez a Köztelken (Üllői­ út 25. sz.) Az estély tárgyai: 1. Dö­mötör László: A szerencsétől vagy a tudománytól fü­gg-e a méhészet sikere ? 2. Bakonyi : A méhtermé­­nyek értékesítése. 3. Egyleti­ ügyek, jelentések, előterjesz­tések. KERESKEDELEM ÉS TŐZSDE. ** A sárospataki kovamalomkő-gyár egylet ma délután 3 órakor tartotta évi rendes közgyűlését Zsig­mondy Vilmos elnöklete alatt. A felügyelőbizottság ál­tal is helyesnek talált évi jelentés 6096 frt tiszta jövedelmet mutat ki, melyből a tartalékalapnak 5, a felügyelő bizottságnak 3 százalék, összesen 487 frt 69 kr. jár az alapszabályok értelmében. A fen­­maradó 5608 frthoz hozzácsatolván a múlt évi 201 frt 47 krt tevő nyereségmaradványt, marad szétosztásra 5810 frt, melyből a forgalomban levő 465 részvény mindenike után 12 frt fizettetik, azaz összesen 5580 frt. A fenmaradó 230 frt új számlára vitetik át. Ezzel az ülés véget ért. ** A pesti polgári kereskedelmi testület már­czius 31-én d. u. 4 órakor tartja rendes közgyűlését. A tanácskozás tárgyai: 1. Jelentés a választmány 1884-ik évi működéséről. 2. Az 1884-ik évről szóló zárszámadás és mérleg bemutatása és a felmentvény megadása. 3. Az 1885-ik évre szóló költségvetés megállapítása. 4. Az évi tagsági dij újabb megállapitása. 5. Az elnöknek és alel­­nüknek, a vasárnapi iskolai bizottság elnökének, 26 vá­lasztmányi tagnak és 3 számvizsgálónak megválasztása. 6. Netáni indítványok. ** Kuffler adósságai. A Kuffler-féle csődügyben mára hirdetett felszámolásra, mint már említettük, 4­ 693 millió forint követelést jelentettek be. Ebből az összegből első­sorban fizetések napszámokra 3490 frt, adóra és illetékekre 23,233 frt. A harmadik osztályban bejelentett követelések közt a legfontosabbak a követke­zők: az alsó ausztriai leszámítoló banké 1,703,670 frt, a Tschinkel czégeké 1,560,000 frt, a cseh földhitel-tár­saságé 510,000 frt, dr. Trotter Viktoré 250,368 forint, Broda János és társa czégé 162,516 forint. Bejelentettek továbbá : Kuffner Lajos 94,512 forintot, Rosauer János 18,664 forintot, Kohn Berthold és társa 80,512 frtot, Geiringer Zsigmond 36,000 forintot, Weimarn I. Ed. 5629 frtot, Ehrenzweig Jakab 11,828 forintot, Freund Henrik és fiai Budapesten 80,803 forint, Weishut Lajos 30,000 frtot, Löw-Beer Salamon 30,421 frtot, Hassberg M. 84,904 frtot, Ittebei Kis Elemér 6800 frtot. ** Ingatlanok forgalma a fővárosban. A lefolyt héten a főváros területén levő ingatlanok közül átiratás folytán más kezekbe került, u. m.: Mihalkovits Antal X. k. Óhegyen levő telkét Jokuty sz. Mihalkovits Máriára (hagyaték). Fleischmann és Weber czég VI. ker. erdőtelki dűlőben levő telkét 810 forintért Hutterer Juliannára. Kafka Teréz IX. ker. soroksári-utcza 5. sz. a. házát Hamvassy Terézre. (Hagyaték.) Eichleitner Antal V. ker. kálm­án-utcza 15. sz. a. házát 25,252 írtért Koch Henrik és nejére. Kimha Károly VI. ker. ara­di-u. S. sz. a. házát özv. Simha Károlynéra. (Hagyaték.) Özv. Seen­­ger Andrásné VII. ker. Izabella­ u. 34. sz. a. házát 8000 frtért Zettelmann Rezső és nejére. Hüttel Oszkár és társai IV. ker. Duna-utcza 4. sz. a. házát 37,800 fo­rintért dr. Szénásy Sándorra. Gyurnovics Antalné Vili. ker. bodzafa-utcza 7. sz. a. házát Gyurnovits Antalra. (Ajándék.) Sugárúti épitő vállalat VI. ker. Lendvay-utcza 25. sz. a. telkét 4000 frtért Herrmann Ferenczre, Pal­­kovits István I. ker. Sasadi dűlőben levő szellője k. k. Palkovits testvérekre. (Hagyaték.) Boldini Amália I. ker. naphegyi dűlőben 31. sz. a. telkét Boldini Augusz­tára. (Hagyaték.) Halász Teréz I. kér. Sasadi dűlőben levő szöllök 400 frtért. Albecker Jánosra, Ries Antal I. kér. Orbánhegyi dűlőben levő szőlője 300 forintért Sibely Adolfra. Ábel Ferencz és Teréz I. kér. Gellért­hegyen levő szőlője 1600 forintért dr. Koch Henrikre. Dörflinger István I. ker. kőerbereki dűlőben levő szőlője 612 írtért Sinkás Judásra. Barber Emma és Ilona II. ker. szalag-utcza 6. és 4. sz., ponty-utcza 14. és főherczeg Al­­brecht-ut 21. és 23. sz. a.házait 14,500 írtért Khór Gyula és nejére. Szantner Mátyásné III. ker. Filatori dűlőben levő házat 300 írtért Szantner Ferenczre. Wieser Jo­zefa III. ker. Lajos-utcza 204. sz. a. házát 2100 írtért Wieser Annára. Ginelly Ottóné és társa VIII. ker. Hu­­nyadi-utcza 25. sz. a. házát 11500 írtért Farkas Ig­­náczra. Osztr. földhitelintézet VII. ker. Hermina-mezőn levő házát 28000 írtért k. k. Gorove Lászlóra. Thék Endre és Senger Béla VII. ker. dohány­ u. 4483. sz. a. telkét 28952 írtért főv. közmunkatanács. Gemeiner Nándor VIII. ker. stáczió-utcza 30. sz. a. házát 11,000 írtért Grüner Kozimára. Mennich András és neje X. ker. Óhegyen levő telkét 1500 írtért Szecsey Sándor és ne­jére. Schmelek József I. ker. Óhegyen levő telkét 575 írtért Ökrös Bálint és nejére. Wallenfeld Károly X. ker. ligetteleken levő telket 2000 írtért Grund­ Józsefné és társaira. Zofáhl Sándor VIlI. kerület nagyfuvaros-utcza 5. szám a. házát 5000 írtért Harang Ferenczre, Reichs János és neje IX. k. gyep-utcza 54. sz. házát 9520 frtért dr. Vajda Adolfra. Rolffy Mária és társai IX. ker. ma­­lom-utcza 10. sz. a. házát 84,000 forint és 100 darab aranyért Kunz N. J. és nejére. Csoha Ferencz és neje Vili. ker. német-u. 18. sz. a. házát 13,649 frtért Beer Vilmosra. Nagy Sándor IX. k. tüzoltó-u. 79. sz. a. házát 1100 írtért Rocskó Mihályra. Strassenreiter Antal X. k. Óhegyen 7794. sz. a. telkét 586 írtért Pulcz Antóniára. Tholik­ Józsefné és társai VIII. k. nap-u. 9. sz. a. házát 118.000 írtért Krause Izidor és neje. Szabó Erzsébet II. k. Erdőtelki-dűlőben levő telkét 1200 frtért Hergust Adolfra. Knechtle Rozina Vili. ker. Dugonits-utcza 5. sz. a. tel­két 333 frtért Niklász Ferenczre. Rotter Paulina és társai VI. ker. Szondi-utcza 69. sz. a. házát 8000 forintért Áldásy Ignácz és nejére. Dr. Engländer Ede VII. ker. Bem-utcza 13. sz. a. házát 3500 írtért Nánai Antalra. Ifj. Klinkovits Antal II. ker. Törökvészi dűlőben levő szőlőjét. 300 írtért Grulich Józsefre. Budai polgári lövész­egylet II. ker. Rókushegyi dűlőben levő szőlőjét 400 írtért Unger Ferenczre. ** Fizetésképtelenségek. A Kreditorenverein kö­vetkező fizetésképtelenségekről tesz jelentést: Szek­ula és Zakariás bej. kereskedők Brassóban, Epstein Baruch bej. kereskedő Krasznán, Singer testvérek bej. kereskedők Pécsett­, Barber Vilmos gyapjuáruk gyári raktára Budapesten, Graf Lipót kereskedő Bécsben, Zsibbay Róza divatárusnő Marczaliban, Widder Fü­löp és Charlotte ruhakereskedők Cseh-Fehértemplomban, ifj Zosef József Schluckenauban, Weisz Miklós keres­kedő Szatmárban, Fischhof Gh. (Charlotte) Temes­várit. IPARÜGYEK. — Az országos építkezések és a szabad ver­seny. A magyar mérnök- és építészegylet az összes miniszterekhez feliratot intézett azzal a kérelemmel, hogy a saját kormányzati körükben esetleg létesítendő építkezések terveinek beszerzésekor a nyilvános pályázati eljárást vegyék igénybe, mely az építőművészet fejleszté­sének egyik leghath­atósabb eszköze. «Az alkotmány helyreállta óta — úgymond a felirat — a hazánkban keletkezett összes építőművészeti erőknek a szabad ver­seny által fokozott tevékenységére van szükség, hogy a hazai építőművészet kibontakozzék eddigi, kozmopoliti­­kusnak mondható irányából és idővel, ha nem is, külön álló «magyar styl», de legalább nemzeties, sajátos irányt produkáljon.» 1 BUDAPESTI ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE. — Márczius 28. — Gabonatőzsde. A búza­üzlet ma igen szilárd irányt követett. A kí­nálat­ ugyan meglehetősen terjedelmes volt, de élénkebb vételkedvre is talált és mintegy 20,000 mm. adatott el métermázsánkint átlag 5—10 krral magasabb árakon. — Egyéb gabonanemekben csekély volt a forgalom és irány s árak teljesen változatlanok maradtak. — Eladatott : Búza: Tiszavidéki 200 mm. 79.2 k. 9.05 frt, 300 mm. 78.2 k. 9 forint, 200 mm. 78.2 k. 8.95 frt, 500 mm. 78 k. 9 frt, 200 mm. 77.8 k. 8 85 fr­t, 100 mm. 77.5 k. 8.85 forint, 100 mm. 75.4 k. 8.60 frt, 100 mm. 74.4 k. 8.45 frt, 200 mm. 73.5 k. 8.05 frt, pótlékos, mind három hóra. Pestvidéki 100 mm. 77 k. 8.60 frt, 100 mm. 76 k. 8.60 frt, 300 mm. és 100 mm. 75.5 k. 8.60 frt, mind három hóra. Aradi 600 mm. 73 k. 8.30 frt, három hóra­ , Becsk­ereki 3100 mm. 74 k. 8.45 frt, három hóra. Bajai 3100 mm. 72.7 k. 8.05 frt, három hóra. Bácskai 500 mm. 73 k. 8.25 forint, három hóra. Kanizsád 4000 mm. 73.7 k. 8.50 frt, három hóra. Bánsági 1900 mm. 75 k. 8.30 frt, három hóra. Fejérmegyei 1000 mmázsa 76 k. 8.80 forint, há­rom hóra. Északmagyarországi 100 mm. 76 k. 8.45 frt, három hóra. Oláhországi 100 mm. 76 k. 7.75 forint, 650 mm. 75.5 k. és 100 mm. 76 k. 7.65 forint, mindkettő há­rom hóra. Zab 200 mm. 7.17% frt, 200 mm. 7.20 frt, mind­kettő készpénzfizetés mellett. Tengeri 100 mm. 5.95 frt, 200 mm. 5.85 frt, 200 mm. 6.05 frt, mind készpénzfizetés mellett. Határidőüzlet mérsékelt forgalom mellett igen szi­lárd és emelkedő irányban nyilt meg. — Köttetett: Délelőtt. Szokványbuza tavaszra mintegy 20,000 mm. 8.31, 8.32, 8.33, 8.34 és 8.35 forinton. Szokványbuza őszre mintegy 10,000 mm. 8.71, 8.73, 8.75 és 8.73 frton. Tengeri május—júniusra mintegy 5000 mm. 5.90, és 5.89 írton. Mai hivatalos effektiv árak: Búza ó,bánsági 74—79 —.— írttól —.— írtig — »tiszavidéki __ 74—79 % 8.20 » 8.90 • — » pestvidéki... __ 74—79 % 8.10 » 8.80 i — » feh­érmegyei__ 74 —79'lg 8 10 » 8.80 » — » Bácskai __ __ 74—79''ki —t —.— • —­­ északmagyarországi 74—79 ‘la 7.95 • 8.55 • Rozs » __...____ 10—72% 7.40 • 7.70 t Árpa t takarmány ___ 60—62 '‘­g 6.70 • 7.— » » égetni való __ 62—64 % 7.20 • 8.10 » — » sörfőzdéi__ __ 64—66 "tg 8.35 » 9.60 • Zab » .......................... 39—41 ’‘lg 7.­ ± 7.30 # Tengeri uj, bánsági ... __ 75% 6.10 * 6.15 < — « másnemű___ 78% 6.— » 6.05 • Köles 6. ______________ — % 5.80 • 6.25 » Repcze uj, káposzta________ — % —.— • —.— • — » bánsági _ — % —.— ■ —.— « Déli tőzsde. A déli tőzsde szilárd irány mellett gyenge volt a for­galom — Köttetett: Szokványbuza tavaszra mintegy 10,000 mmázsa $.35, 8.36 és 8.37 forinton. Szokványbuza őszre mintegy 5000 mm. 8.73 és 8.74 frton. Tengeri jul us—augusztusra mintegy 5000 mm. 6.11 és 6.12 forinton. Szokványzat tavaszra 1000 mm. 7.12 frt. Déli 1 órakor hivatalosan zárulnak . íi Délutáni forgalom: Mérsékelt forgalom mellett délután igen szilárd és emelkedő volt az irányzat, zárlat felé azonban gyengébb berlini és párisi gabonaárfolyamokra kissé ellanyhult az irány. — Köttetett. Szokványbuza tavaszra mintegy­­ 20,000 mm. 8.35, 8.36, 8.37, 8.38, 8.39 és 8.38 forinton. Szokványbuza őszre mintegy 10,000 mm. 8.74, 8.75, 8.76 és 8.75 frton. Tengeri május—júniusra mintegy 10,000 mm. 5.90, 5.91, 5.92 és 5.91 frton. Esti 6 órakor zárulnak . Terménytőzsde. Terményekben gyenge volt a forgalom. Szilva, boszniai zsákáru miből 85 darab megy 1 kilóra 10.50 frton, szerbiai zsákáru október—novem­berre 10 frton köttetett, mindkettő 56 kilókint. Szesz lanyha, 26—26 50 frt, szesz-élesztő 28.50—29 forinton. Értéktőzsde: Tekintet nélkül a kedvező párisi boulevard jegyzésekre, a baisse ma azokra a hírekre, hogy Oroszország fegy­verkezik, újabb haladást tett, úgy hogy különösen a déli tőzsdén tömeges kínálat állt be, minek következtében az árfolyamok rohamosan estek. Az utótőzsde kissé szi­lárdabb irányban­ nyilt meg, de később ismét ellanyhult. Az esti tőzsde szintén lanyha maradt. Előtőzsde. Az előtőzsde kedvező párisi jegyzésekre barátságosabb hangulatban nyilt meg, de később ellanyhult. Osztrák hitelrészvény 298.80-tól 297.50-ig áruitatván, maradt 298.30 pénz, magyar hitelbank 308-tól 307.50-ig, ma­gyar aranyjáradék 98.15-től 98-ig, magyar papirjáradék 93-tól 92.80-ig köttetett. X1 óra 30 pereskor zárul: Osztrák hitelrészvény 298.30—298.40. Orosz fegyverkezések hírére a déli tőzsdén rohamosan estek az árfolyamok, zárlat felé azonban valamivel nyu­­godtabb hangulat állt be. Osztrák hitelrészvény 298.60- ról 295.90 re esvén, maradt 296.75 pénz, magyar hitel­bank 307.75-től 305.75-ig vétetvén, maradt 306 pénz, magyar leszámítoló és pénzváltó bank 83-tól 82.75-ig, magyar jelzáloghitelbank 108.50-en, budapesti bankegye­sület 102-őn köttetett. Befektetési értékek közül eladat­tak: magyar aranyjáradék 98.15-től 97.50-ig, magyar papirjáradék 92.75-től 92.25-ig. Más értékek közül: pesti közúti vasút 602-őn, magyar északkeleti vasút 174.50-en, Drasche-féle téglagyár (I. kib.) 279-től 280-ig köttetett. Valuták és váltók emelkedtek, 1 óra 30 perczkor zárulnak. Osztrák hitelrész­­vény 296.75—296.80, magyar hitelbank 306—306.25, magyar aranyjáradék 97.70—97.72$, magyar papirjáradék 92.40—92.42$. Praemiumü­zlet: Osztrák hitelrészvény holnapra 3.50 —4 forint, nyolcz napra 8—8.50 frt, egy hóra 14—15 forint. Utótőzsde: Az utótőzsdén egy ideig ingadozott az irány, végül pe­dig lanyha maradt. Osztrák hitelrészvény 296.60—298.40 közt ingadozván, maradt 297.60 pénz, magyar arany­járadék 97.65-től 97.92­-ig, magyar papírjáradék 92.40-tól 92.50 ig vétetett. 3 órakor zárulnak: Osztrák hitelrészvény 297.60 —297.70, magyar aranyjáradék 97.75—97.80. Esti tőzsde. Az esti tőzsde lanyha volt. Osztrák hitelrészvény 297.60- tól 297.10-ig magyar aranyjáradék 97.87$-től 97.72%-ig, magyar hitelbank 306.50-től 306.25-ig kelt. 6 órakor zárulnak : Osztrák hitelrészvény 297.10— 297.20, magy. aranyjáradék 97.72$—97.75, magyar hitel­bank 306.25-306.50. Déli tőzsde. Szokványbuza tavaszra ____________ frt 8.35 — 8.37— Szokványbuza őszre ______________ _ 8.7.3 — 8.75— Tengeri május—júniusra _____________ _ 5.89 — 5.90-­Szokványzab tavaszra _____________ _ 7.12 — 7.14— Káposztarepcze augusztus—szeptemberre__ * 12.3­* — 12.%— Szokványbuza tavaszra _____________ frt 8.S7 — 8.39— Szokványbuza őszre _______________ _ 8.74 — 8.76— Tengeri május -júniusra ____________ » 5­89 — 5.91— Szokványzab tavaszra __ __ ... __ • 7.12 — 7.14-­Káposztarepcze augusztus—szeptemberre * 12.3­4 — 12.«/»— Felszámitolási Árfolyamok. Magy. 4 °/o aranyjárad.__ — » 5 °/o papirjáradék —.— * általános h­itelb. 306.— » pénzv.éslesz.bank —.— Tiszai és szegedi kölcsön —.— Magy. jelzálogbank __ —.— Osztrák hitelintézet __ Angol-osztrák bank __ állami vasút __ __ Déli vasut _ ___ Török bírod, dohány__ Rima-Murányi __ . 297 Sertéskereskedelmi csarnok. Budapest-Kőbányán. Kőbánya, márczius 2S. Az üzlet változatlan. Magyar urasági, öreg, nehéz 43—44 forint, fiatal nehéz 46—46$ forint, fiatal, közép 45—45$ forint, könnyű 44—45 forint. — Szedett nehéz 44—43 forint, közép 43$—44$ forint, könnyű —.—.— forint. — Romániai­­ átmeneti, bakonyi nehéz--------forint, át­meneti közép —.—.— frt. átmeneti könnyű —.----­forint, eredeti nehéz —.— írt. átmeneti közép frt. — Szerbiai nenez 44—45$ forint, közép 43—44 forint, könnyű 43 - 44 frt. Hízó 1 éves élősúlyban 4% 33—36, hízó két éves élősúlyban 4 °/o 32—36 frt. 1 éves hízó a vasútról .nazsalva --------. Az árak hizlalt ser­téseknél páronkint 45 kilos és 4 százalékos levonással kilogrammonkint értendők. Makkos sertés, élősúlyban (4 °/o-os levonással)--------frt. Romániai és szerbiai ser­tések, melyek mint átmeneteitek adattak 1­ vevőn s pá­­ronkint 3 aranyban vám fejében megtéríttetnek. BÉCSI ÉRTÉKTŐZSDE. Előtőzsde, Bécs, márcz. 28. (Az «Egyetértés» távirata.) A mai előtőzsdén valamivel jobb árfolyamokkal indult az üzlet, mert Parisból javult boulevard-árfolyamokat jeleztek és Londonból is kedvezőbb hírek érkeztek az angol-orosz viszályra vonatkozólag. Rendes forgalom azonban nem jött létre, mert az üzérkedés igen tartózkodó volt. Valuták tartósan szilárdak, X1 órakor zárulnak. Osztrák hitelrészvény 298, 60, magyar hitelbank 308, angol-osztrák bank 103, unic­­bank 71.25, bankegyesület 103.75, osztrák tartományi bank 103.50, tramway 215.50, osztrák-magyar állam­­vasút 304.80, Károly Lajos-vasút 265, déli vasút 137.25, elbavölgyi vasút 176, alpesi bányatársaság 42.75, török dohányrészvény 116.75, májusi járadék 82 85, magyar aranyjáradék 98.07$, húsz frankos arany 9.81, német birodalmi márka 60.72$. Déli tőzsde: A déli tőzsdén változatlan árfolyamok mellett az üzér­kedés várakozó magatartást tanúsított. — Jegyeznek: Osztrák hitelrészvény 298.40, magyar hitelbank 307.75, angol-osztrák bank 102.75, unicbank 71.25, osz­trák tartományi bank 103.75, bankegyesület 103.75, osztrák-magyar államvasút 304.60, déli vasút 137.25, Károly Lajos vasút 265, elbavölgyi vasút 176, tramway 215­ 50, májusi járadék 82.85, magyar aranyjára­dék 98.10, magyar papírjáradék 92.85, húsz fran­kos arany 9.81. Később Londonból távirat érkezett Oroszország készü­lődéseiről és egy hadi tanács egybehívásáról, mi viharos kínálatot idézett elő az összes üzérkedési értékekben és az árfolyamok ennek következtében rohamosan csök­kentek. A sorompón a kínálat üzérkedési értékekben és járadékokban hasonlóan élénk és az árfolyamok csök­kenése rohamos. Váltók és valuták hatalmasan emel­kedtek. <S­« : ( » ■*« 2 órakor zárulnak . Osztrák hitelrészvény 297.25, angol-osztrák bank 102.90, unicbank 71.60, bankegye­sület 103.50, magyar hitelbank 307, osztrák-magyar államvasut 304.60, Károly Lajos-vasút 264.90, duna­­gőzhajózási részvény 488, Lloyd-részvény 565, észak­­nyugati vasút 173, elbavölgyi vasút 176, tramway 215.60, déli vasút 137, májusi járadék 82.45, osztrák aranyjáradék 107.80, magyar aranyjáradék 97.75, 1864—diki sorsjegy 171.75, husz frankos arany 9.824, német birodalmi márka 60.80. Jobb külföldi tőzsdeje­lentésekre tartott. Bécs, márcz. 28. (Magyar értékek hivatalos zár­lata.) Magy. földtehermentesitési kötvények 102.25, Er­délyi földtehermentesítési kötvények 102.—, 5$% magyar földh. int. záloglevél 102,75. Erdélyi vasút 184.75. Ma­gyar keleti vasút 108,25. Magyar ny. k.sorsjegy 118.50. Szőlődézsmaváltsági kötvények 97.75, 6«/o aranyjáradék —, Tiszavölgyi sorsjegy 118.80. Magyar 41/«-os » | jt­ i; -ij'V I

Next