Egyetértés, 1919. május-december (1. évfolyam, 1-199. szám)

1919-05-02 / 1. szám

1919 május 2. EGYETÉRTÉS A k€§s&ffishS£g6?©271 A mai rendkívüli viszo­nyok hívták életre ezt a la­pot. Feladata, hogy a közön­séget tájékoztassa és részt vegyen a közélet pacifikálásá­nak nagy munkájában. Ennek szolgálatába állítjuk minden erőnket, mivel most ez a leg­fontosabb közérdek s ennek támogatására kérünk egyfor­mán mindenkit. Debreczen, 1919 május 1.. Az EGYETÉRTÉS szerkesztősége. * Az Egyetértés szerkesztő­sége és kiadóhivatala ideigle­nesen a Színházi Figaró sza­lonjában (ref. bérpalota) nyert elhelyezést. Mindennemű köz­érdekű híreket, valamint min­dennemű hirdetéseket délután négy óráig itt vesznek át. Sürgősebb természetű közle­mények, halálozási hírek dél­után 4 órától este 8 óráig úgy a szerkesztőség, mint a kiadó­hivatal címére a városi nyomda helyiségébe küldendők. ♦ Az Egyetértés hírszolgá­lata. Az Egyetértés szerkesztősége mindent elkövet, hogy lapunk hír­szolgálata minél teljesebb legyen. A mai rendkívüli helyzetben ter­mészetesen csak arra szorítkozha­tunk, hogy legelsősorban a lefolyt napok eseményeiről számolhassunk be az ez ideig sajtó nélkül levő debreczeni közönségnek, úgy a belföldi, mint a külföldi esemé­nyekre vonatkozóan a katonai ope­rációk miatt ez idő szerint még nem rendelkezhetünk kompetens hírforrással, csupán a román ve­zérkar ideérkező hivatalos jelen­téseit közölhetjük. Reméljük azon­ban, hogy a szükséges hírforrások mielőbb megnyílhatnak számunkra. Rásó István Hajdú vár­megye főispánja. Pákozdy Sándor alispán vezetésével Hajdú vármegye tisztikara küldöttségileg jelent meg Dumitrescu Constantin tábornoknál s kérte, hogy Rásó Istvánt­ nevezze ki Hajdú vármegye főispánjává.­­ A tábornok ennek nyomban eleget is tett s azóta Rásó István főispán intézi újra Hajdú vármegye ügyeit. Dumitrescu tábornok a munkásság gyűlésén. Dumit­rescu tábornok április 25-én dél­után engedélyezte a munkásság gyűlését a Margit-fürdőben, ahol személyesen is megjelent dr. Ma­­goss György főispán és Popovics Gyula kíséretében. Handler Gyula nyugalomra, rendre, a helyzet meg­értésére intette a munkásságot. Dumitrescu tábornok is felszólalt s biztosította a szervezett mun­kásságot a legnagyobb jóindula­táról. Maniu Gyula Debreczen­ben. Maniu Gyula dr. erdélyi román miniszterelnök Boila Ro­mulus román közélelmezési mi­niszter kíséretében Debreczenben időzött. Maniu dr. beutazta a megszállott területet, tájékozódást szerzett az ottani állapotokról és viszont tanác­csal szolgált a tiszt­viselői karnak. Mindketten hosz­­szasan tárgyaltak a megyei és városi főispánokkal és ígérték, hogy a város és megye elsőrangú szükségletének kielégítéséről le­hető legrövidebb időn belül gon­doskodni fognak. Az egyetemi előadások folytatása. Értesítem az egyetem hallgatóságát, hogy az előadásokat az egyetem mindhárom fakultásán rendszeresen megkezdtük. A jogi fakultás tantermeinek újabb be­osztásáról a kari hirdető táblán fog tájékoztatás közzététetni. Rector: Küldöttség a túszok érde­kében. A város megszállását kö­vető napon a bolsevikiek által el­­hurcolt túszok hozzátartozói kül­döttségileg jelentek meg Dumit­rescu, tábornoknál. A küldöttség nevében dr. Baltazár Dezső püs­pök arra kérte a tábornokot, hogy járjon közbe a túszok érdekében. Dumitrescu tábornok az interven­­ciálást meg is ígérte. Táviratilag fordult a román kormányhoz, hogy az a svéd kormány útján in­terveniáljon a budapesti kormány­nál a debreczeni túszok szabadon bocsátása iránt. Megindul a villamos. Ille­tékes helyről nyert információnk alapján közölhetjük, hogy a városi villamos vasút rövidesen megindul. A pályák és a vezetékek rendbe­hozását már megkezdték, miért is azok, kik a villákba való kiköltö­zésüket épen a villamos hiánya miatt nem eszközölték, nyugodtan kimehetnek nyári lakásukba. A tiszántúli ref. egyház­kerület közgyűlése. Dr. Bal­tazár Dezső ref. püspök beadvány­ban kérte a román katonai pa­rancsnokságot, hogy a tiszántúli ref egyházkerület tavaszi közgyű­lésének Debreczenben való össze­hívását engedélyezze.­­ Munkanélküliek elhelye­zése. A hatósági munkaközvetítő hivatal működését újra megkez­dette. Ennél a hivatalnál kell je­lentkezni úgy azoknak, akiknek mezőgazdasági, ipari vagy egyéb munkásra van szükségük, mint a munkakeresőknek is. A munkake­resőket ez a hivatal helyezi el és pedig a lehetőség szerint szak­­képzettségüknek megfelelően. Ha mindenki nem jutna szakképzett­ségének megfelelő foglalkoztatás­hoz, — vállalnia kell bárminemű munkát, mert hiszen minden munka tisztességes, csak a munkakerülés tisztességtelen. Amig munkaalka­lom van, — addig munkanélküli segély nincs. Sőt azok, akik iga­zolni nem tudják, hogy munkára jelentkeztek s ennek dacára nem juthattak munkához,­­ kényszer­­munkára fognak alkalmaztatni és pedig úgy férfiak, mint nők. A ta­nácsköztársaság idejében megálla­­pitott óra és napszámbérek többé nem irányadók s azokon alól is vállalandó a munka. Az iskolákban is a régi rend marad. A tanácsköztársa­ság az iskolákat is agyon akarta kommunizálni, sőt amit a központ elrendelt, a vidéki tanácsok igye­keztek túllicitálni, sőt megelőzni. A megszálló csapatok főparancs­noksága e téren is a régi állapoto­kat állította vissza, így az egyhá­zak visszakapják iskoláikat, a val­­lástanítás újra helyet kap a tan­rendben és általában a régi tan­menet és tanrend lesz az irányadó. Árvíz a Hortobágyon. A hortobágyi halastó a folytonos esőzések miatt kiáradt, töltéseit elszakította és a Máta megötti gulyajárást vízzel boritotta el, így a jószág felemésztvén a járás még el nem öntött részét, legelőben szűkölködik. Remélhető, hogy a Hortobágy-folyó mielőbb levezeti e felesleges belvizeket és még bőségesebben nő a mező a jól megáztatott talajon. — Több kár esett a hal­állományban. Betyárvilág a Hortobá­gyon. A Hortobágy pusztáról érkező pásztorok elbeszélése sze­rint, a szétzüllött vörös hadsereg egyes bandái a Hortobágy jószág­állományában is sok kárt tettek. Sok lovat, marhát elvittek, az újvárosi gulya is úgy menekült meg, hogy szétszalasztották. E bandákból egy 12 emberből álló társaság garázdálkodott a nagy kőhídnál, a csárda előtt. Az uta­sokat állandó lövöldözéssel ve­szélyeztette, a kintlakó hivatalno­kokon élősködött, sőt ha meg­unta magát, vasúti hajtányra ült és Balmazújváros alá hajtott. A román katonai parancsnokság már megtette a legerélyesebb intézke­déseket, hogy a betyárvilágnak véget vessen a Hortobágyon. Román katonák temetése Debreczenben. Április hó 28-án a megszálló csapatok parancsnok­sága Debreczenben temettette el a hajdúszoboszlói harcokban el­esett román katonákat. Az eleset­tek között volt két tiszt és öt katona, kiket a harcban elesett katonáknak kijáró minden katonai pompával helyeztek örök nyuga­lomra. Hét koporsót ágyúra téve vitték végig. Merre a menet el­haladt, mindenütt a kiváncsiakból sorfal képződött, ezren és ezren nézték végig a temetést. Kürtösök nyitották meg a menetet, majd román szokás szerint az elesettek sírkeresztjét vitték a katonák. A román tisztikar csaknem teljes számban megjelent a temetésen és csaknem egy ezrednyi katona­ság kísérte ki a temetőbe elesett bajtársukat. A kísérők sorában ott volt a városi tanács dr. Magoss György főispánnal az élén. A szentanna­ utcai temetőben a nyi­tott sírnál a megszálló divízió tábori lelkésze mondott gyász­beszédet. Megindult Erdélylyel a postafo­rgalom. Az erdélyi vá­rosokból a postaforgalom meg­indult Nagyváraddal. Nagyvárad már továbbítja is a postát Deb­reczenbe. Villamos világítási beren­dezéseket és javításokat vállal Földes Sándor Hatvan­ utca 18. Az entente segít a város közellátásán Amerikai bizottság és a román kereskedelmi miniszter Debrecenben. A város vezetősége őszintén feltárta a román katonai parancs­nokság előtt, hogy Debrecen vá­rosa közellátás tekintetében igen nehéz helyzetben van. A román katonai vezetőség méltányolta is s kijelentette, hogy kilátásba he­lyezheti az entente legmesszebb­menő segítségét, hogy Debreczen lakossága megkapja a legfontosabb közszükségleti cikkeket. Szombaton hat tagból álló amerikai­­bizottság érkezett Deb­­reczenbe, amely behatóan tár­gyalt dr. Magosi György főispán­polgármesterrel, a város lakossá­gának közellátása dolgában. Az amerikai deputáció­­ megígérte, hogy Debreczennek aratásig 200 vagyon lisztet és szeptember végéig 270 vaggon zsírt, valamint textil­árukat, elsősorban ruházati cikke­ket küld. Tegnapelőtt pedig dr. Boila, erdélyi román kereskedelmi- és közellátási miniszter tett látoga­tást Debreczenben, ahol a város részéről dr. Magosi György fő­ispán­ polgármesterrel és Zöld Jó­zsef tb. tanácsnokkal, a vármegye részéről pedig Rásó István főis­pánnal tárgyalt közellátási ügyek­ben. Azt a nyilatkozatot tette, hogy az erdélyi román kormány­zótanács közszükségleti cikkekkel tele telhetőleg igyekszik kielégíteni Debreczent. Rögtön kiadta a ren­deletet a hozzá beosztott tisztvi­selőnek, hogy a város és a megye részére a közüzemek szükségletére irányítson Debreczenbe 100 vagyon szenet. Ez a szén-kontingens re­mélhetőleg 8—10 nap­ alatt meg­jön. Az első szállítmányt — 80 vagyont — már útnak indították. Felhívta egyszersmind a vá­rost és a megyét, hogy egyéb közszükségleti cikkekért a Nagy­szebenben székelő erdélyi román kormányzótanácshoz forduljanak. Határozott ígéretet tett, hogy a város és a megye részére tekinté­lyes mennyiségű sót, petróleumot, nyersolajat, benzint, marószódát, kristályszódát és esetleg gyufát fog kiutaltatni. Cukor kiutalással azonban már nem biztathatta Debreczent, mert az erdélyi cukorgyárak nem mű­ködnek. A cukorért várni kell ad­dig, míg a csehekkel az össze­köttetést és a forgalmat fel tudjuk venni. Tudomása szerint Cseh­országban több, mint 15.000 vag­yon cukor van fölhalmozva. Míg azonban ebből kaphat Debreczen, azt ajánlja, hogy addig is a cukor­fejkvótát szállítsák le itt, éppenugy, mint Romániában és Erdélyben. A közellátási hivatal így is jár el. Közélelmezési ügyosztály közli, hogy a május havi cukorjegyeket csak 50 dekával lehet beváltani s felhívja a kereskedőket, hogy ezen rendelethez tartsák magukat. A rendkívüli állapotok miatt sem a márciusi, sem az áprilisi cukor­kontingenst nem lehetett szállí­tani s igy a tartalék-készletek el­fogytak. 3

Next