Egyetértés, 1922. január-április (4. évfolyam, 1-98. szám)

1922-01-01 / 1. szám

2 Hegyeshalmy Lajos kereskede­lemügyi miniszter kielégítő vála­szát úgy az interpelláló képvi­selő, mint a Ház tudomásul vette. Szilágyi Lajos interpellál Hit­­zinger Jánosnak a műegyetemi hallgatóság vezetőjének katonai letartóztatása ügyében és kérdi, hajlandó-e a kormány odahatni, hogy a letartóztatás, amely kato­nai hatóság ré­széről történt, a leg­szigorúbban megtoroltassék, és hogy a jövőben katonai hatóságok polgári egyéneke le ne tartóztat­hassanak? Vas József helyettes miniszter­­elnök válaszában elmondta: köz­benjárására Hi­zingert átküldték a polgári hatósághoz. A katonai hatóság a letartó hatottal szemben a legnagyobb hözékenységgel vi­seltetett. A honvédelmi miniszter ut­án a katonai hatóság ellen az eljárást megindította. A kormány­nak a jövőre nézve is legfontosabb törekvése, hogy hasonló esetek többé elő ne fordulhassanak. A miniszter válaszát tudomásul vették. Kiss Menyhért a zenei és szín­művészeti tanács tárgyában, vala­mint a tanárok szabad működése tárgyában intéz interpellációt a kul­tuszminiszterhez. Vass József kultuszminiszter megnyugtató válaszát tudomásul vették. Szilágyi Lajos interpellál a köz­alkalmazottak gyógykezelése tár­gyában. Bernolák Nándor népjó­léti miniszter azonnal részletes választ adott, amelyet tudomásul vettek. Elnök bemutatja a miniszterel­nökségnek átiratát, amely szerint Sopron városának és környékének az anyaországnál való megmara­dása alkalmából holnap délelőtt 10 órakor a nudai vár­koronázó­­templomban ünnepi istentisztelet lesz, amelyen a Házat Lukovich Aladár háznagy fogja képviselni. Elnök ezután boldog újévet kí­vánva a képviselőknek, az ülést 4 órakor rekesztette be. Sopron. Lengjen minden házon a magyar lobogó. Soha szebb, kedvesebb újévi ajándék nem jutott senkinek,­­ mint nekünk, szegény magyarok­nak, most az 1922. esztendő új­év napján. Visszakapjuk azt, ami a miénk szív, szeretet, jóság és igazság alapján. De mindegy, amikor százezer­nyi sebből vérzik a mi igazsá­gunk és a vérző sebekben még most is forgatják a kést, jól esik, ha csak egyetlen sebből is kiránt­ják a gyilkos szerszámot s a seb beheged. Ez nekünk most Sopron és a mi igazságunk diadala, a mi igaz­ságunk bizonyítéka. Azért minden magyar szívben meg kell rezdülni annak az ideg­nek, amely szálaival odasüz ben­nünket az ellopott, elrabolt nyu­gatmagyarországi, délvidéki, er­délyi, keleti és északi testvéreink­hez, akik felé könnybe borult szemmel s a zsebünkben ökölbe szorított kezekkel sóhajtunk. Sopront holnap átvesszük hi­vatalosan is. Ez örömünnepen ör­vendezzünk. Lengjen megint minden házon a magyar lobogó. Ezt kéri a város hatósága a város vezetősége, ezt kéri az igaz ma­gyar érzés. Ki nem érzi ezt meg? Lebegtesse holnap minden há­zon a szellő a magyar három­szint : Sopront visszakaptuk. * Sopron sz. kir. város ünnepé­lyes átadása alkalmából Debre­­czenben hálaadó istentisztelet lesz még pedig fél 10 órakor a róm. kath. templomban, ahol Lindenberger János pápai prelá­­tus celebrál misét. 10 .órakor pe­dig a református Nagytemplom­ban lesz ünnepi istentisztelet,­­ ahol az ünnepi beszédet Uray Sándor reform, lelkész mondja. Mindkét istentiszteletien jelen lesznek a hatóságok képviselői is. (MTI.) szerű ,,gabriellet­tik“ szerszám, a melynek közvője, mestere: Pra­hács József iparos. Ez a munka a kézműiparnak valóságos dísze, minden részében mesteri alkotás. Held Szeletov nyomban meg is rendelte 30,000 koronáért. A ma­gyar kézműiparnak ez a remek példánya már útban van Páris felé s nemsokára Franciaország­­­ban fogja hirdetni a magyar ipar dicsőségét. Prahács József a leg­szorgalmasabb, legképzettebb ipa­rosok egyike; Budapesten az európai hirű Glasz József cégnél­ és Kolozsváron dolgozott, majd éveken át volt külföldön s tanul­mányait Németországban, Berlin­ben (Julius Elb cs. és kir. udvari szállítónál) és Münchenben­ foly­tatta s már több feltűnést keltő ipari cikk került ki keze alól. —­­Gratulálunk a köztekintélyben álló derék iparosunk sikeréhez s hisszük, hogy a kézműipar eme EGYETÉRTÉS 1922. január 1 A vádtanács elrendelte Rakovszkyék szabadlábra helyezését Az ítélőtábla döntéséig mégis­ fogva maradnak. Budapes, dec. 31. A budapesti büntető törvényszék vádtanácsa ma döntött a királypuccs miatt letartózatott politikusok védőinek ama kérése fölött, hogy a letar­tóztatottak kaució ellenében bo­csáttassanak szabadon. A vádta­nács úgy döntött, hogy Rakovszky Istvánt 300,000, Sigray Antal gró­fot 1 millió, Grátz Gusztáv dr.-t 500,000, Schnitzler Ágostont két­százezer korona biztosíték ellené­ben ideiglenesen szabadlábra he­lyezi. A királyi ügyészség a vádta­nács döntése ellen felfolyamodás­sal élt és igy Rakovszky István­nak és társainak ügyie a királyi Ítélőtáblához kerül s miután „birtokon belül“ vannak, a letar­tóztatottak a királyi Ítélőtábla döntéséig nem kerülhetnek sza­badlábra. A nemzetgyűlés folyosóján a képviselők elhatározták, hogy küldöttségileg keresik föl Vass József dr. miniszterelnök-helyet­test és kérik, hasson oda, hogy az ügyészség álljon el a felfolyamo­dástól, illetve a szabad lábrahelye­­zés érdekében ne gördítsen aka­­dáyokat. A küldöttégben, Apponyi Al­bert gróf, Pallaviczini György őr­­gróf, Haller István, Szterényi Jó­zsef báró, Vázsonyi Vilmos, Tasz­ter Béla, Lingauer Albin, Milo­­tay István és Szilágyi Lajos vet­tek részt. Nyomban fölkeresték Vass József dr. miniszterel­tök­­h­elyettest, aki előtt Apponyi A. gróf indokolta meg álláspontját, hogy miért kívánják a letartózta­tott politikusok szabadlábra he­lyezését. Vass József dr. kijelentette,­­ hogy ő a miniszterelnöktől nem kért és nem is kapott erre vo­natkozóan utasítást s igy nem intézkedhetik, de azonnal érint­kezésbe lép az igazságügyminisz­terrel. Vázsonyi Vilmos dr. kijelen­tette, hogy pozitív tudomása van s ezt bizonyítani is tudja, hogy az igazságügyminiszter egyenes utasítására adta be az ügyészség a felfolyamodást. Ezért a nyilat­kozatáért a teljes felelősséget el­vállalja. Tomcsányi Vilmos Pál tárgyalt ezután Sztrakó Gusztáv főügyész­szel, ez pedig később Lehóczky kir. ügyésszel.­­ Mindenki azt várta, hogy eleget tesznek a kül­döttség kérésének, amikor há­romnegyed 3 órakor kijelentették, hogy Rakovszkyék ügyében ma­rad minden úgy, ahogyan van, az ügyészség felfolyamodással él és igy az ítélőtábla döntéséig fogva tartják a politikusokat.­­ Negyvennyolc órán belül nem várható intézkedés. Fél 3 órakor Tomcsányi magá­hoz kérette Vass József minisztert és a küldöttség tagjait s hosz­­szasan vázolta álláspontját s szá­mot adott intézkedéseiről. Kije­lentette, hogy nem utasította az ügyészséget a felfolyamodásra s arra nem is utasíthatja az ügyész­séget, hogy a felfolyamodástól álljon el, mert ez politikum volna, erre pedig csak a minisz­terelnök hivatott. BÁLI ÚJDONSÁGOK FRANK EDÉNÉL: IPAROSOK ÜGYEI Egy debreceni iparos sikere. Prahács József szíjgyártó, bőrönd készítő iparost, a D­ebreceni Ipar­testület alelnökét nagy kitüntetés érte. Ugyanis a napokban Deb- b­recenben járt a Falk debreceni­­ kefegyár párisi képviselője , Henri Szeletor és felkeltötte figyelmét az ,­­a technikailag kiváló és kézügyes­ségre valló gyönyörű angol rend­ és más idegen pénzt, aranyat, ezüstöt legeslegdrágábban vaszak SIMON GYÖRGY Debreczen, Kossuth­ utcait. megbecsülése erős léptekkel fogja elősegíteni a külföld rokonszenvét számunkra. A korona 6a85 Budapest, december 31. A magán­forgalom az alacsonyabb zürichi jegyzés következtében szilárdan in­dult. Minthogy azonban a délelőtt folyamán igen e­rős kezek jelentek meg a piacon realizációs törekvé­sekkel, az irányzat legyengült és az árfolymok lemorzsolódtak. A for­galom a Sziveszterre való tekintet­tel rendkívül szűk keretek között mozgott. Említésre méltó üzle­t a piacon nem­­­olt. Dollár Jolo—11; szokol 898—900; márka 340—44; lej 463—65; osztrák korona 11 és egynegyed—fél; tízezres 10 és hét­­nyolcad—11; dinár $90—900. A nyugati valutákban az árfolyamok névlegesek. Kötések nem fordultak elő. Svájci frank 1190; líra 2550; angol fon 2570; napóleon 2385; ezüst korona 35 és fél—36; forint 92—93. Zürichi zárlat : Berlin 282 és fél; Newyork 512; London 2158; Paris 4150; Milánó 22250; Prága 760; Budapest 0­85; Zágráb 190; Varsó 17; Bécs 19; osztrák lebélyegzett 11. A búza ára. — Az Egyetértés tudósítójától. — A terménytőzsde az év utolsó napján csekély forgalom mellett rendkívül csendes volt, alig egy­két kötés fordult elő. A malmok és az állami bevásárlók tartóz­kodtak a vásárlástól. Különösen csendes volt a búza és a rozs, — míg a tengeri iránt valamivel élénkebb volt az érdeklődés, úgy, hogy ez a cikk megszilárdult. A többi terménycikkben árváltozás egyáltalában nincs. Hivatalos árak : Búza tiszavi­­déki 2350—375, egyéb 2340—365, rozs 1550—575, takarmányárpa 1700—750, sörárpa 1775—850, kö­les 1500—600, zab 1500—530, ten­geri 2000—25, repce 27—28, korpa 1110—30. A liszt és őrlemények piaca csendes. A 0-ás lisztben inkább kínálat van, mint kereslet. Jó vi­déki márkájú 0-ás liszt 34—35, gyengébb 3350 árfolyamon kínál­ták. A főzőliszt jó vidéki márkájú 2700 korona. 6-os kenyérliszt 22, 7 és feles 1850—900, 8-as takar­mánylisztben igen kedvezőtlenül befolyásolja az a körülmény az üzletet, hogy hiányzik az a te­rület, amely eddg a legjobb vevő volt erre a cikkre, így a nyitra­­megyei terület és Felsőmagyaror­­szág. A kereslet így minimális és 1225—275 árfolyamon került for­galomba. Egy kötés történt benne 1300-as kurzuson. A korpa jelen­tősen megszilárdult. Ennek oka részben az, hogy a malmok igen gyenge készletek felett rendelkez­nek, másrészt pedig, hogy janu­árban a gazdák jobban fedezik szükségleteiket. Korpa promt 1125, januárra 1150, január, feb­ruár 1165—175, január, március 1200. Január—márciusi tételek­ben néhány nagyobb malomtétel fordult elő. A vidéki korpa igen drága. Békés megyében 12, ké­sőbbi szállításra pedig 1275 az ér­tékelése. Debreczenben a korpa 1200, később pedig 1275. la gyapjú szögesén Feldheim Dezsőnél, a C­rohner-hál.)­o

Next