Egyetértés, 1924. január-április (6. évfolyam, 1-99. szám)

1924-01-01 / 1. szám

DEBRECZEN, 1924. VI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM. E9PSN itssss,^ mmmmtmmemm mawmm** métusfmBtm \ E­lőfizetési Ar helyben es vidékén: egy hónapra 7000 korona. EGYES SZÁM Ára 300 KORONA. Kiadótulajdonos: Baltazár Irodalmi és Lapkiadó Rt. A szerkesztésért felelős: POSCH DEZSŐ. KEDD, JANUAR 1 Szerkesztoség és kiadóhivatal: Kossuth-utca M1 szám alatt* város* háza ép alat­ti Boldog új évet kíván ma mindenki egymás­nak. Boldog újévet. A kínai imagépek jutnak eszembe, amelyeket a víz hajt s az ima mégis annak javára számít, akié az ima-malom. Ezt a kívánságot, a boldog újévet is kinyomatjuk ma az újságba összes szíves ismerő­seink, vagy barátainknak, ki­nyomatjuk névjegy-félére s el­küldözgetjük a kedves bará­tainknak és tiszteltjeinknek. — Legalább nem kell egymás sze­mébe néznünk s nem látszik üyeg az arcokon, hogy a jó kí­vánság alig több, mint egy ste­reotyp mondás, amelyet legfö­­lebb az udvariasság szorit ki az ajkakra. Miért e rideg közömbösség? Mert elveszett a hit abban, hogy e kívánságnak foganatja is le­het. Az embereknek meg lel­kükben remeg a bombák rob­banásának hangja, véres ár­nyak kisértete ijesztget még s a biztonságérzés hiányainak lidérce nyomja a lelkeket. Kö­rül vigasztalanság, szegénység, küzdelem a kenyérért, tüleke­dés az aranyért, a pénzért, fé­nyért, autóért. És ma talán már mégis va­lami biztató sugár igyekszik át­törni a kétségbeejtő feketesé­gen, a nyomasztó ködön. A csongrádi rémtett tetteseit szin­te tüneményes gyorsasággal tudták lefogni. Tehát már a rendnek is szabad érvényesül­ni, a rendőrség kötetlen kezek­kel cselekedhetik s talán­ tán oda is eljutunk, hogy az igazi gyilkosokat is el lehet hurcolni a hordók tetejéről, az íróasz­talok mellől, mert itt születtek meg a gyilkosságok, innen ol­­togatták az éretlen, vagy meg­­vakított lelkekbe és agyagba a g­yűlölet, a bombavetés, az em­­ergyilkolás csiráit. Olyan boldog újévet kívá­nunk és remélünk, amelyben már nem kell ezekről a dolgok­ról szólanunk, még emlékez­nünk sem s eltűnnek ezek a gyilkosságok és gyilkosok. Olyan boldog újévet, amely­ben gyűlölség nélkül fog egy­más mellett elhaladni ember és ember és soha semmi egyéb­ben nem bírálják el az embert, hogy becsületes, dolgozó ma­gyar állampolgár-e, vagy sem, hasznos tagja-e ennek a nem­zetnek, amelyet földre tiprott voltából egyesült és nem szét­húzó erőkkel lehet csak föl­emelni glóriás, őt megillető ma­gasságra. Oyan boldog újévet kívánunk, amelyben egyetlen szóban meg­találjuk a boldogságot s ez a szó : szeretet. E szeretetből fa­kadhat csak mindaz, ami bol­doggá tehet, ebből fakad az erő, a jólét, a nagyság és a boldog új esztendő. Budapest, dec. 31. Bethlen István gróf miniszterelnök né­hány napi pihenőjéről Radvány­ból csak holnap este érkezik vissza. A­ január 3-án összeülő nemzetgyűlés ülésén azonban már előreláthatólag részt vesz. A miniszterelnök a parlament­ben fel kíván szólalni a párisi tárgyalások ügyében. A minisz­terelnök január 2-án, szerdán átveszi rendes hivatala vezeté­sét. A nemzetgyűlés legközelebbi munkaprogrammja az indemni­­tás folytatólagos tárgyalása, a belügyminiszter fővárosi tör­vényjavaslata, a földreformno­vella és több más fontos szociá­lis törvényjavaslat. Kétségtele­nül foglalkoztatni fogja a nem­zetgyűlést a csongrádi véres bombamerénylet ügye is. Vál­tozott helyzetet teremt, hogy a nyomozó hatóságok igen rövid idő alatt úgyszólván néhány órán belül nyomára jutottak a merénylőknek. A politikai kö­­rökben a helyzetet úgy ítélik meg, hogy ez a körülmény az vették tervbe, amelyen a kül­­lönösen befolyásolni fogja. Az egységes pártban szerda estére értekezlet összehívását vették tervbe, amelyen a kül­földi kölcsönről és azzal össze­foggva kCi'QCSCivi’Gi . fogiit.lv ta­­nácskozni. Mint értesülünk a jóvátételi kérdés is szóba kerül az értekezleten. Arra nézve Ik­­lódy Szabó János határozati ja­vaslatot fog terjeszteni a Ház elé, amelyben leszögezni kí­vánja a párt magatartását, hogy helyeslőleg és megnyugvással fo­gata Bethlen István grófnak a jóvátétel kérdésében elfoglalt ál­láspontját. asSíR&® •WWwww Bethlen István miniszterelnök fel­szólal a párisi tárgyalások ügyében Kiderítették és letartóztatták a csongrádi bombás gyilkosokat. Piroska János adta a bombát, Simkó László dobta a terembe. Szeged, dec. 31. A négy nap óta folyó nyomozás a csong­rádi bombamerénylet ügyében eredményhez vezetett, Diószegi János dr. miniszteri tanácsos a belügyminisztérium nyomozó osztályának vezetője ma haj­nali fél hat órakor a következő hivatalos közleményt adta : A csongrádi bombamerény­let ügyében a rendőri nyomo­zást befejeztük. Valamennyi tettest letartóztattuk és ma reg­gel fél 10 órakor ,csendőrségi fedezettel beszállítjuk a királyi ügyészség fogházába. A főtettes, aki a bombát dob­ta, Simkó László 22 éves gaz­dálkodó. Az értelmi szerző Pi­roska János tényleges főhad­nagy, festőművész, akit a sze­gedi vegyesdandár parancsnok­ság hozzájárulásával szintén le­tartóztattunk. A bűntényben részesek : Zubeck Mihály fel­függesztett tanító, Kesztel Sán­dor gépész, Sághy Rókus föld-­­­míves, Piroska L­yörgy keres-­­­kedő, Bölönyi Miklós 31 éves foglalkozásnélküli egyén, aki Simkót a bombadobásra kiok­tatta és Forgó Ferenc gazdái -­­ egyik gyanúsítottnak ma éjjel tett vallomása alapján reggel nagyobb mennyiségű robbanó­anyagból való patront talált a nyomozó hatóság. Csong­rád, dec. 31. Bölönyi azt állította, hogy a robbanás éjszakáján ágyban volt oda­haza, de ezt három tanú meg­cáfolta. Szemébe mondták, hogy féltizenkettőkor még a Magyar Király szállóban látták, ekkor elsietett. Ekkor ment el Piroskáék házába kézigráná­tért és adta oda Simkónak. Bölönyi erre megtört. Simkó a merénylet után eltűnt a vá­rosból és csak két napi kuta­tás után akadtak rá a csend­őrök csongrádi tanyákon. Eddig kilenc embert tartóz­tattak le a gyanúsítottak közül. Vasárnap este mind tagadtak, -10 órakor történt az első beis­­­­merő vallomás, amelyet Sághy tett. Elmondotta, hogy a me­rénylet előtti időben egy doboz­ban ekrazitpatronokat kapott Piroska főhadnagytól. A rozs­dás pléhdobozban 40 darab ek­­razit volt, amely negyven bomba megtöltéséhez alkalmas. A megmaradt 38 patront Sághy elrejtette a csongrádi Szenthá­romság­ téren levő átjáró híd alatt. Az éjszaka folyamán el­vezette a csendőröket erre a helyre, ahol megtalálták az ek­­razitot. Szilveszter estéjén újabb merényletre készült a társaság. Piroska főhadnagy budapesti főreáliskolai tanár, 30 év kö­rüli ember, aki bár Budapesten működött, minden hónapban megjelent Csongrádon, ahol ba­rátaival megbeszéléseket foly­tatón. Szeged, dec. 31. A szegedi­­államrendőrség közbejöttével megkezdett nyomozás vasárnap estig teljesen felderítette a szer­da éjszakai bombam­erénylet összes részleteit. Kezdettől fog­va minden józan emberi logi­­ka amellett szólt, hogy a bűn­tény elkövetője Bölönyi volt bo­tos ispán és Simkó voltak. A kihallgatások éjjel-nappal folytak. Az őrizetben levőket úgyszólván lélekzethez sem hagyták jutni. Közben egymás után vonultak fel tanúk, akik­nek terhelő vallomásaik alap­ján mind szorosabbra fonó­dott a hurok. Simkó természeténél fogva rebellis és fenyegető ember volt. Mindenki félt tőle a vá­rosban. Kezdettől fogva­ a gya­­nú egész tömege terelődött rá. Különösen súlyos volt Bölönyi háziasszonyának vallomása, amely lényegében negatív ter­mészetű volt, a rendőrség azon­ban phisikai szempontból en­nek a vallomásnak juttatott a legnagyobb jelentőséget. Bö­lönyi házi­asszonya ugyanis el­mondotta, hogy lakója a me­rénylet napján az esti órákban rövid ideig otthon tartózkodott, azután eltávozott hazulról. Tá­vozását nagyon gyanúsnak ta­lálta, mert úgy látta, hogy Bö­lönyi valamit kabátja alá rejt­ve, elvitt hazulról. Simkó beismerte, hogy szer­dán éjszaka 12 óra után néhány perccel dobta be a gránátot a Magyar Király szálló emeleti termébe. Simkó lakásán egy , másik gránátot is találtak, an­ely teljesen hasonló ahhoz, amivel a merényletet elkövet­ték. Ennek a gránátnak mely találása után a tettesek nem­

Next