Egyetértés, 1925. január-április (7. évfolyam, 1-97. szám)
1925-01-01 / 1. szám
Nagy lelkesedéssel hívták meg dr. Baltazár Dezső püspököt a phoenixvillei egyházba. Lewyork, dec. 31. A phoenixvillei református hívek legutóbbi összejövetelén a reggeli istentisztelet után Kováchy Kálmán lelkész a gyülekezet elé terjesztette Baltazár Dezső dr. püspök küldetését, melynek érdekében immár másodszor járja Amerika földjét. Hagsúlyozta, hogy az igaz keresztyénség jellemvonása, az őszinte szív dobogása ütemén tevékenységre szólított hit, melynek egyetlen célja : a jócselekedet. Baltazár püspök úr — mondotta —■, * I. I. i'aja, vallása s a magyar kultúra fáklyatartójaként apostolkodik az idegenbe szőtt magyar reformátusok között is, tehát méltó a legnagyobb pártfogásra. Lelkész beszéde után az egész gyülekezet egyhangúlag, a legnagyobb lelkesedéssel ismételten meghívta főt. Baltazár urat s minden lehetőt meg fog cselekedni a mostani alkalommal is, hogy részben előmozdítsa az otthoni magyar művelődés szent ügyét A „Hajdúnánási Jubiláris Ünnepe A „Hajdúnánási Dalárda" 1925. év január hó 3-án, szombaton ünnepli meg fennállásának 40. évfordulóját. Belépődíjak az esteli díszhangversenyre: 1. hely 40,000 K., II. hely 30,000 K, állóhely 20,000 K. A díszhangverseny után társasvacsora a fegymm. tornacsarnokában. Egy teríték ára borral együtt 70,000 korona. A vacsorán való részvétel vidékiek részéről dr. Nagy Imre városi főjegyző, vacsorabizottsági elnöknél bejelentendő. Az ünnepségekprogrammja : I. Vendégdalegyletek és a Dalosszövetség kiküldötteinek fogadása a vasútállomásnál 2-án, délután 5 órakor és 3-án, reggel fél 8 órakor. II. Hálaadó istentsztelet a ref. templomban délelőtt negyed 10 órakor. 1. XC. zsolt. 1. v. 37 dics. 1., 12. v. közének. 2. Mennyben lakó én Istenem... Énekli a Hajdúböszörményi Törekvés Dalkör. 3. Ima. Tartja Kolozsváry Mihály ref lelkész. 4. Schubert: A teremtőhöz ... Énekli a Debreceni Városi Dalegylet. 5. A zászló megáldása. 6. Mácsay S.: Magyar gályarabok éneke. Énekli a Hajduhadházi Városi Dalkör. 7. Himnusz. Közének.ül. Díszközgyűlés a Bocskay- szálló nagytermében d. e. fél 11 órakor. 1. Szabados : Hiszek- jegy. Énekli a Hajdúnánási Dalárda. 2. Elnöki megnyitó. Tartja dr. Berencsy János, a Hajduná-nási Dalárda elnöke. 3. A Hajdúnánási Dalárda 10 éves története. Irta és felolvassa Jámbor Kálmán, a Dalárda tb. jegyzője. 4. A régi dalosokat beszéd kíséretében kitünteti dr. Baránsky Gyula, a Magyar Dalosszövetség ügytv. elnöke. 5. Üdvözlések. 6. Erkel: Himnusz. Énekli a Hajdúnánási Dalárda. IV. Ünnepély a Kossuth-szobornál délután 2 órakor. 1. Szabados : Hiszekegy, összkar. Éneklik az összes dalárdák. 2. A Kossuth-szobrot megkoszorúzza Márk Endre üdvtanácsos, a Debreceni Városi Dalegylet elnöke. 3. Rérfi: Bús magyarok imádsága, összkar. Éneklik az összes dalárdák. 4. A jubiláló Dalárda zászlójának megkoszorúzása a résztvevő Dalegyletek részéről. 5. A vendégdalárdák zászlóinak megköszönt - zása. A Debreceni Városi Dalegylet zászlóját Zsufra Julia. A Hajdúböszörményi Törekvés Dalárda zászlóját Ember Gizella. A Hajduhadházi Városi Dalkör zászlóját Nagy Mariska. A Haj- ,dúnánási Iparos Dalkör zászlóját Somogyi Ilonka urleányokkonszeruzzák meg. Rossz idő esetén a zászló koszorúzása a díszközgyűlésen történik. 6. Erkel : Himnusz, összkar. Éneklik az összes dalárdák. Az összkarokat vezényli Makláry Lajos, a Hajdúnánási Dalárda karnagya. V. Diszhangverny a Bocskaiszálló nagytermében este 7 órakor. 1. a) Szabados: Hiszek egy; b) Ammer : Nem, nem, soha! Énekli a Hajdúnánási Dalárda. Karnagy Makláry Lajos. 2. Prolog. Irta : Házi Poéta. Szavalja : Magi Gizella urleány. 3. Beethoven ■ Hymnusz az éjhez. Énekli a Debreceni Városi Dalegylet. Karnagy Horváth Károly. 1. Lányi: Régi nóta. Énekli a Hajdúböszörményi Törekvés Dalkör. Karnagy : Varga Béla. 5. Hegar: Az erdő ébredése. Énekli a Hajdúnánási Dalárda. Karnagy: Makláry Lajos. 6. Koffer K.: Mi riasztja fel a magyart. Énekli a Hajdúnánási Iparos Dalkör. Karnagy : Mikó László. 7. Abt. bérenc : A haza. Énekli :• Hajdúhadházi Városi Dalkör. Karnagy: Vida Károly. 8. Petőfi—Dr. Ángyal : Az én szerelmem. 8. szólamú kar. Énekli a Hajdúnánási Dalárda férfi és női kara. Karnagy : Makláry Lajos. 9. Beschnitt: A rajni út. Énekli a Debreceni Városi Dalegylet. Karnagy Horváth Károly. 10. Beszéd. Tartja dr. Baránsky Gyula, a Magyar Dalosszövetség ügyvezető elnöke. 11. Révfi: Népdalegyveleg. Énekli a Hajdúböszörményi Törekvés Dalkör. Karnagy: Varga Béla. 12. Lányi: Szárazföldből... Énekli a Hajdúnánási Dalárda. Karnagy: Makláry Lajos. Ezzel a kórussal nyert II. díjat a Dalárda az 1907. évi egri orsz. dalversenyen. 13. Mácsai : Népdalegyveleg. Énekli a Hajduhadházi Városi Dalkör. Karnagy: Vida Károly. 14. Kjerulf: Haidengeri nászút. Énekli a Hajdúnánási Iparos Dalkör. Karnagy : Mikó László. 15. Demény: Szerenád. Vegyeskar. Énekli a Hajnánási Dalárda Vegyeskara. Karnagy : Makláry Lajos. VI. Díszhangverseny után társasvacsora a főgimnázum tornatermében, hol a résztvevői a Dalárdák felváltva hangversenyeznek. ff TÁRCA. Jókai. A ránk derengő új esztendő: Jókai éve lesz. Hivatalos alkalomszerűség szerint, mert hiszen minden magyar esztendő az övé elsősorban. A magyar irodalom csillagokkal tele szórt égboltozatán az ő csillaga ragyog ugyanis legkáprázatosabb fénnyel. Mert az örök életű magyar Géniusz fénysugarait hinti szét Jókai lánglelkének csillagfénye. Nem a meghalt Jókaié, — azt egy virágos sirkant jelzi csupán, — hanem az élő írófejedelemé, mely időtlen idők végéig mindenka uralkodni fog a magyar lelkeken és sziveken. Jókai országa szomorú uj esztendőt ül, kultúráját, anyagi jólétét megirigyelve ellenségei s az országot szétdarabolták. Elrabolták a Jókai egykor aranykorban élő Erdélyét, idegen járom alá hajtották az ő, általa minden időkre megörökített Szepességének hűséges népét, az ő mesemondásában ragyogó nyugati részeket, a magyar királyokat koronázó pozsonyi székesegyházzal egyetemben s azt a kis magyar a jó részét az Adriának, melynek tengerzöld habjai az ő csillaga soha ki nem múló fényének visszatükrözését rengetik lágyan. Mert uralkodó családok, az egymással ökölharcot vivő nemzet különböző nemzedékei a ma ígakénak tarthatták Magyarországot, de voltaképen száz esztendő óta a Jókaié volt az, a csíki ha-vasoktól, Pozsony városáig és hármas kárpáti csúcstól le az Ad- triáig, a régi magyarországi határok közt. Ma sem a mienk és nem ellenségeinké, hanem az övé. Mitőlünk vehették az elrabolt területek kincses szépségeit, de Jókait sohasem foszthatják meg azoktól. Soha! És most az ő hivatalos esztendejében, pislogó mécsek és tündérfényt lövelő villamos lángok világánál, — ha talán titokban, magukra zárt ajtók mellett, de az ő írásaiban élő Nagymagyariországban élnek erdélyi véreink, az „Egy az Isten!“ tanait való székelyek, a ,,Lőcsei fehér aszszony“ nemzete, a ,.Kárpáthy Zoltán népe, a „Tengerszemes hölgy“ késői unokái. Ott élnek, lehajtott fejekkel borulva a biblliás magyar krónikák: a Jókai Írásai felé. A szilveszteri éjszakában mi debreceniek pedig lehetetlen, hogy rá ne gondoljunk arra a hortobágyi csárdára, amelynek írójában Petőfi Sándor pihente ki az út fáradalmait, de amelyiknek vendégmarasztaló ereszére a Jókai futó „Sárga rózsája“ kúszott fel, felkínálva nekünk a költő-író fejedelem legszebb ajándékának soha el nem hervadó virágait. Jókai birodalmából hiába is akarta az oláh a Tiszáig megülni az ország keleti részét, Debrecen környéke és a nagy Hortobágy a miénk maradt. És szabad levegőn virulnak a Jókai sárga rózsái a nemrégen még gyáva ellenség által letaposott magyar talajban. Mi hisszük, hogy Jókai, az örökkön élő Jókai, egyedül ő, mint a magyar kulturális fölényesség vezére, talán kardcsapás nélkül fogja visszaszerezni a tőle elrajbolt országrészeket, de most meg ■ is vigasztalan a helyzet. Havasi gyopárt nem nyújthatunk felé az új év hajnalán, sem a magyar tengerpart büszke pálmáját. Mi debreceniek szakítsuk le tehát a Jókai rózsafájának, az emlékezés beláthatatlan területen fekvő rózsaerdejének egész nyitását s szórjuk hódolattal a lába elé. Szathmáry Zoltán. \ EGYETÉRTÉS 1925 január 1. Legszebb újévi cikkek — im ■■■■BMMMMMMBPíMMIBIIIMMIffliH'MglTMWMlHNB'll cukorkák, dbzek, gyertyák, csillagszórók, angyallánc legolcsóbban kaphatók rr Csanaknál Piac ucca 51. szám Boldog Újévet kíván nagybecsű vevőink és jó ismerőseinek FRANÓ ERNŐ Csapos utca 11. és 90. Lord Byron. Irta : Oláh Gábor. Negyedik közlemény. — A női szépségnek nincs fáradhatatlanabb festője Byronnál. A Don Juan VI. énekében, a szambuli szerály éjszakájában nyugvó gyönyörű lányokat úgy írja le, hogy a betűk megmozdulnak belé. E a testiség nélkül is érzéki, vagy jobban mondva : érzékiségében szellemi hatású képsorozat a velencei szerelmi tobzódások idejében való , bennük remeg a vágyak vágyain túl a lelket is ölelni akaró, de el nem érő költő sóvárgása. Mert mi a szerelem ? — mi lélek örök vágyódása a szépért. Ha Byrontól megkérdeztük volna : mi a legszebb a világon ? - azt felelte volna : gyönyörű tájék keretében egy gyönyörű nő. Másik fő erőssége a reflexiókban, az elmélkedésekben rejlik. A Don Juan kétezer versszaka költői lexikona a szép, szellemes mondásoknak. Tündérerdő, ahol ezüst fák és arany virágok nőnek, ezüstösen csillámló gondolatok és arany gyanánt ragyogó reflexiók. Tulajdonképen a költő vezérszólama hangzik ezekben föl, mikor modern eposzának, e nagyszerű hangszerelésés szimfóniának wagneri zenekara együttesen zúg. Remekül meg lehetne belőlük festeni Byron lelki arcképét. Az élet minden viszonyára, a szív minden rezdülésére sssasmMTBsaittmmmiTrrrr^-~Ti,?rm,Wiz*^m —■ «•** s Sodorjon JANINA papirt