Egyházi Tudósítások - függelékül a Religio és Neveléshez, 1841. 1. félév (2-26. szám)
1841-03-28 / 13. szám
dasdon, 19én Bonyhádon, 20án Mányokon, 21én Aparon, 22én Varasdon, 23án Zombán, 24én Kajdacson, 25én Pakson, 26án Faddon, 27én Tolnán, 26án Várdombon, 29én Duna-Szekcsőn, 30án Babarczon, 31én Bollyban leend; — a’ próbatételnek rendje pedig ez: e méltósága mindenhol reggel hét órakor a' sz. mise-áldozatot bemutatván a' templomban a' gyermekeket szám-mennyiségökhöz képest kikérdezendi. Ezen vizsgálat legalább 12 óráig, vagy hol akár a’ helybeli akár a’ máshonnan összegyűlő ifjúság nagyobb számú, délután két óráig is el fog tartani, — azután elolvastatik az érdemosztályozás, melly alkalommal a’ gyermekeket a körülményekhez képest megdicséri vagy nagyobb szorgalomra serkenti, figyelmét leginkább a’ szülőkre fordítván, kik gyermekeiket szorgalmatosan iskolába nem járatják. A’ méltóságos főpásztor jól tudván régi tapasztalásból, hogy az iskolás gyermekek’ iparát semmi jobban elő nem mozditja, mint ha azok valamelly ajándék által értesittetnek arról, hogy szorgalmuk az elöljárók által is elismertetik, különbféle, igen nagy számi ajándékot vitt magával a’ jobbak közt elosztandókat, úgymint: nagyobb kisebb, szebb egyszerűbb imádságos könyveket, szent képeket, olvasókat, gyöngyöket, csillagokat, keszkenyőket, különbféle szalagokat, parasztkalapokat, czifrán kivarrt mellényeket ’stb. Mindenütt a’ mestereket is, kiknek az egész környékből összejönniük kell, jobb és czélszerűbb oktatásmódra tanítja maga ’s buzdítja, gyakran szintúgy jutalmak által. Sőt a’ lelkészeket is, miként ügyeljenek e’ legüdvösségesebb tárgyára hivatásuknak, serkenti.“ Már ez valóban a’ népnevelés’ tettlegi előmozditása, mellyet olly sokan csupán ajkaikkal pengetnek. (Vegyes házassági ágg.1 . Sáros vmegyének a’ folyó hó’ Sdikán Eperjesen tartott közgyűlésében a’ vegyes házassági országos érdekűvé lett tárgya fölött élénkül tanácskoztak a’ megye’ Rendel. Érdekes és lelkes beszédek után másnap hat órakor délután jelenté ki az elnök, hogy Sáros vmegye Esztergom’ határozatát pártolja, ’s fölirást rendelt, mellyben ő Fölsége kegyelmes urunk, mint apostoli király, jobbágyi hódolattal megkeressék, miszerint legmagasb tisztjénél fogva a’ kath. szentegyház’ lelki szertartásainak elrendelését, illető törvényes függetlenségét, továbbá is leghathatósb királyi utalma alá venni, az egyház főnökök és lelkészek ellen ez okból némelly nemes megyék által rendelt vádakat és büntetéseket kegyelmesen megszüntetni, és igy magas bölcseségével a’ hazának olly igen szükséges lelki nyugalmat visszaszerezni kegyeskedjék. *) Kérdés és felelet „Valljon azon intézkedések, miszerint némelly vmegyék a' vegyes házasságoknál szóban levő áldásmegtagadás’érvénytelenségét szolgabirák által a'népnek megfejteni, 's azt e’ pontban fölvilágosítani rendelik: törvényesek-e? üdvösek vagy káros következményüek-e? Felelet: törvénytelenek,’s káros következményüek mind a’ statusra, mind az egyházra. — Törvénytelenségük kitűnik abból, hogy a’roppant corpus juris’egy lapján sem találhatni, hogy valaha a’ világiaknak az egyházi dolgok belkormányzatába befolyás engedtetett volna; nem különben arra sincs hazánk’ évkönyveiben példa , hogy a’ megyék az egyházhoz tartozó szertartásokat magyaráztatták volna a’ népnek. A’ kath. egyház még soha sem vitte rituáléját sanctionáltatni a’ világi hatósághoz ’s nem is vendi. Vagy a’ vármegyékhez tartozik-e az egyházhoz tartozó dolgokban fölvilágositást adni a’ népnek? ha igen, akkor minek rendeltettek a' papok hit őreivé ’s tanítókká? Nem lehetséges-e, hogy a’ szolgabirák különböző vallásunk lévén — nem járnak el eléggé catholice kitűzött tanításaikban, és népünk’hitén érzékeny sebet ejtenek?De tiltják azt világos ’s el nem magyarázható törvényeink is, jelesen Kálmán’ 1 fő könyv. 65 fejezetében, hol nyilván tiltatik az efféle beavatkozás az egyházi dolgokba. Nullus Comitum (a’ főispánokat érti) vel militum (értvén a’ vármegyékhez tartozó nemességet) in Ecclesia praesumat sibi vindicare potestatem, praeter solum Episcopum. E’ szellemben van az 1550. 16. t. czikk szerkesztve, hol tiltatik, quidpiam moliri contra Ipsorum (Episcoporum) pios conatus. Ezekből nyilván*3 Érkezett a’ szerkesztőséghez ezen gyűlésről egy hoszszabb ’s részletes tudósítás is, de mivel az író, levele’ végén, magát meg nem nevezte, fölvett ’s az előrajzban is kihirdetett elvénél fogva az egyébként becses iratot kénytelen volt a’ szerkesztőség félre tenni. — Újra emlékezetbe hozatik itt, hogy senkinek munkája, ki nevét, melly azonban, ha a’ szerző kívánja, titokban fog tartatni, a’ szerkesztőséggel nem tudatja, a’ Religio és Nevelés’, vagy az Egyházi Tudósítások’ számára el nem fogadtatik. A szeril