Egyházi Tudósítások - függelékül a Religio és Neveléshez, 1841. 1. félév (2-26. szám)

1841-02-21 / 8. szám

]Első félév. 184­1» I dik szám. PESTED 8. V­ASÁ­RUTAI?« Februárius 24* Magyarország és Erdély, Válasz a korszerű kérdésre. A’ Társalkodó’ folyó évi 8dik számában e’ kér­­dés létetett: „mikor ’s hogyan töröltetett el Kálmán királyunk’ Ildik könyvének XVdik fejezete? (De de­sponsatione conjugali in facie ecclesiae flenda. De de­sponsatione conjugali placuit sanctae synodo, ut omnis conjugalis desponsatio in conspectu ecclesiae, prae­sente sacerdote, coram idoneis testibus, aliquo signo subarrhationis et consensu utriusque fieret, aliter non conjugium sed opus fornicationis reputetur)“ — A’ rö­vid válasz „sehol és soha sem.“ — ’S ha most kér­dezném: „mikor és hogyan töröltettek el a’prolog. uit. 9., Kálmán királyunk’ I—so könyvének V. VI. és LXV. fejezetei, v. Mátyás királyunk’ I-ső könyvének IHdik é­s különösen az 1550dik IIdik czikke, ’s több ezek­kel rokon szellemű czikkelyei törvény­könyvünknek ?“ kész volna-e kérdő ur e’ tárgy körül tett fürkészetei­­nek eredményét habozás nélkül, őszintén kimondani. De vessünk tekintetet a’ kérdés alá vont fejezet’ néhány szavaira. Megtörténhetik, hogy nem sokára fog keletkezni olly glossator is, ki bennünket megta­nít arra, hogy sancta synodus ’s a’ conventus optima­tum ’s congregatio regni principum — hasonértelmű szavak, de még ez az értelmes közönséget felvilágo­sításával meg nem ajándékozza, engedelmével kérdő urnák én a’ kettő közt különbséget találok. — ’S vall­jon az in conspectu ecclesiae szavakat egyedül betű szerinti értelemben anyagi ecclesiáról veszi kérdő ul ? Ha igy, nem az leszen-e értelmük, hogy a’ kőből épített ecclesia előtt — ’s igy tőle némi távolságra állva kell a’ házassági kötést tenni ? E’ szerint János apos­tol is kőből épített ecclesiát érthetett igy írván: cha­­rissime, fideliter facis, quidquid operaris in fratres, et hoc in peregrinos, qui testimonium reddiderunt cha­­ritati tuae in conspectu ecclesiae“ III. lev. 5. és 6.”­— Krisztus urunk’idejében még nem divatoztak templo­mokban a' harangok, milly értelme leszen tehát Meg­váltónk’ e’ szavainak „qui ecclesiam non audierit etc.? — De tudhatá kérdő ul az „ecclesia“ szónak értel­mét sz. István Iső könyvének IL fejezetéből is, és kü­lönösen e’ tekintetben az in conspectu v. facie eccle­siae kifejezéséről Lucius Ferraris Bibliotheca Romae 1766 tom. 50. sub art. Matrimonium m­in. 57.50. ki­­meritőleg értekezik. Különben pedig tapasztalható v. hallható kérdő az, hogy több házasság köttetett már hazánkban is privát házakban a’ nélkül, hogy a’ házasságra lépők csak láthatták volna az ecclesiát, ’s mégis mind az eccle­sia, mind a' világi törvény valódiaknak, ’s ollyaknak tartó ezen házasságkötéseket, mint a’ mellyek külön­ben kérdő ur’ kívánsága ’s betű­ szerint in conspectu ecclesiae vitettek végbe. Egyébkint pedig valamint Kál­mán királyunk kérdésbe vett fejezete, úgy a’ tridenti zsinat is csak egészen katholikus házasságokat értett, midőn rendelé, hogy in conspectu ecclesiae köt­tessenek. De ig­en csodálatos dolog, hogy illyetén korszerű állításoknak ’s különösen a’ kérdéses fejezetnek olly tág értelem adatik, mellyet meg nem bírhat. Kár, hogy pogány vezéreinktől nem öröklöttünk néhány sornyi írott törvényt; talán a’ vegyes házasságok’ ügyében ezekre is, nem kis sikerrel lehetne hivatkozni! — Ugyan mit mondana kérdő ur, ha valaki a’ vasutat — hála Istennek, mi is bírunk már egy darabkával! — nem elég jó karban találván, az 1599dik 30dik czikkre támaszkodván, az alispányt 24 forintba kívánná meg­­marasztalni? Quid rides? Mutato nomine de le fa­bula narratur. Mert Kálmán király’ idejében, ’s az 1647ki 14dik 1.czikk’alkotásakor épen úgy divatoz­tak vegyes házasságok, mint 1599 ben vasutak, mit annál biztosabban állíthatni, minthogy azon időben magok a’ protestánsok istenes törvények’ tekintetével is ellenzették a’ vegyes házasságokat. Albericus Gen­tilis hires ref. törvénytudós igy irt: „Non licet nobis commiscere connubia cum papistis,­ qui nobis sunt an­­tichristiani“ de nuptiis Hannoviae 1601 libr. 2-6 cap. 1920. — Szamariai János liturgiájában (Leutschoviae 163­6, 109. lap) ezeket olvassuk: „Tiltjuk a’ keresz­tényeket a’ pogányoknak, a’ zsidóknak, az eretnek embereknek házasságbeli társaságoktól istenes térre-

Next