Egyháztörténet, 1944 (2. évfolyam, 1-4. szám)

1944-01-01 / 1-2. szám

forintot hazánkban nem vertek, tehát képzeleti érték volt,121 mégis, akár csak külföldön, itthon is forintban és váltópénzeiben számoltak. Egy magyar arany 104, más számítás szerint 100, míg egy ezüstforint csak 60 krajcárt ért. Egy forintban 100 dénár, vagy 120 pfennig (fillér) találtatott. Az arany és az ezüstforint aránya 5 :3. Belényesi Strassburgban hagyott 138 aranya 230 forinttal volt egyenértékű. Belényesi 230 forintjából több mint négyszer telt volna ki házigazdájának, Delius professzornak, vagy Kálvin Jánosnak Strassburgban kapott évi fizetése,122 tizenegyszer Oporinus tágas bázeli üzletházának bére,123 majdnem négyszer Gyalui Torda Zsigmond olaszországi nevelőtanári fizetése,124 és majdnem fel­ért Melanchthonnak, vagy Istvánffy Pál helytartótanácsi tagnak évi fizetésével.125 Gergelynek egymagának feleannyi tartalékolt pénze volt, mint amit (600 forint) Telegdy Miklós adott 1568-ban Paksi Mihály kezébe, hogy az Telegdy fiaival végül is öt évre terjedő körúton bejárja, Genfet, Heidelbergát, Lyont és Párist.126 Hazánkban ebben az időben egy jobbágytelek, gyakran több jobbágycsalád megélhetési alapja, átlag 40 forintba került.127 Két fillér volt egy font marhahús, négy fillér egy meszely bor és Heltai Gáspár egy forintot kért Újtestamentumáért.128 Belényesi pénze tiszta aranysúlyban 484,1730 grammot tett ki, vásárlóértékben pedig, Lang Ágoston számítása alapján,129 nem kevesebb mint 5.300 békebeli aranykoronát. És ez csak a Strassburgban letétbe helyezett összeg volt. Nemcsak hogy nem szorult tehát Belényesi Hubert kölcsönére,130 de a tulajdonában levő könyveket is tekintetbe véve egyenesen vagyonosnak volt 121 Acsády Ignác: Magyarország pénzügyei I. Ferdinánd uralkodása alatt. Budapest: Athenaeum, 1888. 32. 122 Deliusra: Fournier Marcel és Engel Ch.: Gymnase, Academic et Université de Strasbourg. I. rész, 1525—1621. Páris és Strassburg 1894. 33., Kálvinra: Ugyanott, 34. 123 Schmidt К.: Die Briefe des Joh. Oporins an den Strassburger Pre­diger Conrad Hubert, Basler Beiträge zur vaterländischen Geschichte, Basel: Georg 1893. XIII. kötet, 418. 124 E T. E. IV. 452. 125 Melanchthonia: Paulsen, Geschichte des gelehrten Unterrichts, 1919. 3. kiad. I. 223. Istvánffyra: Pintér J.: Magyar irodalomtörténete. Tudomá­nyos rendszerezés. II. 385, 126 Frankl Vilmos: A hazai és külföldi iskolázás a XVI. században. 1873. 250. Loesche, G.: Kálvin hatása és a kálvinizmus Európa keleti or­szágaiban és S. Szabó József: A helvét irányú reformáció elterjedése Magyar­ Országon és Erdélyben. Debrecen, 1912. 163—8. 127 Acsády I.: M. pénzügyei 1526—64. 1888. 211. 128 R. M. A. I. 56. V. O. Gulyás P.: A könyvnyomtatás Magyarországon a XV. és XVI. században. Budapest, 1929. 247. és 254. 128 Lang, A.: J. Calvin, 1909. 55. 130 Mint ahogy S. Szabó József vélte. Prot. Szemle, 1938. 325.

Next