Elektromos Híradó, 1997 (52. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 1. szám
1997. évi adószabályok Nem változott az összevont adóalap tartalma, változatlanul három jövedelemfajtából áll: az önálló és a nem önálló tevékenységből származó jövedelem, valamint az egyéb jogcímen megszerzett jövedelem. Bennünket továbbra is a nem önálló tevékenységből származó jövedelem érint, hiszen e kategóriába tartozik a munkaviszonyból származó jövedelem. E tevékenység bevételének számít minden olyan vagyoni érték, amelyet a munkaviszonyával összefüggésben akár pénzbeli formában, akár természetbeni munkabérként, rendszeresen, vagy esetenként kap a munkavállaló. A bevétel egésze jövedelemnek számít, kivéve olyan eseteket, amikor a törvény megengedi a költségelszámolás lehetőségét (pl. saját tulajdonú gépkocsi hivatali célú használatáért fizetett költségtérítés bevétele). Az önálló tevékenység különösen az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági őstermelői, a bérbeadói stb. tevékenység. Általánosan úgy fogalmazhatjuk meg, hogy önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelyet munkaviszonyon kívül folytatunk jövedelemszerzés érdekében. Társasági gyakorlatban e tevékenységek közé tartoznak - főmunkaviszonyon kívüli megbízási szerződés alapján - a megbízásban végzett munkák. E tevékenységből származó jövedelem-megállapítás szabályai is változatlanok maradtak, azaz továbbra is két módszer választható: az egyik a tételes költségelszámolás, a másik lehetőség az, hogy a magánszemély a bevétel 10 százalékát számolja el költségként, igazolás nélkül. Egyéb jövedelemnek minősül minden olyan jövedelem, amely nem sorolható az előző két kategóriába, s az SzJA- törvény sem rendelkezik külön róla. Ilyen pl. a magánszemély javára az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba befizetett összeg, illetve a javára megkötött adóköteles biztosítás díja. Az ilyen bevételek teljes egésze jövedelemnek minősül, tehát ekkor sem alkalmazható a költségelszámolás. Változott az adótábla és az adójóváírás számítási szabálya. Megszűnt a kettős adótábla alkalmazása, az új adótáblában összesen hat adósáv van, a legalacsonyabb adókulcs 20 százalék, a legmagasabb 42 százalék. Megváltoztak az adósávokhoz tartozó jövedelemértékek is, a legmagasabb kulcs az 1 millió 100 000 Ft feletti jövedelmekre vonatkozik. Az adójóváírás az adóévben megszerzett bér 20 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 3600 Ft. A munkavállaló abban a hónapban jogosult az adójóváírásra, amely hónapban bért kapott. Bér hiányában az adójóváírást érvényesíteni nem lehet, azt az év végi adóbevallásnál kell elszámolni. Ha valakinek egy adott hónapban több munkáltatótól származik bérjövedelme, akkor is csak egyszer jár az adójóváírás. Nem változott a "bér", "nem bér" fogalma. A "bér" kategóriába tartozik továbbra is a belföldi illetőségű munkáltatóval létesített munkaviszonyból származó jövedelem - ideértve a munkaviszonnyal összefüggésben kifizetett költségtérítést (gépkocsi költségtérítés, külföldi kiküldetés költségtérítése stb.), valamint a munkaviszony megszűnésekor kifizetett végkielégítést is -, az adóköteles társadalombiztosítási ellátás, a szociális törvény alapján folyósított adóköteles ellátás, a foglalkoztatási törvény alapján folyósított munkanélküli járadék, nyugdíj előtti munkanélküli segély, tartalékos katonai szolgálatot teljesítők illetménye stb. "Nem bérnek" minősül továbbra is a munkáltató által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba a munkavállaló nevére befizetett munkáltatói hozzájárulás, a munkáltató által a munkavállaló nevére kötött adóköteles biztosítás díja, a GYES, a nyugdíj, az ösztöndíj, valamint minden olyan kifizetés, amelyet a munkavállaló nem a (fő)munkaviszonyával összefüggésben kap. Az előzőek alapján tehát, ha valaki pl. négy hónapig GYED-en volt, s utána 8 hónapig GYES-t kapott, akkor az adójóváírás 4x3600 Ft , 14 400 Ft. Társaságunknál az idén is a göngyölt adóelőleg-elszámolást alkalmazzuk, azaz minden hónapban az évesített adatokkal "kis" év végi adóelszámolást készítünk. Az adóelőleg megállapítása során havonta - ebben az évben - az alábbi kedvezményeket vehetjük figyelembe: - súlyosan fogyatékos magánszemély esetében 1200 Ft/hó igazolás alapján, - az önkéntes nyugdíjbiztosító pénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulás 50 százalékát, - adójóváírásként maximum a 3600 Ft-ot, vagy a tárgyhóban megállapított tényleges adóelőleget. A kedvezmények érvényesítési sorrendje megegyezik az előbbi felsorolással. Az év végén a következő kedvezmények vehetők igénybe: Újdonság az egyetemi hallgatói munkavégzés kedvezménye. Az az egyetemi, főiskolai hallgató, aki a felsőoktatási intézményében munkát végez és ezért díjazást kap az intézményétől, csökkentheti az adóját a munkavégzés alapján kapott jövedelmének, de legfeljebb az adott évi költségvetési törvényben hallgatói normatívaként megjelölt összeg 20 százalékával. További feltétel, hogy a hallgató iskolai rendszerű első alapképzésben nappali tagozaton vegyen részt, s a munkát a képzési idő alatt végezze. Tandíjkedvezmény címen a felsőoktatási intézmény hallgatója tandíjának vagy költségtérítésének 30 százalékát, de legfeljebb hallgatónként az adóévben 60 000 Ft-ot (tanulmányi hónaponként 6000 Ft) vehet igénybe, ha a tandíjat befizette, s erről a felsőoktatási intézmény az igazolást kiadja (az igazoláson befizetőként az adókedvezményt igénybe vevő kell, hogy szerepeljen). A kedvezményt csak a felsőoktatási törvényben felsorolt intézmények esetében akkor lehet igénybe venni, ha a hallgató első alapképzésben vesz részt. Lakáscélú megtakarítások után az adóévben a pénzintézetnél e célra elhelyezett megtakarítás után annak 20 százaléka, de maximum 12 000 Ft érvényesíthető. Ezt a fajta kedvezményt csak az 1997. január 1-je előtt megkötött szerződésekre lehet igénybe venni, utoljára 2001-ben. Továbbra is igénybe vehető az adókedvezmény - az 1993. december 31-e után a pénzintézettel megkötött szerződés alapján - a lakáscélú felhasználásra felvett hitel tőke és kamat törlesztésére fordított, a pénzintézet által igazolt összeg után. A kedvezmény mértéke 20 százalék, de legfeljebb 35 000 Ft. Szellemi tevékenységet folytató magánszemély az e ELEKTROMOS HÍRADÓ Tájékoztató az idei adózási szabályokról, az 1996. évi adóbevallásról