Elektromos Híradó, 1997 (52. évfolyam, 1-12. szám)

1997 / 1. szám

1997. évi adószabályok Nem változott az összevont adóalap tartalma, változat­lanul három jövedelemfajtából áll: az önálló és a nem önálló tevékenységből származó jövedelem, valamint az egyéb jog­címen megszerzett jövedelem. Bennünket továbbra is a nem önálló tevékenységből szár­mazó jövedelem érint, hiszen e kategóriába tartozik a munkaviszonyból származó jövedelem. E tevékenység bevételének számít minden olyan vagyoni érték, amelyet a munkaviszonyával összefüggésben akár pénzbeli formában, akár természetbeni munkabérként, rendszeresen, vagy esetenként kap a munkavállaló. A bevétel egésze jövedelem­nek számít, kivéve olyan eseteket, amikor a törvény megengedi a költségelszámolás lehetőségét (pl. saját tulaj­donú gépkocsi hivatali célú használatáért fizetett költ­ségtérítés bevétele). Az önálló tevékenység különösen az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági őstermelői, a bérbeadói stb. tevékenység. Általánosan úgy fogalmazhatjuk meg, hogy önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelyet munka­­viszonyon kívül folytatunk jövedelemszerzés érdekében. Társasági gyakorlatban e tevékenységek közé tartoznak - főmunkaviszonyon kívüli megbízási szerződés alapján - a megbízásban végzett munkák. E tevékenységből származó jövedelem-megállapítás szabályai is változatlanok marad­tak, azaz továbbra is két módszer választható:­­ az egyik a tételes költségelszámolás,­­ a másik lehetőség az, hogy a magánszemély a bevétel 10 százalékát számolja el költségként, igazolás nélkül. Egyéb jövedelemnek minősül minden olyan jövedelem, amely nem sorolható az előző két kategóriába, s az SzJA- törvény sem rendelkezik külön róla. Ilyen pl. a magánsze­mély javára az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba befi­zetett összeg, illetve a javára megkötött adóköteles biztosítás díja. Az ilyen bevételek teljes egésze jövedelemnek minősül, tehát ekkor sem alkalmazható a költségelszámolás. Változott az adótábla és az adójóváírás számítási szabálya. Megszűnt a kettős adótábla alkalmazása, az új adótáblában összesen hat adósáv van, a legalacsonyabb adókulcs 20 százalék, a legmagasabb 42 százalék. Megvál­toztak az adósávokhoz tartozó jövedelemértékek is, a legma­gasabb kulcs az 1 millió 100 000 Ft feletti jövedelmekre vonatkozik. Az adójóváírás az adóévben megszerzett bér 20 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 3600 Ft. A munkavállaló abban a hónapban jogosult az adójóváírásra, amely hónapban bért kapott. Bér hiányában az adójóváírást érvényesíteni nem lehet, azt az év végi adóbevallásnál kell elszámolni. Ha valakinek egy adott hónapban több munkál­tatótól származik bérjövedelme, akkor is csak egyszer jár az adójóváírás. Nem változott a "bér", "nem bér" fogalma. A "bér" kategóriába tartozik továbbra is a belföldi illetőségű munkál­tatóval létesített munkaviszonyból származó jövedelem - ideértve a munkaviszonnyal összefüggésben kifizetett költ­ségtérítést (gépkocsi költségtérítés, külföldi kiküldetés költ­ségtérítése stb.), valamint a munkaviszony megszűnésekor kifizetett végkielégítést is -, az adóköteles társadalom­­biztosítási ellátás, a szociális törvény alapján folyósított adóköteles ellátás, a foglalkoztatási törvény alapján folyósított munkanélküli járadék, nyugdíj előtti munka­­nélküli segély, tartalékos katonai szolgálatot teljesítők illet­ménye stb. "Nem bérnek" minősül továbbra is a munkáltató által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba a munkavállaló nevére befizetett munkáltatói hozzájárulás, a munkáltató által a munkavállaló nevére kötött adóköteles biztosítás díja, a GYES, a nyugdíj, az ösztöndíj, valamint minden olyan kifizetés, amelyet a munkavállaló nem a (fő)munkavi­­szonyával összefüggésben kap. Az előzőek alapján tehát, ha valaki pl. négy hónapig GYED-en volt, s utána 8 hónapig GYES-t kapott, akkor az adójóváírás 4x3600 Ft , 14 400 Ft. Társaságunknál az idén is a göngyölt adóelőleg-elszá­molást alkalmazzuk, azaz minden hónapban az évesített adatokkal "kis" év végi adóelszámolást készítünk. Az adóelőleg megállapítása során havonta - ebben az évben - az alábbi kedvezményeket vehetjük figyelembe: - súlyosan fogyatékos magánszemély esetében 1200 Ft/hó igazolás alapján, - az önkéntes nyugdíjbiztosító pénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulás 50 százalékát, - adójóváírásként maximum a 3600 Ft-ot, vagy a tárgy­hóban megállapított tényleges adóelőleget. A kedvezmények érvényesítési sorrendje megegyezik az előbbi felsorolással. Az év végén a következő kedvezmények vehetők igénybe:­­ Újdonság az egyetemi hallgatói munkavégzés ked­vezménye. Az az egyetemi, főiskolai hallgató, aki a felsőok­tatási intézményében munkát végez és ezért díjazást kap az intézményétől, csökkentheti az adóját a munkavégzés alapján kapott jövedelmének, de legfeljebb az adott évi költségvetési törvényben hallgatói normatívaként megjelölt összeg 20 százalékával. További feltétel, hogy a hallgató iskolai rendszerű első alapképzésben nappali tagozaton vegyen részt, s a munkát a képzési idő alatt végezze.­­ Tandíjkedvezmény címen a felsőoktatási intézmény hallgatója tandíjának vagy költségtérítésének 30 százalékát, de legfeljebb hallgatónként az adóévben 60 000 Ft-ot (tanulmányi hónaponként 6000 Ft) vehet igénybe, ha a tandíjat befizette, s erről a felsőoktatási intézmény az iga­zolást kiadja (az igazoláson befizetőként az adókedvezményt igénybe vevő kell, hogy szerepeljen). A kedvezményt csak a felsőoktatási törvényben felsorolt intézmények esetében akkor lehet igénybe venni, ha a hall­gató első alapképzésben vesz részt.­­ Lakáscélú megtakarítások után az adóévben a pénzin­tézetnél e célra elhelyezett megtakarítás után annak 20 százaléka, de maxi­mum 12 000 Ft érvényesíthető. Ezt a fajta kedvezményt csak az 1997. január 1-je előtt megkötött szerződésekre lehet igénybe venni, utoljára 2001-ben. T­ovábbra is igénybe vehető az adókedvezmény - az 1993. december 31-e után a pénzintézettel megkötött szerződés alapján - a lakáscélú felhasználásra felvett hitel tőke és kamat törlesztésére fordított, a pénzintézet által igazolt összeg után. A kedvezmény mértéke 20 százalék, de leg­feljebb 35 000 Ft.­­ Szellemi tevékenységet folytató magánszemély az e ELEKTROMOS HÍRADÓ Tájékoztató az idei adózási szabályokról, az 1996. évi adóbevallásról

Next