Elektrotechnika, 1939 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1939-01-01 / 1. szám
1939. január 1 ELEKTROTECHNIKA kétfázisú gép rövidzárási áramával. Ugyanitt látszik az egyfázisú gépek ama hátránya, hogy álló állapotban a gép nem ad nyomatékot. Ugyanis az ellenkező irányban körben forgó egyenlő nagyságú mezők egyező nagyságú ellenkező értelmű forgatónyomatékokat adnak, amelyek hatása egymást lerontja. A forgórészt külső segítséggel kell valamelyik irányba megindítanunk, hogy fordulatra jöjjön. 3) A forgórész végtelen nagy fordulatszámmal jár, s ×00 ,a forgórészkör ellenállása mindkét gépnél-^--^1 0. A fél impedanciára megint a fél feszültség jut. A kétfázisú és egyfázisú motorok árama ugyanannál a kapocsfeszültségnél és végtelen nagy fordulatszámnál egyenlő. 4) Szinkronizmus, s 10. Az I. gép forgórész-körének ellenállása 1 ‰m tehát olyan, mintha e forgórész nyitva lenne; a II. gép forgórész-köré-1 T- nek ellenállása ,tehát olyan, mintha e forgórész rövidzárásban mező ellen forogna. A feszültség olyan arányban oszlik meg a két sorbakapcsolt gép között, mint az impedanciák, tehát a feszültség túlnyomó része az I. gépre jut. Fél impedanciára jut ki az egész feszültség, aminek kb kétszeres üresjárási áram felel meg. Az egyfázisú motornak kb kétszer akkora az üres járási árama, mint az ugyanarra a feszültségre kapcsolt kétfázisú motoré. Ilyen és hasonló módon a 2. ábra c) vázlatán felrajzolt kaszkád-kapcsolás alapján egyszerűen levezethetők az egyfázisú aszinkrón motor további üzemi sajátságai. A korszerű irodalom, amint már említettük, a részletes elméleti vizsgálatoknál ezt a módszert követi. Láttuk, hogy az egyfázisú aszinkrón motorok működésének magyarázatára milyen jól használható ez a módszer, amelyet most az egyfázisú gépek bonyolultabb eseteire ki fogunk terjeszteni; előbb azonban rámutatunk az egyfázisú motornak még egy alapvető sajátságára. Szinkronizmusban már láttuk, hogy az I. gép forgómezeje kifejlődött, a II. gép forgómezeje le van fojtva. Mi történnék akkor, ha a forgórész ellenkező irányban járna? Nyilván a II. gép forgómezeje volna teljes értékű és az I. gépé teljesen lefojtva. Az egyfázisú aszinkrón motorban mindig az a forgómező van túlsúlyban, amelyik irányban a forgórész forog. Ezért nem lehet az egyfázisú motort fékezésre használni a szinkrón fordulatszám alatt (az úgynevezett ellenkapcsolásban), amikor a forgórész a mező ellen jár. Az egyfázisú motorban lényegileg arra forog a mező, amerre a forgórész. Az egyfázisú motort a szinkronizmus alatt fékezésre alkalmassá tesszük, ha a kiindulásul választott kétfázisú motornak a hálózatról leválasztott fázisát önmagában rövidrezárjuk és a forgórész-körbe megfelelő ellenállást iktatunk.'* C) A fékkapcsolás működése.^ Az egyfázisú gép magyarázására szolgáló elv szerint először a keresztben rövidrezárt gombolyítást bontjuk föl forgómezőket gerjesztő gombolyításokra. A 3. ábra a) vázlatán feltüntettük a forgórészt a rövidrezárt gombolyítással együtt; a 3. ábra b) vázlatán látható a fölbontás. Már ismert módon a kétfázisú gépek menetszámai és impedanciái félakkorák, mint a kiindulásul választott rövidrezárt gombolyításéi. A felbontás helyességét mutatja, hogy a két forgómezős gépet egy gépben egyesítve a vastagon rajzolt fázisok együttes hatása egyenlő az eredeti gépen önmagában rövidrezárt gombolyítás hatásával, a vékonyan rajzolt fázisok hatása megsemmisíti egymást, tehát, mintha ott sem volnának. Ha a 2. és 3. ábrákat egyberajzoljuk, akkor a fékkapcsolást helyettesítő kaszkád-kapcsolást kapjuk (ld a 4. ábra a) és b) vázlatait). A 4. ábra b) vázlata ilyen módon kissé bonyolultnak látszik, amiért szokott módon csak egy-egy fázist veszünk szemügyre és az ellenállású, s csuszamlással forgásban lévő forgórész helyett nyugvó szekunder ■ ellenállású forgórészeket oldalú és — ill.4 _ 2 s 2 2—s rajzolunk (ld a 4. ábra c) vázlatát). Ezzel az egyfázisú fékkapcsolás működésének magyarázására is kaptunk egyszerű forgómezős kaszkád-kapcsolást. Egyszerre világos lesz a keresztben rövidrezárt gombolyítás szerepe. Ugyanis, amint a 4. ábra c) vázlatán látszik, a gerjesztőgombolyítás két sorbakapcsolt feléhez képest a kereszttekercs két fele párhuzamosan van kapcsolva. A kereszttekercs a két forgómező-összetevőt az összes gyakorlati esetekben állandó és egyező értéken igyekszik tartani. Eszerint a fékkapcsolásnál az egyfázisú motorral ellentétben a két forgómező-összetevő egyenlő nagy és állandó értékű marad. Könnyű belátni, hogy e gép miért alkalmas a fékezésre. Az I. gép forgómezeje, amelynek irányában a kettős forgórész jár, a forgórészárammal együtt szinkronizmus alatt hajtónyomatékot ad. A II. gép forgómezeje a forgórész-áramokkal fékezi a gépet. Ha a fékezőnyomaték van túlsúlyban, akkor a gép forgatásához hajtóerőre van szükség, a gép fékező hatást fejt ki. Szerencsés egyezése a D.R.P. No. 536 311. Siemens: Elektrodynamische Drehstrom-Leistungswage. Dr Reiser: Die Strom- und Momentverhältnisse der Untersynchronen Bremsschaltung von Siemens. Archiv für Elektrotechnik, XXVIII. kötet: 447. old. 00 a) b) 3. ábra. 3 E kapcsolást a gyakorlatban nem egyfázisú motorok fékezésénél használják, hanem ellenkapcsolás helyett alkalmazzák háromfázisú motoroknak szinkronizmus alatt való fékezésénél. Kovács K. P.: Stromvektordiagramm der Bremsschaltung von Siemens. Archiv für Elektrotechnik, XXIX. kötet: 508. old.