Elektrotechnika, 1939 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1939-01-01 / 1. szám

1939. január 1 ELEKTROTECHNIKA kétfázisú gép rövidzárási áramával. Ugyanitt látszik az egyfázisú gépek ama hátránya, hogy álló álla­potban a gép nem ad nyomatékot. Ugyanis az ellen­kező irányban körben forgó egyenlő nagyságú me­zők egyező nagyságú ellenkező értelmű forgató­­nyomatékokat adnak, amelyek hatása egymást le­rontja. A forgórészt külső segítséggel kell vala­melyik irányba megindítanunk, hogy fordulatra jöj­jön. 3) A forgórész végtelen nagy fordulatszámmal jár, s ×­00 ,­­a forgórészkör ellenállása mindkét gép­nél-^--^1 0. A fél impedanciára megint a fél fe­szültség jut. A kétfázisú és egyfázisú motorok árama ugyanannál a kapocsfeszültségnél és végtelen nagy fordulatszámnál egyenlő. 4) Szinkronizmus, s 1­0. Az I. gép forgórész-körének ellenállása 1 ‰­m tehát olyan, mintha e forgórész nyitva lenne; a II. gép forgórész-köré-1 T- nek ellenállása ,tehát olyan, mintha e forgó­rész rövidzárásban mező ellen forogna. A feszültség olyan arányban oszlik meg a két sorbakapcsolt gép között, mint az impedanciák, tehát a feszültség túl­nyomó része az I. gépre jut. Fél impedanciára jut ki az egész feszültség, aminek kb kétszeres üres­járási áram felel meg. Az egyfázisú motornak kb kétszer akkora az üres járási árama, mint az ugyan­arra a feszültségre kapcsolt kétfázisú motoré. Ilyen és hasonló módon a 2. ábra c) vázlatán felrajzolt kaszkád-kapcsolás alapján egyszerűen le­vezethetők az egyfázisú aszinkrón motor további üzemi sajátságai. A korszerű irodalom, amint már említettük, a részletes elméleti vizsgálatoknál ezt a módszert követi. Láttuk, hogy az egyfázisú aszin­krón motorok működésének magyarázatára milyen jól használható ez a módszer, amelyet most az egy­fázisú gépek bonyolultabb eseteire ki fogunk ter­jeszteni; előbb azonban rámutatunk az egyfázisú motornak még egy alapvető sajátságára. Szinkroniz­musban már láttuk, hogy az I. gép forgómezeje kifejlődött, a II. gép forgómezeje le van fojtva. Mi történnék akkor, ha a forgórész ellenkező irányban járna? Nyilván a II. gép forgómezeje volna teljes értékű és az I. gépé teljesen lefojtva. Az egyfázisú aszinkrón motorban mindig az a forgómező van túlsúlyban, amelyik irányban a forgórész forog. Ezért nem lehet az egyfázisú motort fékezésre használni a szinkrón fordulatszám alatt (az úgy­nevezett ellenkapcsolásban), amikor a forgórész a mező ellen jár. Az egyfázisú motorban lényegileg arra forog a mező, amerre a forgórész. Az egy­fázisú motort a szinkronizmus alatt fékezésre alkal­massá tesszük, ha a kiindulásul választott kétfázisú motornak a hálózatról leválasztott fázisát önmagá­ban rövidrezárjuk és a forgórész-körbe megfelelő ellenállást iktatunk.'* C) A fékkapcsolás működése.^ Az egyfázisú gép magyarázására szolgáló elv sze­rint először a keresztben rövidrezárt gombolyítást bontjuk föl forgómezőket gerjesztő gombolyítá­­sokra. A 3. ábra a) vázlatán feltüntettük a forgó­részt a rövidrezárt gombolyítással együtt; a 3. ábra b) vázlatán látható a fölbontás. Már ismert módon a kétfázisú gépek menetszámai és impedanciái fél­akkorák, mint a kiindulásul választott rövidrezárt gombolyításéi. A felbontás helyességét mutatja, hogy a két forgómezős gépet egy gépben egyesítve a vastagon rajzolt fázisok együttes hatása egyenlő az eredeti gépen önmagában rövidrezárt gombolyí­­tás hatásával, a vékonyan rajzolt fázisok hatása megsemmisíti egymást, tehát, mintha ott sem volná­nak. Ha a 2. és 3. ábrákat egyberajzoljuk, akkor a fékkapcsolást helyettesítő kaszkád-kapcsolást kap­juk (ld a 4. ábra a) és b) vázlatait). A 4. ábra b) vázlata ilyen módon kissé bonyolultnak látszik, amiért szokott módon csak egy-egy fázist veszünk szemügyre és az ellenállású, s csuszamlással for­gásban lévő forgórész helyett nyugvó szekunder ■ ellenállású forgórészeket oldalú és — ill.­­4­ _ 2 s 2 2—s rajzolunk (ld a 4. ábra c) vázlatát). Ezzel az egy­fázisú fékkapcsolás működésének magyarázására is kaptunk egyszerű forgómezős kaszkád-kapcsolást. Egyszerre világos lesz a keresztben rövidrezárt gombolyítás szerepe. Ugyanis, amint a 4. ábra c) vázlatán látszik, a gerjesztőgombolyítás két sorba­­kapcsolt feléhez képest a kereszttekercs két fele pár­huzamosan van kapcsolva. A kereszttekercs a két forgómező-összetevőt az összes gyakorlati esetekben állandó és egyező értéken igyekszik tartani. Eszerint a fékkapcsolásnál az egyfázisú motorral ellentétben a két forgómező-összetevő egyenlő nagy és állandó értékű marad. Könnyű belátni, hogy e gép miért alkalmas a fékezésre. Az I. gép forgómezeje, amely­nek irányában a kettős forgórész jár, a forgórész­árammal együtt szinkronizmus alatt hajtónyomaté­­kot ad. A II. gép forgómezeje a forgórész-áramokkal fékezi a gépet. Ha a fékezőnyomaték van túlsúlyban, akkor a gép forgatásához hajtóerőre van szükség, a gép fékező hatást fejt ki. Szerencsés egyezése a­ ­ D.R.P. No. 536 311. Siemens: Elektrodynamische Dreh­­strom-Leistungswage. Dr Reiser: Die Strom- und Momentverhältnisse der Untersynchronen Bremsschaltung von Siemens. Archiv für Elektrotechnik, XXVIII. kötet: 447. old. 00 a) b) 3. ábra. 3 E kapc­solást a gyakorlatban nem egyfázisú motorok fékezésénél használják, hanem ellenkapcsolás helyett alkal­mazzák háromfázisú motoroknak szinkronizmus alatt való fékezésénél. Kovács K. P.: Stromvektordiagramm der Bremsschaltung von Siemens. Archiv für Elektrotechnik, XXIX. kötet: 508. old.

Next