Élelmezési Dolgozó, 1970 (64. évfolyam, 1-12. szám)
1970-07-01 / 7. szám
Kmárm megyei tapasztalatok Az ÉDOSZ XLII. kongreszszus határozatainak végrehajtásáról, a szervezeti élet, a vezetés színvonalának fejlődéséről, a tisztségviselők tevékenységéről beszélgettünk Vanek Béla elvtárssal, az ÉDOSZ Komárom megyei bizottsága titkárával. — Fontos eseményre, számadásra, választásokra készülünk. Hogyan értékeli az elmúlt időszakban végzett munkát? — Hasznosnak értékeljük, hogy az elmúlt választások eredményeként a szakszervezeti tanácstagok 66 százaléka, a szakszervezeti bizottságok tagjainak 60,9, a bizalmiaknak 78,9 százaléka a termelésben közvetlenül résztvevő, példamutató, kiváló munkát végző dolgozó. A választás óta elért eredményeink azt bizonyítják, hogy nagy hozzáértéssel végzik feladataikat, jól isrgerik és érzik a velük együtt élő és dolgozó kollektíva gondjait, problémáit. Észrevételezéseikkel, javaslataikkal segítik azok megoldását. gr. Jó példa erre a Tatabányai Sütőipari Vállalat alapszervezete, ahol a szakszervezeti bizottság tagjainak többsége és az szb titkára a termelésben dolgozó munkás. A választásokat követően javult a szervezeti élet, ezzel együtt erősödött a dolgozók érdekvédelme, megfelelően élnek hatás- és jogkörükkel. Megyebizottságunk a határozat végrehajtása érdekében fontos feladatának tekintette az alapszervezetek vezető testületeinek, tisztségviselőinek sokoldalú segítését, amelyet különböző módszerekkel igyekeztünk megoldani. Ezt a célt szolgálta az oktatás, a tájékoztatás rendszeressé tétele, a végzett munkáról történő beszámoltatás. A választásokat követően tanfolyamokon készítettük fel tisztségviselőinket feladataik jobb ellátására. A feladatok meghatározásánál igyekeztünk fontossági sorrendet felállítani. A kongresszusi határozatok eredményes végrehajtása megkövetelte megyebizottsági és alapszervezeti szinten a szervezeti élet rendszeressé tételével összefüggő kérdések megoldását. Úgy véltük, hogy ez elősegíti a vezetőtestületek erősödését, a munka hatékonyabbá tételét. A feladatok ellátására való felkészítésen túlmenően igyekeztünk menet közben a helyszínen az szb-titkárok, reszortfelelősök részére tartott értekezleten rendszeres tájékoztatást adni a határozatok végrehajtásának helyzetéről és a soron következő tennivalókról. Tájékoztató tevékenységünkben elért eredményeinket segítette elő, hogy központi vezetőségünktől, elnökségünktől rendszeres tájékoztatást kaptunk a végzett munkáról, a legfontosabb tennivalókról. Sokat segítettek az írásos kiadványok is. A határozatok végrehajtásának segítését, ellenőrzését, a vezetőtestületek, tisztségviselők munkájának értékelését szolgálták a testületi ülések és a tagság számára készült beszámolók, jelentések. A szervezeti élet javításában elért eredmények jelentős erőfeszítést igényeltek a megyebizottságtól, az alapszervezetek tisztségviselőitől, de ez volt az előfeltétele a kongresszus határozataiból adódó sok-sok tennivaló sikeres megoldásának. Vezető testületeink, tisztségviselőink felelősségteljesen tevékenykedtek a kongresszus határozatainak végrehajtásán. Úgy véljük, hogy a most következő választások során vezető testületeink és kongreszszusi küldötteink a határozatok végrehajtása nyomán elért eredményekről, a tagság és a tisztségviselők helytállásáról tudnak majd számotadni — Hogyan készül a megyebizottság a választásokra, milyen célokat akarnak megvalósítani? — Megkezdtük a választások politikai és szervezeti előkészítését. Megyebizottságunknál és alapszervezeteinknél is megkezdődött az elmúlt négy, illetve két évben végzett munka értékelése. Legfontosabb célkitűzésünk a választási munka tartalmi színvonalának emelése. Ezt megfelelő politikai és szervezeti előkészítő munkával, a tagság cselekvő részvételével kívánjuk elérni. Az előkészítő munka során, az elmúlt időszakhoz hasonlóan, nagy gondot fordítunk a káderpolitikai elvek érvényesítésére. A kiválasztásnál a vezető testületek tagjai összeállításánál az elmúlt választások során elért munkásarányt tartani, helyenként erősíteni kívánjuk. Célul tűztük ki, a nők és a fiatalok számarányának javítását. Szeretnénk elérni ,hogy a vezető testületeinkben megfelelő számban kapjanak képviseletet a nők és a fiatalok. Délceg Józsefné Éltek a lehetőséggel Az ÉDOSZ Bács megyei bizottsága mellett működő gazdasági bizottság a két választás között eltelt közel négy év alatt sok hasznos tapasztalatra tett szert, értékes segítséget nyújtott a szakszervezeti bizottságok tagdíj gazdálkodásának hatékonyabbá válásához. Az alapszervezetek hatásköre minden vonatkozásban növekedett. Választott testületeink, tisztségviselőink éltek és élnek a SZOT XXI. kongreszszusa határozatából, illetve az ÉDOSZ XLII. kongresszusa határozataiból adódó nagyobb jogaikkal és fokozódó felelősségükkel. Az alapszervezetek nagyobb önállóságot kaptak a pénzügyek vitelében is. 1968. január 1-től a tagság által befizetett tagdíjaknak már nem 35 százalékával, hanem 50 százalékával közvetlenül az alapszervezetek gazdálkodnak. Ha ehhez hozzávesszük a szakszervezeti (vállalati, szakszervezeti tanács, stb) döntési jogkörbe került vállalati elkülönített alapokkal történő gazdálkodást is, továbbá a vállalati segélykereteket, érezhető, hogy a pénzügyi munka súlya, az ezzel foglalkozók felelőssége alapszervezeti szinten és ezzel egyidejűleg megyebizottsági szinten is növekedett. A megyében a szakszervezeti alapszervezetek 1969. évben 948 ezer forint 50 százalékos tagdíjrészesedéssel 1 millió 200 ezer forint vállalati jóléti, szociális, sport, kultúr alappal, 743 ezer forint vállalati segélykerettel rendelkeztek. A Bács megyei gazdasági bizottság dr. Ádám Gyuláné vezetésével (aki egyben a megyebizottság választott tagja is) ezen fokozottabb feladatoknak igyekezett eleget tenni. Ádámné elvtársnő, mint vállalati főkönyvelő felelősségteljes munkát végez, gazdag tapasztalatait a társadalmi ellenőrzés erősítésére is kamatoztatja. Hogyan dolgoznak Bács megyében? Elmondták, hogy tapasztalatuk szerint a szakszervezeti tagdíjakkal való gazdálkodás fegyelme, hatékonysága az utóbbi években javult. A bizonylati fegyelem általában megközelíti, sőt egyes esetekben eléri a vállalati pénzügyi fegyelem szintjét. Ezt úgy értük el, hogy a tisztségviselőket, a segítő, ellenőrzések és a különböző rövidebb-hosszabb tanfolyamok, konzultációk során megtanítottuk a gazdasági munka fontos szerepének megértésére. Arra is, hogy a jó gazdasági munka nélkülözhetetlen feltétele a sikeres, eredményes mozgalmi, politikai tevékenységnek. Kétségtelen tény, hogy az első két évben különösen a vállalati elkülönített alapokkal való gazdálkodásban szakszervezeti bizottságaink nem éltek jogaikkal. Általános tapasztalat — mondotta Ádámné elvtársnő —, hogy a felhasználás helyességét illetően ma már kevesebb az észrevétel. De a vállalatok túlcentralizált szervezeti rendjéből adódóan a lebontásban, valamint az alapok nyilvánosságának és demokratizmusának kérdésében mutatkoznak problémák. A megyetitkár, Leskowszky Albert elmondta: " A gazdasági bizottság a megyebizottság tevékenységét nagyon hatékonyan segítette az elmúlt időszakban. A bizottság jól képzett, hozzáértő tagokból áll. Elért eredményeik többek között annak is köszönhetőek, hogy igyekeztek a legjobb munkamódszereket kialakítani. Például az alapszervezeteket felosztották a bizottság tagjai között, így sikerült biztosítani, hogy kapcsolatuk egy-egy üzemmel állandósult. Ez mindkét részről előnyös, mert a társadalmi ellenőr jobban, mélyebben megismerheti az adott alapszervezet munkáját. Ugyanakkor az alapszervezetek pénzügyekkel foglalkozó tisztségviselői is tudják, hogy kinek a segítségét igényelhetik egy-egy adott probléma felmerülésekor. A területi felosztással megoldjuk azt is, hogy a társadalmi aktívák gyors segítséget adhatnak. Az elkövetkezendő időszakban ezt a kapcsolatot kívánjuk erősíteni. További célkitűzésünk — mondotta Leskovszky elvtárs —, hogy a gazdasági bizottság a következő Választási ciklus alatt még fokozottabban segítse a vállalati, a gyáregységi számvizsgáló bizottságok munkáját. Ugyanis ezen választott testületeknek kell majd biztosítani a szakszervezeti tagság megbízásából a folyamatos ellenőrzést. Dr. Sz. L. 2 ÉLELMEZÉSI DOLGOZÓ A bizalmi Papp Józsefné, a Nagykőrösi Konzervgyár szakszervezeti bizalmija alig múlt 14 éves, amikor az üzembe került. Munkahelyén, a féüzemben az első napoktól kezdve bevonták az üzemi élet megismertetésébe, nevelték a munka szeretetére, az emberek megbecsülésére. A Hogyan lett szakszervezeti bizalmi? — A vállalathoz mint fiatalkorú kerültem — mondta —, 6 órás műszakban dolgoztam. A szakszervezetnek tagja lettem, s a műhelybizottság állandó figyelemmel kísérte munkámat. A szakmunkás vizsgát kitűnő eredménnyel tettem le. A KISZ-ben tevékenykedtem, majd 1962-ben a választás során szakszervezeti bizalmi lettem. Csoportomban 22-en vannak, többségük szocialista brigádban dolgozik. A „Sallai Imre” szocialista brigád vezetője vagyok. Brigádom 1964-ben alakult, évi átlagos termelési teljesítményünk 105—110 százalék. Minőségi kifogás még nem fordult elő. Termelési eredményeink alapján ez évben ezüst fokozat kitüntetésben részesültünk. A brigádom úgy gazdasági, mint a műhelybizottság vezetőitől sok segítséget kap. Miként képviseli csoportja tagjait? — Rendszeresen tartok csoport, illetve brigád értekezletet, mert ezt fontos fórumnak tartjuk. Szervezetileg az I. számú műhelybizottsághoz tartozom, így lehetővé válik, hogy egyes kérdésekben a döntések meghozatala előtt vagy javaslatait kidolgozása közben a műhelybizottsággal konzultáljak. A problémák inkább szociális jellegűek vagy egyedi esetek. Mint bizalmit megkeresnek a csoportom tagjai. Elmondják családi gondjaikat. Sokszor nem mondják ki, de sejtem, hogy segélyt szeretnének. Ilyen volt Várkonyi Jucika esete. Egyedülálló anya, 3 gyermeke eltartásáról gondoskodik. Anyagi gondjait minden esetben rendeztük. Üdültetési ügyekben is eljárok, ha az igénylő munkája alapján jogosult rá. Breitner Ferencné Bár még több mint fél esztendő választ el bennünket a szakszervezeti választásoktól, de az elkövetkezendő időszak zsúfolt feladatai megkövetelik valamennyi választott testülettől, hogy már most kezdjenek hozzá a választás szervezeti és tartalmi előkészítéséhez. • E célkitűzés gyakorlati megvalósítása miatt kerestük fel Nemecz Zoltán elvtársat, a Fővárosi Sütőipari Vállalat szakszervezeti bizottságának titkárát, aki kérdésünkre elmondta, hogy már a múlt hó elején létrehoztak egy 11 tagú előkészítő bizottságot, melynek vezetője Neidert Imre elvtárs, az szb elnöke. Az előkészítő-bizottság most dolgozik a részletes program tervén, amelyből csupán néhány főbb célkitűzést érintettünk a két vezetővel. A Fővárosi Sütőipari Vállalat több mint 5000 tagja sok telephelyen dolgozik — mondták. — Az üzemegységek szakszervezeti bizottságai a közvetlen irányítást ellátni nem tudják, ezért legutóbb helyenként műhelybizottságokat, máshol pedig vezetőbizalmiakat választottak. A két év tapasztalatai bebizonyították, hogy sokkal eredményesebb volt azokon a területeken a szakszervezeti munka, ahol választott testület intézte a dolgozók ügyeit, mint ahol egymagában a vezetőbizalmi. Ezért a soron következő választásoknál gyakorlatilag megszüntetjük a vezetőbizalmi rendszert és valamennyi egységünknél műhelybizottságot hozunk létre. Ugyancsak célul tűztük ki a választott tisztségviselők stabilizálását. Ugyanakkor növelni kívánjuk a fizikai dolgozóik, nők, fiatalok számarányát, mind vállalati, mind pedig az üzemegységek szintjén. Már az elmúlt választásokon is komoly erőfeszítéseket tettünk, különösen a fizikai dolgozók számarányának növelésére. Vállalati szinten a tisztségviselők több mint fele a fizikai dolgozók sorából került ki. Most az a terünk, hogy ez az arány valamennyi választott testületünkben érvényre jusson. Különös gondot fordítunk a nők és fiatalok bevonására is. Biztosítani kívánjuk foglalkoztatottságuk arányának képviseletét. A demokrácia további szélesítését kívánjuk biztosítani azáltal, hogy a vállalati szó kétéves munkájáról szóló beszámolót a küldötteken kívül a dolgozók széles rétegeivel közvetlenül is megismertetjük. Már a bizalmi választások idejére elkészítjük a küldöttértekezlet beszámolóját, melyet valamennyi bizalmi rendelkezésére bocsájtunk. E módszerrel lényegében kettős célt kívánunk elérni. Egyrészt segítséget nyújtunk a bizalmiaknak, hogy a Vállalati szintén végrehajtott feladatokhoz kapcsolni tudják a csoport munkájáról szóló értékelést. Ugyanakkor módot adunk szervezett dolgozóinknak, hogy a szakszervezet tevékenységéről véleményt nyilvánítsanak és javaslatot tegyenek, melyeket a szóbeli beszámolónál még figyelembe tudunk venni. Természetesen ezeket a célkitűzéseket időben valamennyi alapszervi szakszervezeti bizottsággal megbeszéljük, hogy a Fővárosi Sütőipari Vállalatnál a felső szervek célkitűzései a magunk elgondolásai, egységes végrehajtást nyerjen — fejezték be a tájékoztatást Nemecz és Neidert elvtársak. Biztosak vagyunk benne, hogy az időben elkezdett, körültekintő munka meghozza sikerét! K. I-né Időben kezdték el a munkát A választásra készülnek Füfa Albert elvtárs, a Budapesti Húsipari Vállalat sertésvágóhídi szb-titkára, a szakszervezeti mozgalomban 1961 óta tölt be tisztséget. — Milyen a helyi szakszervezeti szervek közötti munkamegosztás, a demokratikus centralizmus tapasztalatai? — így szólt első kérdésünk. — Nálunk a szakszervezeti tisztségviselők írásban megkapták a hatáskörök, jogkörök meghatározását, többségük él is annak gyakorlati lehetőségével. Az üzemi demokrácia fejlesztésre a választott testületek és a dolgozók kapcsolatának erősítésére kiváló lehetőség nyílt az elmúlt időben. Különösen a munkaidő-csökkentés bevezetésénél és a kollektív szerződések előkészítésekor. Az üzemek jelentős részénél megfelelően éltek ezekkel a lehetőségekkel. Viszonylag kevés még a tapasztalat a gazdasági vezetők tevékenységének véleményezésénél, és a kifogásolási jog alkalmazásánál, íme a példák. Különösen a megállapított túlórák mértékének túllépése esetén, a kollektív szerződés megsértése vagy egyes pontjainak egyoldalú megváltoztatása esetén, a munkabérek, a normák rendezésével kapcsolatos megállapodások megsértésénél akadozik a munka és olyankor, amikor a választott szakszervezeti tisztségviselőket megillető védettséget figyelmen kívül akarták hagyni. Az említett két jogkör alkalmazása fejlett, politikai érzéket, körültekintést követel a vállalati, üzemi szerveinktől, a tisztségviselőktől. Megköveteli a politikai bátorságot is, különösen ott, ahol a gazdasági vezető a szakszervezet ilyen irányú fellépésében nem mindig a segítő szándékot, hanem valamiféle „presztízs-problémát” lát. — Hogyan látja a szakszervezeti szervek tevékenységét, a gazdasági célok teljesítése, dolgozók érdekvédelme kérdésében? — A brigádmozgalom fejlődéséről elmondhatom, hogy az elmúlt évben 1967-hez viszonyítva 40 százalékkal több brigád nyerte el a szocialista címet, 49-ről 70-re alakult, 1328- ról 3225-re növekedett a mozgalomban résztvevők száma: 5 gyáregység és 11 munkahely a szocialista cím birtokosa. Munkásaink, műszaki vezetőink a tömegszervezetek irányításával helytállnak a szocialista munkaversenyben. Szakszervezetünk tisztségviselőinek alapvető feladata a dolgozók élet- és munkakörülményeinek állandó és fokozott javítása. A terv teljesítése érdekében fokozatosan nagy gondot fordítunk a munkaerő-vándorlás megszüntetésére, többet törődünk a törzsgárda szélesítésével. Az éves bérfejlesztésünk terhére már az év elején január 1-től 2 százaléknak megfelelő bérrendezést hajtottunk végre. Az év végéig még további 2 százalékot használunk fel alapbér, illetve mozgóbér formájában. Továbbá kollektív szerződésünkben rögzítettük, hogy a szocialista brigádok jutalmazására éves szinten 300 000 forintot biztosítunk. A törzsgárda tagjait pedig 10— 20 százalékig terjedő többletnyereségben részesítjük, az alaprészesedésen felül. Dolgozóink kulturális és szociális céljainak támogatására 750 000 forintot biztosítottunk. Lehetőséget biztosítottunk nődolgozóink otthoni munkájának megkönnyítésére is. Ott, ahol üzemi konyhával rendelkezünk, hazavihetik az ebédet — Milyen a gazdasági vezetés és a szakszervezeti szervek viszonya? — Előfordultak konfliktusok. Ezek leggyakoribb oka a bérezés és annak módszerei, a túlóráztatás kérdése. Ezeket azonban a tanácskozások útján oldjuk meg. Véleményem szerint a szakszervezeti szerveink és a gazdasági vezetés között kibékíthetetlen ellentétek nincsenek, a kapcsolatot jónak tartom. — Mi foglalkoztatja most a szakszervezeti bizottságot? — Az egyik, az 1970-es esztendő munkája, ami rendkívül fontos azért, mert a harmadik ötéves tervünk záróéve, továbbá mert a negyedik ötéves terv előkészítő éve. Minden erőnkkel arra törekszünk, hogy a párt és kormány felhívásának eleget téve a kongresszusi munkaverseny keretében tett vállalásainkon túlmenően az árvíz okozta nemzeti jövedelemkiesés pótlására tett 2,5 százalékos további termelékenységi növelést és a jobb anyag- és eszközgazdálkodás révén tervezett 2,5 százalékos magasabb eredmény elérésére tett célkitűzésésünket megvalósítsuk. A másik fontos feladat a pártszervezetek vezetőinek újraválasztásának segítése és a szakszervezeti választások. Az előkészítő munkát már júniusban megkezdtük. Megvizsgáljuk a szakszervezeti felépítést, helyesen funkcionál-e, hol kell azon változtatni, még jobban hozzáigazítani a gazdasági irányítási rendszerben kialakult vállalati szervezeti felépítéshez. Egyenként értékeljük a választott szakszervezeti tisztségviselők , munkáját. A választási munka jobb lebonyolítása érdekében alapszervként előkészítő bizottságot hoztunk létre. — Mit tart fontosnak a választási munkában? — A választási munkák lebonyolítási, tartalmi főbb célkitűzésének azt tartjuk, hogy a szakszervezetünk életében az utóbbi években bekövetkezett fellendülés tovább erősödjék, a különböző szervezeteink munkájának hatékonysága fokozódjon, hogy mind jobban feleljenek meg a dolgozóink egyre növekvő igényeinek. A legutóbbi választásokon a szakszervezeti tisztségviselők 100 százalékos szavazatot kaptak, így a dolgozók bizalmát élvezve végzik mindennapos munkájukat. Nem könnyű a feladatuk, de az eddigi tevékenységük biztosíték a további munkára is. Nagy I. Tibor ISMÉT KAPHATÓ A RÉGI MINŐSÉGBEN, MEGBÍZHATÓ. ÚJ CSOMAGOLÁSBAN. ÁRA VÁLTOZATLANUL ÜVEGGEL EGYÜTT: FT. 50.Nemes almából készült, az eredeti vodkához hasonló. Semleges zamatánál fogva ízlés szerint hígítható és ízesíthető is. Szeszipari Országos Vállalat