Élelmezési Dolgozó, 1970 (64. évfolyam, 1-12. szám)

1970-07-01 / 7. szám

Kmárm­ megyei tapasztalatok Az ÉDOSZ XLII. kongresz­­szus határozatainak végrehaj­tásáról, a szervezeti élet, a ve­zetés színvonalának fejlődésé­ről, a tisztségviselők tevé­kenységéről beszélgettünk Vanek Béla elvtárssal, az ÉDOSZ Komárom megyei bi­zottsága titkárával. — Fontos eseményre, számadásra, választásokra készülünk. Hogyan értékeli az elmúlt időszakban vég­zett munkát? — Hasznosnak értékeljük, hogy az elmúlt választások eredményeként a szakszerve­zeti tanácstagok 66 százaléka, a szakszervezeti bizottságok tagjainak 60,9, a bizalmiaknak 78,9 százaléka a termelésben közvetlenül résztvevő, példa­mutató, kiváló munkát végző dolgozó. A választás óta elért eredményeink azt bizonyítják, hogy nagy hozzáértéssel vég­zik feladataikat, jól isrgerik és érzik a velük együtt élő és dolgozó kollektíva gondjait, problémáit. Észrevételezéseik­kel, javaslataikkal segítik azok megoldását. gr. Jó példa erre a Tatabányai Sütőipari Vállalat alapszerve­zete, ahol a szakszervezeti bi­zottság tagjainak többsége és az szb titkára a termelésben dolgozó munkás. A választá­sokat követően javult a szer­vezeti élet, ezzel együtt erősö­dött a dolgozók érdekvédel­me, megfelelően élnek hatás- és jogkörükkel. Megyebizottságunk a hatá­rozat végrehajtása érdekében fontos feladatának tekintette az alapszervezetek vezető tes­tületeinek, tisztségviselőinek sokoldalú segítését, amelyet különböző módszerekkel igye­keztünk megoldani. Ezt a célt szolgálta az oktatás, a tájé­koztatás rendszeressé tétele, a végzett munkáról történő be­számoltatás. A választásokat követően tanfolyamokon ké­szítettük fel tisztségviselőin­ket feladataik jobb ellátására. A feladatok meghatározásánál igyekeztünk fontossági sor­rendet felállítani. A kongresszusi határozatok eredményes végrehajtása megkövetelte megyebizottsági és alapszervezeti szinten a szervezeti élet rendszeressé tételével összefüggő kérdések megoldását. Úgy véltük, hogy ez elősegíti a vezetőtestületek erősödését, a munka hatéko­nyabbá tételét. A feladatok ellátására való felkészítésen túlmenően igye­keztünk menet közben a hely­színen az szb-titkárok, re­szortfelelősök részére tartott értekezleten rendszeres tájé­koztatást adni a határozatok végrehajtásának helyzetéről és a soron következő tennivalók­ról. Tájékoztató tevékenysé­günkben elért eredményeinket segítette elő, hogy központi vezetőségünktől, elnökségünk­től rendszeres tájékoztatást kaptunk a végzett munkáról, a legfontosabb tennivalókról. Sokat segítettek az írásos ki­adványok is. A határozatok végrehajtásá­nak segítését, ellenőrzését, a vezetőtestületek, tisztségvise­lők munkájának értékelését szolgálták a testületi ülések és a tagság számára készült beszámolók, jelentések. A szervezeti élet javításá­ban elért eredmények jelentős erőfeszítést igényeltek a me­gyebizottságtól, az alapszerve­zetek tisztségviselőitől, de ez volt az előfeltétele a kong­resszus határozataiból adódó sok-sok tennivaló sikeres megoldásának. Vezető testületeink, tisztség­­viselőink felelősségteljesen te­vékenykedtek a kongresszus határozatainak végrehajtásán. Úgy véljük, hogy a most kö­vetkező választások során ve­zető testületeink és kongresz­­szusi küldötteink a határoza­tok végrehajtása nyomán el­ért eredményekről, a tagság és a tisztségviselők helytállá­sáról tudnak majd számot­­adni — Hogyan készül a me­gyebizottság a választások­ra, milyen célokat akarnak megvalósítani? — Megkezdtük a választá­sok politikai és szervezeti elő­készítését. Megyebizottságunk­nál és alapszervezeteinknél is megkezdődött az elmúlt négy, illetve két évben végzett munka értékelése. Legfonto­sabb célkitűzésünk a válasz­tási munka tartalmi színvo­nalának emelése. Ezt megfele­lő politikai és szervezeti elő­készítő munkával, a tagság cselekvő részvételével kíván­juk elérni. Az­­ előkészítő munka során, az elmúlt időszakhoz hason­lóan, nagy gondot fordítunk a káderpolitikai elvek érvénye­sítésére. A kiválasztásnál a vezető testületek tagjai össze­állításánál az elmúlt választá­sok során elért munkásarányt tartani, helyenként erősíteni kívánjuk. Célul tűztük ki, a nők és a fiatalok számarányá­nak javítását. Szeretnénk el­érni ,hogy a vezető testülete­­inkben megfelelő számban kapjanak képviseletet a nők és a fiatalok. Délceg József­né Éltek a lehetőséggel Az ÉDOSZ Bács megyei bi­zottsága mellett működő gaz­dasági bizottság a két válasz­tás között eltelt közel négy év alatt sok hasznos tapasztalatra tett szert, értékes segítséget nyújtott a szakszervezeti bi­zottságok tagdíj gazdálkodásá­nak hatékonyabbá válásához. Az alapszervezetek hatáskö­re minden vonatkozásban nö­vekedett. Választott testülete­­ink, tisztségviselőink éltek és élnek a SZOT XXI. kongresz­­szusa határozatából, illetve az ÉDOSZ XLII. kongresszusa határozataiból adódó nagyobb jogaikkal és fokozódó felelős­ségükkel. Az alapszervezetek nagyobb önállóságot kaptak a pénz­ügyek vitelében is. 1968. janu­ár 1-től a tagság által befize­tett tagdíjaknak már nem 35 százalékával, hanem 50 száza­lékával közvetlenül az alap­­szervezetek gazdálkodnak. Ha­­ ehhez hozzávesszük a szak­­szervezeti (vállalati, szakszer­vezeti tanács, stb) döntési jog­körbe került vállalati elkülö­nített alapokkal történő gaz­dálkodást is, továbbá a válla­lati segélykereteket, érezhető, hogy a pénzügyi munka súlya, az ezzel foglalkozók felelőssé­ge alapszervezeti szinten és ezzel egyidejűleg megyebizott­sági szinten is növekedett. A megyében a szakszerve­zeti alapszervezetek 1969. év­ben 948 ezer forint 50 százalé­kos tagdíjrészesedéssel 1 mil­lió 200 ezer forint vállalati jó­léti, szociális, sport, kultúr alappal, 743 ezer forint válla­lati segélykerettel rendelkez­­­­tek. A Bács megyei gazdasági bizottság dr. Ádám Gyuláné vezetésével (aki egyben a me­gyebizottság választott tagja is) ezen fokozottabb felada­toknak igyekezett eleget tenni. Ádámné elvtársnő, mint vál­lalati főkönyvelő felelősség­­teljes munkát végez, gazdag tapasztalatait a társadalmi el­lenőrzés erősítésére is kama­toztatja. Hogyan dolgoznak Bács me­gyében? Elmondták, hogy tapasztala­tuk szerint a szakszervezeti tagdíjakkal való gazdálkodás fegyelme, hatékonysága az utóbbi években javult. A bi­zonylati fegyelem általában megközelíti, sőt egyes esetek­ben eléri a vállalati pénzügyi fegyelem szintjét.­­ Ezt úgy értük el, hogy a tisztségviselőket, a segítő, el­lenőrzések és a különböző rö­­videbb-hosszabb tanfolyamok, konzultációk során megtaní­tottuk a gazdasági munka fon­tos szerepének megértésére. Arra is, hogy a jó gazdasági munka nélkülözhetetlen felté­tele a sikeres, eredményes mozgalmi, politikai tevékeny­ségnek. Kétségtelen tény, hogy az első két évben különösen a vállalati elkülönített alapok­kal való gazdálkodásban szak­­szervezeti bizottságaink nem éltek jogaikkal. Általános ta­pasztalat — mondotta Ádám­né elvtársnő —, hogy a fel­­használás helyességét illetően ma már kevesebb az észrevé­tel. De a vállalatok túlcentra­lizált szervezeti rendjéből adódóan a lebontásban, vala­mint az alapok nyilvánosságá­nak és demokratizmusának kérdésében mutatkoznak problémák. A megyetitkár, Leskowszky Albert elmondta: " A gazdasági bizottság a megyebizottság tevékenységét nagyon hatékonyan segítette az elmúlt időszakban. A bi­zottság jól képzett, hozzáértő tagokból áll. Elért eredmé­nyeik többek között annak is köszönhetőek, hogy igyekez­tek a legjobb munkamódsze­reket kialakítani. Például az alapszervezeteket felosztották a bizottság tagjai között, így sikerült biztosítani, hogy kap­csolatuk egy-egy üzemmel ál­landósult. Ez mindkét részről előnyös, mert a társadalmi ellenőr jobban, mélyebben megismer­heti az adott alapszervezet munkáját. Ugyanakkor az alapszervezetek pénzügyekkel foglalkozó tisztségviselői is tudják, hogy kinek a segítsé­gét igényelhetik egy-egy adott probléma felmerülésekor. A területi felosztással megoldjuk azt is, hogy a társadalmi ak­tívák gyors segítséget adhat­nak.­­ Az elkövetkezendő idő­szakban ezt a kapcsolatot kí­vánjuk erősíteni. További cél­kitűzésünk — mondotta Les­kovszky elvtárs —, hogy a gazdasági bizottság a követke­ző Választási ciklus alatt még fokozottabban segítse a válla­lati, a gyáregységi számvizs­gáló bizottságok munkáját. Ugyanis ezen választott testü­leteknek kell majd biztosítani a szakszervezeti tagság meg­bízásából a folyamatos ellen­őrzést. Dr. Sz. L. 2 ÉLELMEZÉSI DOLGOZÓ A bizalmi Papp József­né, a Nagykőrösi Konzervgyár szakszervezeti bi­zalmija alig múlt 14 éves, ami­kor az üzembe került. Munka­helyén, a féüzemben az első napoktól kezdve bevonták az üzemi élet megismertetésébe, nevelték a munka szeretetére, az emberek megbecsülésére. A Hogyan lett szakszerve­zeti bizalmi? — A vállalathoz mint fiatal­korú kerültem — mondta —, 6 órás műszakban dolgoztam. A szakszervezetnek tagja let­tem, s a műhelybizottság állan­dó figyelemmel kísérte munká­mat. A szakmunkás vizsgát ki­tűnő eredménnyel tettem le. A KISZ-ben tevékenykedtem, majd 1962-ben a választás so­rán szakszervezeti bizalmi let­tem. Csoportomban 22-en vannak, többségük szocialista brigád­ban dolgozik. A „Sallai Imre” szocialista brigád vezetője va­gyok. Brigádom 1964-ben ala­kult, évi átlagos termelési tel­jesítményünk 105—110 száza­lék. Minőségi kifogás még nem fordult elő. Termelési ered­ményeink alapján ez évben ezüst fokozat kitüntetésben ré­szesültünk. A brigádom úgy gazdasági, mint a műhelybi­zottság vezetőitől sok segítsé­get kap. Miként képviseli cso­portja tagjait? — Rendszeresen tartok cso­port, illetve brigád értekezle­tet, mert ezt fontos fórumnak tartjuk. Szervezetileg az I. szá­mú műhelybizottsághoz tarto­zom, így lehetővé válik, hogy egyes kérdésekben a döntések meghozatala előtt vagy javas­latait kidolgozása közben a műhelybizottsággal konzultál­jak. A problémák inkább szo­ciális jellegűek vagy egyedi esetek. Mint bizalmit megke­resnek a csoportom tagjai. El­mondják családi gondjaikat. Sokszor nem mondják ki, de sejtem, hogy segélyt szeretné­nek. Ilyen volt Várkonyi Juci­­ka esete. Egyedülálló anya, 3 gyermeke eltartásáról gondos­kodik. Anyagi gondjait minden esetben rendeztük. Üdültetési ügyekben is eljárok, ha az igénylő munkája alapján jogo­sult rá. Breitner Ferencné Bár még több mint fél esz­tendő választ el bennünket a szakszervezeti választásoktól, de az elkövetkezendő időszak zsúfolt feladatai megkövetelik valamennyi választott testület­től, hogy már most kezdjenek hozzá a választás szervezeti és tartalmi előkészítéséhez. • E célkitűzés gyakorlati megvaló­sítása miatt kerestük fel Ne­mecz Zoltán elvtársat, a Fő­városi Sütőipari Vállalat szak­­szervezeti bizottságának titká­rát, aki kérdésünkre elmondta, hogy már a múlt hó elején létrehoztak egy 11 tagú előké­szítő­ bizottságot, melynek ve­zetője Neidert Imre elvtárs, az szb elnöke. Az előkészítő-bi­zottság most dolgozik a részle­tes program tervén, amelyből csupán néhány főbb célkitűzést érintettünk a két vezetővel.­­ A Fővárosi Sütőipari Vál­lalat több mint 5000 tagja sok telephelyen dolgozik — mond­ták. — Az üzemegységek szak­szervezeti bizottságai a közvet­len irányítást ellátni nem tud­ják, ezért legutóbb helyenként műhelybizottságokat, máshol pedig vezetőbizalmiakat vá­lasztottak. A két év tapaszta­latai bebizonyították, hogy sok­kal eredményesebb volt azo­kon a területeken a szakszer­vezeti munka, ahol választott testület intézte a dolgozók ügyeit, mint ahol egymagában a vezetőbizalmi. Ezért a so­ron következő választásoknál gyakorlatilag megszüntetjük a vezetőbizalmi rendszert és va­lamennyi egységünknél mű­helybizottságot hozunk létre.­­ Ugyancsak célul tűztük ki a választott tisztségviselők stabilizálását. Ugyanakkor növelni kívánjuk a fizikai dolgozóik, nők, fiatalok szám­arányát, mind vállalati, mind pedig az üzemegységek szint­jén. Már az elmúlt választásokon is komoly erőfeszítéseket tet­tünk, különösen a fizikai dol­gozók számarányának növelé­sére. Vállalati szinten a tiszt­ségviselők több mint fele a fi­zikai dolgozók sorából került ki. Most az a terünk, hogy ez az arány valamennyi válasz­tott testületünkben érvényre jusson. Különös gondot fordí­tunk a nők és fiatalok bevoná­sára is. Biztosítani kívánjuk foglalkoztatottságuk arányá­nak képviseletét. A demokrácia további széle­sítését kívánjuk biztosítani az­által, hogy a vállalati szó két­éves munkájáról szóló beszá­molót a küldötteken kívül a dolgozók széles rétegeivel köz­vetlenül is megismertetjük. Már a bizalmi választások idejére elkészítjük a küldöttér­tekezlet beszámolóját, melyet valamennyi bizalmi rendelke­zésére bocsájtunk. E módszer­rel lényegében kettős célt kí­vánunk elérni. Egyrészt segít­séget nyújtunk a bizalmiak­nak, hogy a Vállalati szintén végrehajtott feladatokhoz kap­csolni tudják a csoport munká­járól szóló értékelést. Ugyan­akkor módot adunk szervezett dolgozóinknak, hogy a szak­­szervezet tevékenységéről vé­leményt nyilvánítsanak és ja­vaslatot tegyenek, melyeket a szóbeli beszámolónál még fi­gyelembe tudunk venni. Ter­mészetesen ezeket a célkitűzé­seket időben valamennyi alap­szervi szakszervezeti bizottság­gal megbeszéljük, hogy a Fő­városi Sütőipari Vállalatnál a felső szervek célkitűzései a magunk elgondolásai, egységes végrehajtást nyerjen — fejez­ték be a tájékoztatást Nemecz és Neidert elvtársak. Biztosak vagyunk benne, hogy az időben elkezdett, kö­rültekintő munka meghozza si­kerét! K. I-né Időben kezdték el a munkát A választásra készülnek Füfa Albert elvtárs, a Buda­pesti Húsipari Vállalat sertés­vágóhídi szb-titkára, a szak­­szervezeti mozgalomban 1961 óta tölt be tisztséget. — Milyen a helyi szakszer­vezeti szervek közötti munka­­megosztás, a demokratikus centralizmus tapasztalatai? — így szólt első kérdésünk. — Nálunk a szakszervezeti tisztségviselők írásban meg­kapták a hatáskörök, jogkörök meghatározását, többségük él is annak gyakorlati lehetőségé­vel. Az üzemi demokrácia fej­lesztésre a választott testüle­tek és a dolgozók kapcsolatá­nak erősítésére kiváló lehető­ség nyílt az elmúlt időben. Kü­lönösen a munkaidő-csökken­tés bevezetésénél és a kol­lektív szerződések előké­szítésekor. Az üzemek je­lentős részénél megfelelő­en éltek ezekkel a lehe­tőségekkel. Viszonylag kevés még a tapasztalat a gazdasági vezetők tevékenységének véle­ményezésénél, és a kifogásolá­si jog alkalmazásánál, íme a példák. Különösen a megálla­pított túlórák mértékének túl­lépése esetén, a kollektív szer­ződés megsértése vagy egyes pontjainak egyoldalú megvál­toztatása esetén, a munkabé­rek, a normák rendezésével kapcsolatos megállapodások megsértésénél akadozik a munka és olyankor, amikor a választott szakszervezeti tiszt­ségviselőket megillető védett­séget figyelmen kívül akarták hagyni. Az említett két jogkör alkal­mazása fejlett, politikai érzé­ket, körültekintést követel a vállalati, üzemi szerveinktől, a tisztségviselőktől. Megköveteli a politikai bátorságot is, külö­nösen ott, ahol a gazdasági ve­zető a szakszervezet ilyen irá­nyú fellépésében nem mindig a segítő szándékot, hanem vala­miféle „presztízs-problémát” lát. — Hogyan látja a szakszer­vezeti szervek tevékenységét, a gazdasági célok teljesítése, dolgozók érdekvédelme kérdé­sében? — A brigádmozgalom fejlő­déséről elmondhatom, hogy az elmúlt évben 1967-hez viszo­nyítva 40 százalékkal több bri­gád nyerte el a szocialista cí­met, 49-ről 70-re alakult, 1328- ról 3225-re növekedett a moz­galomban résztvevők száma: 5 gyáregység és 11 munkahely a szocialista cím birtokosa. Mun­kásaink, műszaki vezetőink a tömegszervezetek irányításá­val helytállnak a szocialista munkaversenyben. Szakszervezetünk tisztségvi­selőinek alapvető feladata a dolgozók élet- és munkakörül­ményeinek állandó és fokozott javítása. A terv teljesítése ér­dekében fokozatosan nagy gon­dot fordítunk a munkaerő-ván­dorlás megszüntetésére, többet törődünk a törzsgárda szélesí­tésével. Az éves bérfejleszté­sünk terhére már az év elején január 1-től 2 százaléknak megfelelő bérrendezést hajtot­tunk végre. Az év végéig még további 2 százalékot haszná­lunk fel alapbér, illetve moz­góbér formájában. Továbbá kollektív szerződésünkben rög­zítettük, hogy a szocialista bri­gádok jutalmazására éves szin­ten 300 000 forintot biztosítunk. A törzsgárda tagjait pedig 10— 20 százalékig terjedő többlet­­nyereségben részesítjük, az alaprészesedésen felül. Dolgo­zóink kulturális és szociális céljainak támogatására 750 000 forintot biztosítottunk. Lehető­séget biztosítottunk nődolgo­zóink otthoni munkájának megkönnyítésére is. Ott, ahol üzemi konyhával rendelke­zünk, hazavihetik az ebédet — Milyen a gazdasági veze­tés és a szakszervezeti szervek­ viszonya? — Előfordultak konfliktusok. Ezek leggyakoribb oka a bére­zés és annak módszerei, a túl­óráztatás kérdése. Ezeket azon­ban a tanácskozások útján old­juk meg. Véleményem szerint a szakszervezeti szerveink és a gazdasági vezetés között kibé­kíthetetlen ellentétek nincse­nek, a kapcsolatot jónak tar­tom. — Mi foglalkoztatja most a szakszervezeti bizottságot? — Az egyik, az 1970-es esz­tendő munkája, ami rendkí­vül fontos azért, mert a har­madik ötéves tervünk záróéve, továbbá mert a negyedik öt­éves terv előkészítő éve. Min­den erőnkkel arra törekszünk, hogy a párt és kormány felhí­vásának eleget téve a kong­resszusi munkaverseny kereté­ben tett vállalásainkon túlme­nően az árvíz okozta nemzeti jövedelemkiesés pótlására tett 2,5 százalékos további termelé­kenységi növelést és a jobb anyag- és eszközgazdálkodás révén tervezett 2,5 százalékos magasabb eredmény elérésére tett célkitűzésésünket megva­lósítsuk. A másik fontos fel­adat a pártszervezetek vezetői­nek újraválasztásának segíté­se és a szakszervezeti válasz­tások. Az előkészítő munkát már júniusban megkezdtük. Megvizsgáljuk a szakszerve­zeti felépítést, helyesen funk­cionál-e, hol kell azon változ­tatni, még jobban hozzáigazí­tani a gazdasági irányítási rendszerben kialakult vállala­ti szervezeti felépítéshez. Egyenként értékeljük a válasz­tott szakszervezeti tisztségvise­lők , munkáját. A választási munka jobb lebonyolítása ér­dekében alapszervként előké­szítő bizottságot hoztunk létre. — Mit tart fontosnak a vá­lasztási munkában? — A választási munkák le­bonyolítási, tartalmi főbb cél­kitűzésének azt tartjuk, hogy a szakszervezetünk életében az utóbbi években bekövetkezett fellendülés tovább erősödjék, a különböző szervezeteink munkájának hatékonysága fo­kozódjon, hogy mind jobban feleljenek meg a dolgozóink egyre növekvő igényeinek. A legutóbbi választásokon a szakszervezeti tisztségviselők 100 százalékos szavazatot kap­tak, így a dolgozók bizalmát élvezve végzik mindennapos munkájukat. Nem könnyű a feladatuk, de az eddigi tevé­kenységük biztosíték a további munkára is. Nagy I. Tibor ISMÉT KAPHATÓ­ A RÉGI MINŐSÉGBEN, MEGBÍZHATÓ. ÚJ CSOMAGOLÁSBAN. ÁRA VÁLTOZATLANUL ÜVEGGEL EGYÜTT: FT. 50.­Nemes almából készült, az eredeti vodkához hasonló. Semleges zamatánál fogva ízlés szerint hígítható és ízesíthető is. Szeszipari Országos Vállalat

Next