Élelmezési Dolgozó, 1970 (64. évfolyam, 1-12. szám)
1970-07-01 / 7. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ELELM EZ£S IPARI DOLGOZOK SZAKSZERVEZETE LAMA LXIV. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1970. JÚLIUS TANÁCSKOZOTT KÖZPONTI VEZETŐSÉGÜNK 1971 márciusában lesz a XLIII. kongresszus Szakszervezetünk központi vezetősége június 25-i ülésén több fontos kérdést vitatott meg. Napirenden szerepelt: Javaslat az ÉDOSZ alap- és középszervezeti vezetőségeinek választására és a XLIII. kongresszus összehívására. Jelentés a béren kívüli juttatások 1969. évi tapasztalatairól. Javaslat a KV és az elnökség 1970. II. félévi üléseinek napirendjére. Tájékoztató jelentés a jubileumi munkaverseny helyzetéről, további feladatok az év hátralévő időszakában. Tájékoztató a KV két ülése között végzett fontosabb munkákról. Köszönet a helytállásért A KV két ülése között végzett fontosabb munkákról Putics József főtitkár tájékoztatta a központi vezetőséget. — Munkánk alapvető tartalmának a gazdasági, építőmunka segítését, az élelmezési dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítását és szervezeti életünk további erősítésével kapcsolatos feladatokat tekintettük — mondotta Putics József. — Különös gonddal foglalkoztunk az ipart érintő közgazdasági szabályozók hatásának elemzésével és a további tennivalókkal. A gazdasági építőmunkában továbbra is szem előtt tartjuk a lakosság zavartalan ellátásának biztosítását, a választék bővítését, a minőség javítását, másrészt a termelési feladatok időarányos teljesítését, a termelékenység javítását. Jelenleg napirenden van a választásokra való felkészülés. A munka tartalmi színvonalának növelése, a testületi munka színvonalának javítása. Ezt követően a főtitkár tájékoztatta a KV tagjait az ÉDOSZ és a MÉM vezetői között történt megállapodásokról, és a szakszervezet nemzetközi tevékenységéről. Majd javasolta, hogy a központi vezetőség ismerje el az élelmezési dolgozók áldozatos munkáját, melyet az árvíz sújtotta területek lakosságának élelmiszeripari termékekkel történő zavartalan ellátása érdekében kifejtettek, s fejezze ki őszinte köszönetét iparunk dolgozói nagyszerű helytállásáért. Az ÉDOSZ alap- és középszervezeti vezetőségeinek választására és a XLIII. kongresszus összehívására vonatkozó javaslattal kapcsolatban Putics József főtitkár a többi között a következőket mondotta: — Választási munkánk politikai tartalmát a X. pártkongresszus irányelvei, a Magyar Szakszervezetek XXI. és az ÉDOSZ XLII. kongresszusa határozatainak végrehajtása adja. Törekedni kell választási munkánkban a stabilitásra, óvakodni kell az indokolatlan cseréktől. Ugyanakkor merészen és bátran be kell vonni a szakszervezeti munkába a fizikai munkásokat — a törzsgárdatagokat, szocialista brigádvezetőket, brigádtagokat —, a nőket és a fiatalokat. Mindezt összevetve, a szakszervezetek megnövekedett jogait, a jogokból adódó kötelezettségeket, az elkövetkező időszak feladatait csak a vezetésre alkalmas, a helyzetet ismerő, a feladatokkal bátran szembenéző, a feladatoktól vissza nem riadó tisztségviselőkkel lehet megvalósítani. A választásokra úgy kell készülni, és azt úgy kell lebonyolítani, hogy ugyanakkor a szakszervezet előtt álló összfeladatok időarányos és jó megoldása nem szenvedhet hátrányt. A választás zökkenőmentes és sikeres lebonyolítása, a XLIII. kongresszus előkészítése érdekében az elnökség tagjaiból főbizottságot hozott létre. A főbizottság mellett a KV tagjai vezetésével konkrét feladatok megoldására felkészült munkaközösségek működnek. Az a javaslatunk és a szándékunk, hogy a kongresszus egész előkészítése, a kongresszus elé kerülő témák, javaslatok, írásos anyagok széles körű, kollektív munka alapján készüljenek. Ezt követően Putics József javaslatot tett a bizottságok , munkacsoportok témakörök szerinti felosztására, a bizottságok vezetőire. Majd javasolta, a KV határozatilag mondja ki: az ÉDOSZ soron következő, XLIII. kongresszusát 1971. március 27-re hívják össze, boncolgatjuk a statisztikát, más képet kapunk, annál is inkább, mert az ipar összlétszáma 2 év alatt 16 százalékkal növekedett. Azt tapasztaljuk,hogy a szakszervezeti bizottságok nem élnek minden esetben a jogaikkal, megengedik, hogy a gazdasági, a szociális, kulturális alapra vásároljanak, számoljanak el különböző vállalati költségeket, ajándék- és berendezési tárgyak kiadásait, megmaradt üdülő- és színházjegyek árát, másutt pedig külföldi szakmai utak költségeit fedezik a szociális, kulturális, jóléti és sportalapokból. Mindenekelőtt kifogásolható a kulturális célokra, a művelődési házakra, a könyvtárakra fordított összegek elégtelen volta. Az összegek jelentős részét rendezvények költségeinek fedezésére fordítják; a kiadásoknak csaknem a felét a társadalmi ünnepségek, évfordulók és egyéb rendezvények költségei teszik ki. Mint az adatokból kitűnik, a részesedési alapból kifizetett közvetett juttatások közül valamennyi ágazatban 1969-ben is a legnagyobb hányadot az üzemi étkezéshez való hozzájárulás képezte. A felmérésben szereplő 103 millió forintból 52,5 millió forintot étkezési hozzájárulás címén használtak fel, a növekedés 1967- hez viszonyítva 13 százalék volt 1969-ben. A gyermekintézmények fenntartására 19, segélyezésre 2,3 százalékkal használtak fel többet tavaly, mint 1967-ben; ugyanakkor a munkásszállások költségei 27,7, a vállalati üdültetés kiadásai 61,6 százalékkal nőttek. A növekedés üteme tehát jelentős, mértéke azonban jóval alatta marad a részesedési alap emelkedésének, másrészről az állományi létszám 16 százalékos felfutásának, melynek egyenes következménye, hogy a felhasználás aránya számos területen csökkent. Az üdültetésre felhasznált összeg növekedése azzal magyarázható, hogy több új üdülőt, hétvégi pihenőt vásároltak, létesítettek a vállalatok, vagy bővítették a régieket, ösztönző erre a tendenciára a munkaidő lerövidítésével arányosan növekvő szabadidő hatására keletkező igény. A gyermekintézményeknél viszont a legtöbb helyen stagnálást tapasztaltunk, az óvodák és bölcsődék fenntartására lényegében alig fordítottak többet, mint 1967-ben. Sőt, egyes vállalatok igyekeztek megszabadulni intézményeiktől — hatot adtak át tanácsi kezelésre —: a bőriparban az 1987. évi 213 ezer forinttal szemben tavaly 16 ezer forintot használtak fel ilyen célra; a gabonaiparban 40 ezer forinttal csökkentették a kiadást, az édesiparban 877 ezer forintról 697 ezer forintra, az ÉLTERV-nél 530 ezer forinttal kevesebbet költöttek, az Országos Sertéshízlaló Vállalatnál pedig 80 ezer forinttal (Folytatás a 3. oldalon.) Beszámoló a béren kívüli juttatásokról A béren kívüli juttatások 1969. évi tapasztalatairól szóló jelentést Kökény István — szakszervezetünk titkára — szóbeli kiegészítéssel terjesztette a központi vezetőség elé. — Az ÉDOSZ elnöksége néhány héttel ezelőtt tartott ülésén ismételten állástfoglalt a béren kívüli juttatások rendszerének, fejlesztésének szükségessége, hasznossága mellett — mondotta Kökény István. — Megállapította az elnökség, hogy az élelmezésipari dolgozók jövedelmét 1968-tól lényegesen befolyásolják a szociális, kulturális alapok, valamint a béren kívüli juttatások mértéke és színvonala. Az összeg nőtt , az arány csökkent Az 1968. január 1-én életbelépett gazdaságirányítási rendszer óta kialakult helyzet vizsgálata alapján megállapíthatjuk: a szociális, kulturális, sport- és egyéb kiadások öszszege 1969-ben 28,5 százalékkal haladta meg az 1967. évi, a minisztériumi és a tanácsi iparban. A fejlődés a számok alapján szembetűnő. Ám, ha Nagy munka vár a Gabona Tröszt dolgozóira A Gabona Tröszt szocialista brigádvezetői június 16-án tartották VI. országos tanácskozásukat. Krisztián Fülöp szakszervezeti tanács titkár elnöki megnyitója után Rékai Gábor vezérigazgató mondott vitaindító beszédet. — Figyelemre méltó az a fejlődés, amely a szocialista brigádmozgalomban bekövetkezett — mondotta. — Míg 1961- ben az állandó dolgozók 4—5 százaléka tevékenykedett szocialista brigádban, ma már ez az arányszám megközelítően 95 százalékos. Az 1970. I. félévi gazdasági feladatok teljesítéséről szólva kiemelte: a nagyobb árukészlet a többszörösére emelkedett exportszállítás, a kisállattartók takarmányellátása, a lakosság liszttel, a mezőgazdasági üzemek keverék-takarmánnyal való ellátása az árvíz következtében jelentkező többletfeladat sok munkát követelt. Hangsúlyozta: " Az újtermésű gabona átvétele nehezebb feladatot jelent a korábbi éveknél. A felkészülés nagyrészt megtörtént, de a hátralevő időben további feladatok várnak megoldásra. Különösen fontos a lebonyolítás ezen belül a szükségtárolóhelyek kialakítása. Ezt az elmúlt évinél nagyobb körültekintéssel kell végezni a jobb mennyiségi és minőségi megóvás érdekében. A termésbecslések ismeretében az átvétel jó megszervezése szükséges, mert a gabonatermés az árvíz és a belvíz miatt területileg differenciáltabb lesz az elmúlt évinél. Elismeréssel szólt az ipar dolgozóinak áldozatkészségéről. A gabonaipar dolgozói fizetésükből és részesedési alapjukból mintegy 2,5 millió forintot ajánlottak fel az árvízkárosultak javára. Az ipar zsákkészletének jelentős részét árvízvédelmi célokra használták fel. További 2,5 millió forint segítséget nyújtanak a takarmányátutalás költségtérítés nélküli lebonyolításával a károsult termelőszövetkezeteknek. 1296 szocialista címért küzdő brigád van, több mint tizenkétezer fő dolgozik azokban. A cím elnyeréséért 112 üzem versenyez. Az idén tizenhat vállalat dolgozik a szocialista munkavállalata cím elnyeréséért. Továbra is számítanak arra, hogy a szocialista brigádok példamutatóan állnak helyt a gazdasági feladatok megoldásában, az árvíz okozta károk felszámolásában — mondotta Rékai elv-társ. A tanácskozáson a 47 jelentekezőből 24 kapott szót. A tröszt minden vállalatának képviselője elmondotta véleményét. A tanácskozáson 17 vállalat képviselője csatlakozott a Csongrád megyei vállalat felhívásához. Ez további 15 millió forint eredménynövelést jelent a népgazdasági károk felszámolásához. Putics József, szakszervezetünk főtitkára köszöntötte a tanácskozást. Hangsúlyozta, az 1970. gazdasági év jelentőségét. — A szocialista brigádmozgalom szervezetében és tartalmában is tovább fejlődött az élelmezésipar egész területén — emelte ki a főtitkár. — A gabonaiparban ez a mozgalom az átlagosnál magasabb ütemű, különösen szervezeti rendszerében. A továbbiakban a gazdasági vezetők felelősségét, az anyagi és erkölcsi ösztönzők alkalmazásának szükségességét és hatékony felhasználását hangsúlyozta. Befejezésül szólt az árvízkárok okozta helyzetről, az élelmezésipar dolgozóinak példamutató kezdeményezéséről, segítőkészségéről. Felhívta a figyelmet az MSZMP X. kongresszusa tiszteletére indított munkaverseny nagy fontosságára. Végül a zárszó hangzott el. — Kevés problémát tártak fel a brigádvezetők — erre utalt a vezérigazgató. — Előbbre vitte volna a munkát, ha több a végrehajtást gátló tényezőket elemeztek volna. Ilyen egyebek között az egész szállítást befolyásoló témacsoport. A szállító kapacitás túlzott igénybevétele miatt veszélyben lehet az exportterv, ha nem tesznek a trösztnél külön intézkedéseket a helyi erők, lehetőségek jobb kiaknázására. Jobban ki kellett volna domborítani, hogy a két százalékos többletvállalás mennyiségben több, minőségben jobb munkát követel mind a vezetőktől, mind pedig a dolgozóktól. Mindenekelőtt vonatkozik ez a felvásárlás, a betakarítás gyors lebonyolítására. És ami ugyancsak háttérbe szorult a tanácskozáson: a gabonaipar dolgozói jobb munkafeltételeinek megteremtésére, a dolgozók ellátásának javítására több gondot kell fordítani! Azok a szakszervezeti szervek végeznek jó munkát, amelyek munkaterületükön, a helyi lehetőségek összességének igénybevételével próbálják a gabonaipar előtt álló megnövekedett feladatokat végrehajtani. Ebben a vezetés fontos segítői a szocialistabrigádok. Farkas László így dolgoznak a Bajai Hűtőházban A bajai hűtőház szervezeti életének fejlődése, a munka eredményei összefüggnek Szentesi János szb-titkár hozzáértő, lelkes, tevékeny munkájával. Szentesi elvtársat, központi vezetőségünk tagját, a szakszervezeti bizottság titkárát arra kértük, jellemezze az elmúlt négy év fontosabb állomásait. — 1966. augusztusban sok viszontagság után az építők csendben átadták a bajai hűtőházat. Meg volt hát a technikai berendezés, a gyártó vonalak, a raktár. Az emberek, a szellemi és a kétkezi munkások ezután jöttek. A szakemberek egy része az ország más-más helyéről, különböző iparágakból, iskolákból jött. Én a békéscsabai hűtőházból kerültem ide — mondta az szb-titkár. Kollektívánk tagjai abban hasonlítottak egymáshoz, hogy valamennyien tele voltak akarattal, munkakedvvel. Célul tűztük ki: úgy fogunk dolgozni, hogy eredményesen illeszkedjünk be a szocialista gazdálkodás vérkeringésébe. Az első ismerkedés a munkában történt meg. Az igény a párt, a szakszervezet és a KISZ létrehozására, azonnal jelentkezett. A dolgozók maguk szorgalmazták a mozgalmi szervezetek megalakítását. A felettes szervek jóváhagyásával szervező bizottságot hoztunk létre. A technológiailag kész üzem például még nem rendelkezett szociális létesítményekkel. Dolgozóink kezdettől fogva lelkesen végezték munkájukat. Sor került a választások előkészítésére, beindult a munkaverseny-mozgalom, megszerveztük az üzemi étkeztetést és még számos igényt elégítettünk ki. 1967-ben szervezeti életünk is elérkezett a legjelentősebb állomáshoz, az első szb megválasztásához. Tapasztalatom szerint a választás nagy körültekintést, felkészültséget igényel, s főleg ott, ahol örvendetesen sok a fiatal! A vezetőségválasztó taggyűlés néhány idősebb elvtársunk mellett bizalmat szavazott számos, jó szellemű, törekvő fiatalnak. Szakszervezeti tagságunk nem csalódott, mert a választások során hozott határozatokat a kollektíva végrehajtotta. A határozatból néhány gondolat: „Teremtsük meg a munkaverseny feltételeit, s annak leghaladottabb formáját, a szocialista brigádmozgalmat.” 1967-ben már hét brigád versenyzett a címért, jelenleg 14 brigád versenyez több mint 120 fővel. 10 közösség elnyerte a szocialista címet. A szocialista brigádmozgalomban elért eredmények azért is méltók a dicséretre, mert tagjaira mindig, mindenben lehet számítani. Szerepelt még a határozatban, hogy „A szakszervezeti bizottság segítse elő a munka utáni pihenést, a tanulást, a kultúr- és sportigények kielégítését”. Erőfeszítéseink e területen sem voltak hiábavalók. Megfelelő szórakozási és sportolási lehetőségeket biztosítottunk a hűtőházban dolgozóknak. Igen fontos feladatnak tartottuk mindig, hogy a választott és megbízott tisztségviselőket felkészítsük, képezzük. Több szb-tagot középfokú tanfolyamra javasoltunk, rendszeresen foglalkoztunk a bizalmiak és aktivisták oktatásával, tájékoztatásával. Megállapíthatjuk, üzemünk kollektívája mozgalmi és termelés területén túljutott a tanuló éveken, azt bizonyítják az 1969. évben elért termelési eredményeink, melynek alapján 23 nap nyereségrészesedést fizettünk ki. Az elért eredmény a 600 fős kollektíva sikere volt. A megtett út fő tanulsága: állandóan tanulni kell, hogy maradék nélkül eleget tudjunk tenni a növekvő követelményeknek. Karakas György KÉSZÜL A KONZERV Június közepe óta tart a zöldborsóidény a Hatvani Konzervgyárban. A tervek szerint július közepéig 900 vagon terméket állítanak elő