Élelmezési Dolgozó, 1983 (77. évfolyam, 1-12. szám)
1983-08-01 / 8. szám
Minták: az NSZK-ba, Svájcba, Japánba „NAPGYÖNGYE" Az elmúlt év végére Vámosgyörkön — a régi malom épületét — közel 13 millió forintos beruházással alakította át a Heves megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat napraforgó-feldolgozó üzemmé. A nagy szemű Iregi csíkos fajtából — melynek kisebb az olajtartalma, s később avasodik — készül a hamar közkedveltté vált „Napgyöngye”. A korszerű feldolgozó gépsorok még a próbaüzemet „futják”, a munkások betanítása is most folyik még. Ezzel is magyarázható, hogy a kezdeti időszakban a dobozokba megtisztítatlan mag is került. Az indulási nehézségek, a gépek teljes beüzemelésével megszűnnek ezek az apró hibák. A sós mogyorónak próbált konkurrenciát teremteni a vállalat az új termék gyártásával, melyből 40 mázsa készül három műszak alatt naponta. A pörkölt magvak skálája is változik majd a sózott mag megjelenésével. Remélhetőleg üzlet mutatkozik a tőkés országokban is. Az NSZK-ba, Svájcba, Svédországba, Japánba már elindultak a mintapéldányokat tartalmazó dobozok. Az eredmény még várat magára a külhoni megrendelőktől, de itthon sikert aratott. A válogatóasztal mellett: Cedmák János A pörkölőgép kezelője János Józsefné Csomagolás művelete közben Szabó Sándor felvételei Sikeres félév Az elmúlt évhez viszonyítva jól indult gazdasági év az ÁTEV debreceni gyáregységénél. A jól sikerült nagykarbantartás eredményeként, és a jó kollektív munka alapján várható, hogy az első féléves termelési terv 108,5 százalékra teljesül. Az eredményeknek részese volt a gyáregység igazgatója, Major Ottó is, aki július 1-től nyugállományba vonult. Munkája elismeréseként „Kiváló Dolgozó” kitüntetésben részesült, amit részére dr. Berzsenyi Ferenc, az ÁTEV igazgatója adott át. Az üzem vezetésével július 1-től Varga Tibort bízták meg. Teremi Gábor szb-titkár 4 ÉLELMEZÉSI DOLGOZÓ Új gépek, jobb munkakörülmények Figyelemre méltó műszaki fejlesztések a tejiparban A magyar tejipar ma már Európában a középmezőnyben foglal helyet, amely a következetes, kellően átgondolt műszaki fejlesztéseknek, a munka minőségi színvonal-emelkedésének, a jó szervezettségnek köszönhető. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Martin Győző műszaki igazgatóval, aki részletes tájékoztatásában elmondta: " A hazai és a külföldi fogyasztói igények közismerten állandóan növekednek, éppen ezért ezeknek megfelelően eleget tenni, jól kielégíteni csak következetes korszerűsítéssel lehetséges. Mi erre nagy súlyt helyezünk. Tavaly több mint 900 millió forintot fordítottunk vállalataink, gyáraink műszaki fejlesztésére. Ennek során három új üzemet létesítettünk: Szekszárdon sajt-, míg Debrecenben és Pásztón tejüzemet. Ez utóbbi kettőt NDK-beli, csehszlovák, amerikai és osztrák gépekkel, műszerekkel szereltük fel, az előbbit, vagyis a szekszárdit dán, holland, nyugatnémet, svájci és osztrák berendezésekkel, több mint 200 millió forint értékben láttuk el. Sor került a zalaegerszegi, ementáli sajtot készítő gyárunk korszerűsítésére, amelyet svájci, francia és osztrák gépekkel szereltünk fel, 70-80 millió forintos költséggel. Hasonló rekonstrukciót valósítottunk meg Makón levő üzemünkben, ahol magyar szabadalom alapján angol és amerikai gépekkel, külföldön is egyaránt népszerű krémfehér sajtot gyártunk, döntően exportra. Ugyancsak a múlt évben a tej minőségének javítására és az eltarthatósági idő növelésére két darab ún. ultrapasztőr vonalat importáltunk Svédországból, a Budapesti Tejipari Vállalat részére. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és a MÉM segítségével, jelentős támogatásukkal a tatabányai tejüzemünk számára első alkalommal hoztunk be Finnországból féltartós tej előállítására alkalmas tejgyártó gépsort. A tej megfelelő szállítására higiénikus, rozsdamentes szállító felépítményt vásároltunk Ausztriából, összesen 60 darabot, 5, 10 és 22 ezer litereseket. Nagy súlyt helyezünk ebben az évben is a további korszerűsítésekre, amelyek nemcsak a magasabb minőségű termékek gyártását és exportját segítik elő, hanem jelentős mértékben befolyásolják a gyárakban, üzemekben dolgozók jobb munkakörülményeit, kulturált viszonyok megteremtését eredményezik. Ez viszont számottevően befolyásolja a munkakedvet, ami meghatározó tényezője a termelésnek. Az idén 650 millió forintot fordítunk újabb műszaki fejlesztésekre, gyártó- és csomagológépek,gépsorok beszerzésére. Ennek során székesfehérvári tejüzemünkben krémtúró előállításához új nyugatnémet berendezést alkalmazunk. Veszprémben pedig NDK-beli és nyugatnémet gépsort állítunk üzembe a habosított krémtúró gyártására. Megvalósul a Bácsbokodi tejüzem rekonstrukciója is, amelynek eredménye napi 100 ezer literes kapacitás. Különösen fontosnak tartjuk a tejtermékek szavatossági idejének növelését, ezért a Budapesti Tejipari Vállalat részére két darab nagy teljesítményű, aszeptikus, pohárhúzó, -töltő és -záró gépsort importálunk Franciaországból. Ezt 1984-ben még különféle berendezésekkel kiegészítjük. Ez a gépsor lehetővé teszi, hogy a savanyított, ízesített poharas termékeink szavatossági ideje a mai 3-5 napról, a jövőben két hétre növekedjen. A tejiparon belüli elszámolás és értékesítés munkájának gyorsítása, pontossága érdekében egyelőre Veszprémben iparági számítógéprendszert alakítunk ki. Fontos feladatunknak tartjuk a környezetszennyeződés megakadályozását is. Erre a célra 1983-ban 15-20 millió forintot költünk. Nem kerüli el a dolgozók érdeklődését a takarékosság sem. Figyelemre méltó, hogy 1700 szállítógépkocsink vezetői egy év alatt jó munkaszervezéssel 4 millió forint értékű üzemanyag-megtakarítást értek el. Amint a beszélgetésből kitűnt a hazai tejipar változatlanul arra törekszik, hogy új, korszerű és mindig jobb minőségű termékekkel jelenjen meg a bel- és külföldi piacon. Karczag László Ragaszkodnak vállalatukhoz Szeged város lakossága általában elégedett a Sütőipari Vállalat gyártmányainak minőségével. Ezt hangsúlyozta Vanek Béla, az ÉDOSZ titkára is, amikor ünnepélyesen átadta a kiváló vállalati kitüntetést a gyár munkáskollektívájának. Dr. Veres Ferenc igazgató beszámolójában részletesen kitért a vállalat új termékeinek felsorolására, mint a — hamar népszerűvé vált — burgonyás és vázsonyi kenyér. A pizza és a hamburger, a sajtos pogácsa, a virslis és a vajas jellegű nagykifli. Határozott törekvés volt az olcsóbb termékek gyártására. A jó minőségű termékek állagát azzal is védte a vállalat, hogy bevezette a konténeres kenyérszállítást, ezáltal a veknik nem törődnek, deformálódnak. A vállalat bruttó termelési értéke közel hét százalékkal volt nagyobb mint egy évvel ezelőtt. Igen komoly szállítási és energiaköltségeket tudtak megtakarítani. Lehetővé vált, hogy a dolgozók jövedelmét is közel nyolc százalékkal növeljék. Ezáltal elérték, hogy a munkások ragaszkodtak a vállalathoz és valóban ösztönzővé tudták tenni a sütőipari bérrendszert. Így vált lehetővé, hogy egy-egy jól dolgozó munkás havonta ötszáz forinttal többet vihetett haza a borítékban, mint az ezt megelőző években. A vállalat gazdasági vezetése elismerte és megköszönte a szocialista brigádok nagyszerű munkáját és helytállását, akik a napi munkájuk mellett konkrétan segítették az újítási tevékenységet és tevőlegesen hozzájárultak a balesetek megelőzéséhez is. Az idén közel tizenkét millió kg kenyeret kell gyártani, amelynek egyharmada úgynevezett minőségi kenyér lesz (vázsonyi, burgonyás, sajtos). Határozott célja a vállalatnak, hogy még jobb minőségű ellátást biztosítsanak Szeged dolgozói részére. Cs. M. Tanműhely Miskolcon Tavaly októbertől új tanműhelyben ismerkedhetnek a szakmunkástanulók a szakmai fogásokkal a Borsod megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál. A százhatvanhét tanuló közül tizenhatan vannak egyszerre az új oktatóteremben. Hetente váltják egymást és két műszakban folyik az oktatás. A fiatalokat Gábor János, Habják Árpád, Bala Miklós és Nagy József oktatók ismertetik meg a szakmával. Felvételünkön az elsősök a combbontás technikájával ismerkednek. — farkas — A brigádnaplót olvasgatva A brigádnapló négy kötetből áll, mert 19 év krónikáját írják le benne. 1964-ben alakult a Veszprémi Szeszipari Kereskedelmi Kirendeltség „Petőfi Sándor’’ szocialista brigádja, tagjai tizennégyen vannak. Áruátvevők, árukiadók, anyagmozgatók, szállítók. Többségükben kétkezi munkások. A brigád vezetője Schäffer Istvánné régi dolgozója a vállalatnak, csakúgy, mint a brigád tagjai. Igen jeles eredménnyel büszkélkedhetnek. Kilenc éve egyfolytában aranykoszorús fokozatot érnek el, és 1980- ban elnyerték a Vállalat Kiváló Brigádja kitüntető címet. Központjuk nagy súlyt helyez a brigádmozgalom ösztönzésére, az értékelések nyilvánosságára. A fokozatokat a brigádok valós érdemei szerint osztják ki. — Elmondhatjuk — fejtegeti Kovács Lőrinc szb-titkár, aki szintén a brigád tagja —, hogy sokat dolgoztunk, hogy hozzájáruljunk a vállalatunk eredményes munkájához. Ezt csak a legjobb közösségi szellemben lehetett elérni. Mi segítünk egymásnak a munkában, és megosztjuk magánéleti gondjainkat. Szívesen töltjük együtt szabad időnket brigád-összejöveteleken, társadalmi munkán, kiránduláson és más alkalommal. A vállalat üdülőjében brigádtalálkozóra készülnek a győrieikkel együtt. A fáradságos munka és a városi zaj után jólesik a szép természeti környezet, a jó levegő, és a szórakozás. A brigádnapló az eseményekről hűségesen beszámol. Minden sora kézzel van írva, ízlésesen, díszesen. Fényképekkel és illusztrációkkal tarkítva, mint egy szép, közös emlékkönyv. Első mindenütt a munka, a tervek eredményes teljesítése. Aztán következik a takarékosság, energiával és költségekkel. Hangsúlyt kap az ünnepek előtti forgalom megszervezése, a fogyasztók ellátása. Ezt követik a hangulatos beszámolók a május 1-i felvonulásról, a novemberi 1-i ünnepi megemlékezésről. Színesen megírt társadalmimunka-eseményei, a nyugdíjas-találkozók, nőnap, brigádgyűlés. Jó hatással vannak a kollektíva hangulatára a közös kirándulások. Boldogan veszik tudomásul egy-egy brigádtag kitüntetését, munkájának elismerését. Kedves, folytatásos regény ez a napló tizennégy ember dolgos hétköznapjairól, együtt eltöltött szabad idejükről. Értelmes és hasznos olvasmány a munka és a munkatársak szeretetéről. Szép és igaz példája annak, amit Gáspár elvtárs mondott a szocialista brigádvezetők országos tanácskozásán: „A brigádmozgalom hatására sokan jutottak el saját fejlődésük magasabb fokára a munkában, a magatartásban.” Koltai Edit Megbecsülik munkatársaikat A Baranya megyei Baromfifeldolgozó és Forgalmazó Közös Vállalatnál, Pécsett, mintegy ezeregyszáz dolgozó áll naponta munkába. Azt tapasztaltam: megbecsülik a munkásokat, de azokat is, akik a vállalatnál töltöttek el éveket, s innen mentek nyugdíjba. Sokan közülük — ha időszakosan is —, de visszajárnak dolgozni, mint szívesen látott munkatársak. A vállalat tevékenységéről, a dolgozókkal való törődésről beszélgettünk Somogyi Lászlóné szb-titkárral. — Vállalatunknál három műszakban folyik a munka. Ezt úgy kell érteni, hogy két műszakban van a termelő munka, a harmadikban — az éjszakaiban — pedig a takarítás. Ez a munka a többivel egyenértékű. Minden éjszaka teljes a gépek megtisztítása, lemosása, fertőtlenítése, hiszen élelmiszerről van szó. Dolgozóink nagyobb része a városból, de mintegy 350 dolgozó vidékről jár be, kiket saját és bérelt autóbuszokon hozunk be munkára, s viszünk haza. Akik közforgalmú járatokkal jönnek, azok megkapják a rendeletben meghatározott térítési díjat. Csak a szállítási költség évi hatmillió forintjába kerül a vállalatnak. — Milyen termékeket állítanak elő? — Ebben az iparban a legszélesebb skálán dolgozunk, így kerül feldolgozásra tyúk, kakas, csirke, pecsenye és hízott kacsa, mulárd kacsa, hízott liba és pulyka. Exportja jelenleg egyik legkeresettebb a mullárd kacsamáj, mely a hagyományos kacsáénál jóval nagyobb. Természetesen daraboljuk is a baromfiakat. Kedvelt a tasakolt pörköltnek való far, szárny, comb. Ebből eléggé nehéz kielégíteni az igényeket. Ez különben minden baromfiaprólékra vonatkozik. Vállalatunk nagyobb részben exportcentrikus. Igyekszünk megkeresni, egyben meg is tartani a külföldi piacokat. Ez elég sok gondot okoz a mai gazdasági helyzetben. — Vannak-e a törzsgárda tagok? — Igen. Számuk mintegy kettőszázra tehető. Több nevet említhetnék, de csak egyről szólok. Ez Orsós Kati néni — cigányasszony —, aki jó munkájával kiérdemelte, hogy Kiváló Dolgozó kitüntetést kapjon. — Ahol ennyi ember van, ott bizonyosan probléma is akad bőségesen. — Ez valóban is igaz. Szervezettségünk 97 százalékos, a tagdíjat mindenki pontosan fizeti. A munkát öt főbizalmi és harminchét bizalmi segíti. A vállalat vezetősége a szakszervezetet a szó legszorosabb értelmében partnerének tekinti. A bizalmi testület javaslatait meghallgatja, figyelembe veszi, s úgy hozza meg döntéseit. Megadja a dolgozóknak a lehetséges kedvezményeket. Badacsonylábdihegyen saját üdülőnk van, ahol évente 230—250 dolgozónk üdülhet olyan körülmények között, mintha SZOT-üdülőben lennének. De kapunk SZOT-jegyeket is, főleg családos és melegvizeseket, mert arra van igény. Van üzemi orvosunk, saját mosodánk, varrodánk, üzemi konyhánk. Dolgozóink hetenkként vásárolhatnak baromfihúst. — Említette a nyugdíjasokat, őket is segítik? — Jelenleg 95 nyugdíjasunk van, akik megtartották szakszervezeti tagságukat, ők is kapnak hetente kedvezményes baromfihús vásárlására jegyet. Ha közülük valaki beteg, s nem tud érte bejönni, kiküldjük részükre, sőt a bevásárlást is elvégezzük. A rászorulókat anyagilag is segítjük. Ezt az is mutatja, hogy míg az egy főre vetítve a segélyezési összeg 700 forint, addig a nyugdíjasoknál 900 forint. Nálunk valóban gyakorlat, hogy a megfáradt nyugdíjasainkat továbbra is megbecsüljük. Kiss József