Élelmiszervizsgálati Közlemények 31. (1985)

1985 / 3. szám

Kutatási tevékenysége hosszabb múltra tekint vissza, amely főként a hűtés, gyorsfagyasztás területén folyt és ennek mondhatni minden ágára kiterjedt. A növényi nyersanyagok vonatkozásában fontos munkája volt 1949-től kez­dődően a gyorsfagyasztásra alkalmas fajták kiválasztása, vizsgálata és hazai meg­honosítása. A tudományos és műszaki problémák tisztázása után, sok esetben saját művezetése mellett folytak azok a technológiai kísérletek, amelyek ahhoz vezettek, hogy hazánkban világviszonylatban is az elsők között kezdődött meg a gyümölcs és a zöldség gyorsfagyasztása a hűtőházi alagutakban. Ennek is köszönhető, hogy 1957-től kezdve a Magyar Hűtőipar önálló vállalatként ipari tevékenységbe kezdett az élelmiszer-gyorsfagyasztás területén. Elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt értékes volt az a kutatómunka, amit az élelmiszerek hűtési, fogyasztási és tárolási tömegveszteségével kapcsolatos törvényszerűségek felderítése érdekében végzett. E fizikai-kémiai jellegű vizsgála­tok eredményeinek felhasználásával készült el a Kertészeti Egyetem szigetcsépi hűtőtárolója, majd ugyanitt a szabályozott légterű tárolás bevezetése. Sokat fog­lalkozott továbbá a gyümölcslevek és -sűrítmények gyártásának fejlesztésével is. Korábbi munkahelyén, a Konzerv-, Hús- és Hűtőipari Kutatóintézetben tanulmányozta az állati eredetű élelmiszerek hűtési lehetőségeit. Kidolgozta a húsok gyors előhűtési eljárását, visszamelegítési módszerét, az ún. egyfázisú hús­fagyasztást. Részletesen foglalkozott a liofilezés élelmiszertartósítási alkalmazásával is. Egyrészt saját konstrukciójú készülékkel, másrészt import berendezésekkel körül­belül 80 élelmiszer l­iofilezési technológiáját dolgozta ki. Ezek közül a kávé liofilezése ipari bevezetésre is került. Tudományos eredményei alapján 1958-ban a kémiai tudományok kandidátusa, majd 1980-ban a kémiai tudományok doktora címet ítélték meg számára. Almási Elemér tudományos munkája mindig szoros kapcsolatban állt az élelmiszertermelés, az ipari tevékenység napi feladataival és technológiai fejleszté­sével. A Magyar Hűtőipari Vállalat állandó külső tudományos tanácsadója volt, az OMFB szakértőjeként sok fejlesztési tanulmány kidolgozását irányította, a KGST-ben több éven keresztül képviselte a hazai hűtőipart, széles nyelvismerete birtokában részt vett számos nemzetközi konferencián és szakmai tanulmányúton. A FAO ösztöndíjasaként hosszabb időt töltött Angliában és Franciaországban, ahol a modern élelmiszertartósítási eljárásokat tanulmányozta. Almási Elemér élete során közel 140 publikációt jelentetett meg, közülük 14-et idegen nyelven. Két szakkönyv, 8 egyetemi jegyzet szerzője, illetve társszerzője. Egyik könyve a Szovjetunióban orosz nyelven is megjelent. Kilenc szovjet szak­könyv lefordításával több élelmiszeriparágban megalapozta a magyar nyelvű műszaki irodalmat. Széles körű nemzetközi és hazai tudományos közéleti tevékenységet fejtett ki. Előadásokat tartott a Szovjetunióban, az NSZK-ban, Franciaországban és Auszt­riában. Alelnöke volt a Nemzetközi Hűtési Intézet egyik bizottságának. Dolgozott a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki-kémiai, Biomérnöki, továbbá Élelmi­szertudományi Komplex Bizottságában is. A Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület Országos Elnökségének és Vezetőségének tagja volt. Részt vett az Élelmiszervizsgálati Közlemények, az Acta Alimentaria és a Kertészeti Egyetem Közleményei szerkesztésében. Főszerkesztőként 19 éven keresztül irányította a Hűtőipar c. műszaki folyóirat kiadását. Számos szakmai bizottság elnökeként, illetve tagjaként kiemelkedő egyénisége volt a hazai élelmi­szertudományi közéletnek. Almási Elemér sikeres oktató és kutató munkáját számos alkalommal elismer­ték. 1960. április 4-én a Szocialista Munkáért Érdemérmet kapta meg, 1972-ben a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója, majd 1974-ben az Élelmiszeripar Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesítették. Tulajdonosa a Török Gábor, a Sigmond Elek

Next