Élet és Tudomány Kalendáriuma, 1959

Netter-Nád Miksa: A mézharmat és a hangyák

CL múzh­ormat )) a (langyá). Gyakori jelenség, hogy egyes gyü­mölcsfák és más haszonfák, így a töl­gyek, a juharok, a hársak, a nyárfák vagy a fenyőfák levelein fényes raga­dós bevonat vagy váladék található, amely sokszor le is csepeg a levelekről. Ez a váladék mézharmat néven isme­retes és nem más, mint bizonyos rovar­­fajták ürüléke. Ezek a rovarok ugyanis kiszívják a levél cukortartalmú nedvét és annyit szívnak belőlük, hogy az egészet nem is emészthetik meg, ezért kiürítik. A legnagyobb mértékben a levéltetvek termelnek mézharmatot, azután a levélbolhák és a nagyobb pajzstetvek. Mézharmatszerű anyag — de nem váladék — képződhetik általában rovarok sebzése nyomán bizonyos nö­vényeken például jégverés után, sőt száraz és meleg nappalokkal váltakozó hűvös éjjelek után is, amikor a levél levegőnyílásain a növény cukortar­talmú nedve kiharmatozik, eloszlik a levélen, majd cseppekké egyesülve legördül a levélről. A mézharmatos fák állandó ven­dégei a hangyák. Valósággal őrzik, gondozzák a mézharmatot termelő rovarokat, sőt nem egy esetben más fákra is áthurcolják a levéltetveket, a levélbolh­ákat, a pajzstetveket, hogy más fákon is biztosítsák a maguk számára az édes „csemegét”. Több kutató vizsgálatokat végzett annak a kiderítésére, hogy a hangyák mennyi édes váladékot gyűjtenek össze a méz­harmatos leveleken. Ebből a célból összefogtak 100 felfelé és 100 lefelé igyekvő erdei vörös hangyát és le­mérték a súlyukat. A mézharmatos fákról lefelé siető hangyák 114 milli­grammal voltak nehezebbek a felfelé törtetőknél, tehát 1 hangya súlynöve­kedése átlagosan 1 mg volt. Mivel a hangyák naponta többször is fel­keresik a mézharmatos levelű fákat, kiszámították, hogy 1 hangya cukros­­váladék gyűjtése egy idényben, vagyis 100 nap alatt 0,5 grammra tehető. Ennek ismeretében, alapul véve azt, hogy egy hangyabolynak körülbelül 100 000 lakója van, amelyek egyötöde foglalkozik mézharmat gyűjtéssel, vagyis a gyűjtő hangyák száma 20 000 körül mozog, egy hangyaboly napi levéltetűcukor gyűjtése , fogyasztása 100 gramm, tehát egy idényben 10 kg. Ebben rejlik a magyarázata annak, hogy a hangyák miért telepítik ide és oda a harmattermelő rovarokat. A megfigyelések szerint a hangyák sok más kártevő rovart elüldöznek a fák­ról, ahogy mondani szokták megtisz­títják a kártevő rovaroktól s ezzel valóban némi védelmet is nyújtanak a kártevőkkel szemben, viszont a hasznos rovarokat, elsősorban a ka­ticabogarakat is elüldözik, sőt ezek lárváit el is pusztítják. A katica­bogarak ugyanis a levéltetvek ádáz ellenségei. A kétpettyes katicabogár napi adagja 15—20 levéltetű, lárva korában 300 levéltetűt fogyaszt el, vagyis egész élettartama alatt egy katicabogár mintegy 2100 levéltetűt öl meg. A levéltetveket kedvelő han­gyák számára tehát nem kívánatosak a katicabogarak. A hurrikán energiája. Az Egyesült Államok déli és keleti területein, különösképpen Texasban, igen gyak­ran okoz szörnyű pusztítást a hurri­kánnak nevezett orkán. Az ősi karib nép viharistene volt Hurrikán, róla nevezték el a spanyol hódítók a ret­tegett szélvihart. Az orkán az Atlanti­­óceán medencéjének közepén, az An­tillák szigetvilágának magasságában képződik, és ívszerű pályán ront nyu­gatnak, majd északra fordulva Flo­ridát söpri végig. A hurrikán egy perc alatt több energiát használ fel, mint amennyi energiát egy nagy ipari állam egy esztendő alatt fogyaszt. És az egy másodperc alatt felszabaduló ener­gia nagyobb, mint több atomrobbanás felszabaduló energiája.

Next