Élet és Tudomány Kalendáriuma, 1959
Natter-Nád Miksa: A százéves élő levél
részecskék ugyanis a fémfelület egyes részeit nem fedik teljesen és ezek a helyek megrozsdásodnak. Ezenkívül egyes festékek érzékenyek az olajra, megduzzadnak tőle. Sokkal jobb, ha portalanítás után a festett felületeket az erre a célra készült pasztával vagy egyszerűen parkettpasztával dörzsöljük be. A festékréteg pórusaiba — az esetlegesen megsérült felületrészekbe is — a paszta behatol, megóvja azokat a nedvességtől, és az egész felületen taszítani fogja a vizet. Ha a nedvesség nem tud behatolni a pórusokba, akkor a rozsdásodás sem indul meg. Megkérdezhetné valaki, hogy a gépek korróziója miért olyan fontos . Okozhat-e számottevő kárt? Hozzávetőleges becslések szerint a korrózió mezőgazdaságunknak évente 100--120 millió forint veszteséget jelent. Ebből az összegből egy dunai vashidat, vagy sok új traktort, vagy bármi mást készíthetnénk. Az effajta károkat persze nehéz pontosan felmérni, mert nemcsak a berendezések korai elpusztulásából származnak, hanem például abból is, hogy emiatt azermetezések elmaradnak vagy csak előbb kezdhetik el a növények megművelését. Vagyis a mezőgazdasági berendezések rozsdásodása végeredményben terméscsökkenést okoz. Bizony sok haszonnal járna, ha a korrózió elleni védekezést megszerveznék és a maga munkahelyén mindenki helyesen gondozná a rábízott mezőgazdasági berendezést. A százéves élő levél A növények leveleinek élete általában rövid, néhány hétig vagy néhány hónapig tart. Csak az örökzöld növények, a páfrányok, a pálmák és más egyszikű fák, a fenyők és az örökzöld lomblevelű fák levelei látnak hoszszabb időt. Az örökzöld növények közül legtovább élnek a nyitvatermők levelei. Ezek élettartamáról elég pontos adataink vannak. Az Araucaria brathiliensis tűlevele 15, a lucfenyőé 4—14, a törpe- vagy henyefenyőé 5—13, a jegenyefenyőé 5—11, a tiszafáé 8—10, az erdeifenyőé 2—8, a feketefenyőé 3—6, a cirbolyafenyőé 3—6, a mandulafenyőé 2, a ciprusé 1—2 évet él. Olyan magas kort, mint a leghosszabb életű fenyőlevelek, illetve tűk, egyetlen lombos fának a levele sem ér el. A pálmák levelének élettartamáról nincsenek megbízható adataink, a kétszikű örökzöldek leveléről ellenben tudjuk, hogy többnyire átlagosan 1—2 évet élnek. A nyitvatermők közül az egész növényvilágban páratlanul áll egy különös növény, a Welwitschia mirabilis, amelyet Afrika délnyugati részén, Luandában fedezett fel 1860-ban Friedrich Welwitsch, osztrák orvos. A Welwitschia, a bennszülöttek nyelvén tumbo, a köves sivatagban elfekvő, körülbelül 60 cm hosszú, fordított kúp alakú törzséből lapos, lenyomott 4 m kerületű korongot hajt, mely folyton vékonyodva gyökerekre oszlik. A törzsből eleinte két sziklevél fejlődik s ennek elpusztulása után csupán két levele nő, mely 3 méter hosszúságot is elér s közben szalagokra foszlik. A két levél életkorát 100 esztendőre becsülik. A két levél között fejlődik ki a kétlaki virágzat. Rendkívül érdekes a termő virág, amelyben a magkezdeményt egy többsejtrétegű burok, széles termőlevél és két virágtakaró vesz körül. A különös növényt Európában több botanikus kertben próbálták megtelepíteni, de ez ideig nem sikerült. 251