Élet és Tudomány Kalendáriuma, 1959

Natter-Nád Miksa: A százéves élő levél

részecskék ugyanis a fémfelület egyes részeit nem fedik teljesen és ezek a helyek megrozsdásodnak. Ezenkívül egyes festékek érzékenyek az olajra, megduzzadnak tőle. Sokkal jobb, ha portalanítás után a festett felületeket az erre a célra készült pasztával vagy egyszerűen parkettpasztával dörzsöljük be. A fes­tékréteg pórusaiba — az esetlegesen megsérült felületrészekbe is — a paszta behatol, megóvja azokat a nedvességtől, és az egész felületen taszítani fogja a vizet. Ha a nedvesség nem tud behatolni a pórusokba, akkor a rozsdásodás sem indul meg. Megkérdezhetné valaki, hogy a gépek korróziója miért olyan fontos . Okozhat-e számottevő kárt? Hozzá­vetőleges becslések szerint a korrózió mezőgazdaságu­nknak évente 100--­120 millió forint veszteséget jelent. Ebből az összegből egy dunai vashi­­dat, vagy sok új traktort, vagy bármi mást készíthetnénk. Az effajta káro­kat persze nehéz pontosan felmérni, mert nemcsak a berendezések korai elpusztulásából származnak, hanem például abból is, hogy emiatt a­z­ermetezések elmaradnak vagy csak előbb kezdhetik el a növények meg­művelését. Vagyis a mezőgazdasági berendezések rozsdásod­ása végered­ményben terméscsökkenést okoz. Bi­zony sok haszonnal járna, ha a korrózió elleni védekezést­ megszer­veznék és a maga munkahelyén min­denki helyesen gondozná a rábízott mezőgazdasági berendezést. A százéves élő levél A növények leveleinek élete általá­ban rövid, néhány hétig vagy néhány hónapig tart. Csak az örökzöld növé­nyek, a páfrányok, a pálmák és más egyszikű fák, a fenyők és az örökzöld lomblevelű fák levelei látnak hosz­­szabb időt. Az örökzöld növények közül leg­tovább élnek a nyitvatermők levelei. Ezek élettartamáról elég pontos ada­taink vannak. Az Araucaria brathi­­liensis tűlevele 15, a lucfenyőé 4—14, a törpe- vagy henyefenyőé 5—13, a jegenyefenyőé 5—11, a tiszafáé 8—10, az erdeifenyőé 2—8, a feketefenyőé 3—6, a cirbolyafenyőé 3—6, a man­dulafenyőé 2, a ciprusé 1—2 évet él. Olyan magas kort, mint a leghosszabb életű fenyőlevelek, illetve tűk, egyet­len lombos fának a levele sem ér el. A pálmák levelének élettartamáról nincsenek megbízható adataink, a kétszikű örökzöldek leveléről ellen­ben tudjuk, hogy többnyire átla­gosan 1—2 évet élnek. A nyitvatermők közül az egész nö­vényvilágban páratlanul áll egy kü­lönös növény, a Welwitschia mirabilis, amelyet Afrika délnyugati részén, Luandában fedezett fel 1860-ban Friedrich Welwitsch, osztrák orvos. A Welwitschia, a bennszülöttek nyel­vén tumbo, a köves sivatagban el­fekvő, körülbelül 60 cm hosszú, for­dított kúp alakú törzséből lapos, le­nyomott 4 m kerületű korongot hajt, mely folyton vékonyodva gyökerekre oszlik. A törzsből eleinte két sziklevél fejlődik s ennek elpusztulása után csupán két levele nő, mely 3 méter hosszúságot is elér s közben szala­gokra foszlik. A két levél életkorát 100 esztendőre becsülik. A két levél között fejlődik ki a kétlaki virágzat. Rendkívül érdekes a termő virág, amelyben a magkezdeményt egy több­­sejtrétegű burok, széles termőlevél és két virágtakaró vesz körül. A kü­lönös növényt Európában több bota­nikus kertben próbálták megtelepí­teni, de ez ideig nem sikerült. 251

Next