Élet és Tudomány, 1953. július-december (8. évfolyam, 26-52. szám)

1953-12-30 / 52. szám

VIII. ÉVF. 83. SZÁM 1983. DECEMBER 80 A TÁRSADALOM ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI ISMERETTERJESZTŐ TÁRSULAT HETILAPJA A TARTALOMRÓL : Michael Servet — Sugárzó fémgőzök az ipar szolgálatában — A tea útja a Távol- Kelettől a messze Nyugatig — Miként magyarázza a sportorvos és az edző a félegyszáz évvel ezelőtt, 1553. október 27-én vörösen lobogott fel a máglya tüze KS­S Genf főterén. Michael Servetet égettette meg Kálvin, a genfi egyház vezetője, a forradalmi gondolkodású tudós halálos ellensége. Ki volt Servet? Miért kellett kínhalált halnia? Servet Spanyolországban, a navarrai Tudóséban született 1511-ben. Eredeti neve Miguel Serveto. Apja arragoniai nemesember, családi birtokuk Villanueva­­ban volt. A XVI. század elején Spanyolország — gyarmati hódításai eredményeképpen — hatalmas és gazdag világbirodalommá fejlődik. Ekkor kezdődik az irodalom, a művészet fellendülése. A tudományos élet azonban — a katolikus egyház nyo­masztó befolyása alatt— még nem tud kibontakozni. A tan­ulni vágyó spanyol ifjak a külföldi — elsősorban a francia és olasz — egyetemeket keresik fel. A 17 éves, nyílteszű és vitatkozó hajlamú Servet is Toulouseba megy egye­temre. A katolikus feudalizmus kritikájaként jelentkező reformáció ekkor bon­togatja szárnyát. Jó tíz éve, hogy Luther a wittenbergi­­templom kapujára szegezte 95 tételét és három éve sincs, hogy Münzer Tamást —­­akiknek vallásos mozgalma a feudális rend megdöntésére irányuló parasztforradalomba torkollott — tüzes fogókkal szaggatták szét. Kálvin akkoriban a párizsi egyetemen tanul. A francia egyetemek éles hitviták színhelyei. A fiatal Servet felismeri a korhadt, dogmákon alapuló, velejéig korrupt, a bűn­­bocsánatot pénzért árusító­­katolikus egyház rothadtságát. 1530-ban — atyai párt­fogójának, V. Károly gyóntató papjának társaságában — Bolognába utazik, hogy részt vegyen V. Károly császárrá koronázásán. Megdöbbenti és mélységesen ki­ábrándítja a császárt koronázó VII. Kelemen pápa viselkedése és udvartartása. Felismeri, hogy »­Krisztus földi helytartója« nem más, mint egy a Mediciek közül: véreskezű politikus, feudális uralkodó. Servet, a bátor gondolkodó, 19 éves, amikor véglegesen szakít a katoliciz­mussal és első könyvének megírásába kezd. Szakít családjával és befolyásos pártfogójával. Baselén keresztül Strassburgba utazik, hogy megmeneküljön az ■ üldöztetéstől. Baselben elmondja nézeteit ökolampadiusnak, a híres reformátornak, öko­­lampadius valósággal elszernyed az ifjú »istenkáromló« gondolataitól. Elszernye­­dése olthatatlan gyűlöletté válik, amikor 1531-ben Servet könyve: »De trinitatis erroribus« (a szentháromság-tan tévedéseiről) megjelenik. Servet könyvében a vallás alapvető dogmáját támadja. Tagadja a szentháromság-tant, tagadja Krisz­tus örökkévalóságát. Nem csoda, hogy ez a könyv ellene, fordítja mind a katoliku­sokat, mind a reformátusokat. Hiszen a reformátusok — amikor a katolikus vallás egyes dogmáit és az egyházi korrupciót támadták — nem a vallás ellen harcol­tak. Sérvét pedig a vallást alapjaiban támadta meg és ezzel gyengítette a fenn­ 1035

Next