Élet és Tudomány, 1957. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)
1957-11-24 / 47. szám
* Az elhízás . A régebbi idők szépségideálja a telt idomú nő volt. A „molett” nő jelentette a szépség mintaképét, miként Rubens és a korabeli festők képein láthatjuk. Ekkoriban mondogatták az emberek, hogy az elhízásnak 3 foka van: az enyhén moletteket irigylik, a kövérebbeket kigúnyolják, a nagyon elhízottakat pedig sajnálják. Ma már senkitől sem irigyelnek egy ids zsírtöbbletet; karcsúságra törekszik mindenki, aki tetszeni akar. Orvosi szemmel az ízlésnek ezt a változását csak helyeselhetjük. Az elhízás korántsem kozmetikai kérdés, hanem komoly orvosi probléma. Az elhízásnak minden formája betegség, amely az élettartamot megrövidíti, mégpedig jelentősen. Lássuk, mit mutat a statisztika ! Amerikai biztosító társaságok nagyszámú eset alapján megállapították, hogy ha a testsúly csak 5 kilogrammal is meghaladja az átlagost, a halálozási arány már 8 százalékkal növekszik az átlagos súlyúakéhoz képest. Tíz kilogrammos súlynövekedés már 18 százalékkal, 23 kilogrammos 56 százalékkal, 36 kilogramm átlagon felüli súly pedig 116 százalékkal növeli a halálozást! Mi magyarázza a súlytöbblet és a halálozási esély összefüggését ? Elsősorban az, hogy a kövérek közt gyakoribb a szívbaj, az érelmeszesedés, a vérnyomás emelkedése, mert a nagyobb testsúly megterheli a keringési rendszert. Az elhízottak rosszul tűrik a műtéteket, nehezebb operálni őket. Gyakoribb az ízületi baj a nagy megterhelés miatt. Az összefekvő hájas bőrredők közt könynyen keletkeznek gombás és egyéb bőrbetegségek. Gyakoribb a terhességi és a szülési szövődmény. Cukor-, epekő- és vesebetegség is többször fordul elő elhízottakon (ennek oka még nem egészen tisztázott). Gyakrabban éri őket baleset is a csökkent mozgékonyságuk miatt : a statisztikák szerint elhízottak közt 12 százalékkal nagyobb a balesetek száma, normális súly alattiaknál 8 százalékkal kevesebb. Az elhízottak felénél a halál oka a szív és erek betegsége. Elhízott férfiak közt kétszerre gyakoribb a koszorúér elzáródása. Norvégiában a II. világháború alatt a korlátozott zsírfogyasztás idején csökkent a szív- és érbetegségben elhaltak száma. Az átlagos súlyú ember testsúlya 30 éves korig növekszik. Ideális lenne, ha ezt a súlyt az emberek további életük folyamán meg tudnák tartani, mert ez jár a várható leghosszabb élettartammal. Sok ember súlya azonban a 30. éven túl tovább növekszik, ez pedig az élettartamot inkább rövidíti. Az elhízás okát és lényegét sokféle szempontból vizsgálták már, de a mai napig sem sikerült a kérdést tisztázni. Kétségtelen, hogy az anyagcsere szabályozásában a hormonoknak — a belső elválasztású mirigyek termékeinek — fontos szerepük van. Elterjedt hiedelem, hogy minden elhízás „hormonzavar”nak a következménye. A másik véglet hívei azt állítják, hogy az elhízás legtöbbször nem hormonális eredetű, s csak