Élet és Tudomány, 1959. január-június (14. évfolyam, 1-27. szám)

1959-03-11 / 11. szám

(Az alábbi cikkünk szerzője fiatal építészmérnök. Írását azzal a megjegy­zéssel közöljük, hogy a benne ismer­tetett terv — bár szokatlan — érdekes és bátor, és talán elősegítheti azt, hogy mihamarább több, olcsóbb és egyúttal a lakók igényeinek megfele­lőbb lakást építhessünk. — A szer­kesztőség.) Nem számítva a „foghíjak” helyére kerülő házakat, ma már nem egy-egy házat, hanem egész telepet építünk. Ezek részben lakóházak, részben szociális és kulturális létesítmények : üzletek, mozik, iskolák, kórházak stb. Az épületek kö­zött utakat vezetünk és gondoskodunk bizonyos nagyságú szabad területről, parkokról is. Az utóbbival kapcsolatban mindjárt említsük meg, hogy régebben a telek minél alaposabb kihasználására töre­kedtek, ezért a házakat szorosan egymás mellé építették. Ennek következtében a szokványos városképet az jellemezte, hogy az utcákat két oklalt házak övezték, s a kőrengeteget a központi helyeken terek, parkok szakították meg. Nagy vív­mány, hogy most már új lakótelepeinket is átszövi a parkok zöldje (gondoljunk csak Sztálinváros elrendezésére), ezáltal a lakásokba több fény jut, a levegő tisz­tább, nyáron hűvösebb, a gyerekek szá­mára van játszótér stb., stb. Senki sem tagadja, hogy ezeken a­ telepeken kelle­mesebb lakni, mint a régi zsúfolt város­negyedekben. De . . . talán ez sem a végső megoldás. A mai kor embere (férfi és nő egyaránt) általában dolgozik. A kenyérkereső munka után a nő elvégzi otthon a „második műszakot”. Aki pedig nincs erre rákény­szerítve, rendszerint az is tovább ro­han, ki újabb munka után, ki moziba, színházba, sporteseményekre. Ennek az életmódnak idegőrlő hatását tetézi, hogy gyakran túlzsúfolt járműveken utazunk, néha egyáltalán nem kellemes körülmé­nyek között. Az emberek általában keve­set pihennek. Ezért-e vagy másért, de az emberek többsége arra vágyik, hogy otthona távol legyen a város forgatagától, zajától, ideg­őrlő lüktetésétől, és legalább munka után tartózkodhasson kellemes, nyugodt kör­nyezetijén. Tehát a hegyek közé vágyik, magányos kis villáról álmodik, ahol csend, nyugalom van. Persze csak keveseknek sikerül ilyen lakáshoz jutniuk. Másrészt akinek ez az óhaja teljesül, idővel unni kezdi magá­­ t, ábra. Szalagház. 1. A klubszobákból közvetlen lejárat vezet a parkba. 2. A ház alatt húzódó utat is a parkot bokrok választják el. 3.­­Gazdasági folyosó. Ez köti össze a központi konyhát, mosodát stb. az egyes lakásokba vezető liftekkel. Út a szalagház alatt. 5. Zárt folyosó vezet a közlétesít­mén­yekhez, f1. Folyosó. 7. Lakás. 8. A lakásba vezető lift

Next