Élet és Tudomány, 1966. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-14 / 2. szám
tűnése előtt megjelenik utóda, az „új tropszakoida”. Eza karcsú, pattogatni való típusú kukorica az i. e. 900 és az i. sz. 1500 közötti időszaknak legelterjedtebb kukoricája volt. Henger alakú csövei, kicsi és kerek alakú, sárga vagy narancssárga színű magjai alapján ítélve a jelenkori mexikói pattogatni való kukorica Arrocalo Amarillo nevű fajtája ettől származhat. Tehát nemcsak a kukorica eredetére, hanem fejlődésének korai történetére fény is derült. Igazolódott, hogy a kukorica vad őse egy pattogatni való típusú pelyvás kukorica volt, mint ezt Mangelsdorf gondolta. Igazolódott továbbá Vavilov szovjet származástantudós elméleti föltevéséből az, hogy a kukorica őshazdja Mexikó. A fölfedezés jelentősége azonban ennél sokkal nagyobb. Megmutatja Amerika civilizációjának eredetét, minthogy a kukorica története elválaszthatatlan az emberekétől, akik a mezőgazdálkodásra való áttéréssel tették meg az első lépéseket a civilizáció felé, s akik ezt a növényt iegnemesítették. A művelődéstörténeti vonatkozásokon kívül nem hanyagolható el a fölfedezés biológiai és gyakorlati jelentősége sem. A tudomány ugyanis a kukorica származását nemcsak azért kutatja, hogy történeti fejlődését elemezze, hanem azért is, hogy ebből megállapíthassa a továbbfejlesztés tényezőit is, mégpedig a jobb és bővebben termő hibridek előállítása végett. Matolcsi János KÖNYVEKRŐL Nagy István György: Űrkutatás, űrtechnika (Zrínyi, 1965. 194 oldal) Ára: 17,50 Ft Az asztronautika és az űrkutatás összefonódó kérdéscsoportja kétségtelenül egyike korunk legjellegzetesebb, legtöbbeket érdeklő tudományos témáinak. Nagy István György kitűnően sikerült kis könyvében azt a célt tűzte maga elé, hogy teljesen népszerű formában elsősorban a téma technikai vonatkozásairól adjon képet az olvasónak. Az első négy fejezet megadja ehhez az űrhajózás történetére, fizikai alapelveire és általános feladataira vonatkozó legfontosabb ismereteket. Ez a rész hasznos ugyan annak az olvasónak, aki most ismerkedik a témával (különösen a rakéta alapegyenletének levezetése szellemes), de a továbbiak megértéséhez nem nélkülözhetetlen. A könyv legértékesebb fejezetei azokkal a technikai problémákkal foglalkoznak, amelyek a mesterséges égitestek indítása, pályám juttatása és működtetése kapcsán merülnek fel. Ezeknek a technikai feladatoknak a megoldása során gyakran születtek fantasztikus teljesítmények, így például a mesterséges hold rádióadásának frekvenciastabilizálása nagyon fontos a pálya meghatározása szempontjából. A gyakorlatban sikerült az adás frekvenciáját úgy stabilizálni, hogy az az alapértéktől legfeljebb egy tízmilliomodnyira tér el. Ez az eltérés hosszúságra átszámítva egy százkilométeres rúd hosszúságában egy centiméternek felel meg! Szerepel a könyvben, bár kissé vázlatosan, az űrkutatás egyik legfontosabb alkalmazási területe, a hírközlés mesterséges holdak segítségével. Ebben a fejezetben szívesen olvastunk volna több technikai részletet a szovjet és amerikai híradástechnikai holdak működéséről, azokról a technikai megoldásokról, amelyek a kisméretű, aktív holdakon sokmilliószoros erősítést tettek lehetővé. Az űrhajózás látványos eredményeinek értékeléséhez elengedhetetlen a mesterséges égitesteken elhelyezett műszerek legalább hozzávetőleges ismerete. Ezt is megtaláljuk a könyvben, kiegészítve azzal a sokféle, de lényegében néhány alaptípusra visszavezethető eljárással, amelylyel az energiát e műszerek működéséhez kinn a világűrben biztosítani lehet (elektrokémiai áramforrások, naptelepek, sugárzó izotópokkal működtetett telepek, kisméretű atomreaktorok). Külön érdekessége a könyvnek, hogy a szokásosnál sokkal részletesebben foglalkozik azzal a szereppel, amelyet az asztronautika egyes eszközei és eredményei a modern haditechnikában betöltenek. Nyilvánvaló, hogy az ,,űrhaditechnika” kérdéseiről érdemes és kell is írni, hiszen e tekintetben gyakran találkozunk félreértésekkel még újságokban is. Nagy István György sorra veszi a mesterséges holdak jelentőségét a rakétairányításban, felderítésben, rakétaelhárításban és katonai hírközlésben. Állásfoglalása mentes az e téren gyakori túlzásoktól és a tények és lehetőségek reális felmérésén alapszik. Nagy Ernő korábbi, nagysikerű könyvei után az „Űrkutatás, űrtechnika” megjelenése újabb fontos lépés előre az asztronautika magyar nyelvű népszerűtudományos irodalmának megteremtése felé. Dr. Almár Iván