Élet és Tudomány, 1966. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-14 / 2. szám

tűnése előtt megjelenik utó­da, az „új tropszakoida”. Ez­­a karcsú, pattogatni való típusú kukorica az i. e. 900 és az i. sz. 1500 közötti időszaknak legelterjedtebb kukoricája volt. Henger alakú csövei, kicsi és kerek alakú, sárga vagy narancs­­sárga színű magjai alapján ítélve a jelenkori mexikói pattogatni való kukorica Arrocalo Amarillo nevű fajtája ettől származhat. Tehát nemcsak a kuko­rica eredetére, hanem fej­lődésének korai történetére fény is derült. Igazolódott, hogy a kukorica vad őse egy pattogatni való típusú pely­vás kukorica volt, mint ezt Mangelsdorf gondolta. Igazolódott továbbá Vavi­lov szovjet származástan­tudós elméleti föltevéséből az, hogy a kukorica őshazd­­ja Mexikó. A fölfedezés je­lentősége azonban ennél sokkal nagyobb. Megmu­tatja Amerika civilizáció­jának eredetét, minthogy a kukorica története elvá­laszthatatlan az embereké­től, akik a mezőgazdálko­dásra való áttéréssel tették meg az első lépéseket a ci­vilizáció felé, s akik ezt a növényt i­egnemesítették. A művelődéstörténeti vo­natkozásokon kívül nem hanyagolható el a fölfede­zés biológiai és gyakorlati jelentősége sem. A tudo­mány ugyanis a kukorica származását nemcsak azért kutatja, hogy történeti fej­lődését elemezze, hanem azért is, hogy ebből meg­állapíthassa a továbbfej­­­lesztés tényezőit is, még­pedig a jobb és bővebben termő hibridek előállítása végett. Matolcsi János KÖNYVEKRŐL Nagy István György: Űrkutatás, űr­technika (Zrínyi, 1965. 194 oldal) Ára: 17,50 Ft Az asztronautika és az űrkutatás össze­fonódó kérdéscsoportja kétségtelenül egyi­ke korunk legjellegzetesebb, legtöbbeket érdeklő tudományos témáinak. Nagy István György kitűnően sikerült kis könyvében azt a célt tűzte maga elé, hogy teljesen népszerű formában első­sorban a téma technikai vonatkozásairól adjon képet az olvasónak. Az első négy fejezet megadja ehhez az űrhajózás törté­netére, fizikai alapelveire és általános fel­adataira vonatkozó legfontosabb ismere­teket. Ez a rész hasznos ugyan annak az olvasónak, aki most ismerkedik a témá­val (különösen a rakéta alapegyenletének levezetése szellemes), de a továbbiak megértéséhez nem nélkülözhetetlen. A könyv legértékesebb fejezetei azokkal a technikai problémákkal foglalkoznak, amelyek a mesterséges égitestek indítása, pályám juttatása és működtetése kapcsán merülnek fel. Ezeknek a technikai fel­adatoknak a megoldása során gyakran születtek fantasztikus teljesítmények, így például a mesterséges hold rádióadásának frekvenciastabilizálása nagyon fontos a pálya meghatározása szempontjából. A gyakorlatban sikerült az adás frekven­ciáját úgy stabilizálni, hogy az az alap­értéktől legfeljebb egy tízmilliomodnyira tér el. Ez az eltérés hosszúságra átszámítva egy százkilométeres rúd hosszúságában egy centiméternek felel meg! Szerepel a könyvben, bár kissé vázlato­san, az űrkutatás egyik legfontosabb al­kalmazási területe, a hírközlés mester­séges holdak segítségével. Ebben a fejezet­ben szívesen olvastunk volna több techni­kai részletet a szovjet és amerikai híradás­­technikai holdak működéséről, azokról a technikai megoldásokról, amelyek a kis­méretű, aktív holdakon sokmilliószoros erősítést tettek lehetővé. Az űrhajózás látványos eredményeinek értékeléséhez elengedhetetlen a mester­séges égitesteken elhelyezett műszerek legalább hozzávetőleges ismerete. Ezt is megtaláljuk a könyvben, kiegészítve azzal a sokféle, de lényegében néhány alap­típusra visszavezethető eljárással, amely­­lyel az energiát e műszerek működéséhez kinn a világűrben biztosítani lehet (elektro­kémiai áramforrások, naptelepek, sugárzó izotópokkal működtetett telepek, kis­méretű atomreaktorok). Külön érdekessége a könyvnek, hogy a szokásosnál sokkal részletesebben foglal­kozik azzal a szereppel, amelyet az asztro­nautika egyes eszközei és eredményei a modern haditechnikában betöltenek. Nyilvánvaló, hogy az ,,űrhaditechnika” kérdéseiről érdemes és kell is írni, hiszen e tekintetben gyakran találkozunk félre­értésekkel még újságokban is. Nagy István György sorra veszi a mesterséges holdak jelentőségét a rakétairányításban, felderítésben, rakétaelhárításban és kato­nai hírközlésben. Állásfoglalása mentes az e téren gyakori túlzásoktól és a tények és lehetőségek reális felmérésén alapszik. Nagy Ernő korábbi, nagysikerű könyvei után az „Űrkutatás, űrtechnika” meg­jelenése újabb fontos lépés előre az asztronautika magyar nyelvű népszerű­­tudományos irodalmának megteremtése felé. Dr. Almár Iván

Next