Élet és Tudomány, 1967. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1967-05-12 / 19. szám
3. ábra: A - a felső görbe a lélegzés ritmusának változásait rögzíti, az alsó a normális vérnyomás görbéje; B - a lélegzés görbéje változatlan, a vérnyomásgörbe 6. és 7. között emelkedett. Mindkét görbe egy súlyos bűncselekményét tagadó gyanúsítottnak a kihallgatásakor készült bizonyíték a bíróságok számára általában elfogadhatatlan. Ez azonban nem jelenti egyúttal azt is, hogy bizonyos meghatározott célokra a narkoanalízist a nyomozás során nem lehet felhasználni. Mindenekelőtt jelentős segítséget nyújthat a feledékeny tanúk emlékezetének felfrissítéséhez vagy régen történt események fontos részleteinek felidézéséhez. Ilyen esetekben ugyanis többé-kevésbé eleve biztosítva van a tanú jóakaratú együttműködése, ami a narkoanalízis sikerének egyik feltétele. Ismeretes továbbá, hogy súlyos agyi sérülésekkel vagy lelki megrázkódtatásokkal (traumákkal) emlékezetkiesések (amnéziák) járnak, amelyek a sérülés előtti, alatti vagy utáni időre vonatkozó történések teljes vagy részleges elfelejtésével járnak. Az ilyen amnéziás tudatból semmilyen erőszakkal sem lehet az emlékezetkiesés idejére vonatkozó tényeket a felszínre hozni. Hipnotikus álomban vagy narkoanalízisben azonban ez már többször sikerült. Jól felhasználható továbbá a narkoanalízis csalás leleplezésére, például ha valaki elmebetegséget színlel. A színlelt tünetek ugyanis a narkózis hatására megszűnnek, mert a felettük gyakorolt tudati ellenőrzés elvész. Van a narkoanalízisnek közvetett alkalmazása is. Ilyenkor maga a védelem kéri az analízist, annak bizonyítására, hogy a vádlott nem tagad. Vagyis ilyenkor azt akarják bizonyítani, hogy a narkoanalízisnek alávetett vádlott, bármilyen kérdést tesznek is fel neki a terhére rótt cselekményre vonatkozóan, „nem szólja el magát”. AZ IGAZMONDÁS MŰSZERES „MÉRÉSE” Általában azok, akik a narkoanalízist ellenzik, nem vetik el egyszersmind a nyomozásban alkalmazott többi „decepciós” eljárást is. Ezek közé tartozik elsősorban a „hazugságmérő" készülék (poligráf). Ennek működési elve azonban semmi rokonságot sem tart az „igazságszérum”-mal. A múlt század végének híres kriminológusa, C. Lombroso is foglalkozott már azzal a gondolattal, hogy a keresztkérdéseknek alávetett gyanúsított személy vérnyomás-ingadozásából következtessen a vallomás igaz vagy hamis voltára. Ehhez — kora orvosi ismereteinek megfelelő — készüléket is szerkesztett. Ezt mások továbbfejlesztették, s lélegzés-érlökés-regisztráló berendezésekkel, majd galvanikus bőrreflex-mérővel egészítették ki. A „hazugságmérőgép” három érzékelőjét: a vérnyomásmérő mandzsettáját, a lélegzésmérő harmonikacsövét és a bőrreflexmérő elektródját a vizsgálandó személy testére — karjára, mellére és kézfejére — erősítik. Az érzékelőben a kérdezés alatt létrejövő mechanikus és elektromos ingadozásokat a készülék 2. ábra: Vizsgálat „hazugságmérőgép"-pel AVAAAIVAVIVAMAIB m m0fiiilU WTFmi0m0HAlAU wttVUu iHm n