Élet és Tudomány, 1971. július-december (26. évfolyam, 27-53. szám)
1971-10-01 / 40. szám
műszaki fejlődés mindig sokat köszönhetett a hadi szükségleteknek. A legelső műszaki főiskolák hadmérnököket képeztek. A Habsburg-birodalom első hadmérnöki akadémiája 1717- ben alakult meg Ausztriában. A kezdeményezést hamarosan követték más államokban is. A bányászat is rendkívül összetett műszaki ismereteket kívánt, és a gépesítés e téren növekvő igényeket támasztott. A fémbányászat jelentős része a monarchiában állami, kamarai kezelésben folyt. Fejlesztésére szervezték Selmecbányán a világ egyik legelső bányatisztképző iskoláját (1735), és ezt 1769- ben akadémia rangjára emelték. Ezt követték más országok hasonló alapításai. Magyarország Európának egyik árvizekkel legveszélyeztetettebb országa volt; a XVIII. században az Alföld nagy területei el voltak mocsarasodva, rendezetlenek voltak a birtokviszonyok és rosszak az utak. E problémák leküzdéséhez sok szakemberre volt szükség. Erre a célra alapította II. József 1782- ben az Institutum Geometrico-Hydrotechnicumot, a Mérnöki Intézetet. Ebben elsősorban vízépítő és földmérő mérnököket képeztek. Az intézet a pesti tudományegyetem bölcsészeti 1872—1882-ig ebben az épületben helyezték el a Műegyetemet (ma: Gönczi Pál utca 3. sz. ház) kara mellett működött. Ez az intézet mintegy 70 évvel később beolvadt a József Ipartanodába, így tehát az 1782-es évszámot jogosan tekinthetjük a Műegyetem legrégibb karának, az építőmérnöki karnak az alapítási éveként. A műszaki fejlődés, elsősorban a gőzgép elterjedése időközben más jellegű műszaki főiskolákat, úgynevezett politechnikumokat is igényelt, olyanokat, ahol a gyáripari termeléshez szükséges sokféle mechanikai és technológiai ismeretet némi közgazdasági és kereskedelmi ismerettel elegyítetten lehetett elsajátítani. Érdekes módon megint a Habsburg-birodalom volt az úttörő: a XIX. század elején sorra alakultak ott a polgári jellegű politechnikumok (Prága 1806, Graz 1811, Bécs 1815), és onnan terjedtek el Németországon keresztül. József Ipartanoda A múlt század első felében Ausztriában jelentős iparosodás következett be. Magyarország az ismert társadalmi és politikai okok miatt jelentősen lemaradt. A reformpolitikusok, köztük Kossuth és Széchenyi felismerték, hogy a fölemelkedés útja Magyarország számára is a gazdaságnak, az iparnak a fellendítésén át vezet. Nem volt nehéz rájönni, hogy ebben a politechnikumoknak nagy és alapvetően hasznos szerepük lehet. Egyre hallhatóbb volt a reformkor éveiben a kívánság: szerveztessék Magyarországon is politechnikum. 1836. március 9-én Zemplén vármegye követe határozati javaslatot terjesztett az országgyűlés elé „közművészeti intézet” (polytechnicum institutum) létesítésére. A karok és rendek a javaslatot határozattá emelték: ......hogy a nem ixmm