Élet és Tudomány, 1977. július-december (32. évfolyam, 26-52. szám)
1977-10-21 / 42. szám
A TUDOMÁNY VILÁGA SZERKESZTI: KUTASNÉ PÉTER ÁGNES Új nyersanyag: a szinnirit Újfajta szigetelőbevonat A Szovjet Tudományos Akadémia Geológiai Intézete a Burját ASZSZK északi területén, a Szinnir hegyvonulat vidékén új nyersanyagot, pszeudoleucitet vagy — ahogy ott nevezik — szinniritet kutat. Maga a leucit (KalSi.O.) olyan ásványi nyersanyag, amelyből kálium és alumínium nyerhető ki. A pszeudoleucit (pszeudokál, nem valódi) két ásványból: földpátból és kálszilitből áll, s bizonyos feltételek között leucitből képződik, az azt alkotó elemek átrendeződésével, szétválásával. Ilyen összetételű kőzeteket első ízben a Szinnir hegyvonulat területén fedeztek fel, ezért nevezték el őket szinniritnek. A szinnirit világosszürke vagy rózsaszürke kristályos, szemcsés kőzet. A vizsgálatok megállapították, hogy egyrészt alumínium, másrészt kálisó (műtrágya) kinyerésére kiválóan alkalmas nyersanyag. Megállapították azt is, hogy az alumínium vagy a kálisó előállítása után viszszamaradó része is felhasználható: kerámiák, tűzálló téglák meg falazó lapok gyártásához kiváló adalékanyag. Gyakorlatilag tehát teljes egészében értékesíthető. A szinnirit a BAM-tól északra található az említett hegyvonulatban. Mélységi magmaolvadék kristályosodásából keletkezett, mely 300—340 millió évvel ezelőtt nyomult be a földkéreg kőzetei közé. A gyűrű alakúan formált hegytömb központi részét tölti ki, mint egy hengeres test, amelyet káliumban gazdag szinnirit és nátriumban gazdag nefelinszienit épít fel. Ez a szinnirites kőzettest 500 m vastag és 2,5 km hosszú, mélységi kiterjedését nem ismerik. (Nauka i Zsizny) Wiskint K—68 néven új, szilíciumtartalmú szerves szigetelőbevonatot hoztak forgalomba a Szovjetunióban, amelynek segítségével a fémhuzalok és más alkatrészek jól megvédhetők a levegő nedvességtartalmától és a hőmérsékleti ingadozásoktól. A bevonat magasabb hőmérséklet hatására sem változtatja meg tulajdonságait, igen magas páratartalom mellett mínusz 70 C foktól plusz 250 fokig alkalmazható. További előnye, hogy a fémeket igen vékony rétegben is megvédi valamennyi korróziós hatástól. (Presse der Sowjetunion) Új rendszerű fúróberendezés: az Aquarex A svájci Trader Strahm cég teljesen új rendszerű, sűrített levegővel működő fúróberendezést szabadalmaztatott Aquarex néven. Az Aquarex 100 m mélységű furatok készítésére alkalmas. A fúrási munkát a sűrített levegővel üzemeltetett verőkos végzi, mely a béléscső alján helyezkedik el. A kívánt mélység elérése után a verőcsúcs a csövön át viszszahúzható. A gyártó cég szerint a berendezés minden eddig használatos fúrási rendszernél gazdaságosabb, s alig igényel karbantartást. Fúrhatók vele mélyfúrású kutak ivó- és egyéb víznyerés céljára, talajvíznyerő kutak öntözéshez vagy hőcseréléshez. Használható szikkasztó aknák készítésekor és cölöpözéskor. (H. E.) A tyúkok holttá tettetési reflexe Gordon Gallup amerikai pszichológus kísérletekben vizsgálta az állatok holttá tettetési reflexét, amelyet sokan mint hipnotikus állapotot írnak le, bár ez az értelmezés kétes, mert egészen másfajta jelenség, mint az emberi hipnózis. Kiváltásához sokszor elegendő egy egyszerű fogás: 15—20 másodpercig olyan erősen kell megfogni az állatot, hogy ne tudjon mozogni. Az állat rövid ideig erőlködik, igyekszik kiszabadulni, majd megmerevedik, és mozdulatlan marad akkor is, ha elengedik. A merevség percekig, olykor órákig is eltarthat; a leghosszabbat Gallup egy tyúk esetében figyelte meg: 3 óra 47 perc volt. A tyúkokon végzett behatóbb vizsgálatok azt mutatták, hogy a mozdulatlanság beálltával meggyorsul a szívverés és a légzés. Megváltozik az állatok agyi elektromos tevékenysége is. A szemüket gyakran csukva tartják, de nem alszanak, és nem is eszméletlenek. Gallup szerint ez az állapot nem más, mint egy nagyon erős félelemre adott válasz. Minden, ami a félelmet növeli, meghosszabbítja a mozdulatlanság időtartamát is. Ha például az állatok rövid elektromos ütést is kapnak, amikor lefogják őket, hosszabb ideig maradnak merevek. A merevség erős zajjal és adrenalin-injekcióval is meghoszszabbítható. Másrészt minél jobban megszokja az állat a kísérletező személyt, annál rövidebb ideig tart a merevsége. Néhány nyugtatószer is megrövidítette a merevség állapotát. A tyúkokkal végzett kísérletben különösen hatékony félelemkeltőnek bizonyult egy kitömött héja. Láttára az állatok tartós mozdulatlanságba merevedtek még akkor is, ha életükben először találkoztak vele. Gallup azt is megállapította, hogy e hatást kizárólag a héja szemei váltották ki. Ha ugyanis a kitömött héjának fekete szigetelőszalaggal leragasztották a szemét, teljesen hatástalan volt a kísérleti állatokra. Mi lehet a biológiai értelme ennek a reakciónak? Valószínűleg bizonyos körülmények között védelmet nyújt az állat számára. Számos ragadozót ugyanis a zsákmányállat mozdulatai ingerük a támadásra, a mozdulatlan zsákmány kevésbé érdekli őket. Úgy látszik, a megmerevedési reakció akkor lép fel, mikor a menekülés más módon kilátástalan. Vagyis ez a menekülés utolsó kísérlete, s az állat akaratlagos tevékenységétől függetlenül bekövetkező reakció. Gallup szerint az állatvilágban elterjedt megmerevedési állapot az ember esetében is bekövetkezhet. Erre példa némely szkizofrén egyén katatóniás állapota, amelyben a beteg merev tekintettel mozdulatlanul fekszik anélkül, hogy eszméletét elvesztené. Ez az állapot, amelyet stresszhelyzetek válthatnak ki, talán szintén egy ősi védekező reakció maradványa. (National-Zeitung Basel)