Élet és Tudomány, 1977. július-december (32. évfolyam, 26-52. szám)
1977-10-21 / 42. szám
MÚZEUM SZERKESZTI: ÉRI ISTVÁN Zichy Mihály emlékei Százötven évvel ezelőtt, 1827. október 14-én született a somogyi dombok közt megbúvó — ma Tabhoz tartozó — Zala nevű falucskában a múlt század második felének és a századelőnek nemzetközi hírű mestere, Zichy Mihály. Nem sokkal a pesti és bécsi tanulmányait követő első hazai sikere, a díjnyertes Mentőcsolnak című festménye (1846) után Oroszországba ment, ahol — egy több éves párizsi s rövidebb hazai, itáliai és bécsi tartózkodásait leszámítva — 1906-ban bekövetkezett haláláig dolgozott, cárok udvari festője volt. A mai nézőhöz nem annyira nagyméretű vásznai, gyakran történelmi tárgyú, romantikus fűtöttségű festményei állnak közel, mint inkább illusztrációi, grafikái. Madách Imre tragédiájához, Arany János balladáihoz vagy Petőfi Sándor verseihez készült rajzai — csakúgy, mint a maga korában nemzetközi hírnevet szerző illusztrációi Puskin, Byron, Victor Hugo, Goethe műveihez — ma is erőteljesen hatnak. Szülőfalujában, Zala községben a régi kúria a Zichy munkáit és — mert nagy műgyűjtő is volt — gyűjteményeit bemutató múzeum otthona. Sajnos — vagy szerencsére — éppen most kerülhetett sor a régi ház immár felettébb szükséges teljes felújítására, így a múzeum most hosszabb szünetre kényszerül. De anyagából — más múzeumi s magángyűjtői anyagokkal kiegészítve — a napokban Siófok modern művelődési házában, a tágas Dél- Balatoni Kulturális Központban, míg a mester grafikáiból a Nemzeti Galériában nyílik kiállítás. N. F. B. A zalai kúriában őrzött dolgozószoba egyes tárgyait s képeit a siófoki kiállításon is bemutatják (Bojtár Ottó felvétele) Ürögdi György: Nero. (Gondolat/ 1977. 252 oldal, 54.— Ft.) Az igényes történeti — és ismeretterjesztő — mű az ókori Róma egyik talán leghírhedtebb császárának, Nerónak életét, pályafutását és korát vázolja föl elég részletesen és mélyrehatóan. Árnyaltan, sok portrét felvillantva mutatja be a kor életét, politikai és mindennapi valóságát. Lendületes stílusával érdekes olvasmány is. (N. F.) Faragó József—Nagy Jenő— Vámszer Géza: Kalotaszegi magyar népviselet. (Kriterion, 1977. 391. oldal.) A három szerző tüzetes helyszíni adatgyűjtéssel pontosan századunk közepén rögzítette a jellegzetes erdélyi magyar néprajzi tájegységek egyikének, Kalotaszegnek, a kalotaszegi falvaknak a népviseletét. Munkájuk megörökíti a viselet anyagai előállításától a viseleti darabok készítésén át a viselésig a gazdag és változatos hagyomány- és szokásvilágot, kitér a viselet változásaira is. (N. F.) Studinka László: Minden nap vadásznap (Gondolat, 1977. 340 oldal, 42 Ft.) A könyv szerzője neves vadászíró; lapunkban is gyakran jelennek meg írásai. E könyve tulajdonképpen önéletrajzi írás, történetei nem egyszerű vadászkalandok, hanem a vadászat emberformáló, -nevelő erejét bizonyító tanulmányok. Elolvasva őket, közelebb kerülünk a vadászathoz, de közelebb a vadhoz és a természethez is. A fényképekkel illusztrált könyvet minden olvasónak ajánljuk. (BZ) Berényi Dénes: Atomkorban élünk. (Akadémia Kiadó, 1977. 84 oldal, 11.— Ft.) A Korunk tudománya című sorozat újabb kötete a nukleáris módszereknek a fizika más ágaiban és más természettudományi ágakban, illetőleg a humán tudományokban (a régészetben és a művészettörténetben) és a gyakorlati életben való alkalmazását mutatja be sokoldalúan. Olvashatunk benne egyebek közt a nukleáris gyorsítókról, az elektron-spektroszkópiáról, az anyagvizsgálat és a környezetvédelem nukleáris módszereiről. A szerző a nukleáris technika nagy lehetőségeit s a vele járó nagy felelősséget egyaránt kidomborítja. Ránki György: Közgazdaság és történelem — a gazdaságtörténet válaszútjai. (Akadémiai Kiadó, 1977. 96 oldal, 12.— Ft.) A neves történész tanulmányát — a Korunk tudománya című sorozatban — a történetírás korszerű útjai iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk. A gazdaságtörténet kialakulását, a polgári közgazdaság időszerű kérdéseit, a történettudomány újabb irányzatait , így a francia Annales-iskolát, az amerikai új gazdaságtörténeti iskolát, valamint a marxista gazdaságtörténet főbb kérdéseit taglalja. Horst Klengel: Az ókori Szíria története és kultúrája. (Gondolat, 1977. 152 oldal, 40,— Ft.) A gazdagon illusztrált ismeretterjesztő munka ősi kultúrák földjére kalauzolja az olvasót. A kőkortól kezdve tekinti át Szíria területének múltját, Mari, Ugarit, a hettiták, az asszírok történetét, régészeti emlékeit, egészen a makedón Nagy Sándor hódításáig. A régészet, a történelem, az idegen tájak iránt érdeklődőknek ajánljuk. (TV. F.) Faluvégi Lajos: Állami pénzügyek és gazdaságirányítás. (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1977. 416 oldal, 54.— Ft.) Pénzügyminiszterünk munkája második, átdolgozott kiadásban jelent meg. Világosan értelmezi a gazdaságirányítási rendszert és mechanizmust, a tervszerűség szerepét, irányításunk eszközeit, a pénzügyi rendszer feladatait és működését. Taglalja az árrendszer, a jövedelemszabályozás, a fogyasztás és a felhalmozás pénzügyi kérdéseit, a pénzügyi mérlegrendszert, a pénzügyi előrejelzések szerepét és a szocialista országok pénzügyi együttműködését. Egy-egy fejezetet fordít a nemzetközi pénzügyi rendszerre és a magyar népgazdaságnak a nemzetközi munkamegosztásban való részvételére. (N. F.) Haditechnikai Kislexikon. (Zrínyi, 1976. 417 oldal, 60,— Ft.) Átdolgozva és mintegy harmadévet kibővítve, második kiadásban jelent meg a nagy sikert aratott kislexikon, melynek szerkesztő bizottságát a lapunk olvasói előtt jól ismert Nagy István György vezette. Nemcsak a haditechnikai fogalmak korszerű magyarázatát és a témák kifejtését találjuk meg benne, hanem a katonai irodalomban előforduló leggyakoribb rövidítések értelmezését, továbbá a legfontosabb fizikai összefüggések és mértékegységek nagyon áttekinthető táblázat is. Utazások a régi Európában. (Kriterion, 1976. 219 oldal, 10,50 Ft.) A román—magyar közös könyvkiadás keretében a bukaresti kiadó népszerű Téka sorozatában megjelent kötet anyagát Binder Pál válogatta és értelmezte az előszóban és a jegyzetekben. Az 1580 és 1709 közötti egy és negyed évszázad útileveleiből, útleírásaiból és útinaplóiból közöl szép csokrot — egyebek közt Berzeviczy Márton, Kornis György, Pálóczi Horváth János, Ráday Pál tollából. Andrzej Binkowski: Ország a Könnyek Kapuja mögött. (Kossuth, 1977., 252 oldal, 20.— Ft.) A ,.Könnyek Kapuja*: (Bab el-Mandeb) az Arab-félsziget és Afrika közötti tengerszoros, a Vörös-tenger déli kijárata az óceán felé. A ,,mögötte levő ország"’ pedig a hazánknál tizenháromszor nagyobb, majdnem háromszor népesebb Etiópia. A lengyel szerző színes stílusú könyvéből röviden megismerkedhetünk háromezer év érdekes törénelmével és részletesebben az elmúlt évtizedek eseményeivel, amelyek közül az egyik legfontosabb zárja a könyvet. 1974-ben megfosztották hatalmától Hailé Szelasszié császárt, aki nemcsak ,,Júda Törzsének Győzelmes Oroszlánja” volt, hanem jelképe (s konzerválója) nemzete roppant gazdasági, társadalmi elmaradottságának is. (DGy) ÚJ KÖNYVEK