Élet és Tudomány, 1981. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1981-07-03 / 27. szám

MIRE HASZNÁLHATNÁNK A MECSEKI BÁNYAGÁZT? A nagyfokú iparosodás és a lakások kényelmének, komfortjának fokozása miatt nagyobb lett a különféle gázok szerepe a hazai energiafelhasználás szerkeze­tében. Magyarországon jelenleg a földgázt, a városi gázt, a propán-butángázt és a szennyvízgázt haszno­sítják. A felhasznált gázfajták közül mennyiség és gazdaságosság szempontjából egyaránt a földgáz keletkezésének körülményeit tekintve a bányagáz az őt körbezáró kőszénnel egyidős képződmény. Az el­halt növényi szervezetek lassú égés (oxidáció) révén, a levegőtől elzárva alakultak át ásványi szénné. A ben­nük levő különféle szerves anyagok elbomlása során egyebek között metángáz is keletkezett, s ez az általá­ban jól záró fedőkőzetek oltalmában mindmáig a kő­szén, esetleg részben az utólag ugyancsak összetörede­zett meddő kőzet repedéseiben tárolódik. A bányagázt ebben a megközelítésben olyan földgáznak is felfog­hatjuk, amelynek mind az anyakőzete, mind a tároló kőzete maga a kőszén. A bányagáz a többi földgázhoz hasonlóan mindaddig „nyugalomban” van, illetőleg több-kevesebb részében a kőzet hézagrendszerén át a kisebb nyomású helyek felé vándorol, áramlik, amíg valamilyen mesterséges be­avatkozás (mélyfúrás, de főként bányavágatok, fejtések stb.) folytán fel nem tárjuk. A szén fejtése során azon­ban megbomlik a régebben kialakult viszonylagos egyensúlya: kiszabadul a szénből, kitölti a bányajára­tokat, s a szellőzőaknákon keresztül a felszín felé áram­lik. A levegővel keveredve robbanó gázkeveréket alkot­hat. Ezt bányagáz vagy sújtólég néven ismeri és rettegi a bányász. A már oly sok bányaszerencsétlenséget oko­zó sújtólég ellen legcélszerűbben oly módon védekez­nek, hogy a gázt közvetlenül a fejtés helyéről elszívják. A régebbi gyakorlatban a bányagázt kizárólag szel­lőztetéssel szívták el, s ez persze a legritkább esetben volt kielégítő hatásfokú — ezért is volt oly gyakori a sújtólégrobbanás. Évente 20 millió köbméter Azt ma már senki sem vitatja, hogy a bányában fel­szabaduló gázt mindenképpen el kell vezetni a bányák­ emelkedik ki. Az energiahordozók mennyiségének korlátozott volta és folytonos drágulása azonban arra kényszerít bennünket, hogy meglevő készleteinket ész­szerűen és takarékosan használjuk fel, s minden al­kalmat megragadjunk a hulladék energiának, így a mecseki szénbányákban a járatokból és aknákból elszívott bányagáz hasznosítására is.­ ból. Ráadásul azáltal, hogy a bányaművelés egyre mé­lyebbre vonul, a felszabaduló gáz mennyisége is meg­növekszik: a mélyebb szintekben uralkodó (a rétegter­helés okozta) nagyobb nyomáson ugyanis egységnyi be­fogadóképességű térben több gáz tárolódik. Például a mecseki liász* feketeszénbányából — ez európai viszonylatban az egyik olyan bánya, amely a legtöbb gázt szabadítja fel, ennélfogva a gázhasznosí­tásra a legalkalmasabb — mintegy 20 millió köbméter gázt vezetnek el évente! S ha figyelembe vesszük, hogy Pécs város évi 46 millió má! gázt használ fel, akkor e bányagázmennyiség igazán nem lebecsülendő! A bá­nyagáz égéshőértéke 22 000 kJ m:l, tehát valamivel jobb, mint a Pécs város gázellátását adó, benzinbontással termelt úgynevezett városi gázé (ennek 21 000 kJ m:l az égéshője). A bányagáz persze, a ma általánosan használt egyéb gázoktól — a városi gáztól, a propán-bután gáztól és a földgáztól —, nemcsak az égéshő értéke tekintetében különbözik. Legfőbb hátránya az imént említettekkel szemben a­z, hogy nem egyenletesen termelődik, meny­­nyisége és bizonyos mértékig az összetétele is függ at­tól, hogy gázban mennyire gazdag széntelepekből tö­­vesztenek, hogy mekkora a termelés, és hogy a fejtés során felszabadított gáz mennyi levegővel keveredett az elszívás során. Átlagosan 55—60 százalék metán (CHO), 3—9 százalék oxigén (CL), 0,5—1 százalék szén-dioxid (COl) és 30—35 százalék nitrogén (N2) alkotja. Nagyüzemek energiabázisa lehet Sajátos összetételénél fogva a bányagáz nem alkal­mas arra, hogy a földgázzal, városi gázzal vagy propán­­bután gázzal üzemelő berendezésekben égessék el. (A különféle összetételű és ennélfogva különféle égési tű- A bányagáz felhasználásának elvi vázlata Kft 3

Next