Élet és Tudomány, 1981. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1981-07-03 / 27. szám
MIRE HASZNÁLHATNÁNK A MECSEKI BÁNYAGÁZT? A nagyfokú iparosodás és a lakások kényelmének, komfortjának fokozása miatt nagyobb lett a különféle gázok szerepe a hazai energiafelhasználás szerkezetében. Magyarországon jelenleg a földgázt, a városi gázt, a propán-butángázt és a szennyvízgázt hasznosítják. A felhasznált gázfajták közül mennyiség és gazdaságosság szempontjából egyaránt a földgáz keletkezésének körülményeit tekintve a bányagáz az őt körbezáró kőszénnel egyidős képződmény. Az elhalt növényi szervezetek lassú égés (oxidáció) révén, a levegőtől elzárva alakultak át ásványi szénné. A bennük levő különféle szerves anyagok elbomlása során egyebek között metángáz is keletkezett, s ez az általában jól záró fedőkőzetek oltalmában mindmáig a kőszén, esetleg részben az utólag ugyancsak összetöredezett meddő kőzet repedéseiben tárolódik. A bányagázt ebben a megközelítésben olyan földgáznak is felfoghatjuk, amelynek mind az anyakőzete, mind a tároló kőzete maga a kőszén. A bányagáz a többi földgázhoz hasonlóan mindaddig „nyugalomban” van, illetőleg több-kevesebb részében a kőzet hézagrendszerén át a kisebb nyomású helyek felé vándorol, áramlik, amíg valamilyen mesterséges beavatkozás (mélyfúrás, de főként bányavágatok, fejtések stb.) folytán fel nem tárjuk. A szén fejtése során azonban megbomlik a régebben kialakult viszonylagos egyensúlya: kiszabadul a szénből, kitölti a bányajáratokat, s a szellőzőaknákon keresztül a felszín felé áramlik. A levegővel keveredve robbanó gázkeveréket alkothat. Ezt bányagáz vagy sújtólég néven ismeri és rettegi a bányász. A már oly sok bányaszerencsétlenséget okozó sújtólég ellen legcélszerűbben oly módon védekeznek, hogy a gázt közvetlenül a fejtés helyéről elszívják. A régebbi gyakorlatban a bányagázt kizárólag szellőztetéssel szívták el, s ez persze a legritkább esetben volt kielégítő hatásfokú — ezért is volt oly gyakori a sújtólégrobbanás. Évente 20 millió köbméter Azt ma már senki sem vitatja, hogy a bányában felszabaduló gázt mindenképpen el kell vezetni a bányák emelkedik ki. Az energiahordozók mennyiségének korlátozott volta és folytonos drágulása azonban arra kényszerít bennünket, hogy meglevő készleteinket észszerűen és takarékosan használjuk fel, s minden alkalmat megragadjunk a hulladék energiának, így a mecseki szénbányákban a járatokból és aknákból elszívott bányagáz hasznosítására is. ból. Ráadásul azáltal, hogy a bányaművelés egyre mélyebbre vonul, a felszabaduló gáz mennyisége is megnövekszik: a mélyebb szintekben uralkodó (a rétegterhelés okozta) nagyobb nyomáson ugyanis egységnyi befogadóképességű térben több gáz tárolódik. Például a mecseki liász* feketeszénbányából — ez európai viszonylatban az egyik olyan bánya, amely a legtöbb gázt szabadítja fel, ennélfogva a gázhasznosításra a legalkalmasabb — mintegy 20 millió köbméter gázt vezetnek el évente! S ha figyelembe vesszük, hogy Pécs város évi 46 millió má! gázt használ fel, akkor e bányagázmennyiség igazán nem lebecsülendő! A bányagáz égéshőértéke 22 000 kJ m:l, tehát valamivel jobb, mint a Pécs város gázellátását adó, benzinbontással termelt úgynevezett városi gázé (ennek 21 000 kJ m:l az égéshője). A bányagáz persze, a ma általánosan használt egyéb gázoktól — a városi gáztól, a propán-bután gáztól és a földgáztól —, nemcsak az égéshő értéke tekintetében különbözik. Legfőbb hátránya az imént említettekkel szemben az, hogy nem egyenletesen termelődik, menynyisége és bizonyos mértékig az összetétele is függ attól, hogy gázban mennyire gazdag széntelepekből tövesztenek, hogy mekkora a termelés, és hogy a fejtés során felszabadított gáz mennyi levegővel keveredett az elszívás során. Átlagosan 55—60 százalék metán (CHO), 3—9 százalék oxigén (CL), 0,5—1 százalék szén-dioxid (COl) és 30—35 százalék nitrogén (N2) alkotja. Nagyüzemek energiabázisa lehet Sajátos összetételénél fogva a bányagáz nem alkalmas arra, hogy a földgázzal, városi gázzal vagy propánbután gázzal üzemelő berendezésekben égessék el. (A különféle összetételű és ennélfogva különféle égési tű- A bányagáz felhasználásának elvi vázlata Kft 3