Élet és Tudomány, 1983. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-03-25 / 12. szám
Tartalom XXXVIII. évf. 12. szám 1983. III. 25. 355 MEGÚJUL A BUDAPEST! OPERAHÁZ Enyedy László 358 ILYEN VOLT A PARASZTSZÍNHÁZ! Konrádyné dr. Gálos Magda 360 GALILEI FIRENZÉBEN Horváth Árpád 363 NYELV ÉS ÉLET: NEM OKOZOTT ÖRÖMET Dr. Szepesy Gyula 364 FÖLDI FIGYELŐ: 1983 TÉL Dunai Sándor, Hédervári Péter, Kerényi Nárcisz, Vadkerti Ferenc 366 MERRE TART A NOBEL-DÍJ Németh Ferenc 368 SZARVASMARHAKORMOZÉS Nagy Gézáné 370 „FELE LIBA, FELE MARHA!" Balog László 371 MÉRGEZÉS ÓLOMTÓL Dr. Heizer László 372 FIGYELMÉBE AJÁNLOM BEÉRKEZETT KÖNYVEK A TIT MŰSORAIBÓL 373 A WINDSOR-SZÉK Bánszkyné Kiss Éva 375 SPEKE KAPITÁNY HALÁLA Szuhay-Havas Ervin 378 A TUDOMÁNY VILÁGA 381 GONDOLKODÁS 64 MEZŐN Bakcsi György A GONDOLKODÁS ISKOLÁJA Bizám György és Herczeg János 383 MINDENNAPJAINK BŰVÖS SZÁMAI Blahó István A HÁTLAPON: A SÜVÖLTŐ Schmidt Egon Címképünk: Justus Suttermans festménye a hetvenegy éves Galileiről az Uffizi Képtárban, Firenzében A következő számunk tartalmából: Lesz-e Földünkön még himlő? 0 A fagykár és a baktériumok 0 A sokhasznú fűz 0 Aknarakók és aknaszedők harca 0 Mezőgazdaságunk útja 0 Hajók Pest-Budán 0 Régi fényképek üzenete 0 A hétköznapok lélektana 0 Zelencsukban jártam. 354 Kedves Élet és Tudomány! Érdekes, hasznos, közérthető és — amennyire mint nem matematikus meg tudom ítélni — szakmailag kifogástalan cikket olvashattunk az 1983. évi 4. számukban SZÁMPARÁNYOK ÉS SZÁMÓRIÁSOK címmel. Ahol azonban a nem nyelvész egy számára idegen szakterületre téved, ott téved. A számneveket fejtegetve az angol eleven és twelve szavaknak egy meglehetősen naiv, a kezdő nyelvtanulót meg is tévesztő magyarázatát adja. Mindkét szót ugyanis összetett angol szavaknak véli: one + left, two + left, amelyben a left annyi mint „hátrahagyott”, tehát 11 = „egy hátrahagyott” volna. Hangtörténeti lehetetlenségét nem tekintve ez a „magyarázat” nem is érthető, hiszen — ha az angol left („el- vagy hátrahagyott”) rejlene benne — inkább kilencet, illetőleg tizet kellene jelentenie egy ilyen összetételnek. (Van is erre példa a latinban, ahol 18 duodeviginti, 19 undeviginti, azaz „kettő híján húsz” és „egy híján húsz”.) A szerző nyilván nem tud németül, különben észrevette volna az et/-nek és a zwölf-nek egymással meg az angollal való hasonlóságát. Valóban, szóösszetételről van itt szó, de nem az angol (illetőleg a német) nyelvben, hanem mindkettő közös ősének, a germán alapnyelvnek a korából, sőt a még távolibb múltból, az indoeurópai ősnyelvnek a korából! Az óangolban endleofan és twelf, az ófelnémetben einlif és zweilif, a kihalt gótban ainlif és twalif voltak e két mai számnév elődei. Előtagjukban könnyű felismerni az indoeurópai (tehát nem finnugor, török, sémi stb.) nyelvek megfelelő számneveit, különösen a „kettőt”: duó, dva, two, zwei stb. Második elemük azonban egy közös ősi szót takar, amelyben fölfedezhető a mai angol, illetőleg német lend és Leihe, leihen „kölcsön, kölcsönöz” szava. Ez a két számnév tehát valami olyasmit fejezhetett ki, hogy „eggyel (illetőleg kettővel) több”, „egyet (kettőt) hozzáadva”, „plusz egy (kettő)” — mármint az egy teljes egésznek, összességnek tekintett tízhez. A „számóriásokkal” kapcsolatban érdemes itt megemlítenünk a számoknak még egy érdekes fajtáját: az úgynevezett transzcendens számokat (ilyen például a n = 3,14 ...). Ezek — mint mennyiségek — korántsem nagyok, mégis végtelenek, határtalanul hosszúak, „pontos, igazi” értéküket sohasem lehet leírni. A tizedespont után töméntelen számjegy következik, ismétlődő szakaszok nélkül. Apropó: ki hinné, hogy ez a szavunk, töméntelen, valamint a tömény tulajdonképpen egy ótörök eredetű számnév, s jelentése „tízezer” (ujgur: tumén, oszmán: tumén). Kár, hogy a cikk az exponenciális jelölés kapcsán nem szól egy másik kényelmes, rövidítő jelölésmódról: a faktoriálisról (1. 2. 3.__n = n!). Ezzel lehet , ha az exponenciális jelöléssel együtt alkalmazzuk — csupán két számjegyből megalkotni a legnagyobb számóriást: 99. (Akinek van elég ideje és türelme, számítsa ki . . .) Dr. Skripecz Sándor Kislexikon Cikkeinkben csillag jelzi azokat a kifejezéseket és neveket, amelyek a kislexikonban szerepelnek. ELEKTROMIOGRAF: az izomrostok ingerlésekor, illetőleg működése közben keletkező villamos energiát (feszültséget) kijelző (és följegyző) készülék. (A tudomány világa) GÁNYÓ: dohánykertész (bizonytalan eredetű, gúnyos árnyalatú tájnyelvi szó). Justh Zsigmond regényt írt Gányó Julcsa címmel. (Ilyen volt a parasztszínház!) KÓLIKA: köznapi jelentése görcsös hasi fájdalom, hascsikarás. Az orvosi gyakorlatban leggyakoribb a vakbélgyulladás miatti. Ilyenkor a gyulladt féregnyúlvány görcsösen összehúzódik, s heves alhasi vagy gyomortáji fájdalom támad tőle. A vese-t a vesemedence nyomásának a fokozódása váltja ki. A baj hátterében a vese üregrendszerének görcse és a vesetok feszülése húzódik meg. A vesetáji fájdalom az alhasba és a herébe egyaránt kisugárzik. Ismeretes még epekő okozta, havi vérzéssel kapcsolatos, bélsárrög miatti és nyálképződéstől támadó ~. (Mérgezés ólomtól) KVAZAR: csillagszerű objektum. Pontszerű fényforrás, színképe általában nagyon erős vöröseltolódást (lásd alább) mutat. A kvazárok Tejútrendszerünktől valószínűleg óriási távolságra vannak. (A tudomány világa) TERMOSZTÁT: olyan önműködő szabályozóberendezés, amely egy bizonyos térben a hőmérsékletet állandó értéken tartja. (A tudomány világa) VITLA: szláv eredetű szó; régebbi jelentésében kosárkötésre használt vessző, újabb keletű, cikkünkben is használatos jelentése csörlő vagy emelőgép. (Megújul a budapesti Operaház) VÖRÖSELTOLÓDÁS: valamely fényforrás színképében a színképvonalak helyzetének olyan megváltozása, aminek következtében a vonalak a színkép vörös végéhez kerülnek közelebb. Minél távolabb van Tejútrendszerünktől egy másik rendszer, annál gyorsabban távolodik tőlünk, s emiatt annál nagyobb a ~-a. (A tudomány világa)