Élet és Tudomány, 1986. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-03 / 1. szám
TARTALOM XLI. ÉVF. • 1986. I. 3. 1■ ■ szám 3 FORMA—1-eS VERSENY MOGYORÓDON Zsembery Barnabás 6 „ÁRNYAKAT ADUNK VÁGYAINAK" AZ AUTÓZÁS ÓLOMLÁBAI Barabás Zoltán 8 AZ IPARI FORMA ERKÖLCSI ÉLETTARTAMA Finta László 10 KÖZLEKEDÉSÜNK LÁTLELETE Major Iván 12 LASSABBAN, ÓVATOSABBAN! Juhász András Tasnádi Péter 15 SZÁZÉVES AZ AUTÓ Tamás György 18 GÉPKOCSIVEZETÉS ÉS LÁTÁS Dr. Szentpéteri Katalin 19 EGY AUTÓSTÚRA „KELLÉKEI" F. A. S. P. NYELV ÉS ÉLET: AZT A RAGYOGÓJÁT! Dr. Szathmári István 22 AZ ITTAS GÉPJÁRMŰVEZETÉS Siska Tamás 24 A HÉTKÖZNAPOK LÉLEKTANA: PANASZDAL Dr. Popper Péter 26 SAKKFANTÁZIA Bakcsi György 27 A TUDOMÁNY VILÁGA 30 AUTÓATLASZ A SZÁZAD ELEJÉRŐL T. Gy. 31 EGY KIS SZÁMÍTÁSTECHNIKA: PÁRBESZÉD A GÉPPEL Dr. Quittner Pál A HÁTLAPON: PEKING—PÁRIZS 1907-BEN Dávid Sándor Címképünk: Soproni Emese grafikája A következő számunk tartalmából: A szarvasi felirat és az írástudomány 0 Szemben állni vagy együtt élni? 0 35 millió látnivaló 0 Földi figyelő 0 Útkeresés a téli útfenntartásban 0 A Szársomlyó ördögszántásai 0 Árpád-kori templomok 0 Védőoltás herpesz ellen 0 Fogyasztási sajátosságaink 0 Csillagnaptár . A tudomány világa. Kedves Olvasónk! Korszakokat sokféleképpen elneveznek. A kő-, a bronz-, a vaskor mintájára újabban atomkorról vagy az információ koráról is hallhattunk. Van némi jogosultságuk ezeknek az elnevezéseknek, jóllehet költőibbek, mint az előttük említett régészeti korelnevezések. Így hát hasonló költői szabadsággal — kevésbé fennkölten szólva ugyanazzal a gőzzel, sőt gázzal — AZ AUTÓRÓL is elnevezhetnénk az utóbbi száz esztendőt vagy legalábbis ennek utolsó felét, harmadát. Mert bár az idén százéves a gépkocsi, ebből a száz évből még több évtizedig fölényben volt vele szemben a vasút. Az utóbbi fél évszázadban — hol előbb, hol később — azonban már kétségtelenül egyféle korjellemző eszközzé vált elterjedésével, sokféle mindennapos használatával és nem utolsósorban az emberek érdeklődésében, vágyaiban elfoglalt előkelő helyével. Igaz ugyan, ha Benz szabadalmának keltétől számítanánk, csak január 29-én lenne esedékes az autó centenáriuma. De úgy véljük, annál jelentősebb — mondhatjuk: korszakalkotó — ötlet volt feltalálása (voltaképpen találmányok sorozata mindmáig), hogysem egy naphoz kéne ragaszkodnunk. Kezdjük tehát az új esztendőt ennek az ember lábát megtoldó eszköznek szánt számmal. Neki szánt, nem pedig neki szentelt, mert profán kor találmányaként nem illene hozzá az utóbbi jelző, ráadásul nemcsak áldás, hanem átok is. No, nem a durcás jármű tehetetlen vezetőjének átkaira gondolunk, hanem az autóhasználat káros hatásaira. Igaz, ezek egy részéért — a balesetekért — közvetlenül a volánnál ülő emberek hibáztathatók az esetek nagy-nagy többségében. De nem kevésbé súlyosak a környezeti károk, amelyeket még a tudományos kutatás sem derített fel minden részletében. A gép, persze, ezekről sem tehet, csak az ember, aki ilyen gépet talált fel, ennyire tudta tökéletesíteni csupán. Hogy miért nem jobban? Mert máig eddig jutottunk el. Majd jutunk tovább is, elvégre viszszafelé — a lovas kocsihoz — nem tudunk menni. De máris túl messze jutottunk az autótól. Térjünk vissza hozzá! Ezt az autós számunkat az idén sorozat is követi a gépkocsiról. Lehetetlen volna előre felsorolni cikkeinket. De az örömszerző ajándékokat nem is szokás előre bejelenteni, s mi örömöt szeretnénk szerezni az Olvasónak. Annyit elmondhatunk, hogy számos műszaki újdonság szerepel terveinkben. Régi dolgokról, évfordulókról, a tudományok alapjairól sem feledkezünk meg, ha egy üstökös — a Halley — visszatérése, nagy személyiségek születésének centenáriuma vagy éppenséggel új eredmények — mint a debreceni ciklotron — időszerűvé teszik. Történelmünk nagyjai és a történelmünkre nagymértékben kiható dolgok, magyar tudósok a világban és itthon, a biológia fejlődő ágai s ezek fényében a régebbi elméletek, no meg környezetünk kérdései — köztük a rövidesen induló vízi figyelő — mellett felfrissítjük mindennapi tevékenységünk hasznos ismereteit. Elindított pályázatunkon kívül sok, nekik különösen érdekes kiegészítéssel szolgáló cikket is gondolunk az iskolásokra. Fellapozva negyvenegyedik évfolyamába lépő lapunk régebbi számait, úgy érezzük, az a gondunk, hogy egy fokkal még közérthetőbben, egy árnyalattal érdekesebben, egyszóval: egy lépéssel még közelebb vigyük az olvasóhoz azt, ahogyan a tudományok vagy hétköznapibban a kutatók látják és megközelítik az életet. A szerkesztőség KISLEXIKON Cikkeinkben csillag jelzi azokat a kifejezéseket és neveket, amelyek a kislexikonban szerepelnek. HIDRIDEK: hidrogénből és fémes vagy nem fémes elemből álló vegyületek gyűjtőneve. Ha a hidrogénatomok a fémek kristályrácsaiba épülnek be, fém~ keletkeznek. (A tudomány világa) AZ IMPULZUSMEGMARADÁS TÉTELE: az impulzus (vagy lendület) egy testnek vagy testek rendszerének a mozgásállapotát jellemző egyik legfontosabb adat. Egy tömegpontra a lendület egyszerűen a pont tömegének és a sebességének szorzata, s iránya a sebesség irányával egyezik meg. Ha öszszetettebb rendszerekről van szó, a rendszer teljes impulzusa a különféle impulzusoknak vektorként való összegezésével számítható ki. Eszerint: ha egy rendszerre külső erő nem hat (vagy a külső erők eredője nulla), a rendszer teljes impulzusa időben állandó. Annek megnyilvánulása például puskalövéskor a puska hátralökődése, s ezen alapul a rakétaelv is. (Lassabban, óvatosabban!) ISCHAEMIA: egy szerv vagy szervrész helyi vérszegénysége, amely annak következtében áll elő, hogy az artériás vagy a hajszálérkeringés tartósan zavart szenved. A szív és megbetegedései a szívizomelhalás gyakori okai. (Az autózás ólomlábai) PUPILLAREFLEX: a szemnek a fényhez való reflexes alkalmazkodóképessége. Bizonyos fénymennyiségen felüli fényre mindkét pupilla rövid lappangási idő után körülbelül 3 mm-rel szűkül, s ezáltal kevesebb fényt enged az ideghártyára vetülni. (Az ittas gépjárművezetés) VOLUMEN: 1. térfogat, terjedelem; 2. mennyiség; 3. kötet; 4. cikkünkben: az árváltozások hatását kiszűrő érték. (Közlekedésünk látlelete)