Élet és Tudomány, 1986. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)

1986-07-04 / 27. szám

ÚJ TÁVLATOK A RÁKKUTATÁSBAN A DAGANATOS SEJT Ez év augusztusában hazánkban kerül sor a XIV. rákkutató világkongresszusra, a rosszindulatú daganatok okát, felismerésüknek, gyógyításuknak és megelőzésüknek a módjait kutató szakemberek nagy seregszemléjére. Kétrészes cikkünkben azt tekintjük át, hogy hol tartanak és mit ígérnek a rák lényegét érintő alapkutatások. A rosszindulatú dagana­tok az emberiség félelmetes ellenségei. Nemcsak azért, mert a halálozási listán a szív- és érrendszeri beteg­ségek után a második he­lyen állnak, hanem az őket kísérő, néha alig elviselhe­tő szenvedések miatt is. A klinikai orvostudomány ki­váló eredményeket ért el a rák felismerésében, gyógyí­tásában és megelőzésében. Ennek köszönhető, hogy je­lenleg a daganatos betegek 40—45 százaléka meggyó­gyítható sebészeti, sugár - és gyógyszeres kezelések­kel, s évente további 1,5— 2 százalékos javulás remél­hető. A rendszerint összetett rákkérdés elsősorban orvo­si és társadalmi probléma, de megoldása természetsze­rűleg nem hárítható át tel­jes egészében az orvostár­sadalomra. Az alapok feltá­rásában nélkülözhetetlen, hogy a természettudomá­nyoknak szinte minden ága közreműködjön benne. VEGYI ANYAGOK, SUGÁRZÁSOK, VÍRUSOK Jelenlegi tudásunk sze­rint a rákbetegség érzékel­­hetőségének az időpontjá­ban már legalább egymil­­liárd ráksejt van az ember testében. A halál akkor kö­vetkezik be, amikor a da­ganatsejtek száma átlago­san egybillióra szaporodik. A két időpont között hó­napok, évek vagy évtizedek telhetnek el. Ezalatt a da­ganatos sejtek féktelenül szaporodnak, szétszóródnak a szervezetben, áttéteket hoznak létre, s eközben jel­lemző módon elfajulnak. Az okozatot, vagyis a mintegy száznegyven ma is­mert daganatfajta szövet­tani, anatómiai és klinikai elváltozásait alaposan is­

Next