Élet és Tudomány, 1986. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)
1986-07-04 / 27. szám
ÚJ TÁVLATOK A RÁKKUTATÁSBAN A DAGANATOS SEJT Ez év augusztusában hazánkban kerül sor a XIV. rákkutató világkongresszusra, a rosszindulatú daganatok okát, felismerésüknek, gyógyításuknak és megelőzésüknek a módjait kutató szakemberek nagy seregszemléjére. Kétrészes cikkünkben azt tekintjük át, hogy hol tartanak és mit ígérnek a rák lényegét érintő alapkutatások. A rosszindulatú daganatok az emberiség félelmetes ellenségei. Nemcsak azért, mert a halálozási listán a szív- és érrendszeri betegségek után a második helyen állnak, hanem az őket kísérő, néha alig elviselhető szenvedések miatt is. A klinikai orvostudomány kiváló eredményeket ért el a rák felismerésében, gyógyításában és megelőzésében. Ennek köszönhető, hogy jelenleg a daganatos betegek 40—45 százaléka meggyógyítható sebészeti, sugár - és gyógyszeres kezelésekkel, s évente további 1,5— 2 százalékos javulás remélhető. A rendszerint összetett rákkérdés elsősorban orvosi és társadalmi probléma, de megoldása természetszerűleg nem hárítható át teljes egészében az orvostársadalomra. Az alapok feltárásában nélkülözhetetlen, hogy a természettudományoknak szinte minden ága közreműködjön benne. VEGYI ANYAGOK, SUGÁRZÁSOK, VÍRUSOK Jelenlegi tudásunk szerint a rákbetegség érzékelhetőségének az időpontjában már legalább egymilliárd ráksejt van az ember testében. A halál akkor következik be, amikor a daganatsejtek száma átlagosan egybillióra szaporodik. A két időpont között hónapok, évek vagy évtizedek telhetnek el. Ezalatt a daganatos sejtek féktelenül szaporodnak, szétszóródnak a szervezetben, áttéteket hoznak létre, s eközben jellemző módon elfajulnak. Az okozatot, vagyis a mintegy száznegyven ma ismert daganatfajta szövettani, anatómiai és klinikai elváltozásait alaposan is